Tanulmányok
Abstract: A keresztény hebraisták által írt, latin nyelvű, latinizált héber grammatikáknak köszönhetően a humanizmus korától a héber nyelv az európai nyelvtudomány számára is elérhetővé válik. A 17. század elejétől – a korabeli európai gyakorlatnak megfelelően – a latin nyelvű magyar grammatikairodalomban is egyre inkább elterjed a héber nyelv, a héber nyelvtan felhasználása a nyelv leírásában. A magyar nyelvtan bizonyos részeinek, elemeinek a héberrel való összevetése tehát nem hungarikum a korban: a héber számos, többek között rokon finnugor nyelvleírás számára is forrásként szolgál. A szent héber nyelvvel való összevetés és a héberből való eredeztetés a finnugor nyelvek, így a magyar esetében kettős célt lát el: egyrészt a latinból le nem vezethető nyelvi jelenségeket magyarázza, másrészt a nyelv presztízsét, tekintélyét növeli. Tanulmányomban a latin nyelvű magyar grammatikairodalomból Tótfalusi Kis Miklós helyesírási kérdéseket tárgyaló Ratiocinatiójának (1684), valamint Révai Miklós etimológiai tárgyú Antiquitatesének (1803) hebraisztikai vonatkozásait mutatom be, különös tekintettel a szerzők héber nyelvi kompetenciájára.
Abstract: A Jelenések könyve erősen apokaliptikus irat, amelyben nemcsak a zsidó és korai keresztyén apokaliptikus látásmód érvényesül, hanem véleményünk szerint elég gazdag hellenisztikus világszemlélet is. Olykor, ill. helyenként szinte szó szerint identifikálni lehet a görög szövegek forrásait is. Ilyen kép- vagy szövegátfedés érzékelhető pl. a következő apokaliptikus szcenáriumokban: a mennyei Jeruzsálem urbanizációja (Jel 21,9–27), az utolsó ítélet fehér ítélőszéke (Jel 20,11–15), a sátán megbüntetése (Jel 20,1–3), a kellemes paradicsomi klíma (Jel 7,16–17), a sárkány/bestia/fenevad ábrázolása (Jel 12–17), a hét apokaliptikus gyülekezetnek szóló figyelmeztetések (pl. a sátán trónusa: Jel 2–3), stb. Ez a tény arra a feltételezésre késztet minket, hogy az apostoli egyház eszkatológiájának alkotásában a hellenista környezet mitikus teológiája is közrejátszhatott. Ennek mértékét és formáját igyekszik a szerző egyes példaelemzések segítségével konkrétabban is kimutatni.
Abstract: HELLENISTIC TEXTS AND PICTURES IN THE APOCALYPSE. The Book of Revelation is a strong apocalyptic writing, which presents not only the Jewish and early Christian apocalyptic perspective, but, in our opinion, also a rich Hellenistic world view. Sometimes it is possible to identify the sources of the Greek texts almost word for word. For example, one can feel such an overlay of pictures or texts in the following apocalyptic scenarios: The urbanization of the Heavenly Jerusalem (Rev 21:9–27), the Last Judgement’s white judgement seat (Rev 20:11–15), Satan’s punishment (Rev. 20:1–3), a pleasant paradisal climate (Rev 7:16–17), depiction of the dragon/beast (Rev 12–17), the warnings addressed to the seven apocalyptic churches (e.g. Satan’s throne – Rev 2–3), etc. This fact forces us to suppose that the formation of the eschatology of the Apostolic Church might have been influenced also by the mythical theology of the Hellenistic environment. The author tries to demonstrate the extent and form of that more specifically by analysing various examples.
Abstract: A szociálpszichológia korai művelői szerint „az emberi értelem – ha egy tételt egyszer felállított (akár mert általánosan el van ismerve és hisznek benne, akár azért, mert kellemes), minden egyebet arra kényszerít, hogy újra megtámassza és megerősítse ezt a tételt: s bárha igen meggyőző és bőséges példák bizonyítják az ellenkezőjét, ezeket vagy nem figyeli meg, vagy lenézi, vagy megszabadul tőlük, s elveti valami megkülönböztetés, valami heves és igazságtalan előítélet segítségével – inkább, semhogy első következtetéseinek tekintélyét feláldozza”.1 Allport – a szociálpszichológia kiemelkedő alakja – azonban úgy vélte, hogy „az előzetes ítéletek akkor válnak előítéletekké, ha az újonnan feltárt ismeretek nem képesek változtatni rajtuk” .2 Elfogadva, megtapasztalva és osztva Allport nézetét, tanulmányomban azt kívánom bemutatni, hogy újonnan feltárt s a hallgatók számára elérhetővé, megtapasztalhatóvá vált elméleti és gyakorlati ismeretek által miképp lehet alakítani a felsőoktatásban tanuló diákok előzetes nézeteit, véleményeit, attitűdjeit.
Abstract: According to the early scholars of social pedagogy, „the human mind – once a theory is set up (either because it is generally recognized and people believe in it, or because it is comfortable), forces everything else to re-confirm that statement: and even numerous and convincing examples that prove the opposite are left ignored, scorned or rejected through fierce and injust prejudice – rather than sacrificing the authority of the original conclusion” .3 According to Allport – a prominent figure of social psychology – „preliminary judgements become a prejudice if they can not be changed by new ideas” .4 In my study I aim to present a way to form the students’ perspective by introducing them new academic and practical experiences and knowledge. I wish to present it in my study, the new – theoretical and practical – knowledge, how it is possible to shape the preliminary views, opinions and attitudes of the students.
Előadások
Recenziók