Tanulmányok
Abstract: For the modern man and modern theologian it is almost unimaginable to live without books. The today’s digitised way of data storage and communication keeps this fact unchanged. To us, believers, books mean a versatile treasure: they mean not only the source of knowledge, old cultures and worldview but – first of all – it communicates to us the revelation about God, the description of the origin of life, redemption and our eschatological chances. As such it can mean to us the daily spiritual bread, the unfailing spring of knowledge. Additionally, the theology originating from the Bible has fundationally determined our culture and civilisation and it remains until the end of our world. The paper tries to shed some light on the books of ancient Christians, the origin, use and research on their apostolic texts. It brings close the supposed (moving) library of the Apostle Paul, including its scrolls and sources. The author examines the burning of a maleficient library in Ephesus where in that time wizardry was fashionable, and also pays attention to the scripts of the community of Cumran. This research also shows what an important role had books play in the life of the apostolic Church, and that they were an indispensable tool in the Church’s liturgy, mission, education as well as the shaping of new theology.
Abstract: Imitation, or by the greek word mimesis, is a form of the literary method called intertextuality, describing the literary dependence of texts between each other. Based on the PhD work from Hauge, M. R. The Biblical Tour of Hell, who chose the parable of The rich man and Lazarus to obey its different cultural and religious influences, the different forms of it and how this parable, describing the underworld, found his own way in Christianity through the Gospel of Luke. Analising the egyptian and the jewish parallels of the parable we turn to the most important description with the motif of a tour of hell, the homeric Odyssey, especially to the 11th book of it, with the motif of a description of a tour of hell and a Hades scenario. It is interesting to see the parallels between the story of The rich man and Lazarus and the homeric Odyssey. It allows us to see the evidence that the authors of (some stories from) the New Testament had a hellenistic cultural knowledge (fundamental education) which included the greco-roman literature. My study wants to show those milestones of the mimetic moment of the different texts to proove the intertextuality between them an the parable of The rich man and Lazarus.
Abstract: The World Council of Churches has two official statements on mission, which are highly influential and indicative of their time for the state of missional theology in the ecumenical discourse. The first one is the 1982 Mission and Evangelism: An Ecumenical Affirmation, the second one is titled Together Towards Life that was accepted in 2012. In my paper, I examined these two documents from a new viewpoint, searching for their understanding of worship and liturgy. In the time when these two documents developed, there was a new recognition of the multidirectional nature of the church’s mission, and worship was recognised as one of these aspects. I wanted to see in what way these statements define the role of worship in the mission of the Church and if there was any development or change between the two documents. I found that while there are some differences between them, we could identify four distinguishable and common aspects of how the relationship of worship and mission is described in these statements.
Abstract: Jelen tanulmány a Jó Pásztor Bizottság részvételét vizsgálja a magyarországi nemzetközi zsidómentőhálózatban, a második világháború alatt. A Református Egyház zsidópárti munkájának áttekintéséhez a legfontosabb mentők és egyházi vezetők megnyilvánulásait és visszaemlékezéseit elemzi. A kutatás vitatja a kortárs historiográfia ellentmondásos értékeléseit a protestáns egyházak hozzáállásáról, illetve humanitárius erőfeszítéseiket és mulasztásaikat erkölcsi elkötelezettségük és gyakorlati lehetőségeik fényében tárja fel. A protestáns egyházak nem tiltakoztak nyilvánosan és intézményesen a deportálások ellen, hanem a Jó Pásztor Bizottságon keresztül közösen segítették az üldözött zsidókat. Lelki és anyagi támogatást nyújtottak a munkaszolgálatosoknak, zsidó gyermekeket rejtegettek, valamint tájékoztatták a vallási vezetőket és a kormányzót az auschwitzi koncentrációs tábor működéséről. A tanulmány vizsgálja Éliás József és kollégái személyes jelentőségét a mentési munkában, továbbá hangsúlyozza, hogy az egyházi humanitárius eredmények elsősorban néhány szolgálatkész egyén bátorságából, odaadásából és kitartásából származtak. A cikk arra a következtetésre jut, hogy a „Jó Pásztor” jelentős mértékben hozzájárult a nagyszabású nemzetközi zsidómentő tevékenységhez. Eredményességüket azonban nagymértékben korlátozta az egyházi vezetők tiltakozásának késedelme és összehangolatlansága az állami hatóságok embertelensége ellen. A holokauszt felelősségének elismerése és a trauma kezelése továbbra is kezdetleges stádiumú a magyar társadalomban. Ez a hiánybetöltés egyre relevánsabb és sürgősebb feladattá vált, amint 2019-ben elértük ennek a nemzeti és nemzetközi tragédiának a 75. évfordulóját.
Emlékezet
Recenziók