a borítólapra  Súgó epa Copyright 
Útügyi lapok12. sz. (2019. ősz)

Tartalom

  • Balog Péter ,
    Vágány András :
    Forgalomtechnikai eszközök fejlesztési irányai5-13 [5.11 MB - PDF]EPA-02390-00012-0010

    Kivonat: A közúti forgalomtechnikai elemek és rendszerek alapvető célja a közutakkal kapcsolatos információk közlése a járművezetők számára adott helyszínen, illetve a követő útszakaszokon. Tudatában annak, hogy a dinamikusan fejlődő járműtechnológiák újszerű igényeket és megközelítést követelnek a közúti infrastruktúrával szemben, szükséges vizsgálni a különböző forgalomtechnikai nemzetközi fejlesztési tendenciáit. Jelen munkában olyan megoldásokat foglaltunk össze és mutatunk be, melyek nemzetközi szinten már sikeres teszteken vannak túl, együttműködni képesek a különböző járművezetést támogató és irányító fejlesztésekkel. Ezen innovációk a közeljövőben megjelenhetnek hazánkban is, ezért szükséges megismertetni a szakma képviselőivel, illetve a hazai fejlesztéseknek is, adaptációnak is fontos információkkal szolgálhatnak.

    Kulcsszavak: autonóm járművek, burkolati jelek, elválasztó rendszerek, forgalomtechnika, innovációk

    Témakör: Kiemelt

  • Primusz Péter ,
    Kisfaludi Balázs ,
    Péterfalvi József :

    Kivonat: Opiyo 1995 kidolgozta a ciklikus CBR- (cCBR) eljárásnak nevezett módszert annak érdekében, hogy a szemcsés útépítési anyagok reziliens modulusát (Mr) a CBR-vizsgáló berendezéssel meg lehessen határozni. A jelen kutatásban a cCBR-eljárást mész-cement keverékkel stabilizált iszapos homokliszt talajokon teszteltük. A vizsgálathoz 18 db 3, 5 és 7%, 70–30 arányú mész-cement keverék hozzáadásával próbatestet készítettünk 10–22% tervezett kiindulási víztartalom mellett. A minták teherbírásának kifejezésére három mérőszámot használtunk: 1. az általánosan használt CBR% érték, 2. a cCBR-vizsgálat eredményeként meghatározott terhelőerő és rugalmas alakváltozás függvényében kiszámított Mr-érték, illetve 3. a CBR-értékből számított reziliens modulus. A kísérleti eredmények azt mutatták, hogy a kiindulási víztartalom nagyobb hatással volt a teherbírásra, mint a kötőanyag adagolás. A cCBR eljárást könnyen kivitelezhetőnek találtuk. A vizsgálat eredményeit az Opiyo, illetve a Molenaar által kidolgozott képlet segítségével lehet átszámítani reziliens modulus értékre. Az Opiyoképlettel kapott Mr-értékek az irodalomban a hasonló talajokra megadott értékhatárokon belülre estek. A CBR-értékbõl számított reziliens modulus értékek igen nagy szórást mutattak. Webb és Campbell, valamint Uzan képlete a Molenaar-képlettel számított reziliens modulusokhoz hasonló eredményt adott.

    Kulcsszavak: analitikus méretezés, ciklikus CBR, reziliens modulus, talajstabilizáció, teherbírás

    Témakör: Kiemelt, Kötőanyagok, Útépítés

  • Almássy Kornél ,
    Pusztai Gábor ,
    Gáspár László :

    Kivonat: A Budapest Közút Zrt. a fővárosi főúthálózat és a közösségi közlekedéssel érintett mellékúthálózat kezelője. Ennek a tevékenységének hosszú távú hatékonyságát elősegítendő, a Társaság megbízására, a szóban forgó úthálózatra a KTI Nonprofit Kft. 2010-ben hálózati útburkolat-gazdálkodási rendszer (PMS) első változatát elkészítette. A modell alkalmazásának több éves tapasztalatait hasznosítva, a KTI Nonprofit Kft. 2018-ban továbbfejlesztési javaslatokat készített. Ezek közül, a cikk az egyes állapotparaméterek jellemzésével és az alkalmazásra javasolt rangsorolási rendszerrel kapcsolatos javaslatokra tér ki. Emellett a közeljövőben megvalósításra ajánlott feladatokat sorolja fel.

    Kulcsszavak: élettartam-költségek, közúti projektek rangsorolási modellje, útállapotvizsgálat, útburkolat-gazdálkodás (PMS), városi utak

    Témakör: Útgazdálkodás

  • Udvardi Béla ,
    Géber Róbert ,
    Kocserha István :

    Kivonat: Az útépítési technológiában a legelterjedtebben használt anyag az aszfaltbeton, amelynek előállításához nélkülözhetetlen alapanyagok a primer kőzetek. A folyamatos építőipari célú felhasználásnak köszönhetően a természetes ásványi anyagok mennyisége világszerte kimerülőben van. Magyarország természetföldrajzi adottságaiból fakadóan jó minőségű ásványvagyonnal rendelkezik, azonban néhány évtized múlva az ásványkincsek kitermelése gondot okozhat, esetleg a készletek kimerüléséhez vezethet. Mindezen okok miatt megnőtt az igény olyan potenciális anyagok keresésére, amelyek segítségével az ásványi nyersanyagok részben, vagy teljes egészében helyettesíthetők. Ilyen anyagok lehetnek a különböző ipari folyamatok során keletkező másodlagos nyersanyagok. Jelen cikk célja az aktuális trendek, kutatási eredmények összefoglaló bemutatása.

    Kulcsszavak: építési és bontási hulladék, másodlagos nyersanyagok, meddő, pernye, salak

    Témakör: Útépítés

  • Subert András ,
    Subert István :

    Kivonat: Az alternatív pályaszerkezet méretezés lehetővé teszi az altalaj jellemzőit figyelembe vevő pontos méretezést biztosítva a hosszú élettartamot. Ehhez szükséges a reziliens modulus ismerete. Nagy előny lenne, ha a reziliens modulus helyszíni méréssel is meghatározható lenne, a jelenleg alkalmazott laboratóriumi triaxiális vagy CBR-módszer mellett, vagy a helyett. A SMART-BC mérési módszer továbbfejlesztése alkalmasnak tűnik a reziliens modulus előzetes meghatározására a helyszínen, építés alatti ellenőrzésére és akár önellenőrzésre vagy minősítésre.

    Kulcsszavak: alapozás, alternatív pályaszerkezet méretezés, CWA15846, dinamikus tömörség- és teherbírásmérés, K+F+I, reziliens modulus, SMART-BC, SP-LFWD, terepi mérések

    Témakör: Földművek

  • Erdélyi Attila ,
    Fenyvesi Olivér ,
    Gável Viktória ,
    Gál Attila :
    Betonút csak a Lajtán túl? (1. rész)53-67 [1.97 MB - PDF]EPA-02390-00012-0060

    Kivonat: Az egyre sűrűbb nehézjármű-forgalom és a növekvő tengelysúlyok viselésére az aszfaltburkolatok – az éghajlati melegedés hatásával tetézve – sok helyen már nem felelnek meg. Az Amerikai Egyesült Államok 45 államának tényleges pályázati árajánlatait elemezve igazolták, hogy az államok adott évi 200 millió dolláros költségvetéséből összesen több km út építhető meg, ha a betonútépítő iparág részesedése a költségvetésből mintegy 35–40%-os (és az aszfalté így „csak” 65–60%), mert az így beálló egészséges versenyhelyzetben mind a beépített aszfalt, mind a beton egységára csökken. A helyes és gazdaságos arányt igazolják a tőlünk nyugatra fekvő országok aszfalt/beton pályaburkolati viszonyszámai is (1. táblázat). Piaci versenyhelyzet nélkül a pályaburkolat kiválasztási eljárása értelmetlenné válik (Wathne L, ACPA). Vannak továbbá olyan esetek, amikor – az ártól függetlenül – a burkolatok gyors felújításához vagy cseréjéhez csak beton: „gyorsbeton” alkalmazható, pl. repülőtéri kifutópályáknál, nagyforgalmú autóutaknál stb., amikor már 5 (zürichi repülőtér) vagy 8–12–24 órás elzárás után a betonpályát át kell adni a forgalomnak. A gyorssbeton – a gyorsan szilárduló cement és a folyósító adalékszerek révén – már néhány óra vagy legföljebb 1 nap múlva (pl. M7-es út, táblacsere) eléri a terhelhetőséget jelentő kb. 20 N/mm² nyomó- és 4–5 N/mm² hajlítószilárdságot. Cikkünk következő, 2. részében további betonútépítési módokat tekintünk majd át (mosott beton, White Topping, azaz fehér/beton/szőnyegezés aszfalton vagy betonon, autópálya-építés újrahasznosított betonból, betonnyomsávos és egyéb betonanyagú mező- és erdőgazdasági utak).

    Kulcsszavak: betonburkolat, beton kontra aszfalt, útburkolatfajta kiválasztása, piaci árverseny, globális felmelegedés, gyorscement, gyorsbeton

    Témakör: Útépítés

  • Háznagy Andor Gellért ,
    Fi István :

    Kivonat: Településrészek utcahálózatának felépítése és a rajta hálózati szinten megjelenő forgalom lefolyása közötti kapcsolat elemzésével megállapítható, hogy az összetett utcahálózatok felépítése milyen hatással van a rajta megjelenő forgalom minőségére és lefolyására. A több részes cikksorozatban bemutatásra került kutatás négyzetrács alapú elméleti utcahálózatok forgalmi vizsgálatával arra kereste a választ, hogy az utcahálózatokat felépítő építőelemek, a közúti csomópontok és utcaszakaszok eltérő elhelyezkedése és kialakítása, mint paraméter, milyen hatással van a közúti hálózaton megjelenő forgalom lebonyolódására. A kutatás során az utcahálózatok felépítését tekintve 8 eltérő utcahálózati paraméterrel megvizsgáltam 23 utcahálózati modellt változó nagyságú forgalmi ráterheléssel makroszkopikus környezetben 8 forgalomminőséget jellemző mennyiség alapján. A cikksorozat első részében az alkalmazott vizsgálati módszertant részleteztem a területi és a forgalmi igénymodell bemutatásával.

    Kulcsszavak: települési utcahálózat, négyzetrácsos utcahálózat, hálózatelemzés, makroszkopikus forgalmi modell, forgalomminőség

    Témakör: Városi közlekedés

Letöltés egy fájlban (15,7 MB - PDF)