Kivonat: A cikk bemutatja az európai- és a hazai közlekedéspolitika lényeges célkitűzéseinek megvalósításában az intelligens közlekedési rendszerek / szolgáltatások szerepét. A megfogalmazott / kitűzött ITS vízió elérését támogatja az ITS stratégia.

Az ITS Direktíva keretet ad a következő évek munkájának az intelligens közlekedési rendszerek / szolgáltatások területén. A prioritással rendelkező intézkedésekre vonatkozóan folyamatosan jelennek meg az EU Bizottság részéről az előírások, felhatalmazáson alapuló rendeletek formájában, amelyek meghatározzák a tagállamok feladatait.

A regionális / európai együttműködés Magyarország számára az EU csatlakozásunk után indulhatott meg; aktív partnere volt hazánk a korábbi CONNECT és EasyWay projekteknek, jelenleg pedig a CROCODILE konzorcium tagja – a cikk áttekintést ad ezekről a projektekről.

A jövő feladatai az ITS Direktíva megvalósítása, a társfinanszírozásra a jövőben elsősorban a CEF projektek keretében lesz lehetőség.

Kulcsszavak: direktíva, ITS, közlekedéspolitika, prioritás

Témakör:

Kivonat: A cikkben a hagyományos és a mérsékelten meleg aszfaltkeverékeken (WMA) belül a bitumenhabosításos és az alacsony energiatartalmú (LEA) technológiával készített aszfaltkeverékek gyártásának energia- és károsanyag-mérlegét elemzem. Elsőként a beton- és aszfaltburkolatok CO2 emissziójának az összehasonlítását mutatom be. A következő fejezetekben egy közelítő számítás és egy széleskörűen elfogadott számítási eljáráson alapuló francia szoftver segítségével hasonlítom össze az aszfaltkeverékek gyártásának energiaigényét és CO2 kibocsátását. Mindkét esetben kitérek a különböző mennyiségekben visszanyert aszfaltot is tartalmazó keverékek vizsgálatára is.

Kulcsszavak:

Témakör: Kiemelt, Kötőanyagok, Témakörök, Útépítés

Kivonat: A víz bejut az útpályaszerkezetbe, a teljes vízzáróság feltételezése megkérdőjelezhető. A probléma teljes körű feltárása érdekében a BME Út és Vasútépítési Tanszék laboratóriuma beszerzett egy – az MSZ EN 12697-19 szabvány követelményeit kielégítő – vizsgálóberendezést, amely segítségével lehetséges a laboratóriumi próbatestek valamint fúrt minták mind függőleges, mind vízszintes irányú vízáteresztő képességének szabványos vizsgálata. Jelen kutatás témája ezen eszköz segítségével, különböző hézagtartalmú próbatesteken illetve fúrt mintákon végzett vizsgálati eredmények bemutatása, amelyek segítségével reményeink szerint közelebb jutunk részletesebb megértéséhez és a szükséges megelőző javaslatok kidolgozásához. Összefüggést kerestünk a hézagtartalom és a vízáteresztő képességi együttható között. Eredményeink alapján elmondható, hogy az útpályaszerkezeti rétegek sok esetben nem vízzáróak, és a hézagtartalom növekedésével az áteresztő képességi együttható exponenciálisan növekszik.

Kulcsszavak: függőleges és vízszintes vízáteresztő képesség, szivárgás, útburkolat, vízzáróság

Témakör: Földművek, Témakörök, Útépítés

Kivonat: A melegaszfalt keverékek rutinvizsgálatai közül a plasztikus alakváltozást ciklikus terhelésű nyomóvizsgálattal (cyclic compression test, CCT) is vizsgálhatjuk. A vizsgálat azonban az anyag lineáris viszkoelasztikus tartományában való viselkedésének leírására is alkalmas, így adott terhelési frekvencia és hőmérséklet esetén a merevség és a fázisszög meghatározható. A terhelő lemez és a próbatest közötti kapcsolatot tekintve két elrendezés lehetséges: a próbatest a terhelő lemezekhez van ragasztva, megakadályozva így a határoló felületeken kialakuló keresztirányú alakváltozást, vagy ennél gyengébb a kapcsolat. Mivel a próbatest végkeresztmetszetein kisebb mértékű keresztirányú alakváltozás keletkezik, utóbbi esetben az érintkezési felületet súrlódáscsökkentő szerekkel (pl. szilikon zsír) bekenve segítik elő az alakváltozás homogén eloszlását a próbatest magassága mentén. Jelen kutatás során azt vizsgáltuk, a két vizsgálati összeállítás összevethető eredményt ad-e a melegaszfalt keverék viszkoelasztikus tulajdonságait tekintve. Ennek érdekében mindkét összeállítást alkalmazva CCT vizsgálat-sorozatokat végeztünk. Az adatokat regresszió-analízissel vizsgáltuk, melyhez egyszerű szinuszfüggvényt, valamint egy összetettebb, a rezgés első harmonikusát is tartalmazó függvényt használtunk fel. Megmutattuk, hogy az első harmonikus paraméterei alkalmasak egy torzult szinuszhullám nagyságának és alakjának leírására. Elemzésre kerültek az erőmérők és elmozdulásmérők jeladatai is, valamint a számított viszkoelasztikus anyagjellemzők. A kutatási eredmények alapján kijelenthető, hogy az összenyomódási tartományban a ciklikus terhelésű nyomóvizsgálat alkalmas az anyag viszkoelasztikus tulajdonságainak leírására a próbatest és a terhelő lemezek közötti kapcsolattól függetlenül, az eredmények pedig összevethetőek egy szabványos merevségvizsgálattal, a négypontos hajlítóvizsgálattal (four-point bending beam, 4PBB). Megmutatkozik az is, hogy az összetett függvény szerinti regresszió alkalmazásával értékelhető a berendezés által rögzített adat minősége. Így az összetett függvény szerinti közelítés alkalmazásával kimutathatóak a vizsgálóberendezés és a mérőcellák műszaki korlátai.

Kulcsszavak: ciklikus nyomóvizsgálat, melegaszfalt, merevségvizsgálat, négypontos hajlításvizsgálat, regresszióanalízis, viszkoelasztikus anyagok

Témakör: Kiemelt, Kötőanyagok, Témakörök

Kivonat: A szerzők betekintést adnak a KIRA (Közlekedési Információs Rendszer és Adatbázis) néven megvalósult közlekedési ágazatokat térinformatikai alapokon segíteni kívánó rendszer felépítésébe és működésébe. A rögös úton bejárt kezdetektől egy a felhasználókat mind egyre jobban kielégítő webes felületen publikussá vált alkalmazásról szól a cikk. Bemutatja az egyes modulokat, funkciókat melyek jelenleg elérhetőek a felhasználók számára, és feltárja a nyílt forráskódú szoftverek alapján megvalósult rendszer elemeit. Információt kapunk a jövőbeli és távlati tervekről, melyek a KIRA rendszert egy igazán felhasználó barát platformként jellemezik majd.

Kulcsszavak: KIRA (Közlekedési Információs Rendszer és Adatbázis), térinformatika

Témakör: Kiemelt, Útgazdálkodás

Kivonat: A Portugáliai Műszaki Egyetem Geotechnikai Tanszéke (Prof Correia) meghívására, egy kísérleti szakaszon - sok más Európai és Amerikai módszer mellett - a magyar B&C dinamikus tömörség- és teherbírás mérő berendezés is tesztelésre kerülhetett. Ezeket ismerhettük meg egy kísérleti próbabeépítés kapcsán Evora város mellett, ahol új, nagysebességű vasútvonalon próbaszakasz épült.

A tanulmány második része bemutatja a Proctor-vizsgálat egy új szemléletű, „összetett-görbe” szerinti értékelését az optimális víztartalom és legnagyobb száraz sűrűség megállapítására. Ebben a K+F kutatásban 566 db módosított - Proctor eredményt dolgoztunk fel. Nyolc különböző hazai földmű- és szemcsés anyagra állapítottuk meg regressziós analízissel az optimális víztartalomhoz tartozó levegőtartalom és telítettség összefüggését. Jellemző volt, hogy 3-4tf% levegőtartalom adódott általában az optimális víztartalomnál és ezek eloszlása nem szimmetrikus.

Kulcsszavak:

Témakör: Földművek

Kivonat: A Széchenyi lánchíd és a Várhegyi alagút küszöbön álló felújítása lehetőséget adott a térség közlekedési helyzetének elemzésére, a konfliktus pontok feltárására. A forgalom zavartalanabb lefolyásának elősegítésére két lényegesen eltérő változatot vizsgáltunk. Az első szerkezeti átalakításokkal járna, így örökségvédelmi szempontból került elvetésre. A második közlekedéspolitikai elhatározás, átszervezés kérdése, mely a döntéshozók álláspontja szerint nem időszerű. Vajon megengedheti-e magának Budapest, hogy a szívében majd 3 km hosszon a Dunán ne lehessen személyautóval átkelni? Vagy épp a részleges korlátozások tennék többek számára átjárhatóvá a hidat? Tanulmányunkban igyekeztünk részletes képet alkotni a lehetséges hatásokról, azonban a felújítás alatti lezárás tapasztalatai lehetnek az igazán mérvadóak.

Kulcsszavak: Belváros, integrált kerékpáros közlekedés, közlekedés politika, örökség

Témakör: Kiemelt, Témakörök, Városi közlekedés