MEGSZÓLALOK
M.M.M. MŰVÉSZETI MAGAZIN
2015. 11. hó – ötödik
évfolyam, tizenegyedik szám
Kulturális
és szórakoztató folyóirat
Független,
és ingyenes heti lap
Alapítva
: 2011 - ben , elvi síkon
Szerkesztő:
Nagy Vendel magánzó, laptulajdonos
1.Évfolyam:
2011. Alkalmi megjelenések
2.Évfolyam: 2012. (1-tól
a 6. számig)
3.Évfolyam:
2013. (1-től a 17. számig)
4.Évfolyam:
2014. (1-től a 24. számig)
5.Évfolyam:
2015. (11. szám)
MOTTÓ: TÖREDÉKEKBŐL ÁLL ÖSSZE AZ ÉLET EGÉSZE
***********************
TEMETŐBE HÍV AZ ÉNEK..
Mióta az ember gondolkodni is tud, számon tartja halottait, kultikus ceremóniákkal, liturgiákkal, vagy csak csendes megemlékezéssel emlékezik elhunyt szeretteire, nagyjaira.
Ilyenkor megelevenednek a sírkertek, és virágba, gyertyafénybe borul a temető.
Én általában csendes belenyugvással emlékezem családtagjaimra.
Talán véletlen, de az is lehet hogy törvényszerű az hogy közel a halottak napjához, történt hogy leverték a forradalmat 1956- ban november 4. én.
Ha a számmisztikát vesszük alapul ötszáz évenként megismétlődnek a folyamatok.
Kb. ötszáz körül vonultak a Hunok nyugat felé, mint az első klasszikus népvándorlás..
Ezerben István király hívta be magyarok ellen a nyugatot, és ezerötszáz körül a Törökök akarták leigázni világunkat. Most kettőezret meghaladva ismét megindultak az irányított tömegek. Kíváncsi lennék mi lesz ötszáz év múlva.
Ebben a hónapban is vannak úgynevezett ismertebb nevek, amikről megemlékezünk, de persze mindenkinek a saját neve a fontos.
Köszöntjük Márton, Erzsébet, Katalin nevű olvasóinkat, kik a liturgiában , vagy a történelemben jeleskedtek. Micsoda nevek, micsoda családok..
Egyebet nem mondhatok
A szerkesztő.
Mióta az ember gondolkodni is tud, számon tartja halottait, kultikus ceremóniákkal, liturgiákkal, vagy csak csendes megemlékezéssel emlékezik elhunyt szeretteire, nagyjaira.
Ilyenkor megelevenednek a sírkertek, és virágba, gyertyafénybe borul a temető.
Én általában csendes belenyugvással emlékezem családtagjaimra.
Talán véletlen, de az is lehet hogy törvényszerű az hogy közel a halottak napjához, történt hogy leverték a forradalmat 1956- ban november 4. én.
Nagy Vendel |
Ha a számmisztikát vesszük alapul ötszáz évenként megismétlődnek a folyamatok.
Kb. ötszáz körül vonultak a Hunok nyugat felé, mint az első klasszikus népvándorlás..
Ezerben István király hívta be magyarok ellen a nyugatot, és ezerötszáz körül a Törökök akarták leigázni világunkat. Most kettőezret meghaladva ismét megindultak az irányított tömegek. Kíváncsi lennék mi lesz ötszáz év múlva.
Ebben a hónapban is vannak úgynevezett ismertebb nevek, amikről megemlékezünk, de persze mindenkinek a saját neve a fontos.
Köszöntjük Márton, Erzsébet, Katalin nevű olvasóinkat, kik a liturgiában , vagy a történelemben jeleskedtek. Micsoda nevek, micsoda családok..
Egyebet nem mondhatok
A szerkesztő.
NAGY VENDEL
...............................................
OKTÓBERI GYÁSZNAPJAINK - VÁRKONYI JUDIT
TOLMÁCSOLÁSÁBAN..
..........................
NAGY VENDEL: SUSOGNAK AZ ŐSZI FÁK....
Susognak az őszi fák,
csak zaj terem az ágon.
Hanyatt dől a falevél
csendes éjszakákon.
Kergetőzve kavarog
ha kósza szél lengeti,
színes rongyos ruháját
szemérmesen leveti.
Hanyatt fekve öregesen
rozsdabarnába öltözik,
temetőbe költözik.
Nem várja meg a telet,
látott már eleget.
Szürke kopár ágon
éhes varjú károg,
Volt még ezen falevél
nemrégen a nyáron.
Közben súlyos léptek alatt
suhogva söprik az avart.
csak zaj terem az ágon.
Hanyatt dől a falevél
csendes éjszakákon.
Kergetőzve kavarog
ha kósza szél lengeti,
színes rongyos ruháját
szemérmesen leveti.
Hanyatt fekve öregesen
rozsdabarnába öltözik,
temetőbe költözik.
Nem várja meg a telet,
látott már eleget.
Szürke kopár ágon
éhes varjú károg,
Volt még ezen falevél
nemrégen a nyáron.
Közben súlyos léptek alatt
suhogva söprik az avart.
2015. október 24.
***********************
SZEMEZGETÉS A TARTALOMBÓL
1. LECTORI SALUTEM, ÜDVÖZLET
AZ OLVASÓNAK
TEMETŐBE HÍV AZ ÉNEK
2. E. KÖNYVEK BEMUTATÓJA. ERDŐSNÉ ONDA MARICA: UTAK A SÖTÉTBEN
3. VERSEK A NAGYVILÁGBÓL
SCHVALM RÓZSA, TÓTH KATALIN, ZSIGAI KLÁRA, NAGY VENDEL
TEMETŐBE HÍV AZ ÉNEK
2. E. KÖNYVEK BEMUTATÓJA. ERDŐSNÉ ONDA MARICA: UTAK A SÖTÉTBEN
3. VERSEK A NAGYVILÁGBÓL
SCHVALM RÓZSA, TÓTH KATALIN, ZSIGAI KLÁRA, NAGY VENDEL
ADAMECZ LÁSZLÓ, CS. MAYER KATALIN, SZÉLL MAGDOLNA
4. EMLÉKEZÉS HALOTTAK NAPJÁN
TÓTH KATA, MÁTYÁS RITA, CSOMOR HENRIETT, KERTÉSZ NÓRA
NAGY VENDEL, SZABÓ LÁSZLÓ, HANGOS VERS MÁTYÁS RITA ELŐADÁSÁBAN.
DR. KELLNER SZILVIA, SZÉLL MAGDOLNA
5. NOVELLÁROL NOVELLÁRA. VÁRKONYI KITTY: INICIÁLÉ
6. ELMÉLKEDÉSEIM
ÁRVAY MÁRIA: HÁLA A MUNKA ÁLDÁSÁÉRT
7. BEMUTATJUK YLEN MORISOT VERSEIT ÉS MÁS ALKOTÁSAIT
8. HAZAI TÁJAKRÓL, NAGY VENDEL VERSEI
HANGOS VERS ILOSVAY GUSZTÁV ELŐADÁSÁBAN.
9. ÖRÖMHÍR: MEGJELENT JENEI ANDRÁS LEGÚJABB KÖNYVE
4. EMLÉKEZÉS HALOTTAK NAPJÁN
TÓTH KATA, MÁTYÁS RITA, CSOMOR HENRIETT, KERTÉSZ NÓRA
NAGY VENDEL, SZABÓ LÁSZLÓ, HANGOS VERS MÁTYÁS RITA ELŐADÁSÁBAN.
DR. KELLNER SZILVIA, SZÉLL MAGDOLNA
5. NOVELLÁROL NOVELLÁRA. VÁRKONYI KITTY: INICIÁLÉ
6. ELMÉLKEDÉSEIM
ÁRVAY MÁRIA: HÁLA A MUNKA ÁLDÁSÁÉRT
7. BEMUTATJUK YLEN MORISOT VERSEIT ÉS MÁS ALKOTÁSAIT
8. HAZAI TÁJAKRÓL, NAGY VENDEL VERSEI
HANGOS VERS ILOSVAY GUSZTÁV ELŐADÁSÁBAN.
9. ÖRÖMHÍR: MEGJELENT JENEI ANDRÁS LEGÚJABB KÖNYVE
10. MAI SZTÁRVENDÉGÜNK
CSONGRÁDI KATA ÚJ KÖNYVÉNEK BEMUTATÓJA: A SLÁGERGYÁROS
11. FÜSTÖLGÉSEIM. VÉGHELYI JÓZSEF: HÜLYE VAGYOK!?
12. HOLNAP MAGAZIN - BAKOS JÓZSEF
13. VERSRŐL VERSRE
HOLLÓSY TÓTH KLÁRA, TÓTH KATALIN, ADAMECZ LÁSZLÓ, SCHVALM RÓZSA,
CSONGRÁDI KATA ÚJ KÖNYVÉNEK BEMUTATÓJA: A SLÁGERGYÁROS
11. FÜSTÖLGÉSEIM. VÉGHELYI JÓZSEF: HÜLYE VAGYOK!?
12. HOLNAP MAGAZIN - BAKOS JÓZSEF
13. VERSRŐL VERSRE
HOLLÓSY TÓTH KLÁRA, TÓTH KATALIN, ADAMECZ LÁSZLÓ, SCHVALM RÓZSA,
SZŐKE ZSUZSANNA, NAGY VENDEL, KOVÁCS JÓZSEF, KERTÉSZ NÓRA
14. VÉLEMÉNYEM SZERINT - OLVASÓINK ÍRTÁK
15. HUMORKA. NAGY VENDEL: ÁLOMBÉLI TÖRTÉNET
16. A NEVED NAPJÁN GRATULÁLOK NEKED..FONTOSABB NÉVNAPOK
17. TERMÉSZETGYÓGYÁSZAT - SOPONYAI MIHÁLY ROVATA
18. SZERKESZTŐI ÜZENETEK
14. VÉLEMÉNYEM SZERINT - OLVASÓINK ÍRTÁK
15. HUMORKA. NAGY VENDEL: ÁLOMBÉLI TÖRTÉNET
16. A NEVED NAPJÁN GRATULÁLOK NEKED..FONTOSABB NÉVNAPOK
17. TERMÉSZETGYÓGYÁSZAT - SOPONYAI MIHÁLY ROVATA
18. SZERKESZTŐI ÜZENETEK
***********************
2. E. KÖNYVEK BEMUTATÓJA
ERDŐSNÉ ONDA MARICA: UTAK A SÖTÉTBEN
Ön dönt: ázik vagy mehet...
Nyirkos, hűvös szeptemberi reggel volt. Ráadásul hétfő. Minden iskolás és dolgozó ember réme. Az a bizonyos hétfő, amikor érzed már előre, hogy sok jót nem várhatsz ettől a naptól.
Nekem azért nem lehetett okom panaszra. Vakvezető kutyámnak szabadnapot rendeltem, és férjem fuvarozott munkahelyemre. Mióta kötetlen munkaidőben dolgozik, ezt is megtehetjük. Nem volt ám ez mindig így. Sok évig csúszós, dermesztő téli reggeleken is hűséges, négylábú kísérőmmel jártam dolgozni. Most azonban mindketten örülünk a kényeztetésnek. Kutyusom közel a tizenkettedik szülinapjához, igazán megérdemli a váratlan pihenőnapokat és én is élvezem, hogy nem fáradok el, mielőtt még elkezdődne a nap.
Az autóban ülve elmélkedtünk az időjárásról és a forgalomról. Férjem egyre ingerültebben válaszolgatott. Ezért inkább csendben maradtam. Tudtam, hogy nem rám haragszik, ezért hagy¬tam koncentrálni, nem terheltem a figyelmét a locsogásommal.
- Rettenetes ez az idő, mindenki figyelmetlenül rohan. Nézd, hát ez is átszalad előttem! - mondja és megpöccinti a dudát.
- Meddig álljak még itt, nekem is van dolgom, én is időre megyek - folytatja a következő kereszteződésnél. Nem szólok, csak bámulok ki a szélvédőn, az elképzelt ázós-fázós utcára.
- Hol vannak ilyenkor a rendőrök, ez sem néz szét, csak megy, mint a fuvaros ló!
Nincs messze a munkahelyem, de most óráknak tűnik az a 10 perc, amíg oda jutunk. A következő kereszteződésnél ismét hirtelen fék, megállunk. A templomtoronyban elkongatja az óra a nyolcat. Elkéstem. Férjem idegesen dobol a kormányon, amíg nem indulunk.
- Miért nem csinálnak ide egy körforgalmat, nem lehet ebben a városban közlekedni - morgolódik még mindig.
- Ne mérgelődj, legközelebb korábban indulunk, ha esik. Akkor még nincs is tumultus, meg nem is idegesíti az embert a mutatók gyors lépte az óra számlapján.
- Induljak el fél órával korábban, csak azért, mert mindenki fejetlenül rohan az utolsó percben, mint a mérgezett egér? - méltatlankodik párom, miközben parkolót keres.
- Az is lehet egy megoldás, meg ez is, hogy felbosszantod magad és csapnivaló lesz tőle az egész napod. Tudod, én sokszor állok a másik oldalon is, amikor nem kényelmesen ülök az autóban, hanem ázok a zebránál, arra várva, hogy átengedjenek - mondom neki csendes nyugalommal, miközben bekísér a telefonközpontba.
- Emlékszel még arra a nagy nyári záporra, amikor csurom vizesen mentünk haza Apaccsal? Ott álltunk a kereszteződésben bőrig ázva és nemhogy nem engedett át a kamionos, de még jól le is fröcskölt, amikor elhajtott előttünk. Nem is tudom, hogy az esőcseppek peregtek e jobban az arcomon, vagy a könnyeim? A cipőmből ki kellett önteni a vizet a teraszon, mielőtt bementem a lakásba és aztán a kádban vettem le a csöpögő ruháimat, majd meleg fürdőt vettem, hogy ne kapjak tüdőgyulladást.
- Emlékszem - mondja a férjem, s mintha hangjából elpárolgott volna a felháborodás.
- Akkor nem volt ilyen szerencsém. Bár még mindig jobb hazafelé elázni, amikor van lehetőséged rendbe szedni magad, de vizes göncben ülni egész nap a munkahelyen vagy az iskolában... Brrrr. Vidéken voltál, vagy rossz volt az autónk? - kérdeztem, de erre már egyikőnk sem emlékezett.
Nem is beszéltünk erről a dologról többet. Gyorsan kergették a napok egymást, talán több hét is eltelt a következő borongós, viharos napig.
Vásárolni mentünk, nevetve töröltem le az orrom hegyén ücsörgő vízcseppet a bolt ajtajában. Bent nem volt tömeg, ilyenkor nem kel útra, akinek nincs fontos dolga.
- Ni csak, egy ismerős! - üdvözli férjem a bosszankodó autószerelőt.
- Fene enné ezt az időt, mindenki meg van kergülve. Majdnem elütöttem egy figyelmetlen kamaszt. Esőkabátban nem is hall, de szét se néz, megy, mint a birka.
Ajaj, gondolom magamban, ha a teremtés koronái rázendítenek a régi nótára itt a bolt közepén, akkor én bebújok a polc alá. Merengésemet férjem hangja szakította félbe:
- Ne mérgelődj barátom.
- Ne mondd, hogy téged nem dühít! - reccsen rá a magas férfi
- Dehogynem, régebben nagyon is kiakadtam az ilyesmin, de nemrég átgondoltam a dolgot. Mi nem ázunk az autóban, viszont nincs mindenkinek módja és lehetősége, hogy megússza a kéretlen zuhanyozást. Egy idő óta inkább elindulok korábban és lassabban megyek, figyelek főleg a kismamákra, nagymamákra, gyerekekre és persze mindenki másra is, aki kénytelen gyalogolni vagy kerékpározni ebben a cudar időben. Igaz szívem? - kérdezi kisfiús kajánsággal a hangjában és puszit nyom az arcomra.
- Hát van benne valami - morogja az autószerelő búcsúzás közben.
Kijövünk a boltból, az eső, ha lehet, még jobban szakad. Kézen fogva futunk az autónkhoz, behuppanunk az ülésre.
- Most igazán megleptél, nagyon büszke vagyok rád - mondom a páromnak
- Jó tanítótól mindig lehet okosakat tanulni - válaszolja, és lassan kigördülünk az ABC parkolójából.
Nyirkos, hűvös szeptemberi reggel volt. Ráadásul hétfő. Minden iskolás és dolgozó ember réme. Az a bizonyos hétfő, amikor érzed már előre, hogy sok jót nem várhatsz ettől a naptól.
Nekem azért nem lehetett okom panaszra. Vakvezető kutyámnak szabadnapot rendeltem, és férjem fuvarozott munkahelyemre. Mióta kötetlen munkaidőben dolgozik, ezt is megtehetjük. Nem volt ám ez mindig így. Sok évig csúszós, dermesztő téli reggeleken is hűséges, négylábú kísérőmmel jártam dolgozni. Most azonban mindketten örülünk a kényeztetésnek. Kutyusom közel a tizenkettedik szülinapjához, igazán megérdemli a váratlan pihenőnapokat és én is élvezem, hogy nem fáradok el, mielőtt még elkezdődne a nap.
Erdősné Onda Marica |
Az autóban ülve elmélkedtünk az időjárásról és a forgalomról. Férjem egyre ingerültebben válaszolgatott. Ezért inkább csendben maradtam. Tudtam, hogy nem rám haragszik, ezért hagy¬tam koncentrálni, nem terheltem a figyelmét a locsogásommal.
- Rettenetes ez az idő, mindenki figyelmetlenül rohan. Nézd, hát ez is átszalad előttem! - mondja és megpöccinti a dudát.
- Meddig álljak még itt, nekem is van dolgom, én is időre megyek - folytatja a következő kereszteződésnél. Nem szólok, csak bámulok ki a szélvédőn, az elképzelt ázós-fázós utcára.
- Hol vannak ilyenkor a rendőrök, ez sem néz szét, csak megy, mint a fuvaros ló!
Nincs messze a munkahelyem, de most óráknak tűnik az a 10 perc, amíg oda jutunk. A következő kereszteződésnél ismét hirtelen fék, megállunk. A templomtoronyban elkongatja az óra a nyolcat. Elkéstem. Férjem idegesen dobol a kormányon, amíg nem indulunk.
- Miért nem csinálnak ide egy körforgalmat, nem lehet ebben a városban közlekedni - morgolódik még mindig.
- Ne mérgelődj, legközelebb korábban indulunk, ha esik. Akkor még nincs is tumultus, meg nem is idegesíti az embert a mutatók gyors lépte az óra számlapján.
- Induljak el fél órával korábban, csak azért, mert mindenki fejetlenül rohan az utolsó percben, mint a mérgezett egér? - méltatlankodik párom, miközben parkolót keres.
- Az is lehet egy megoldás, meg ez is, hogy felbosszantod magad és csapnivaló lesz tőle az egész napod. Tudod, én sokszor állok a másik oldalon is, amikor nem kényelmesen ülök az autóban, hanem ázok a zebránál, arra várva, hogy átengedjenek - mondom neki csendes nyugalommal, miközben bekísér a telefonközpontba.
- Emlékszel még arra a nagy nyári záporra, amikor csurom vizesen mentünk haza Apaccsal? Ott álltunk a kereszteződésben bőrig ázva és nemhogy nem engedett át a kamionos, de még jól le is fröcskölt, amikor elhajtott előttünk. Nem is tudom, hogy az esőcseppek peregtek e jobban az arcomon, vagy a könnyeim? A cipőmből ki kellett önteni a vizet a teraszon, mielőtt bementem a lakásba és aztán a kádban vettem le a csöpögő ruháimat, majd meleg fürdőt vettem, hogy ne kapjak tüdőgyulladást.
- Emlékszem - mondja a férjem, s mintha hangjából elpárolgott volna a felháborodás.
- Akkor nem volt ilyen szerencsém. Bár még mindig jobb hazafelé elázni, amikor van lehetőséged rendbe szedni magad, de vizes göncben ülni egész nap a munkahelyen vagy az iskolában... Brrrr. Vidéken voltál, vagy rossz volt az autónk? - kérdeztem, de erre már egyikőnk sem emlékezett.
Nem is beszéltünk erről a dologról többet. Gyorsan kergették a napok egymást, talán több hét is eltelt a következő borongós, viharos napig.
Vásárolni mentünk, nevetve töröltem le az orrom hegyén ücsörgő vízcseppet a bolt ajtajában. Bent nem volt tömeg, ilyenkor nem kel útra, akinek nincs fontos dolga.
- Ni csak, egy ismerős! - üdvözli férjem a bosszankodó autószerelőt.
- Fene enné ezt az időt, mindenki meg van kergülve. Majdnem elütöttem egy figyelmetlen kamaszt. Esőkabátban nem is hall, de szét se néz, megy, mint a birka.
Ajaj, gondolom magamban, ha a teremtés koronái rázendítenek a régi nótára itt a bolt közepén, akkor én bebújok a polc alá. Merengésemet férjem hangja szakította félbe:
- Ne mérgelődj barátom.
- Ne mondd, hogy téged nem dühít! - reccsen rá a magas férfi
- Dehogynem, régebben nagyon is kiakadtam az ilyesmin, de nemrég átgondoltam a dolgot. Mi nem ázunk az autóban, viszont nincs mindenkinek módja és lehetősége, hogy megússza a kéretlen zuhanyozást. Egy idő óta inkább elindulok korábban és lassabban megyek, figyelek főleg a kismamákra, nagymamákra, gyerekekre és persze mindenki másra is, aki kénytelen gyalogolni vagy kerékpározni ebben a cudar időben. Igaz szívem? - kérdezi kisfiús kajánsággal a hangjában és puszit nyom az arcomra.
- Hát van benne valami - morogja az autószerelő búcsúzás közben.
Kijövünk a boltból, az eső, ha lehet, még jobban szakad. Kézen fogva futunk az autónkhoz, behuppanunk az ülésre.
- Most igazán megleptél, nagyon büszke vagyok rád - mondom a páromnak
- Jó tanítótól mindig lehet okosakat tanulni - válaszolja, és lassan kigördülünk az ABC parkolójából.
Köszönettel és szeretettel:
Marica
Marica
3. VERSEK A NAGYVILÁGBÓL
SCHVALM RÓZSA: Isten rózsakertje
Ne félj, ha rád zuhan a magány,
ha nincs kihez szólj, üres a ház!
Engedd be a fényt a szívedbe,
s nyílik Isten szép rózsakertje!
ha nincs kihez szólj, üres a ház!
Engedd be a fényt a szívedbe,
s nyílik Isten szép rózsakertje!
Középen fénylőn áll a kereszt,
sugárzón árad a szeretet.
Tövén életvize patakzik,
lelked soha meg nem szomjazik.
sugárzón árad a szeretet.
Tövén életvize patakzik,
lelked soha meg nem szomjazik.
Csordultig telve már túlárad,
cseppjeit szavakba formáltad.
Rímekbe szedve adod tovább,
fűzi kezed betűk gyöngysorát.
cseppjeit szavakba formáltad.
Rímekbe szedve adod tovább,
fűzi kezed betűk gyöngysorát.
.................................................
TÓTH KATALIN: Őszi elmúlás.
Mint egy festmény, mit nézel és
csodálsz,
Olyan most a kert a határ.
A nap már nem adja melegét, Olyan most a kert a határ.
ősz jött, és elfoglalta a helyét.
Hullanak a sárga vörös levelek,
lassan csupasz ágak mezítelen teste lengedez.
De most még szép, s nézd csodáld,
belső szemeddel, lelkeddel nézd e büszke tájt.
Őszi színek mesés egyvelege lassan oda vész,
mert felváltja őt a hideg tél.
Hólepel takarja be a tájat,
lábnyomok a hóban, szánkó siklik,
gyerekek nevetnek, nem is sejtik, hogy a hó alatt
fekszenek az elhalt hervadt őszi levelek.
..................................................
ZSIGAI KLÁRA: Őszi lélek-szirmai
Csendben hallgatom szellő lágy zenéjét,
Tücsök nótája halkul, elszenderül
Mindig hittem, szeretet ringató álom,
Fák ágainak karjából szétszórom e világon.
Csendben hallgatom szellő lágy zenéjét,
Tücsök nótája halkul, elszenderül
Mindig hittem, szeretet ringató álom,
Fák ágainak karjából szétszórom e világon.
Nyár virágai fejüket hajtva sorra intenek,
Rozsdás falevelek földre peregnek.
Szellő szárnyán pajkosan kergetőznek,
Megpihennek, ködszekerén tovaröppennek.
Megőszülő alkonyok egyre hosszabbak
Köd szitál, szemekbe csípős könnyet csal
Ledobja ruháit őszi lélek-szirma.
Némán lopózik tél hófehér csipkeruhába.
…………....................…………
ZSIGAI KLÁRA:
Holnapért sír a harang
Uram! - látod a fényes gömböt kezemben?
Zsarnokság lánca, húsba vágott sebek
Nem gyógyítja semmi, elme el nem feledte,
Határ nélkül gaz, szemét,
Országunkban ne teremjen!
Fagyott a gondolat, lélek,
Álmok nélkül nem élhetjük életünket!
Nem kértünk új ruhát, - Nekünk jó a régi
Száműzött hazát, hontalan éjt,
Táncát ne járják idegen szellemek
Fagyos gyűlölet könnye se peregjen!
Igaz szó légbe száll, emlékezet kihagy,
Fentről látod mindezt, Istenem, - itt vagy?
Harang sír az éjben, holnapért Neked üzen!
Remény, erő el ne hagyjon,
Segíts meg minket!
Gyűlölet gyógyír nem lehet,
Összetartó szeretet ereje segíthet!
Féltjük hazánkat, védjük rendületlenül
Biztatjuk egymást, - ne feledd Magyar!
- Isten mindent lát, most is velünk van!
Alszik égen a sok kis csillag,
Fagyos szelek dúdolnak álmot
Jégvirágok sóhaja nyílik hó-paplan alatt
- Isten most is lát, mindig velünk van!
"Adni úgy kell tudni, hogy el is lehessen fogadni.
Elfogadni, pedig csak azt lehet, amit úgy adnak!" (Zsigai Klára)
...........................................
NAGY VENDEL: Kék csillag
Kék csillag
Ragyog az égen,
Hideg fényben,
Fénylő messzeségben.
Áthúz az éteren
Fekete sötétségben
Egy messzi ismeretlen
Kettős bolygó előtt,
S az életet menekítő
Csillagközi űrhajó már
A féreglyukaknál vár,
Ragyog az égen,
Hideg fényben,
Fénylő messzeségben.
Áthúz az éteren
Fekete sötétségben
Egy messzi ismeretlen
Kettős bolygó előtt,
S az életet menekítő
Csillagközi űrhajó már
A féreglyukaknál vár,
Majd a nagy Lófej köd
Fényévnyi távolságba lök
Egy fekete lyuk felé
S a Kék bolygó távolodva
Őrjítő honvágyra vált
Kíváncsi létem messzeségbe jut
E földi életből,
Hová soha vissza nem térhetsz
Ősi otthonodba.
Kinek, ki e sorokat olvasod,
Verset ígértem Neked,
Könnyű élvezetet,
Reménylő örömöket,
Talán még lehet,
Elmesélek néhány történetet.
Ki ellent mondani merészelt
Keresztfára feszíttetett,
Izzó vastrónon megégettetett,
Vagy akasztófán lengedeztetett,
S talpa alatt süvített a szél
A huzatos udvar szegletén.
S kiáltása lefolyott
Az udvar kövezetén.
Az atombomba is csak
Gombafejnyi villanás volt,
Keresztfára feszíttetett,
Izzó vastrónon megégettetett,
Vagy akasztófán lengedeztetett,
S talpa alatt süvített a szél
A huzatos udvar szegletén.
S kiáltása lefolyott
Az udvar kövezetén.
Az atombomba is csak
Gombafejnyi villanás volt,
De azt már nem tudom,
Áll e még a húsdaráló
A Duna soron.
Vajon reszket e a besúgó?
Megvannak e még a csövek?
A halak is szép kövérek?
Kihallatszik e még az üvöltés réme
A pince mélyének sötétjéből?
Mintha a föld mélyéből
Törne elő e hang.
Lombos erdeidben
Sudár fákat nevelgettél,
Alattuk makkoló disznókat legeltettél,
A nyiladékba dús agancsú
Csodaszarvas szaladt.
Fáidat felégetted,
Disznóid megétetted,
Az agancsot falra akasztottad.
A jégmezők elolvadtak
Folyóid megduzzadtak,
Földjeidre rárontottak,
Az emberek hegycsúcsokon laknak.
Magaslatra hágnak,
Akár Noé tette egykoron,
Az Araráti ormokon...
Ha élni akarnak.
Féltik egymástól az életteret,
Mint feldobott kő,
Az hal meg másodszorra
Aki elsőnek lő.
Költözni kell, el innen
Vár a KÉK CSILLAG..
Fényesen, szelíden
Mint utolsó lehetőség
Ahová leszáll a galamb az olajággal.
Áll e még a húsdaráló
A Duna soron.
Vajon reszket e a besúgó?
Megvannak e még a csövek?
A halak is szép kövérek?
Kihallatszik e még az üvöltés réme
A pince mélyének sötétjéből?
Mintha a föld mélyéből
Törne elő e hang.
Lombos erdeidben
Sudár fákat nevelgettél,
Alattuk makkoló disznókat legeltettél,
A nyiladékba dús agancsú
Csodaszarvas szaladt.
Fáidat felégetted,
Disznóid megétetted,
Az agancsot falra akasztottad.
A jégmezők elolvadtak
Folyóid megduzzadtak,
Földjeidre rárontottak,
Az emberek hegycsúcsokon laknak.
Magaslatra hágnak,
Akár Noé tette egykoron,
Az Araráti ormokon...
Ha élni akarnak.
Féltik egymástól az életteret,
Mint feldobott kő,
Az hal meg másodszorra
Aki elsőnek lő.
Költözni kell, el innen
Vár a KÉK CSILLAG..
Fényesen, szelíden
Mint utolsó lehetőség
Ahová leszáll a galamb az olajággal.
2015. október 26.
............................................
Adamecz László: ŐSZTŐL BÚCSÚZÓ LOMBOK ALATT
Avart taposó lábam nyomát
kíséri a zizegések nesze,
ősztől búcsúzó lombok alatt
most keserű a szívem.
kíséri a zizegések nesze,
ősztől búcsúzó lombok alatt
most keserű a szívem.
Tekintetem magasban,
fák, ágak, felettem forognak,alkonyati tüzes fények
átfúrják az erdőt, rétet.
Patak vizére hullt levelek
úsznak némán szelíden,
búcsút intnek fának, tájnak,
vissza nem térő találkozásnak.
úsznak némán szelíden,
búcsút intnek fának, tájnak,
vissza nem térő találkozásnak.
Lombhullató ágon, gallyon,
majd tavaszt váró rügy fakad,
vérző szívemnek vigaszt
most csupán e gondolat ad.
majd tavaszt váró rügy fakad,
vérző szívemnek vigaszt
most csupán e gondolat ad.
Adamecz László
+36/70- 235- 2733
http://lelekmuzsikusok.googlepages.com
Tatabánya, Léleksegítő alapitvány
www.leleksegito.hu
+36/70- 235- 2733
http://lelekmuzsikusok.googlepages.com
Tatabánya, Léleksegítő alapitvány
www.leleksegito.hu
...........................................
CS. MAYER KATALIN: Ősz
Levelek arany tükrös
repedéseiben keresem az Időt.
Nyirkos ragyogásban kel fel a Nap.
A lehullott levelek bárkaként
viszik a fényt tovább a sóhajos
ködös földön.
Szántások felett száll fel
a párafátyol s a gyönyör
rögein át egy menekülő szarvas
inal sebzetten az erdőbe
hogy befogadja öle örökre.
repedéseiben keresem az Időt.
Nyirkos ragyogásban kel fel a Nap.
A lehullott levelek bárkaként
viszik a fényt tovább a sóhajos
ködös földön.
Szántások felett száll fel
a párafátyol s a gyönyör
rögein át egy menekülő szarvas
inal sebzetten az erdőbe
hogy befogadja öle örökre.
..............................................
SZÉLL MAGDOLNA: Ars poeticám
Kicsi lámpásommal
körbe világítok,
nemcsak színeket,
fonákot is látok.
körbe világítok,
nemcsak színeket,
fonákot is látok.
Cikornya nélkül
pőrén rímbe szedem,
lelkem egy darabját
elébed teszem.
pőrén rímbe szedem,
lelkem egy darabját
elébed teszem.
Nem kapsz tőlem, szép
tarka szóvirágot,
talán nem is versek,
csak firkálmányok.
tarka szóvirágot,
talán nem is versek,
csak firkálmányok.
Ez mit sem számít.
Úgy is az a lényeg,
hogy mesém hozzád
szóljon, ne a szélhez.
Úgy is az a lényeg,
hogy mesém hozzád
szóljon, ne a szélhez.
2015.
........................................................
SZÉLL MAGDOLNA: November
A vén november,
nem törődik a sminkkel,
rusnya, unott képpel,
kopog be reggel.
Ködpárában fürdet
hulló levelet,
barnává fonnyaszt
ásító kerteket.
Bárhogy is mereszted
nagyra a szemedet,
két méternél messzebb
a világ elveszett.
Lassul a forgalom,
mindenki ideges,
aprócska fény után,
melegért esedez.
Súgva kérlelem
a kedves decembert,
a ködöt cserélje,
hófehér pehelyre.
Nem szeretlek téged
mogorva november,
ha nyakon legyintesz,
ónos esővel.
2015.
Ha a verseimre kíváncsi vagy, az
alábbi linken megtalálod.
Üdvözlettel Széll Magdolna
***********************
4. EMLÉKEZÉS - HALOTTAK NAPJÁN
TÓTH KATA
ÉDESANYÁMHOZ
Én drága jó Anyám.
Neked írom e levelet. Olyan sokat
gondolok rád, oly jó lenne ha itt volnál velem.
Szeretném kezed megcsókolni, átölelni, hozzád bújni, milliószor a füledbe súgni Anyukám úgy szeretlek.
Igen! Nagyon hiányzol, soha nem gondoltam volna, hogy éppen öregségemre, hiányzol majd a legjobban.
Talán azért mert már közel vagy? Vársz rám ? De jó lenne tudni?
Átéltem sok - sok nehézséget, nem sorolom mert tudom, hogy láttad.
Betegségem amitől úgy féltettél sajnos nem hagy el, sőt egyre rosszabb, de Te ezt is tudod.
Egyszer halottam mit mondtál nagymamának.
- Tudod anyukám én a Katikát féltem a legjobban, a fiúk megállnak majd a lábukon!
Igen ezt mondtad, érezted, hogy a segítség legjobban nekem kell.
Arra emlékszel Édesanyám mikor fulladtál, nagyon sokszor volt, hogy én adtam be tíz évesen a válladba az injekciót, mert késett az orvos.
Istenem milyen sokat voltál kórházban. Szinte az volt az otthonod.
Hétvégéken mikor haza jöhettél mindig vidám voltál, szerettél nevetni! Gyönyörű verseket írtál, amit a mai napig őrzöm.
Vartál, kötöttél horgoltál, szinte mindenhez értettél, és én még sem tanultam tőled, mert oly keveset voltál velünk.
Hívott a kórház, ott érezted biztonságban magad.
Hosszú utadra is onnan mentél el.
Tudod mi volt az utolsó sóhajod amit mondtál?
Én tudom, mert nagyika elmondta.
- Istenem mi lesz a gyerekeimmel?
Utolsó sóhajod ez volt Édesanyám.
Most pedig én mondom neked, hogy szeretlek Édesanyám!
Bár jobban vigyáztam volna rád, de gyerekfejjel fel sem fogtam, hogy Te meghalsz, mi erre nem voltunk felkészülve Édesanyám.
Kérdezheted mért írtam e levelet? Hiszen Te mindent tudsz.
Az oka az, hogy nagyon hiányzol.
De tudom, ha eljön az idő várni fogsz engem, és én végre úgy ölelhetlek, mint ahogy nem tudtalak akkor gyerekfejjel régen.
Szeretném kezed megcsókolni, átölelni, hozzád bújni, milliószor a füledbe súgni Anyukám úgy szeretlek.
Igen! Nagyon hiányzol, soha nem gondoltam volna, hogy éppen öregségemre, hiányzol majd a legjobban.
Talán azért mert már közel vagy? Vársz rám ? De jó lenne tudni?
Átéltem sok - sok nehézséget, nem sorolom mert tudom, hogy láttad.
Betegségem amitől úgy féltettél sajnos nem hagy el, sőt egyre rosszabb, de Te ezt is tudod.
Egyszer halottam mit mondtál nagymamának.
- Tudod anyukám én a Katikát féltem a legjobban, a fiúk megállnak majd a lábukon!
Igen ezt mondtad, érezted, hogy a segítség legjobban nekem kell.
Arra emlékszel Édesanyám mikor fulladtál, nagyon sokszor volt, hogy én adtam be tíz évesen a válladba az injekciót, mert késett az orvos.
Istenem milyen sokat voltál kórházban. Szinte az volt az otthonod.
Hétvégéken mikor haza jöhettél mindig vidám voltál, szerettél nevetni! Gyönyörű verseket írtál, amit a mai napig őrzöm.
Vartál, kötöttél horgoltál, szinte mindenhez értettél, és én még sem tanultam tőled, mert oly keveset voltál velünk.
Hívott a kórház, ott érezted biztonságban magad.
Hosszú utadra is onnan mentél el.
Tudod mi volt az utolsó sóhajod amit mondtál?
Én tudom, mert nagyika elmondta.
- Istenem mi lesz a gyerekeimmel?
Utolsó sóhajod ez volt Édesanyám.
Most pedig én mondom neked, hogy szeretlek Édesanyám!
Bár jobban vigyáztam volna rád, de gyerekfejjel fel sem fogtam, hogy Te meghalsz, mi erre nem voltunk felkészülve Édesanyám.
Kérdezheted mért írtam e levelet? Hiszen Te mindent tudsz.
Az oka az, hogy nagyon hiányzol.
De tudom, ha eljön az idő várni fogsz engem, és én végre úgy ölelhetlek, mint ahogy nem tudtalak akkor gyerekfejjel régen.
Tóth Katalin Kata
.....................................
Mátyás Rita: Temetői gondolatok...
Csontomig hatol a köd
nyirkos lehelete,
a bágyadt nap sugára,
súrolja a földet.
Hosszúak az árnyak,
mint az emlékezet,
felidézik bennem,
minden emlékemet!
A szívem kopár, sivár,
mint téli fák ága,
Mécses könnye csordul,
lángja csók-virága.
Nagyfejű krizantém,
fejét lehorgasztja,
a lehullott szirma,
szívemet nyomasztja.
Lelkem az elmúlás,
hidege járja át,
Hallom a Sátán ,
tébolyult kacaját!
Én a beteg ember,
még mindig itt vagyok,
míg ti szeretteim,
már mind itt hagytatok!
Szüleim, és férjem,
nagyfiam, kishúgom,
fájó emlékekkel,
szomorún búcsúzom,
kabátom magamon,
fázón összehúzom.
Gyertyák fénye csillan,
könnyes szemeimben,
egyszer találkozunk,
majd, fenn a mennyekben!
nyirkos lehelete,
a bágyadt nap sugára,
súrolja a földet.
Hosszúak az árnyak,
mint az emlékezet,
felidézik bennem,
minden emlékemet!
A szívem kopár, sivár,
mint téli fák ága,
Mécses könnye csordul,
lángja csók-virága.
Nagyfejű krizantém,
fejét lehorgasztja,
a lehullott szirma,
szívemet nyomasztja.
Lelkem az elmúlás,
hidege járja át,
Hallom a Sátán ,
tébolyult kacaját!
Én a beteg ember,
még mindig itt vagyok,
míg ti szeretteim,
már mind itt hagytatok!
Szüleim, és férjem,
nagyfiam, kishúgom,
fájó emlékekkel,
szomorún búcsúzom,
kabátom magamon,
fázón összehúzom.
Gyertyák fénye csillan,
könnyes szemeimben,
egyszer találkozunk,
majd, fenn a mennyekben!
2015. 10.19
...........................................
CSOMOR HENRIETT: Fejfádnál
Áthatott az a melegség
amit gyermekkoromban
kaptam tőled.
Mikor sírodhoz értem,
Gyertyát gyújtottam érted.
Gyermeki lelkem kinyitottam
tenéked s repültem te hozzád.
Ahogyan régen tettem.
Szívünk újra összeér érzem.
Fejfádnál kicsi gyertyám
csonkig ég.
Szeretlek drága
Nagyapám amíg élek.
S ha majd a halál
eljön értem.
Karodba zárhatsz
mindörökre.
Végig Simítom
hideg sírkövedet.
Nyugodj békében.
Szeretetem fénye fényesedjen
felette.
amit gyermekkoromban
kaptam tőled.
Mikor sírodhoz értem,
Gyertyát gyújtottam érted.
Gyermeki lelkem kinyitottam
tenéked s repültem te hozzád.
Ahogyan régen tettem.
Szívünk újra összeér érzem.
Fejfádnál kicsi gyertyám
csonkig ég.
Szeretlek drága
Nagyapám amíg élek.
S ha majd a halál
eljön értem.
Karodba zárhatsz
mindörökre.
Végig Simítom
hideg sírkövedet.
Nyugodj békében.
Szeretetem fénye fényesedjen
felette.
2014. november 2
.............................................
KERTÉSZ NÓRA: Halottak napja közeleg
Minden évben,
nemcsak egyszer
feldíszítem sírkertemet:
orgona és őszirózsa
éppen milyen évszak járja.
csendben ülök a kispadon
fenyős kertem erdejében.
családtagokkal beszélve.
Örökzöld tuják, buja növények
fejemre hajló rengetegében
régmúlt emlékek tárulnak fel
párás, könnyező szememben.
De jó, hogy közelemben lehettek!
Enyhítitek törékeny magányom,
Istennel imádkozom értetek.
hogy áldott békében nyugodjatok.
Tisztuló lelkem, fáradó testem
napról napra közelít hozzátok...
Kérem fogadjatok majd be engem
megváltó, örök szeretetetekkel
ha átlépem a földöntúli partot.
................................................
NAGY VENDEL: NOVEMBERI FÉNYEK..
(Halottak napja a szekszárdi újvárosi temetőben)
Meghaltál!
Jó pár éve már,
Elmúlt számodra az élet.
Tested talán semmivé lett?
Elporladt, s akár a hamu
Szürkül lent a sötét mélyben?
S hogy voltál, csupán e rideg
Kőoszlop jelzi csak?
A hantokon apró tüzek gyúlanak,
Pislákolnak, ha lebbenti őket
Lenge őszi szellő.
Bágyadtan bólogat reá
Nagyfejű, fehér krizantém.
Halkan zizzen a kövön a tűlevél.
Fenyőfaághoz simul az apró koszorú...
Megnyugszom, s szívemből elillan a ború.
Márványkövön cikázik a mécsesek fénye.
Száz meg száz gyertya ragyog.
Fekete, bársonyos égbolt
Gyújt hozzá millió csillagot.
........................................................................
Jó pár éve már,
Elmúlt számodra az élet.
Tested talán semmivé lett?
Elporladt, s akár a hamu
Szürkül lent a sötét mélyben?
S hogy voltál, csupán e rideg
Kőoszlop jelzi csak?
A hantokon apró tüzek gyúlanak,
Pislákolnak, ha lebbenti őket
Lenge őszi szellő.
Bágyadtan bólogat reá
Nagyfejű, fehér krizantém.
Halkan zizzen a kövön a tűlevél.
Fenyőfaághoz simul az apró koszorú...
Megnyugszom, s szívemből elillan a ború.
Márványkövön cikázik a mécsesek fénye.
Száz meg száz gyertya ragyog.
Fekete, bársonyos égbolt
Gyújt hozzá millió csillagot.
........................................................................
SZABÓ LÁSZLÓ:SÍRVERS
EPITAPHIUM
Ha már a fák is magosra
nőttek, -
S alattuk bársony a mohaszőnyeg -
Madarak szárnyán az Égig érhet
A dombok alján fölszálló Ének.
Ha már a gyertyám leégett csonkig,
Üszkös viasz-tó éget el csontig.
Hamuból sárrá arcom eloszlik,
Suhogó fényben, záporban mosdik.
Ha már a lélek nem győzi szóval,
Fény-zuhatag jő förgeteg hóval.
Szívemet tépő jég-zivatarban
Szállok, csak szállok
fény-madarakkal.
Ha már a torkom kiszáradt végleg,
magától zendül, kihajt az ének.
Fölszálló füstben magányos lélek -
Napból virágzó öröklét: Élet.
..................................................
MÁTYÁS RITA - HANGOS VERS
....................................................
DR. KELLNER SZILVIA: Érzem
Egy régi, sárga kis notesz akadt a
kezembe,
Amit láttam, könnyeket csalt a szemembe.
A kézírásodat pillantottam meg.
Szívem azóta is fájón remeg.
Végig húztam az írásodon ujjaimat,
Ekkor ismét éreztem erős izmaidat.
Vésted a papírt, amikor írtál,
Magad után fájó szívet hagytál.
Az enyémet. Amióta elmentél, csak
vérzik.
Csorgó véremet keserű könnyek kísérik.
Nem hallhatom, ha szólnál,
Hisz itt állok kopár sírodnál.
Csak emlékeimben mondod nevemet.
És csak is ott fogod meg a kezemet.
Neked a halál volt a megváltás,
Nekem a remélt viszontlátás.
Íródott: 2015. október 29.
..............................................
SZÉLL MAGDOLNA: Elmúlás
Eggyé válok a csillagokkal,
a szélben szálló virágporral.
Víz viszi a hamvaimat,
szertefoszlott álmaimat,
óceánok kék vizébe,
minden élet bölcsőjébe.
Ha engedtek tovaszállnom,
újragyullad gyertyalángom.
2012.
A szekszárdi alsóvárosi temető egy része ***********************
5. NOVELLÁRÓL NOVELLÁRA
VÁRKONYI KITTY: Iniciálé
Zsuzsa utált iskolába járni. Talán,
nem is az intézménnyel volt baja, hanem annak monotóniájával, ahogyan zajlik
falai között az élet. A felelések izgalma, a tornaórák őrülete, a társak
infantilizmusa megfogalmazatlanul bár, de halálosan untatta őt.
Az egyetlen óra a magyar volt, ami élvezettel töltötte el, az is leginkább a
tanárnő miatt. Rajongó szeretettel vette körül a tanárnőt. Büki Edit az
egyetlen olyan meleg hangú és kedves pedagógus volt az iskolában, aki a saját
személyiségéből is adni tudott. Soha nem dorgált, csak a dicsérettel volt
bőkezű, még akkor is, ha tehetségtelen, vagy lusta tanítványa elégtelenre
teljesített.
– Majd legközelebb menni fog – bíztatott ilyenkor mosolyogva és megsimította a
lurkó fejét. Kissé telt, és alacsony termetével, kontyba tűzött barna hajával,
kék szemével, megnyugtató jelenség a padsorok között. Zsuzsi alig várta, hogy
újabb dicsérettel gazdagodjon az óráin és mindent elkövetett, hogy ezt
megkapja. Verses köteteket vitt be, amiket otthon olvasott, megtanult mindent,
ahogy azt elvárták tőle és beszédében is választékosan fogalmazott, hogy
elérje, amit akar. Ma is elérte. Edit néni példaként emelte ki őt az osztály
felé, a Dutka Ákos könyv miatt, amit bevitt.
– Te, ezt olvasod? – Nézett rá csodálkozva. – Hiszen ez nem neked való. Nagyon
remek kislány vagy Zsuzsa! Két napra elviszem, nagy ritkaság ez ma itthon.
Zsuzsival madarat lehetett volna fogatni, örömmámorban úszva tartott hazafelé.
Alig ért be a lakásba, ami egy földszintes, udvari ház hatodik lakása, amikor
felhangzott a jól ismert, szomszédból jövő hang.
– Zsuzsi! Zsuzsika!
Három-négy kislány állt a kerítés mellett, pontosan az ő lakásukkal szemben és
hívták őt játszani. Ha nem ment, újra nekiláttak kis szünet után.
– Zsu-zsíííííííííí! Zsu-zsi-ka! – Skandálták. Már kis lukat is téptek a
drótkerítés fonatán, épp csak akkorkát, hogy Zsuzsi átférjen, ne kelljen
csöngetnie a szép, kétszintes, piros társasház kapuján, ne kelljen arra
várakozniuk, hogy beengedje őt valaki. Alulról fejtették ki, hogy aztán
visszahajtva ne látszódjon a rés, ami átengedhette Zsuzsit.
Már húsz perce ment a rigmus, már a vén, rusnya szájú Bözsi néni is kiordított
rájuk, hogy hagyják már abba a zsuzsizást, mire kiment. Tavasz végi, nyárt
idéző meleg szellő borzolta a virágok szirmait a szomszédban, előttük lengett a
hintaágy, amin oly szívesen énekeltek a lányok, ha együtt hintáztak.
– Sziasztok! – Üdvözölte a kislányokat, akik akkorák voltak, mint ő. Tizenegy
évesek. Két szőke fruska, Éva, meg Kriszta és a barna hajú Mónika.
– Gyere át! – Hívták mind a hárman – Hintázzunk! Meg minden.
– Most nem lehet. Anyukám nincs itthon.
– Akkor úgyse tudja meg. Gyere át Zsuzsííí! Lemegyünk a pincébe.
Ennek nem tudott ellenállni. A pince kincsei csalogató vágyálmai netovábbja
volt, ahol mindenféle régi rokkák és játékok, könyvek és lomok lapultak.
Gyakran játszottak ott, és gyakran zavarták ki őket onnan, hiszen tiltott
helynek számított.
– Rendben. Mindjárt jövök, csak bezárom az ajtót.
Átbújt a kerítésen, kikerülte a virágzó bokrokat, s máris a hintaágy előtt
állhatott.
– De jó, hogy itt vagy! – Örültek.
– Na, jó, picit hintázzunk, aztán irány a pince! – Somolygott Zsuzsi és máris
felpattantak a hintára, majd kornyikálva énekelgették az iskolában tanult
népdalokat. Három nóta után megunták és pisszegve haladtak a pince felé.
– Be van zárva a pince – fedezte fel Kriszta.
– Az egyik pinceablak mindig nyitva van – szólt Mónika – anyukám nyitja ki,
nehogy bedohosodjanak a könyvek.
– Szuper! Keressük meg!
A ház alján körbe futottak a pinceablakok. Néhányon még rács is volt, talán a
macskák miatt.
– Lehet, hogy majd rácsos lesz nyitva – találgatott Zsuzsi. Ám nem az volt. Egy
rács nélküli ablakot találtak, pontosan az utca felőli oldalon. Ha jártak volna
emberek a ház előtt, azonnal lebuktak volna, hogy éppen szép sorban ereszkednek
le az ablakon. Csendesen osontak, szinte lopakodva susogtak a pince
félhomályában. Nem is gondoltak rá, hogy a lármás ének után mekkora nagy lett
az udvari csend.
– Nézzétek! Új könyvek – susogott erősebben Zsuzsa – a múltkor ezek még nem
voltak itt. Kié lehet?
A könyv, hatalmas volt, fedele dombornyomású és még két hasonló hevert
mellette. Bőrkötése feketén lapult a kislány kezében. Ahogy kinyitotta, az első
oldalon csodálatos színes képet fedezett fel, ami a kezdő betű cirádáin ült. Minden
kezdőbetű kis képet rejtett, de az első kezdőbetű, a fél könyvet beképesítette.
Zsuzsa lélegzete elállt egy pillanatra, még sose látott ilyet. S éppen akkor,
nyikordult a pince zárjában a kulcs. Gyorsan bedugta a könyvet, a másik
kettővel együtt egy lom alá. Papírba, szatyrokba csomagolt cuccok halmai alá.
Futott a nyitott ablak felé, hirtelen ugrott fel, kikapaszkodott. Még hallotta,
ahogy a három kislányt kiparancsolják a pincéből és büntetésül be küldték őket
a házba.
– Mit képzeltek ti? Mások dolgai között kutatni! Micsoda dolog? Be fogom
rácsozni az összes ablakot. Takarodjatok azonnal haza!
Nem ismerte fel, kinek az apukája lehetett. Gyorsan átszaladt a kerten,
majd a bokrok közé guggolt és átmászott a házuk udvarára. Őt nem látta meg
senki.
Anyja korán hazaért, de máris indult.
– Nem jövök hamar, Zsuzsi. Ne várj rám. Tanulj, egyél, hoztam sóletet, kenyeret
meg parizert.
Egyedül maradt. A könyv, ami a kezébe került, nem hagyta nyugodni. Látnia kell
még egyszer. Csak egyszer. Megnézni az összes gyönyörű képet, átlapozni és
elolvasni miről szól az a hatalmas csodakönyv. Bizonyosan érdekes, ha már a
betűk is képeket mesélnek.
Besötétedett és a villanyfény árnyai fura képeket vetítettek a falra. Az
udvaron Bözsi néni rikácsolva szidta Józsikát, aki a legkisebb fia, majd a
szomszédasszonyról ordított mocskos szavakat. Összeszorult a gyomra tőle,
ahányszor meghallotta. Aztán csend lett, csupán a villamos zöreje hallatszott.
Nagyon későre járt. Zsuzsi hirtelen felállt a televízió elől, azt se tudta mit nézett,
és elindult. Az ajtót csendben csukta maga után, be sem zárta. Körülnézett és
megindult a kerítés felé. Leguggolt, átmászott és kikerülte a bokrokat.
Megállt. A ház ablakain lehúzott redőnyöket látott, ami biztonságtudattal
töltötte el. De még meg kell kerülni a házat és az utcafront felől kell
lemászni. Csendesen lépkedett, ment előre. Mi van, ha most jön épp haza valaki?
Mi van, ha bezárták az ablakot? Az ablak, még mindig nyitva állt. Gyorsan
ereszkedett le. Vaksötét volt odalent, semmit nem látott. A szíve vadul
kalapált. Dibb-dobb, dibb-dobb, dibb-dobb. Csak ne jöjjön senki! Szeme
megszokta a fénytelenséget és halvány körvonalakat már látott. Tudta hova
menjen, és mit kutasson. Benyúlt a lomos szatyor alá és kezébe akadt a könyv,
amit keresett. Még vadabbul pumpált a kis izomcsomó ott bent a mellkasán.
Szaporán szedte a levegőt. Lassan lépkedve ment, elébb a könyvet tette ki maga
előtt, aztán felrugaszkodott. Nem mert szaladni, csak óvatosan, lábujjhegyen
járt. Egy kavics sem ugorhatott ki a lába alól, nem sussanhatott össze semmi
falevél, salakon járó nesztelenség kísérte végig. A kerítésnél áttette a
lyukon, majd ő is átmászott. Aztán eligazította a sodronyt, meg se látszott,
hogy bontva van. Onnan már szaladva futott haza. Könyv a hóna alatt. Izgatottan
nyitotta ki, majd azonnal összecsukta. Édesanyja léptei kopogtak. Fogta, a
könyvet betette az iskolatáskájába, majd leült a tévé elé. Erősen izgult.
– Nahát, te még nem alszol? – Mosolygott anya, amiből azonnal kitalálta, hogy
jó kedve van.
– Nem, nem. Téged vártalak.
Elfogadta az átölelést, anya megcsókolta és hamar ágyba kerülve kezdődött az
éj.
A reggel valahogy csupa kapkodás lett, rohanó sietség anyával, majd egyedül, az
iskola felé. A könyv eszébe sem jutott. Csak anya ölelése simította a lelkét. S
a tény, hogy újra irodalom óra lesz.
Edit néni mosolyogva jött, mint mindig. S ahogy Zsuzsi megfogta az
irodalomkönyvet, eszébe jutott a nagykönyv, amit az éjjel vett magához.
Kiemelte, csak, hogy belekukkantson végre. Csak egyszer.
– Nahát, Zsuzsikám, mit hoztál ma? Ez igen! Mutasd csak! – Hajolt fölé a
tanárnő, és felemelte a könyvet. – Te jó ég! Zsuzsi! Ez gyönyörű! Nekem hoztad?
– Nem, nem. Nem az enyém. Csak megmutatni. Talán… – elbizonytalanodott. –
Vissza kell adnom.
A tanárnőre nézett, szemében a rajongó szeretettel.
– Akkor csak kölcsön. Jó? Megmutatom a férjemnek. Tudod, ő olyan könyvszakértő.
Visszahozom. Rendben? – cirógatta meg a kislány fejét.
– Nem, nem lehet.
– No, akkor holnap visszahozom.
Zsuzsa hirtelen kezdte rosszul érezni magát. Hiszen ma vissza akarta tenni a
pince félhomályába, oda, ahonnan elvette. Edit néni azonban óra végén
kiviharzott a teremből, a könyvvel együtt.
Zsuzsi kínos érzésekkel ballagott haza. A szomszéd ház előtt elsétálva,
megrökönyödve látta, hogy a tegnapi nyitott ablak, ráccsal van felszerelve.
Másnap Büki Edit nem ment tanítani. Aztán nem ment a következő héten sem,
sőt, még a következő hónapban sem jelentkezett. A hír az volt, hogy
veszélyeztetett terhes. Zsuzsi egyre csak várta, várta, hátha mégis megjelenik
és legalább a könyvet hozza. Még bele se tudott nézni, ezt fájlalta, de
legjobban, hogy nem tudja visszalopni. Eltelt a tanév, kalapot emelt a nyár. A
vakáció félelemben telve haladt, unalmas hétköznapokon, amikor hír jött Edit
néniről. Irén hozta a hírt, egyik osztálytársa, akivel a közértben találkozott.
Az anyukája az iskolában takarított.
– Képzeld, Zsuzsi – szólt a pénztár előtt – Edit néni meghalt.
– Tessék? Milyen Edit néni? A Büki? – Képedt el, és hirtelen semmit nem értett.
– Igen. Nyolc hónapos terhes volt, és beesett a HÉV alá. Képzeld, a férjét
elvitték a rendőrök, hogy ő lökte alá. Aztán már elengedték.
– Az nem lehet! Az nem lehet – mondogatta, miközben könnycsepp gurult az arcán.
De másnap, ahogy az iskola felé haladt, látta a fekete zászlót. Ott lobogott az
iroda alatt.
Már nem akarta a könyvet, nem akart semmit.
– Zsu-zsíííííííííííí! Zsu-zsi-ka! – Hallatszott az udvarról, a skandáló
hívogatás. Ötször, tízszer is elénekelték a lányok, még akkor is, amikor Bözsi
néni rájuk rikácsolt.
– Zsu-zsííííííííííííííí! Zsu-zsi-ka!
És… ő, soha többet nem ment át a szomszéd házba játszani.
2015.03.24.
***********************
6.ELMÉLKEDÉSEIM
ÁRVAY MÁRIA: Hála a munka áldásáért
„Minden élet kő egy épületben.
Minden élet hang egy tenger által mormolt dalban,
sorsokból szőtt óriási szőnyeg,
Isten-szőtte óriási dallam.”
(Selmeczi György: Milleniumi óda,
II. tétel)
Ez a keddi nap is úgy indult, mint a
többi. Elégedettség töltött el, hogy ilyen, szép, napsütéses időben mehetek
dolgozni.
A számítógépem előtt ültem, rendszereztem a beérkező rengeteg levelet,
anyagokat, melyek a hírlevél szerkesztéséhez elengedhetetlenül fontosak. Minden
apró részletre figyelni kell.
Egyszer csak elnémult minden. Mi történt? Se kép, se hang, elment az áram!
Egyik pillanatról a másikra!
- Csak visszajön hamarosan – reménykedtem.
- Szerencsére nem veszett el túl sok anyagom, ezt be lehet pótolni.
Egy darabig vártam, mindhiába. A kollegák is kérdezgették egymást, senkinél
sincs áram. Nagy lehet a baj! Munkámhoz létfontosságú a számítógép, most csak
várakozni tudok, s bízni, hamarosan életre kel minden.
Addig is gondolataimba merültem.
Hány ember munkájára van ahhoz szükség, hogy el tudjam látni feladatomat
biztonságban, kényelemben. Nézzük csak sorjában, a teljesség igénye nélkül.
Ha csak az épület külsejét nézzük, kiemelkedő szerepük volt a
tervrajzkészítőknek, építészmérnököknek, kőműveseknek, ácsoknak az
építkezéseknél. Ez bizony hosszú ideig eltarthatott.
A festők és burkolók rengeteget tehetnek a helyiségek tisztaságáért,
szépségéért.
Alapvető szükségleteink kielégítése érdekében nélkülözhetetlen a villany-, gáz-
és vízvezeték-szerelők munkája.
Asztalosok nélkül bútoraink kényelmét és hasznosságát sem élvezhetnénk.
Ez még csak a kezdet. Sokat köszönhetünk közterület-fenntartóinknak, akik heti
rendszerességgel gondoskodnak a már feleslegessé vált hulladékaink
elszállításáról.
Takarítóinknak hála, a folyosók, irodák, közösségi termek tiszták és kellemes
illat vesz minket körül.
Nagy támaszaink a könyveléssel, bérszámfejtéssel, költségvetéssel foglalkozó
munkatársaink is, akik nélkül nem boldogulnánk a mindennapi hivatalos ügyek
intézésében.
Amennyiben étkezési lehetőség is van, méghozzá helyben, szakács és konyhai
személyzet nélkül felkopna az állunk.
Számítás- technikusaink gondoskodnak arról, hogy számítógépeink jól működjenek.
Látható, a listát a végtelenségig
sorolhatnám. Ebben a láncolatban „Minden élet kő egy épületben”. Mindenki
munkájára szükség van, egy „kis kő” hiánya az „épületben” nagy károkat okozna.
Mindenki nem érthet mindenhez. Azonban azáltal, hogy szükségünk van egymásra,
így leszünk teljesek. Egy kő része a nagy egésznek, az a kő tartozik
valahova, „sorsokból szőtt óriási szőnyeg” részei vagyunk! Ez a
legcsodálatosabb érzés!
Vajon az én „kis kavicsom” hova
illik bele? Ahogy eddigi életemet és munkáimat végiggondoltam, mind a kultúrát
szolgálja. Idősek otthonában olvastam fel a lakóknak gondűző, tréfás
anekdotákat. Együtt énekeltünk, szintetizátoroztam nekik. Közösen fejtettünk
keresztrejtvényt, kvíz kérdésekkel teszteltük műveltségünket.
Amikor korrektorként dolgoztam, ápoltam a magyar nyelv helyesírását,
szabályait, hogy vak sorstársaim már zavartalanul tudjanak olvasni magazinokat,
szépirodalmat.
Most pedig a hírlevélben osztok meg sokakkal érdekes, színes, közérdekű
információkat, továbbadom kultúránk kincseit.
Egy hang vagyok „egy tenger által mormolt dalban”.
Kívánom, hogy mások is tapasztalják meg ezt a csodálatos érzést. Annyit tudok,
mindenki fontos, mindenkire szükség van!
Még mindig nincs áram, leálltak a
kazánok, fázom, hideg van. Már meleg víz sincs!
A telefonok sem működnek, még jó, hogy a mobilom fel van töltve. Aki hűtőben
tárolja az ennivalóját, bajban lesz, ha nem adják vissza az áramot!
Túl nagy a csend, szinte nyomasztó!
Áram nélkül a hang is kevesebb!
Várjunk csak? Mit hallok? Már
duruzsol a kazán! Érdemes volt bízni és reménykedni! Visszajött az áram! Hál’
Istennek!
Munkára fel!
***********************
7.BEMUTATJUK YLEN MORISOT
YLEN MORISOT
Bemutatkozom:
Magyarországon, egy dél-alföldi
tanyán nevelkedtem. Művészeti középiskolában grafika szakon végeztem, majd
matematika-rajz szakos tanár lettem. Kisteleken tanítok.
A világot a művészetek számtalan ágán keresztül szemlélem, próbálom megérteni,
kifejezni, egy matematikus gondolkodásával.
A kilencvenes évek óta írok. A fióknak, de az idei évtől megosztom a
gondolataimat másokkal is Ylen Morisot néven, amely egy szójátékból és kedvenc
francia festőnőm nevéből keletkezett. Verseim, novelláim olvashatók a Pieris és
a Napvilág Íróklub oldalain. Tagja lettem a Kisteleki Költőklubnak is.
Képeimmel, faragásaimmal 1999-óta rendszeresen veszek részt kiállításokon.
.........................................
Vagyok
Göröngy vagyok a föld porában
száraz golyóbis a Szaharában kiégett rög a tűz katlanában izzó láva a hegyek gyomrában
szikrázó hamueső
sírhantokra telepedő harmattal hűlő lepedő
megnyugtató hűvös eső
tüzes színek kavalkádja
érzelmek tomboló árja sejtelmek rezgő membránja gondolatok csendes óceánja.
...............................................
Másik versnek küldöm a Fájdalom
címűt. Talán most ez aktuális. Az öcsém halálának emlékére írtam, illetve a
faszobor faragása közben egy hang ezt mondta az agyamban. A szoborról is tudok
küldeni fotót.
Ylen
Fájdalom
Karjaim tőrök,
Támadják az eget,
Száműzöttként magamra hagytak,
Szenvedek.
Bőröm ráncos,
Szemem halott,
Angyali szárnyam lebegtet,
Elkárhozok.
Karom égbe,
Lábam földbe,
Testem kétfelé szakad,
Szétesem.
Mellemen burok,
Belül daganat,
Gyűlöletből fogant gyermekem
Kifakad.
Keblem szakad,
Lelkem sikolt,
Tépett ruha lóg rajtam,
A fájdalom.
.................................................
Ylen Morisot : Fájdalom című műve
8. HAZAI TÁJAKRÓL
NAGY VENDEL VERSEI
VAJON HOVÁ TŰNT MÁR..
Vajon hová tűnt már
Mólók lengesége
Kéjes emlékekkel visszavár
Langymeleg nyáreste alkonya
Csókok ízében áfonya,
Nárciszok bódító illata.
Viola árválkodva áll
Teste átsüt a ruhán
Vigyázza kincseit a csősz,
Átveszi birodalmát
A mindent elhervasztó
Didergőn tékozló
Csalókán söthenyes ősz.
2015. október 2
….........................................
NAGY VENDEL: TÉBOLY EZ A VILÁG
Néha úgy érzem,
én is tébolydában végzem,
akár hazánknak
némely tagjai,
Semmelweis, vagy Széchenyi,
Szép elvekért meghalni
dicső a halál?
vajh ki dönti el
ki is a bomlott elme?
Főbe lövöd magad,
vagy agyonvernek,
egyre megy.
Engem megvédenek majd
a viccháznak falai,
s etetnek banánnal mint
majmot a rácson át,
s szaladgálnak az utcákon
futóbolondok százai,
elkerülik az ispotályt.
És ha nem tartom be a házszabályt,
jól áll majd nekem
a muszálykabát.
Kissé nagy még nekem,
De rám szabják hamarvást.
201.5 október 16.
.................................................
NAGY VENDEL: IDE SZÜLETTEM
56. EMLÉKEZETE...
Oda születtem
hol az anyaföldet
lánckerék hasogatta,
hol vérünket
idegen láb taposta,
hol férfiakat és nőket
gyereket, és időset
lőttek halomra.
Ide születtem.
…………………………….
EMLÉKEZZ EZEKRE...
Ide születtem
hol nemzetünket
oly sokszor feszítették
gyalulatlan keresztre.
hol becsapott emberek
szebb jövőt reméltek,
félre vezetettek
Szuezt kerestek,
lelőtt anya kezében
még meleg volt a kenyér
vitte volna haza
az éhes gyereknek.
Ide születtem,
hová magot vetettem,
s a drága földismét
új gazokat terem.
egyenes kaszával
nem lehet levágni.
türelmetlenkedve
csak várni, csak várni.
Ide születtem
hol kevés a gyermek,
talpukon az útilevél
messzire mennek.
mindezt látják most
a felakasztottak,
rendőrlovakkal
megtaposottak,
Korvin közben elhantoltak.
nem ilyen jövőről álmodtak.
Oda születtem
hol ha a virágot tapossák,
akkor ontja leginkább
bódító illatát.
Október 23.
..............................................
AZ 56 OS FORRADALOM
MEGEMLÉKEZÉSE A GUSZTI RÁDIOBAN.
OKTOBER 25. ÉN.
NAGY VENDEL IDE SZÜLETTEM..-
***********************
9. ÖRÖMHÍR, MEGJELENT..
JENEI ANDRÁS LEGÚJABB KÖNYVE
Kedves Vendi!
Örömmel jelzem neked is, hogy ma ( október 27-én) megjelent legújabb könyvem. A címe Dűneszemek és húsz, rövid írást tartalmazó kötetecske. A könyv két héten belül elérhető lesz a Magyar Elektronikus Könyvtárban is, aminek majd a linkjét küldöm, ha tudom. S még egy hír ide, hogy a könyv elkészül majd hangos könyv formátumban is; ennek is lesz majd letöltő linkje a netre. Addig is idemásolom a hátlapot:
" Kimentem a világba, megálltam a peremén és leültem a földre.
Belemarkoltam a porhanyós homokba, majd ahogy az ujjaim között kifolytak a homokszemek, elgondolkodtam. A homok. Lehet fehér, sárga, vörös, vagy akár szürke, de mindenhol ugyanaz és mégis más. Ugyan apró morzsákból áll össze; legyen egy fűcsomó alatt, a szőlőtőkék között, a tengerparton, vagy éppen a Jenei András sivatagi dűnék testében, de mindenhol homoknak hívják. S akkor felmarkoltam belőle egy adagot és tollat ragadtam, írást formáltam belőlük, így bármit is adnak eljuthatnak ahhoz, aki ezen sorokban velem és gondolataimmal szintén felmarkolja majd őket. Valós történések, pillanatnyi gondolatok füzére lett belőlük, s ha érthető, ugyanúgy elgondolkodtat, mintha csak a sima értelmet emeljük ki a novelláimból..."
A könyv borítóját is csatolom neked.
András
Akiket érdekel a könyv, a
szerkesztőnél érdeklődjenek, a kötet ára 1200 Ft.
--------------------------------------------------------------------------------
Szia Vendi!
Most kaptam meg a linket, ahonnan a Magyar elektronikus Könyvtárból letölthető és olvasható a Dűneszemek című kötetem:
Köszönöm és jó olvasást!
András
Jenei András legújabb könyvének borítója
***********************
10. MAI SZTÁRVENDÉGÜNK
CSONGRÁDI KATA LEGÚJABB KÖNYVÉNEK BEMUTATÓJA:
A SLÁGERGYÁROS
KEDVES OLVASÓINK...
Ennek az évnek az elején hunyt el S. NAGY ISTVÁN sok- sok dalszöveg szerzője, s
íme máris itt van az életéről írt könyv
Szerzője, aki a legjobban ismerte, CSONGRÁDI KATA, felesége, dalainak
előadója.
Mindenkinek ajánljuk a nemrégiben
megjelent életrajzi kötetet.
Nagy Vendel.
...........................................
Kedves Barátaim!
Végigsírtam a nyarat, de
teljesítettem ES-nek ezt a kívánságát is: kérése alapján - vagyis
slágerekre felfűzve a tollba mondott életrajzát - megírtam a róla szóló
könyvet, amiben emléket állítok Édesanyámnak is.
Ha Isten is úgy akarja, okt. 28.-án
megjelenik a könyv.
Öleléssel:
Kata
Csongrádi Kata és néhai férje S.nagy István
.................................................
Kedves Barátaim!
Ha Isten is úgy akarja, akkor okt. 30.-án, pénteken délelőtt élőben is
bemutatom
a SLÁGERGYÁROS könyvet, magyar idő szerint: 10- 12, 30 között a
DUNA TV : CSALÁD-BARÁT
műsorában, ahol Novodomszky Évával leszek társműsorvezető
Délután 5- től pedig
ünnepélyes könyvbemutató lesz az ÖRKÉNY KÖNYVESBOLT - ban /Szent István krt.
26/
További dedikálások - zenés
könyvbemutatók:
nov. 12.-én, este 6- kor Rátkay Klub
nov. 25. du: 5- kor: Móricz
Zsigmond körtér, Kossuth könyváruház
nov. 27. du: 5-kor: Budafok,
Szabó Ervin könyvtár
dec. 6: du: 5 - kor: Vanegyhelyklub
/VIII. Rökk Szilárd u. 11./
2016. január 22 este 7-kor :
FÉSZEK KLUB - zenés könyvbemutató koncert S.Nagy István újra születésnapja
alkalmából
Remélem, valamelyiken találkozunk
személyesen is , addig is ölelek Mindenkit az éteren keresztül
szeretettel:
Kata
U.i: örömhír, hogy már Romániából és
Canadából is van érdeklődés, Magyarországon pedig száz könyvtár is megrendelte
a könyvet
A könyv borítója
***********************
11. FÜSTÖLGÉSEIM
VÉGHELYI JÓZSEF: Hülye vagyok!?
A magyar nyelvben már-már szinte
kötőszóként használjuk a "hülye" szót. Mindenki tudna számtalan
példát hozni erre: - ne hülyéskedj, - tiszta hülye (valaki), - hülye egy
helyzet,- hülyének áll a szerencse,- ez egy nagy hülyeség, - (valaki) biztos
meghülyült, hülyére tanultam magam, - itt már mindenki meghülyült, stb.
Az egyik ismert média reklám befejező mondata pedig valahogy így hangzik:
"...mert hülye azért nem vagyok!..".
Ez a szlogen azt próbálja sulykolni a fogyasztókba, hogy minden a legnagyobb
rendben van, mert hát a magát reklámozó tudatja az érdeklődőkkel, hogy
normális, és meg lehet benne bízni!
A minap találkoztam ennek az ellenkezőjével is! Ügyeim elvezéreltek egy
csavarboltba, ahol természetesen mindenféle ember megfordul: ilyen is, meg
olyan is. Mi vevők hárman voltunk addig a kiszolgáló pult előtt.
Időközben bejött az üzletbe egy negyedik, ágról szakadt, rosszul öltözött, szerencsétlen
kinézetű idősebb férfi. Lehetett vagy 70- 75 éves. A lerobbant állapota miatt
nehezen volt megállapítható a kora. Nem is vettünk róla tudomást különösebben,
mert az árú polcok felé fordulva keresgetett valamit.
Időközben én kerültem sorra, s előadtam a szépszemű boltos kisasszonynak
( bár valószínű már asszony lehetett a drágám, mert láthatóan az első tavaszi
virágzásán túl volt már, és valamelyik méhecske réges-régen beporozta
bibéjét ) a látogatásom mibenlétét: szeget szeretnék venni. Ahogy a tűzről
pattant menyecskéknél ez lenni szokott, azonnal intézkedett is a lelkem.
Kérdésére válaszolva még arra is kértem, hogy készítsen a vásárolt áruimról
számlát.
Keresgélését befejezve a fenn jellemzett öregúr sorát ki nem várva
odasodródott mellém. Mankóját a pultnak támasztotta, majd kinyújtotta
tenyerét, és az abban levő négy különleges csavart a férfi eladó felé nyújtva
kérdezte:
- Mondja, mennyibe kerül ez a négy csavar?
- Én megmondhatom magának, de biztos, hogy ez kell, mert ezek gipszkarton
csavarok - próbált segíteni a férfieladó.
- Biztos hát, már a múltkor is ilyent vettem, de nem lett elég - így az idős
ember. Ja, még azt is kérem, hogy egy külön papírra írja le az árát, mert
mindent elfelejtek! A nyomaték kedvéért azt is hozzátette, hogy: tudja, én
hülye vagyok!
Egy pillanatig mindenki az öregre nézett, de nem volt kétséges az, hogy
komolyan állította magáról az elmeállapotát. Nem viccből, hanem tényszerűen
közölte a helyzetet. Észrevette a bennlévők zavart tekintetét rögtön hozzá is
tette, hogy most jön a pszichiátriáról, ahol a doktornő kiállított egy papírt,
hogy ő bizony hülye!
- Tudják, én régen tudom ezt magamról, csak a rendőrök mondják mindig azt
nekem, hogy csak játszom a hülyét..., és ki akarom vonni magamat a felelősség alól!
- világosított fel minket. Mert nem egyszerű ám hülyének lenni, a hülyeséget
nem lehet ám megjátszani...! Én valódi hülye vagyok! - büszkélkedett az öreg.
Kezdtünk hinni neki, bár egyébként a beszédén ez nem igen látszott. Nap mint
nap találkozunk erre-arra olyan emberekkel, akik szintén hülyék, bár magukat
normálisnak tekintik (no, ez ám a hülye helyzet...!)
Gyerekkoromban volt népszerű ez a nehezen vitatható szlogen, mely
hirdeti: ...az okos ember hülyéskedik, a hülye ember meg okoskodik.
Feloldandó a helyzetet közöltem az elmeállapotával dicsekvő emberrel,
miszerint:
- Én is hülye vagyok ám, és nekem is van róla papíron. Bár az én hülyeségemet
nem pszichiáter állapította meg, hanem egyik fiatal ügyfelem. Valójában nem
ismerem személyesen az illetőt, csak egy továbbított e-mailben tudatta velem
megállapítását. Úgy érezte, hogy számára nem jól készítettem el egy tekercset,
és készítsem el még egyszer. Mert ahogy írta a levélben: ...az a vén hülye jól
elrontotta, mert már mindent biztos rutinból csinál!...
Szoktam mondani baráti körben, hogy én már mindent össze-vissza beszélhetek,
mert nyugdíjas vagyok. És a nyugdíjast nem kell komolyan venni...
Gyakran eszemben jut a régen meghalt népszerű humoristánk Kellér Dezső egyik
konferansziéja. Valahogy imígyen szólt:
- Kedves közönségem! - ez volt mindig a bevezető mondata. Tudják, beszélgetek
néha fiatalabb barátaimmal az öreg korról. Én persze teli vagyok panaszokkal,
ők meg azzal szoktak vigasztalni, hogy: Dezső bácsi ne keseredj el, mert
az öreg kornak is meg vannak a maga szépségei! Mire én csak annyit szoktam
mondani, hogy: jó-jó, csak egyet mondjál nekem...!
Post mortem üzenem neki: Hát kedves Dezső bácsi! Egyet én is tudok
mondani néha a magam vigasztalására is, ami nagyjából így szól:... az idős ember
büntetlenül össze-vissza beszélhet már, akár hülye is lehet!...Legalább ez az
előnyünk meg van!
Azt szoktam mondani gyakran beszélgetések közben, hogy: jaj
gyerekek, én annyira hülyülök! Erre az udvarias válasz mindig az,
hogy:...Jaj, Józsi bácsi, dehogy vagy te még hülye. Minden esetre ez jobb
választás, ha vállalom az butulásomat, mintha állandóan az ellenkezőjét kellene
bizonygatnom: márpedig én nem vagyok hülye...! Tartok tőle, hogy a hátam
mögött összesúgva, lesajnáló mosollyal mégis csak azt mondanák erre,
hogy:...nézd, hogy kapaszkodik a vén hülye...!
Amikor hazaértem, csak akkor vettem észre, hogy a boltban hagytam a vásárolt
áruk számláját! Lehet, hogy mégis hülyülök...?
***********************
12. A HOLNAP MAGAZIN BEMUTATKOZÁSA
BAKOS JÓZSEF FŐSZERKESZTŐ
Holnap Magazin bemutatkozás
Magazinunk 2008 márciusában jelent
meg először az interneten, majd 2010. márciustól nyomtatásban is HM Holnap
Magazin néven.
Internetes oldalunk elérhetősége: http://www.holnapmagazin.hu/ Nyomtatásban megjelenő magazinunk internetes reklámoldala: http://nyomtatott.holnapmagazin.hu/ A magazin 7 éves fennállása óta mintegy 1,4 millió látogatónk volt. Regisztrált tagjaink száma jelenleg: 5265 fő és folyamatosan nő. Röviden magazinunkról: A Holnap Magazin egy bulvár és politikai hírektől mentes összművészeti, kulturális magazin. Internetes oldalunkon és nyomtatott magazinunkban is ingyenes lehetőséget biztosítunk kezdő és már ismert írók, költők, újságírók, képzőművészek, festők, grafikusok, szobrászok és minden más művészeti ág képviselőinek arra, hogy alkotásaik a nagyközönség előtt megjelenjenek. Jelenleg mintegy 1200 alkotó (író, költő, újságíró, grafikus, festő, képzőművész) 29400 alkotása, írása, valamint játékok, pályázatok, hang és video anyagok találhatók internetes oldalunkon, amelyet kikapcsolódás céljából látogatnak regisztrált tagjaink, internetes olvasóink. Nyomtatásban megjelenő HM Holnap Magazinunk 2014-ig havonta jelent meg, 44 oldalon, 2015-től negyedévente, 60 oldalon, igényes kikapcsolódást biztosítva az irodalmat, kedvelő olvasóknak. A magazinban a rövid novellákon, folytatásos történeteken, verseken kívül, kulturális programajánlókat, és interjúkat olvashatnak ismert zenészekkel, színészekkel, énekesekkel, írókkal, filmrendezőkkel, zeneszerzőkkel, festőkkel és más művészeti ágak képviselőivel. Ezen kívül rövid cikkek, rejtvény és gyereksarok rovat biztosítja minden korosztály számára a kikapcsolódást. A magazin ezen kívül könyvkiadással is foglalkozik. Az elmúlt időszakban eddig 200 kötetet jelentettünk meg. A kiadott könyveinkről részletesen webáruházunkban: http://webaruhaz.holnapmagazin.hu/ Rendezvényeinken, könyvbemutatóinkon ismert színészek előadásában hallhatóak a magazin szerzőinek alkotásai és kiállításainkon láthatóak festményeik, grafikáik, képzőművészeti alkotásaik. A magazint támogató színészek: Bartalis Blandina, Bogdányi Titanilla, Dögei Éva, Makay Andrea, Solecki Janka, Holl Nándor, Keresztes János, Seder Gábor, Seszták Szabolcs, Joó Gábor, Varga Gábor. Magazinunk lektorai: Tamás István, író, újságíró, a Kanadai Magyar hírújság főszerkesztője és Antal Zsuzsanna. Grafikusaink: Böhm Csilla, Ivanics Deák Mercédes, Zombori Mónika Nyomtatott és internetes magazinunk munkatársai: Kapássy Zsófia, Bakos Máté, Németh Emília
Üdvözlettel:
Bakos József Holnap Magazin Főszerkesztője, író, újságíró. Web: http://www.holnapmagazin.hu/ Tel: 06/30 973 5296
***********************
13.VERSRŐL VERSRE
HOLLÓSY TÓTH KLÁRA: 289./A rongyruhás
Fátylakat babusgat elmerengve
a sok morajló zaj, felfordulás, a múló lét fogyva, igyekezve, sorsot intéző báb, felindulás.
Készülődés, csúnyulás, torzulás,
vak, ámokfutó kiábrándulás, mindenütt megfásult megalkuvás…
Valami bús bánat jajdul halkan,
a tűnő nap vérpiros aranyban olyan, mint sebzett véraláfutás.
Bakonybél, 2007. október 31.
................................................
TÓTH KATALIN: Lelkem.
Elfáradtál vándor lelkem?
Megpihensz majd meglásd, egy másik életben. Hogy jobbat, és szebbet akarsz? Tévedsz, mert nem választhatsz! Kérded, hogy mért nem? Csodálkozni fogsz, és majd megérted! Szerintem örülni fogsz, boldog leszel. Mert rossz után, jót érdemelsz! NE KÖSZÖND- mert aki kérdi, az Te magad vagy! Higgy magadban, mert lelked tudja kit választ majd!
....................................................
ADAMECZ LÁSZLÓ: MIT TEHETNÉK ÉRTED TÖBBET…
Mit tehetnék érted többet,
megvallom sorsom köveit,
nem büszkeség késztet erre,
védeném életed éveit.
megvallom boldog napokat,
legyen bátorításul mindig,
hogy, űzze sírós álmokat.
Mit tehetnék érted többet,
vallom hibáim, vétkeim,
hogy védeni tudd magadat,
kérlek fogadd el érveim.
Mit tehetnék érted többet,
lennék vigasz, bátorító,
meghallgató, téged féltő,
fájó lelked elfogadó.
Mit tehetnék érted többet,
vallom, sok fénnyel éveket,
szeretet szándékával éljél,
s jutalom lesz életed.
Adamecz László
+36/70- 235- 2733 http://lelekmuzsikusok.googlepages.com Tatabánya, Léleksegítő alapítvány www.leleksegito.hu
......................................................
SCHVALM RÓZSA: Ködös őszi reggelen
Ködös őszi reggelen
fény töri át a homályt, rám mosolyog kedvesen, arcomra hinti csókját.
Sugarával körbefon,
égből hulló ajándék, bearanyozza napom, tovatűnik az árnyék.
Megváltoztak évszakok,
időfolyam hullámzik, őszbe tavasz beragyog, hárfáján a szél játszik.
Majd a tél is bekopog,
egy didergős hajnalon, talp alatt hó csikorog, jég virágzik ablakon.
…………...........................……....
SZŐKE ZSUZSANNA: Szalonna vers
Szalonnás szántás felett szitál az
ölyv,
s szalonnás kenyér fölött üvölt a dölyf. Csokoládés szalonna vagy puszta kenyér s a mohó vágytól színültig terhelt szekér...
Pusztában a puszta kenyér elég fanyar.
Vajh' szalonna nélkül meddig bír a magyar?! Szűz Anya, kérlek, nyújtsd oltalmazó kezed, adj jóllakott éhezőt és nyitott szemet!
Kartal, 2015. 10.26.
...............................................
NAGY VENDEL: SÍRFELIRAT APÁMNAK
SZÍVEMBEN HORDOM...
Szívemmel érzem,
Fejemmel értem lesz még kikelet. Zordul itt hagytad hívedet. Tested újruhába öltözött. Mennyek országába költözött. Szívemben hordom szívedet Tested e sírban, Lelked a menyben, Szíved szívemben lakozik. Ráborul sírodra holtak csendes árnya, Hantjaid öntözi Könnyeimnek árja, Az örök világosság Dicső fénye ragyog, Bársonyos égbolt gyújt hozzá Millió csillagot.
LELKÉBEN örök
SZÍVÉBEN nemes Szellemében szabadon SZÁRNYALÓ MADÁR, FÉSZKÉRE MINDÍG HŰEN HAZASZÁLL.
Bánatos szívvel,
De mindhiába, Sírva borulok Apámnak sírjára.
Testem e Földbe
Lelkem a mennybe Szívem szívedbe szállt.
Szekszárd.2015. október 31.
............................................
KOVÁCS JÓZSEF
Őszi eső áztatja a temető kertet,
Mellette, Lantján férje, sirató dalt penget. Távolban egy madárdal, töri meg a csendet, Kidőlt keresztfánál, cigányasszony kesereg
Kislányukat siratják, ki egy hete
halt meg
Érzi most gyászukat, az egész temető kert, Egy közös könnycsepp csillog mindenki szemébe, Egy hangként száll a sóhaj, nyugodjon békébe!
Itt, a fájdalomban, nincsenek
etnikumok,
Gyűlölködő vallások, vagy hatalmi pártok Csak egy elvesztet lélek, mely elment örökre, Kiért, egy közös ima, hangzik fel az éjben.
....................................................
KERTÉSZ NÓRA: Valakinek 32
Mit ér egy álom
kábulat nélkül? Mit ér egy csillag ragyogás nélkül? Mit ér a fáradt ősz egy kis napfény nélkül? Mit ér a hervadó rózsaszál megöntözés nélkül? Mit ér egy szerető szív heves dobogás nélkül? Mit ér egy kiszáradt szem öröm könnyek nélkül? Mit ér az "egész" egészség nélkül?
Mit érezhet valaki,
ha várnia kell tehetetlenül ***********************
14.VÉLEMÉNYEM SZERINT - OLVASÓINK ÍRTÁK
KEDVES VENDI..
Igenis rávetem magam, de miután
befejeztem, elolvasgatom a régebbi
számokat is. S a saját szempont szerinti szűrések, soronkénti
elolvasgatás közepette van időm elgondolkodni az olvasottakon, elismerően bólogatni vagy éppen vitába bocsátkozni (persze csak úgy magamban) a sorok írójával, nézeteivel... Üdv. Anna. :)
..........................................
Kedves Vendi!
Boldog ember vagyok, mert két nevem
is van.
A figyelmesség pedig lenyűgöz, és megvallom, hogy meg is hatódom. Gyönyörű dalt küldtél,köszönöm szépen. Az ilyen ajándékok szívemnek nagyon kedvesek, mert a kultúrából sohasem elég: és széles a paletta.
Üdvözlettel Magdi.
...............................................
Köszi, már elolvastam, de még el
fogom olvasgatni kis pihenő után
újra. Nagyon sokszínű, érdekes, szép és hangulatos írásokat találtam. Köszönöm szépen. Anna. :)
.....................................................
FONTOS INFORMÁCIÓ
HA BEÜTÖD A NEVEMET A
"YOUTUBE"-ra AKKOR SZÁMOS HANGOS VERSET, ÉS RÁDIÓ RIPORTOT TALÁLSZ..
NAGY VENDEL
........................................................
AUSZTRÁLIÁBÓL JELENTKEZEM
Vendikém !
Hallgass ide. Ha egyszer valami jó
azt terjeszteni kell és a többit meg az élet elintézi. Én maradok az előző
megoldásnál.
Ölelés: GUSZTI..
............................................................
Szia Vendi.
Ma végre volt időm egy
ültömben elolvasni a magazin
legfrissebb számát. A linkeket még nem hallgattam meg, mert itt nincs netes
kapcsolatom, pedig nagyon kíváncsi vagyok többek közt a Rózsával készült riportra is. Már több levelet váltottunk, így nagyon szeretném hallani a hangját, hogy a jövőben azon a hangon hallhassam a leveleit, amikor Jaws Gáborunk olvassa. Amikor levelet küldesz nekem, én azt is a te hangodon hallom, legalábbis elé vagy mellé képzelem a gépi hangnak, mintha te beszélnél hozzám személyesen. Visszatérve a magazinhoz, a hegedű virtuóz Katica új "szerelmére" is kíváncsi vagyok.
Nem titkolom, hogy hozzám a prózák
közelebb állnak, gondolom ezen nem
csodálkozol. Nagyon tetszettek a prózai írások, de néhány vers is szívemhez
szólt.
A természetgyógyászati rovatot is
nagy érdeklődéssel böngészem, ha már az
orvostudomány számára ilyen fekete lyuk az én betegségem... Hátha legalább a
növények "varázslata" segítene rajtam.
Mikorra tervezed a könyved
befejezését? Vagy ezzel te is úgy vagy, mint én,
hogy majd vége lesz, ha elfogy a mondanivalód? :D
Kívánok neked az alkotás és a
sikerek boldogságában ragyogó kellemes hetet!
Szeretettel:
Marica
.........................................
HOZZÁSZÓLÁS AZ ARADI VÉRTANUKHOZ ÍRT
VERSEMHEZ
A STÍLUSA MEGLEPETT V.
Személyes üzenet küldése
Míös rűmvötísöd , Vöndüll ! Isa kögy művölhötni oz
ömbörfüvököt , es látá es Isten, hugy jou !
Vöndüll ! Foggosd müg otyád,
hogy ím volák - é fölkünt kündü néki. S ha azt mondá: Nüm, okkor tü nüm volál
tisztüs hívü, hogj isa Ű leve.
Okkor nüküd ründüsün kéklű hünnüd, müvő néküm oszt mundá: Isa, oz volák. S hát ho oz volák, úgy ódás kűde én vola o tü jonhud balá.
katona
.....................................
2015. október 10.
Majd lefordítom magyarról magyarra..
......................................
Vöndöll !
Ím ríszüm volá o houdoutukí,
ímélen járulák, es otyám vala isa rea filele: Es monda es ín ojkom:
volá üngöm ,
es isa valá üngöm.
Es monda es Ű : Volál tü
en kündüm, es valák es Ű köndjü.
S en jörkümül valál Tü,
es oszt néküd volou djamantfenj mentis üd ípületíre ódá volá vala,
S entü deus matered leghiöb servous
a
kü volék
es tü jonhod njugovasra
es méntű estened njugovasra es e velág nak iszke fön rogyougásu rea
hogj tü poem ad nok volá szeb
jüvendülésü,
tü jonhoud nok fínyes ödésü.
VALE !
/Giorgius oed/
Csak a szél rezgette meg a függönyt
............................................
KEDVES VENDI...
Köszönöm! Lehet tudni, ki(k) követik
el ezeket az ó-magyar
írásműveket? Egyébként van az interneten ó-magyar--magyar szótár, de saját bevallásuk szerint nem "komoly", tudományos célokra használatos... viszont jól ki lehet vele kapcsolódni (vagy éppen elmélyülni régi nyelvemlékeink stílusában)... (Ismerősöd) bizonyára jól szórakozik, mikor összeállítja ezeket. Van, amit megértek, de akad, amit a szótár sem ismer... :-D A Magazin írásai tetszenek, a zenék nemkülönben. A természetről szépen írnak, ahogy a nyár átadja a színeket, ízeket, és fényeket a néha ködös, néha hűvös, de zamatos és színekben dúskáló hol szeles, hol esős, vagy kései napsugaras évszaknak. Az ember készülődik az elmúlásra, de időnként hamiskásan visszahunyorít,megbocsátóan beletörődve a pihenőidő eljövetelébe... Anna. :)
.....................................................
Szia! Csak átfutottam egyszer ezt a
verset, és első meglátásom: nem is
rossz sors ez, védett helyen lenni... :-D de félre a tréfával, csak a "kezelések" ellen vétóznék, a nyugis környezet, és a muszáj-zakó nem is bántana, a "haverok" - ha nem zaklatnak, még jó társaságot is adnának. Vajon miért siratják a bolondokat? Szerintem más nyűgjük is lehet, amitől szenvednek, és ezt néha hangosan, néha csak úgy suba alatt - kinyilvánítják az épeknek. Nem a gondolataikkal van a baj, hanem ahogy a külvilág tudomására hozzák: - módozatok, cselekmények, és annak "eredményei"... Szélsőséges esetben emberek százainak-millióinak halála, testi-lelki sérülése. De vannak, akiket családi körben "gondoznak-kezelnek"... nekik vajon jobb?! Anna, a töprengő... :)
Nagy Vendel <nagy.vendi54@gmail.com>
írta, 2015. 10. 16.:
TÉBOLY EZ A VILÁG
Néha úgy érzem,
a muszálykabát.én is tébolydában végzem, akár hazánknak némely tagjai, Semmelweis, vagy Széchenyi, Szép elvekért meghalni dicső a halál? vajh ki dönti el ki is a bomlott? főbe lövöd magad, vagy agyonvernek, egyre megy. Engem megvédenek majd a viccháznak falai, s etetnek banánnal mint majmot a rácson át, s szaladgálnak az utcákon futóbolondok százai, elkerülik az ispotályt. és ha nem tartom be a házszabályt, jól áll majd nekem Kissé nagy még nekem, De rámszabják hamarvást.
2015. október 16.
.......................................................
Kedves Vendi!
Köszönöm a megjelenési lehetőséget ismételten! Egy kis bakit elkövettem, mert a honlapom címét rosszul adtam meg, és most jöttem rá én is. De nincs semmi gond! Javítani sem kell, csak ha valaki jelez miatta, megírom a jót: bagyizsuzsanna.n4.hu Elnézésedet kérem és további sikeres, szép napokat kívánva, barátsággal üdvözöllek: Zsuzsa
.....................................................
Kedves Vendi!
Kisnémedi Varga Pál vagyok. Nagyon
szépen köszönöm, hogy lehetővé tette azt , hogy rólam a megszólalok művészeti
magazinban írhattak és egy portré jelenhetett meg az életemről a művészeti
munkásságomról. Erről mindig szívesen beszélek, hiszen ez az a dolog amit
szívvel szívből lélekkel lélekből csinálok. Még egyszer nagyon szépen köszönöm.
továbbra is maradok nagy tisztelettel: Kisnémedi Varga Pál. Ja és még csak
annyit hogy végtelenül boldog lennék ha én is rendszeres olvasója lehetnék a
magazinnak!
2015 október 19
.....................................................
Szia Vendi!
Beállok a köszöntők hosszú sorába én is,
Sok-sok szépet, boldogságot ontson rád az ég is.
Barátaid szeretete kísérjen el végig,
Békességben, egészségben éldegélhess mindig!
Búd, bánatod örömödet foglald össze versben,
Nem teszi ezt rajtad kívül soha senki szebben.
Megszólalok Magazinnak nincs sehol sem párja,
Ismerik már mindenfelé, szerte a világban.
Viszi híred mindenfele, hol magyarok élnek,
Ne felejtsék szép nyelvünket fiatalok, s vének.
Látás nélkül láttatod meg gyermekkel a szépet,
Megmutatod, hogy a vakok nem sötéten élnek.
Telve vannak emberséggel, temérdek erénnyel,
Tudja meg az egész világ, a látáshoz szív kell.
Ezt hirdesse magazinod továbbra is rendre,
Legyen hozzá bőven erőd, teljen benne kedved
Szeretettel kívánok minden jót: Ilike
.............................................
Kedves Vendi!
Nagyon boldog névnapot kívánok!
szeretettel Rita
Névnapodra szeretettel...
Eljött immár Vendel napja,
szép nevednek ünnepnapja! Büszke lehetsz a nevedre, Hisz Apád nevét viselheted! Manapság már ritka név ez, viseld nagy-nagy büszkeséggel! E különleges nevedre sokan felfigyelnek, hiszen Vendi lehet fiú- s lány is egyben! Kívánom, hogy boldog legyél, Megkapjad, amit szeretnél! Az erszényed is dagadjon, soha el ne apadjon! A szeretet körülfonjon, egészséged ne romoljon! Barátságunk még sokáig, kitartson öreg korunkig! Koccintsunk hát vidáman, a szekszárdi kadarkával, igyunk egyet, vigadjunk, búnak helyet, ne adjunk!
2015.10.20.
...............................................
Mátyás Rita: Az 510 újság képei.
A magazin képleírásai:
1. Lektori Salutem:
Az első kép a szerkesztő úr, és laptulajdonos Nagy Vendel egy újabb fotója van a Lectory salutem, az üdvözlő bevezető írása mellett. Vendin most nincs szemüveg, viszont a fülein van a fejhallgatós mikrofonja. Keki színű ujjatlan trikóban ül a számítógépénél, sötétkék rövidnadrágjában, ami ebben a hűvös nyárban, néha fázni szokott. Két keze a billentyűzeten pihen.Mellette egy kazettás, üvegezett ajtó, amin összefogva egy bordó színű selyemfényű sötétítő függöny van.Az ajtó mellett egy média állványon egy tv látható.
2. E-könyvek bemutatója:
A következő képen Marica leguggol a
fekete színű, Bogi nevű, vakvezető kutyájához, átölelve őt. Maricán
fekete dzsekis télikabát van, piros pulóverben, és napszemüveggel a
szemén, miközben a szél hátrafújja a haját.
3. Versek a nagyvilágból:
Várkonyi Judit telt arcú, telt
keblű, sötétvörös, hosszú hajú hölgy, vörös színű blúzban fekete a szélén
fodros kis blézerben, mikrofont tart a kezében. Mögötte fakó színű
hegyeket ábrázoló kép látható.
Csomor Heni rövid, fekete hajú
fiatal hölgy, farmerkabátban, kék kockás ingben.
Az én fotóm egy tavalyi kép, mely a pápai barátnőmnél készült, mikor ott szilvesztereztünk. egy lila-fehér blúzban vagyok, ami elől a fehér részén rakott. egy fehér kalapban ülök, szemüveggel a szememen. Rövid, sötétbarna hajam , csak épphogy látszik a kalap alatt, és természetesen mosolygok rátok!
Tóth Katalin 60-as éveiben járó,
szőke, hosszú, hullámos hajú hölgy, frufruval. Kék szemeivel derűsen néz
előre,miközben zárt szájjal mosolyog. Piros ruha van rajta. hosszú, lelógó
fülbevalók lógnak a fülében.
Vendi barátunk a szokott
könyvespolca előtt áll, szürke pólójában.
Mráz Erzsébet Irma 50-60 év körüli
szőkés- őszes, vállig érő hajú, szemüveges, megnyerő mosolyú hölgy, fehér
vékony csíkos blúzban, fekete kardigánban.
4. Mindenik ember lelkében dal van:
Kisnémedi Varga Pál közel áll a
szívemhez. Ő egy nagyon jókedvű, és kedves úriember. Fotója egy fellépésén
készült. Szokásához híven, mindig mosolyog. Homokszínű öltönyben , sárga színű
ingben van bordó nyakkendővel. A kezében tartja a mikrofont.
5. Regény folytatásokban:
Várkonyi Kitti csinos, fiatal 35-40
éves körül lehet. Hosszú vörös haja, kék szeme van . Arcát a kezeire támasztva
ül az asztalnál fehér blúzban kedves zárt mosollyal néz az olvasó szemébe.
A könyv első borítólapján egy hosszú
vörös hajú nő van, vörös háttér előtt emlékeztet talán a tűzre, a háttérben egy
gyermek kapaszkodik egy rácsba. a hátsó borítólap egyszerűen narancssárga és a
könyv rövid tartalma látható.
6. Füstölgéseim:
Kanczler Anna arcáról szinte süt az
optimizmus. Hosszú barna haja hátul össze van fogva Egy kötényruha van rajta
egy kockás blúzzal.
7. Szekszárdi szüret:
Ennél a rovatnál nincs elmondható
fotó.
8. Hazai tájakról:- Nagy Vendel
versei:
Ez a rovat is képtelen.
9. Elmélkedéseim:
Régi ismerősünk Árvay Marika, Rövid,
de dús világos barna hajú hölgy fehér felsőben,átszellemült
arckifejezéssel az arcán. Nemrég személyesen is megismerkedhettem vele
Szolnokon, egy irodalmi pályázat díjkiosztó ünnepélyén. Kedves, fiatal,
és nagyon barátságos hölgy. Az édesanyjával voltak ott.
10. Aranyecset- Bágyi Zsuzsa
festményei:
Bágyi Zsuzsa: Híd nélkül című
festményén a Parlament látszik, a budai oldalról. A Duna vize vörös. és a
kép alján lévő parton egy hajléktalan fekszik.
Következő festményének címe: Testnek és léleknek. A képen, szürkés- barna háttér előtt, egy vörös terítővel letakart asztalon , vannak a testnek és léleknek való tárgyak. A kép közepén egyágú fémhatású régi gyertyatartóban egy égő gyertya osztja két részre a festményt. A gyertyától balra Üvegkancsóban vörösbor van,és a mellette lévő talpas borospohárban szintén. Előtte egy fürt fehér szőlő. A gyertyatartó alatt egy barna kötésű könyv fekszik, mint szellemi táplálék. A kép jobb oldalán, egy régi porcelán tálban szintén szőlőfürtök láthatóak. Előtte egy vágott kenyér, és kettő szilva van egy piros almával. A harmadik képének a címe: Remény. Egy öt év körüli kisfiú guggol a réten, és két szál sárga színű gyermekláncfüvet nézeget. Rózsaszínű melegítő nadrág, és világoskék hosszú ujjú pólóban van . Haja sötétbarna. Engem , nagyon emlékeztet a Levike nevű unokámra. Bocsánat a személyes hangvételért. Mögötte egy faág tetején egy feketerigó ül.
11. Természetgyógyászat- Soponyai
Mihály rovata:
Soponyai Mihály, aki ezt a rovatot
írja, széles arcú szőke ötvenes éveiben járó úriember, aki széles mosollyal néz
az olvasóra.
Alatta a mezei kakukkfű halvány, és sötétlila szirmú, virága látható.
12. Elmélkedéseim:
Itt sincs leírható fotó.
13. Versről- versre:
Tóth Katalin 60-as éveiben járó,
szőke, hosszú, hullámos hajú hölgy, frufruval. Kék szemeivel derűsen néz
előre,miközben zárt szájjal mosolyog. Piros ruha van rajta. hosszú, lelógó
fülbevalók lógnak a fülében.
Adamecz Laci széles mosolyával
szája felett kis bajuszkával ,szögletes szemüvege mögül néz ránk.
Hollósy Tóth Klára%0 körüli, kissé teltkarcsú,
csinos hölgy Rövid barna haja van. Komoly arccal néz az olvasókra. Fehér-
fekete mintás felsőt visel. A kép ovális alakú.
Kovács József hatvan éves, piros
pozsgás arcú, vidéki úriembernek néz ki, aki kedvesen mosolyog az olvasókra,
ősz hajával szürke öltönyben sötétkék nyakkendőben.
14. Véleményem szerint- olvasóink
írták:
Ez a rovat is képtelennek nevezhető,
kicsit viccesen.
15. Ifjú tehetségek bemutatkozása:
Kovács Éváról sincs fotó.
16. Nyúlterápia:
Horváth Tündi kerek arcú, telt ajkú,
rövid, barna hajú, fiatal hölgy, halványlila blúzban, sötétkék blézerben. A
kezében egy kék bizonyítványt fog.
17. A zene az kell:
A Szőke, hosszú, göndör hajú,
teltkarcsú Katinka, és a hosszú, fekete hajú Zsuzsika között
látható Győzike, frufrus gomba frizurával.A lányokon bézs színű ruha van,
..gyözike ruhája nem látszik a lányoktól.
18. Szerkesztői üzenetek:
És ismét a végére értünk a
magazinnak. Olvassátok olyan örömmel, ahogy én írtam nektek. Szeretettel Rita
............................................
Szervusztok kedves listatársak!
Nagy szeretettel csatlakozom az előttem köszöntő Zolihoz, és kívánok
minden szépet, jót neked ezen a jeles napon, kedves Vendi.
Tegnap egész véletlenül
meghallgattam a rádióban szent Vendelnek a
különleges képességeit, a pásztorok csodavárásait, félelmeit, nagyon érdekes volt.
Amióta megismertelek, szinte
naponta, hetente kerültél el egyre több
olvasóhoz, kis hazánkban és a nagyvilágban, magad sem tudod, mikor szólalsz meg egy rádióban.
Kívánom, hogy ahogy eddig, ezután se
fogd be "pörös szádat", folytasd
szerkesztői tevékenységedet és írj minél többet, szép verseket és közügyekért harcoló cikkeket.
VICA..
........................................
Kedves Vendi!
Poétaöleléssel és igaz magyar
szeretettel GRATULÁLOK!
Bravó! Jó, ha mondom!
Köszönöm ezt a legmagasabb fokú
olvasási élmény, igazán lélekbehatoló volt.
Poétaöleléssel üdvözöllek: Feri
From: Nagy Vendel
[mailto:nagy.vendi54@gmail.com]
Sent: Thursday, October 22, 2015 4:52 PM
To: jockerkft@digikabel.hu Subject: IDE SZÜLETTEM
IDE SZÜLETTEM - 56. EMLÉKEZETE...
Oda születtem
hol az anyaföldet lánckerék hasogatta, hol vérünket idegen láb taposta, hol férfiakat és nőket gyereket, és időset lőttek halomra. Ide születtem.
EMLÉKEZZ EZEKRE...
Ide születtem
hol nemzetünket oly sokszor feszítették gyalulatlan keresztre. hol becsapott emberek szebb jövőt reméltek, félre vezetettek Szuezt kerestek, lelőtt anya kezében még meleg volt a kenyér vitte volna haza az éhes gyereknek. Ide születtem, hová magot vetettem, s a drága földismét új gazokat terem. egyenes kaszával nem lehet levágni. türelmetlenkedve csak várni, csak várni. Ide születtem hol kevés a gyermek, talpukon az utilevél messzire mennek. mindezt látják most a felakasztottak, rendőrlovakkal megtaposottak, Korvin közben elhantoltak. nem ilyen jövőről álmodtak.
Oda születtem
hol ha a virágot tapossák, akkor ontja leginkább bódító illatát. Október 23. vendi. ***********************
15.HUMORKA
NAGY VENDEL: ÁLOMBÉLI TÖRTÉNET
A bohócorr
A múlt században, leírni is
borzasztó, a hetvenes évek első éveiben kezdtem el írogatni, a magam, és fiókom
számára, és a hosszú évek során rengeteg fiókból előkerült, és megjelent
írás látta meg a napvilágot először mártogatós, majd töltő, utána
golyóstollamból. Manapság már a számítógépen próbálom megváltani a
világot, eléggé naivan, és a hatvan évemmel, illetve a negyven év
irodalmárkodásommal még mindig nem jutottam el odáig, hogy tanuljak belőle, vagyis
hogy sem a gordiuszi csomót nem tudtam megoldani, sem a spanyolviasz
feltalálásában nem jutottam előrébb elődeimnél. hogy egyebekről ne is
beszéljek.
Gyakran fellépek
felkérésre különféle rendezvényeken, előadásokon verseimmel, és előfordult már,
hogy a műsor után beszélgetésbe torkollik az est, és különféle dolgok kerülnek
szóba, és előttem nincs titok, nincs tabu téma.
Az író ember számára elkerülhetetlen dolog hogy a politika mezsgyéjére ne tévedjen, és ilyenkor megkérdezik a pártállásomat, s ekkor előveszem a mindig zsebembe lapuló piros bohócorrot, és azt feltéve mondom, bohóc ne politizáljon, mert én soha nem osztom meg a közönségemet, hogy a jobboldaliak jobbra, a baloldaliak balra üljenek, ami fura lenne, mert az nekem fordított volna, ami nekem jobbra, az nekik balra, és máris meglenne a baj, a közönség az közönség , csupa nagybetűvel.
Akkor látják hogy ezzel nem jutunk
sehová, s ilyenkor megkérdik, hogyan írok, mi adja az ötletet, mennyi idő alatt
készül el egy vers, rutint ad e a negyven év.
Ekkor mondom, van olyan vers, ami öt perc alatt elkészül, nem tudom olyan gyorsan írni, ahogy a gondolatok megkívánnák, és van olyan vers, amit öt év után sem fejeztem még be, s talán nem is készül el soha. Hiszem és vallom, hogy mindenről lehet írni, a leghétköznapibb dolgokról is, ha van hozzá alapgondolat. Egyszer valaki az utcán megállítva,egy rendezvényre kért tőlem verset , hogy küldjem el neki e-mailben, de én már akkor tudtam hogy nincs is ilyen versem, Mondtam ha hazaérek küldöm, mert nem mondhattam hogy nincs is ilyenem, ha ő feltételezte hogy nekem van akkor lesz. Hazamentem, megírtam és elküldtem. A feltételezést megerősítve nem mondhattam nemet.
Hogy a negyven év alatt lehet e
rutint szerezni, erről mindig egy történetet szoktam elmesélni a még mindig
kitartó közönségnek.
A bohóc hosszúorrú, hatalmas
cipőjében botladozva bejön a porondra. Körbejárja kétszer a fűrészporral
felhintett manézst, néha emelgeti a gyerekek felé szalmakalapját, piros orra ,
füléig kihúzott piros szája, jellegzetes karaktert kölcsönöz arcának.
A harmadik körnél a bejárattal
szembeni főhelyre leteszi a hóna alatt behozott szétnyitható kicsinyke
asztalkát.
Közben a gyerekek visonganak, nevetgélnek, a felnőttek elnézően mosolyognak. A Vendi bohóc hatalmas zsebeiből előkotorász egy szál gyertyát, másik zsebéből egy hatalmas doboz gyufát. Ügyetlenkedve meggyújtja a gyufát, majd azzal a gyertyát, s odaragasztja az asztalka közepére. Tenyerét összetapsikolva , kalapját két kézzel emelgetve, láthatóan örül az eredménynek és a sikernek. Vidáman körbejárja a porondot nadrágtartóját húzogatva,, és végül megáll az asztallal szemben a főbejáratnál. Nadrágzsebében könyékig turkálva, egy csomag vadonatúj kártyát vesz elő. Kibontja, mert a mutatványhoz csak új, kemény lap a jó, a megfelelő. Fél méterről, egyik kezéből a másikba repítve keveri a paklit, és kiveszi a piros ászt. A többi kártyát ajándékba adja a meglepett gyerekeknek. Hangos szóval elmondja a feladatot, a kártyalappal próbálják eloltani a helyükön maradva az égő gyertyát. Bizony, senkinek nem sikerül. Ekkor a bohóc erősödő dobpergés közepette vízszintesen elrepíti a piros ászt. A tízméteres repülés után a lap eltalálta a kanócot, és elkoppintotta a lángot. Hatalmas ováció, cintányér csengés, a zene felerősödik. A bohóc kalapját lengetve diadalmasan körbejárja a porondot, és learatja a sikert. A gyerekek tapsolnak, hiszik a csodát, ami egy ideje minden nap sikerül, de van egy valaki aki trükköt sejt a produkció láttán. Értetlenkedve felkeresi a lakókocsija felé igyekvő artistát. - Árulja el nekem kérem, hogyan csinálja ezt a páratlan produkciót? - Semmiség az egész, csak gyakorolni kell... feleli a bohóc. - És mennyit gyakorolta? - Csupán csak nyolc órát.. volt a válasz.. - Csak nyolc órát, ? - hitetlenkedett a néző. - Igen, de naponta, és negyven éven át.
Asztal, gyertya, kártya, eldobni,
elalszik.
Meddig kell gyakorolni?
Nem sokáig, csak minden nap.. nyolc órát, és negyven éven át. Ja, ha csak úgy nem..
Nyolc órát, naponta negyven évig.
- Jaj, már megint reggel van...
2015.
***********************
16. A NEVED NAPJÁN GRATULÁLOK
NEKED..
FONTOSABB NÉVNAPOK
...................................................
NAGY VNDEL: MA VAN A NÉVNAPOD...
Felhúzom a vekkert
Minden reggel hatra, Mondja a rádió, Ma van neved napja. Szíveket melengető Ez a tény, De e köszöntő még jobban Bearanyozza e napot. Eszembe jutottál, Ragyog bennem arcod, Szívemből köszöntlek, Köszöntlek mert ma van A NÉVNAPOD. Legyen boldog napod.
2015.
..............................................
NAGY VENDEL: Márton napi vigalom
Márton bátyám
Olyan legény Feszül hasán A melles kötény Fénylő bársony Az ülepén pohár bor, kötény, nadrág mindenik erőt ád.. Márton napján Libát eszik Kóstolgatja új borát Megkínálja jó borivó Barátját Az Isten tartsa meg a Szokását.
Gondolatiba mélyedve
nevén elmélkedve maga előtt látja a római katonát, ki a koldusnak alamizsnát ád s kettévágva köpönyegét felruházza a mezítelent meztelen voltam s felruháztál Jézust követvén ez a hitvallása a püspökség nehézkes bajaitól tartva ólban bújt el a hívságtól félve. libák árultak el hangos harsogással alárendelted életed a hithű világnak utánad lohol ezerhétszáz éved, a hit, s a remény. a masinán fől már a nyakleves, s a ludaskása, punya sül a rerniben, asztalon áll a jóféle kadárka vidám vendégre várva. fehér abrosz, vörösbor mindjárt rám kerül a sor. csak egy liter kadarka kell hogy az ember ne törődjön semmivel
2015.11.11.
.................................................
NAGY VENDEL. KATA
Névnapodra
Kopogtat reménylőn
szívemen-e név, Angyali csengése elbűvölt már rég. Terád gondolok e szép szót kiejtve, Arcodat idézem minden este. Sajnos lassan már A homály befedte.
…………………………
KATICA
Kopogtat reménylőn
szívemen e név. Angyali csengése elbűvölt már rég. Terád gondolok e szép szót kiejtve Imámba foglallak minden este. Céltalan bolyongok az éjszakában Akarva szerelemre reád találtam.
2013. okt. 26.
***********************
17.TERMÉSZETGYÓGYÁSZAT
SOPONYAI MIHÁLY ROVATA
Szia Vendi!
Küldöm a természetgyógyász anyagot.
Jó egészséget. Üdvözlettel: Soponyai
Misi
Cickafark
(Achillea collina) Eredet, botanikai leírás
A mezei cickafark kámforos illatú,
fehér virágú, hazánkban honos, lágy szárú, 50-80 cm magas, a fészekvirágzatúak
(Asteraceae) családjába tartozó évelő növény. Gyöktörzzsel telel át.
Többszörösen szeldelt levelei szórt állásúak. Júniustól késő őszig virágzik.
Hatóanyagai
Összehúzó hatása a benne található
egyik hatóanyagnak, a tanninnak köszönhető. Ezen kívül flavonoidok, alkaloidok,
kumarin és illatanyaga, az azulén teszik hasznos növénnyé a házi patikában.
Gyűjtése
A drogot a teljes virágzásban
gyűjtött, kizárólag fehér színű virágot tartalmazó föld feletti, maximum 40
cm-es hajtása (Achillae herba), vagy a 2-3 cm-es szárral („csipet”) gyűjtött
virágzata (Achillae flos) adja. 4 kg virágos hajtásból 1 kg száraz herbát, 6 kg
friss virágból 1 kg száraz virágot kapunk. Gyógynövényként gyűjthető a
ritkábban előforduló közönséges cickafark (Achillea millefolium L.) továbbá a
magyar cickafark (Achillea pannonica Scheele).
Gyógyhatásai
Kiváló gyulladáscsökkentő, hüvely-
és méhgyulladásra, nyálkahártya és fogínygyulladásra használható. Sebösszehúzó,
sebgyógyító hatású. Csökkenti a menstruációs vérzést és görcsöket. Hasi
fájdalmakra, puffadásra, emésztésjavításra is kiváló. Serkenti az epeváladék
termelést. Húgyúti betegségekben, légzőszervi bajoknál nélkülözhetetlen.
Felhasználása
Gyomorgörcsök megszüntetéséhez a
szokásosnál enyhébb gyógyteát készítünk belőle, egy csapott evőkanál helyett
csak egy csapott teáskanál füvet adunk 2,5 dl vízhez. Ebből iszunk egy-egy
csészével étkezés előtt naponta kétszer, reggel és este egy héten kétszer.
Utána hetente egy csészével egy hónapon keresztül ugyanilyen módon. Ugyanígy
kezelhetik a máj-és epebetegségeiket: két héten keresztül minden másnap kell
meginni egy csésze teát reggel éhgyomorra.
Bőséges, rendszertelen vérzésnél
reggelente igyanak meg egy-egy csészével 2-3 héten keresztül a menses előtt és
alatt. Petefészek, méhnyak vagy hüvelygyulladás esetén naponta 3 csészével
ajánlott inni étkezések előtt. Nem gombás eredetű fertőzéseknél irrigálni is
kell vele: 2,5 dl teával naponta kétfelé osztva, reggel és este. (Gombás
eredetű fertőzésnél az irrigátort házilag nem lehet kellőképp fertőtleníteni,
ezért ilyenkor nem tanácsos irrigálni). A teát olyan sokáig kell a hüvelyben
tartani, ameddig csak lehet (pl. fürdőkádban feltett lábakkal, tamponnal).
Változó korban pásztortáskával,
palástfűvel, levendulával, citromfűvel, komlóval, galagonyával egyenlő arányban
keverve harmonizáló hatású. Ilyenkor lefekvés előtt kell inni belőle egy
csészével.
Étvágyjavításra étkezés előtt,
emésztés könnyítésére, az epetermelés serkentésére étkezés után igyanak meg egy
csészével.
Vérző aranyérre ülőfürdőt kell
készíteni két evőkanál teafűből és két liter vízből, ezt kell a fürdővízbe
önteni. 20 percig szabad csak a vízben maradni.
Húgyúti fertőzésnél heti 1 csésze
teát igyanak meg étkezés előtt 4 héten keresztül. Ilyenkor fokozottan kell
figyelni a megfelelő folyadékbevitelre, a pangó vizelet a baktériumok
melegágya!
Légzőszervi megbetegedéseknél
inhalálásra lehet használni a cickafarkfüvet: egy liter vízhez egy csapott
evőkanál teafüvet adunk és a forró gőz fölé hajolva belélegezzük azt. Inni egy
héten át naponta egy csészével kell ilyen esetben.
Külsőleg: összemorzsolt friss levele
kisebb sebek vérzését azonnal elállítja. Nagyobb sebekre borogatásként tesszük.
..................................................
Küldök még egy anyagot szíves
felhasználásra tapasztalatokkal. Lehet a következő számban közölni.
A Diabess-Györgyteasikere kapcsán nagyon hamar sok ismerethez jutottam a
cukorbetegek jóvoltából. Észrevettem, hogy sok a hasonlóság az eseteknél,
például a diabétesz kialakulásában. Azon kívül, hogy véletlenül fedezte fel az
orvos egy rutin vérvétel során (kettes típusról beszélek, hiszen náluk hat a
legjobban a tea) gyakran egy rendkívüli élethelyzet – haláleset a családban,
válás, munkahely elvesztése, súlyos betegség, operáció – vezetett a
kialakulásához.
Az is feltűnt elég hamar, milyen
sokan panaszkodnak elégtelen májműködésre, epebántalmakra, epekőre, hogy számos
esetben el kellett távolítani az epehólyagot. ,,Nem csoda – mondta gyógyszerész
professzor ismerősöm – hiszen az anyagcsere-zavarok, mint a cukorbetegség is,
sokszor epebántalmakban nyilvánulnak meg. Ezért nem lehet nekik olyan
gyógyteákat inni, melyekben epehajtó gyógynövények vannak.” És sajnos emiatt
nem tudják sokan inni a Diabess-Györgyteát sem.
A Fekete áfonyalevél teakeverék (Epebarát cukortea) csak olyan
növényeket tartalmaz, melyek csökkentik a vércukor szintjét, de nem irritálják
az epehólyagot. A névadó fekete áfonyalevél vércukorszint csökkentésre kiválóan
használható. A csalán hormon anyagcserét befolyásoló illetve fokozó
hatású, és mivel a cukorbetegség is anyagcsere probléma, ezért ezt a betegséget
is jól kezeli. A diólevél szintén szabályozza az anyagcserét, csökkenti a
vércukrot, enyhíti a szomjúságérzetet.
Az erdei szederlevél természetes
vércukorszint csökkentő, annyira kíméletes, hogy még kismamáknak is adható a
terhességi cukorbetegség kezelésére.
A Fekete áfonyalevél teakeveréket
tehát minden cukorbetegnek ajánljuk, akinek epehólyag problémája van.
***********************
18.SZERKESZTŐI ÜZENETEK
Kedves
olvasó!
Ön a Megszólalok Művészeti Magazin legújabb számát olvassa. Jelentkezését, hozzászólását a következő elérhetőségekre várjuk. Postacím: MMM szerkesztősége 7100 Szekszárd József Attila u. 3 Telefon: 06 30 550 51 06 8-tól 20- ig. e-mail: nagy.vendi54@gmail.com
Levelek,
írások fogadása
skype
címem nagy.vendi54
Új
email címem: nagy.vendi54@gmail.com
Magazinok
küldése
………………………………………………………………
Továbbá
tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a Művészeti Magazint teljes tartalmát feltettük
a Netre. Ez az új megjelenési forma a látók
számára
készült, amely formázott betűket, színeket és képeket is tartalmaz. Ennek
elérhetősége a következő linken lehetséges:
Tehát az eddig megjelent összes számot visszamenőleg is elérhetővé
tettük a fenti blogoldalon!
………………………………………………………………
A
lap ingyenes, kérje a szerkesztőtől. Írásaink tartalmáért az adott írás
szerzője felelős.
Köszönjük
a külső munkatársak közreműködését. A szerzői jogokat fenntartjuk.
Kérjük
jelezze, ha megkapta, vagy azt is, ha nem kapta meg az újságot. Ha elmenti,
megmenti, bármikor előveheti.
Van
olyan olvasó, aki kinyomtatta több oldalra a szöveget, és összekapcsozva,
lapozható olvasmányt kapott. Így sem rossz!
Az oldal akadálymentes, olvasó programmal a vakok is elolvashatják.
Az
esetleges sajtóhubákért elnézést kérünk.
Írott
műveim megtekintése:
AZ
ÖSSZES ELÉRHETŐSÉGEM..
gmail:
nagy.vendi54@gmail.com
skype: nagy.vendi54
megszólalok
müvészeti magazin
http://megszolalok.blogspot.hu/ www.megszolalok.blogspot.hu/ weboldal:
facebook:
csak beirod a facebook keresőbe mindhármat külön külön és meg is találtad az
oldalaimat.
Megszolalok
Nagy Vendel
Nagy
Vendel Írásai
megszolalok
művészeti magazin szerkesztő nagy vendel
Könyvtár:
E.
könyvek a mek- en
magyar
elektronikus könyvtár
..............................................
ez
a verses oldalam címe... www.pieris.hu
http://www.pieris.hu/szerzo/nagyvendel
..............................................
KÜLFÖLDI
ELÉRHETŐSÉGEK..
www.canadahun.com irodalom fórum
________________________________________________
Az Amerikai Egyesült Államok beli egyik link, ahol elérhetik magazinunkat.
A
link: minnesotahungarians.com
...............................................
Kedves
olvasóink!
Néhány
operatív információt kell megosztani Önökkel. Sokan jelezték, hogy a színes
magazin blogoldalán mindig csak a legújabban feltett újság jelenik meg, pedig a
régebbieket is szeretnék olvasni. Ennek semmi akadálya nincs, ugyanis ugyanazon
az oldalon elérhető az összes többi is!
A
megoldás a következő: a képernyő jobb felső részén látható a "Blogarchívum"
felírat. Ez alatt különböző dátumok és hónapok vannak, amelyek mellett láthatók
kis fekete háromszögek. Ezek tartalmazzák a régebbi számokat. A háromszögekre
kattintva "legördülnek" azok az újságok, amelyeket abban a hónapban
tettünk fel. Most már csak ki kell választani kattintással a kívánt
újságpéldányt. A háromszögre újból rákattintva bezáródik az az év, vagy hónap,
s újabb újságot lehet kiválasztani olvasásra!
Még egy nagyon fontos információ! Mivel a memóriaterületünk véges, ezért
takarékossági szempontból összevontuk azokat az újságokat, amelyek azonos
hónapban jelentek meg. Általában kettő számot jelent egy hónapban, ezért
ezeket egy blogba vontuk össze. Az összevonással még nem végeztünk, egyenlőre
csak a januárban és februárban íródottak kerültek egy blogba. Az összevonást
folyamatosan végezzük...A blogon belül két újságot vastag piros csíkkal
választottuk el! Így valahogy:
.................................................
VÉGE-ENDE-KONYEC-FIN-END-FINÍTÓ
|