Kivonat: A cikk áttekinti a légköri csapadéknak, tágabban értelmezve, a víznek a közutakra gyakorolt komplex hatását. A hatékony víztelenítés jelentőségét hangsúlyozva, a burkolatlan és a burkolt utak esetében, főleg a következő károsító hatásokkal foglalkozik: a talaj teherbírás-csökkenése, a pálya-szerkezeti rétegek repedezése, a pálya csúszásellenállásának csökkenése. Az éghajlatváltozás ezeket a kockázatokat növeli.
Témakör: Földművek, Útépítés
Kivonat: A földművek stabilizációjával magasabb teherbírást érhetünk el, mint a típuspályaszerkezetek méretezésénél a földmű tetején elvárt minimális teherbírási követelmény. Az Aszfaltburkolatok alternatív méretezési eljárása alapján amennyiben magasabb teherbírású földművet állítunk elő, úgy a pályaszerkezeti rétegrendek csökkenthetőek vagy a pályaszerkezet élettartalma növelhető. A helyi talajok kötőanyaggal való stabilizálásával létrehozott földművek teherbírását és teherbírásuk tartósságát mértük helyszíni mérésekkel. A mérési eredmények alapján a talajstabilizációjával az időjárási körülményeknek ellenálló és magas teherbírású földmű alakítható ki.
Témakör: Földművek
Kivonat: Hazánkban a földművek teherbírását jelenleg is statikus teherbírási mérőszámokkal jellemzik. Azonban célszerű lenne áttérni a forgalmi terhelést jobban modellező dinamikus terhelésből számítható teherbírás modulusra a reziliens modulusra. A cikk bemutatja a reziliens modulus mérésének menetét, valamint az első hazai mérési eredményeket, amelyek stabilizált talajokkal készültek. Mindezek mellett összehasonlítja a közvetlen méréssel kapott eredményeket a CBR-ből számítottakkal.
Témakör: Egyéb kategória
Kivonat: Az úttervezésben gyakran használt reziliens modulus értékét a földmű víztartalma és hőmérséklet eloszlása (fagyás-olvadás ciklus) jelentősen befolyásolja. Jelen publikációban Zapata és társai által 2007-ben publikált módszerét mutatjuk be, amely a reziliens modulus meghatározását tartalmazza a klimatikus hatások figyelembe vételével.
Kulcsszavak: felépülési tényező, klimatikus korrekciós tényező, redukciós tényező, reziliens modulus, telítettség
Témakör: Földművek, Útépítés
Kivonat: Az úttervezésben gyakran használt reziliens modulus értékét a földmű víztartalma és hőmérséklet eloszlása (fagyás-olvadás ciklus) jelentősen befolyásolja, melynek számítására több módszert is kidolgoztak. Jelen publikációban Zapata és társai által 2007-ben publikált módszerét mutatjuk be és értékeljük röviden. A geotechnikai gyakorlatban egyre jobban elterjedt a telítetlen közegekkel foglalkozó talajmechanika elméleteinek alkalmazása, mely segítségével a talajok víztartalomtól függő merevségének, alakváltozási tulajdonságainak változása leírhatóvá vált. A Zapata és társai által javasolt összefüggések lehetővé teszik, hogy a különböző befolyásoló tényezők – sokszor költséges és időigényes – közvetlen mérése helyett egyszerűbb vizsgálatok (pl. talajazonosítás) eredményei alapján becsülni lehessen az optimális víztartalom, az optimális telítettség értékeket, a víztartási görbe paramétereit, a telített áteresztőképesség értékét és hővezető-képességet. Jelen cikk Zapata és társai által publikált folyamatok leírása mellett a folyamatok elméleti hátterének rövid bemutatásával, valamint a javasolt tapasztalati összefüggések rövid értékelésével foglalkozik.
Kulcsszavak: áteresztőképesség, hőmérsékleti hatás, reziliens modulus, víztartási görbe
Témakör: Földművek, Kötőanyagok
Kivonat: Az Európai Bizottság nyílt versenytárgyalásán elnyert megbízása alapján egy nemzetközi konzorcium 2014 óta foglalkozik az EU TEN-T kilenc törzshálózati folyosója fejlesztési tanulmányainak elkészítésével. A fejlesztési folyamat értékelésére közlekedési módonként a kitűzött célok elérésének mértékét tükröző kulcsfontosságú teljesítmény-mutatókat dolgoztak ki. A szerző ismerteti az úthálózat műszaki állapotával és szolgáltatási színvonalával kapcsolatos általános és egyedi, illetve kínálati és keresleti jellegű teljesítménymutatókat, majd azok alkalmazását a kilenc EU tagállamot – köztük Magyarországot is – érintő Kelet/Kelet-Mediterrán törzshálózati közlekedési folyosó úthálózatának értékelésére 2014-2017 között. A kínálati jellegű általános teljesítmény-mutatókat ugyan sikerült évente kiszámítani, a keresleti, vagy egyedi jellegűek számszerűsítése azonban a megbízható statisztikai adatok hiánya miatt nagy nehézségekbe ütközött. Így az úthálózat-fejlesztés nemzetközi összehasonlító értékelése kulcsfontosságú teljesítménymutatók alapján csak akkor válhat a tervezés hasznos eszközévé, ha az elérhető adatbázisok hiányosságait sikerül kiküszöbölni.
Kulcsszavak: együttműködtetés, értékelés, kulcsfontosságú teljesítmény-mutatók, statisztikai adatbázis, úthálózat-fejlesztés
Témakör: Útépítés, Útgazdálkodás
Kivonat: Az európai jogharmonizáció részeként első pillanatban úgy tűnhet, hogy az itthon gyártott, de beépítésre Szlovákiába kerülő aszfaltot teljes mértékben hasonlóképpen kell gyártani és minősíteni, mint Magyarországon. Amikor a magyar aszfaltgyártó a szlovák piacra szánt különböző aszfalttípusok gyártására szerződött, azonban kiderült, hogy Szlovákiában is, mint Magyarországon az EN 13108-1 európai szabvány mellett, a magyar útügyi műszaki előírásokhoz hasonló szlovák előírás szerinti műszaki és minőségi feltételeket kielégíteni. A cikk a szlovák és magyar előírások áttekintése során tapasztalt eltéréseket ismerteti. A szlovákiai piacon való megjelenés nem bonyolult, de nem is egyszerű, s noha a felmerült különbségek kicsik, de ezek ismerete nélkül nem beépíthető a termék Szlovákiában.
Kulcsszavak: aszfaltkeverék és alapanyagai, szlovák útügyi előírás, típusvizsgálat, útügyi műszaki előírás
Témakör: Kötőanyagok, Útépítés
Kivonat: A már hagyományosnak mondható e-közlekedésnek – mely az elektromos autók használatán alapul – számos hátránya figyelhető meg. Ennek kiküszöbölésére előtérbe kerültek olyan meg-oldások, melyek dinamikus töltési lehetőséget biztosítanak a járművek számára. A tanulmány életciklus elemzés vizsgálat során hasonlítja össze a három legjelentősebb rend-szert a klímaváltozást befolyásoló hatások tekintetében. Ezek az indukció elvén alapuló IPT, a vezető pálya és a pantográf megoldások.
Kulcsszavak: életciklus-elemzés (LCA), fenntarthatóság, IPT, pantográf, SimaPro, vezető pálya, villamosított út
Témakör: Útépítés, Útgazdálkodás
Kivonat: Az utazási idő megbízhatósága az úthálózat hatékony teljesítmény értékelésének egyik fontos jellemzője, melyet a valós idejű forgalomirányítási információ jelentős mértékben javíthat. A hagyományos forgalomirányítástól eltérően az infokommunikációs eszközökkel összekapcsolt járművek irányítása a vezetők részére időszerűbb és pontosabb információt ad a forgalmi helyzetről, tovább javítva ezzel az úthálózat működésének hatékonyságát. Az irányított járműveket jellemző változók közül ötöt választottak ki magyarázó változóként, ezek a torlódási szint, a részvételi arány, az elfogadási arány, a kiadás késési idő és a követési arány. Az öt magyarázó változó segítségével egy utazási idő megbízhatóság modellt javasoltak, mely a többváltozós logisztikus regresszió módszerét alkalmazva egy irányított jármű szcenárió segítségével elemzi az előrebecslés pontosságát, valamint az irányított járművek működését jellemző változók hatását az utazási idő megbízhatóságára. A szimulációs eredmények szerint a négyzetes középhiba 80%-a a 0 és 0,0412 közötti tartományba esik. A jellemző változók korreláció elemzése azt mutatta, hogy a torlódási szint, a részvételi arány, az elfogadási arány és a kiadás késési idő hatása az utazási idő megbízhatóságára egyaránt szignifikáns. A részvételi arány és az elfogadási arány pozitív hatást gyakorol az utazási idő megbízhatóságára, és e változók növekedése átlagosan 77,03% illetve 73,20% átlagos javulást eredményezett, míg a torlódási szint és a kiadás késési idő az utazási idő megbízhatóságára negatív hatással bír, ahol a kiadás késési idő 0-ről 180 mp-re növekedése az utazási idő megbízhatóságát 31,21%-kal csökkentette.
Kulcsszavak: utazási idő megbízhatósága; irányított járművek; úthálózati hatékonyság
Témakör: Közlekedésbiztonság, Városi közlekedés