Kivonat: Olvasóink figyelmébe ajánljuk Balázs Júlia 2014-ben készített, Hideg remix eljárások hazai alkalmazása a külföldi gyakorlat tükrében címet viselő diplomamunkáját. A téma az útépítés területén napról-napra nagyobb jelentőséggel bír, hiszen az újrahasznosítás a gazdasági hasznok mellett számottevő környezeti előnyökkel is jár. A technológia fejlődésének történeti áttekintésén túl kiváló összefoglalást olvashatunk a hideg remix technológiai változatairól, a gépláncról, valamint a hazai és a németországi gyakorlat összehasonlításáról.

Kulcsszavak: hideg remix eljárás • mobil újrahasznosítás • szabályozási környezet • újrahasznosító géplánc

Témakör: Útépítés

Kivonat: Az útpályaszerkezetek modellezésére, mára már számtalan módszert dolgoztak ki a kutató mérnökök. A jelenleg legmodernebbnek tekintett eljárások a végeselem-módszer (Finite Element Method, FEM) segítségével írják le az útpályaszerkezetek mechanikai viselkedését. Ezek a modellek viszonylag kevés bemenő paraméterrel dolgoznak és komoly előrelépést jelentettek az útpályaszerkezetek méretezésének pontosításában. Sajnos azonban, bizonyos paraméterek hatásait, mint amilyen a tömörség és a szemeloszlás csak viszonylag körülményesen (más paraméterekbe sűrítve) lehet figyelembe venni a számítások alatt (hiszen a módszer alapelve pontosan az, hogy a szerkezetet vagy anyagot folytonosnak tekinti). Ezért érdemes figyelmünket egy viszonylag új és még jelenleg is intenzívet kutatott numerikus eljárás, a diszkrét elemes modellezés (Discret Element Method, DEM) felé fordítani. A diszkrét elemes modellezés segítségével bármilyen diszkrét felépítésű anyag vagy szerkezet mechanikai viselkedését képesek vagyunk előre jelezni, így kifejezetten alkalmas útpályaszerkezetek modellezésére. Cikkünkben a diszkrét elemes modellezés elvét - annak végtelen merev elemeket alkalmazó speciális változatát - az érdeklődő mérnökök számára részletesen összefoglaljuk. Ismertetőnkben kitérünk a hajlékony útpályaszerkezek DEM alapú modellezésére a PFC szoftver felhasználásával. Ezért bemutatjuk a PFC szoftver felépítését és működési elvét is, bízva abban, hogy egyre több kutató mérnök fogja a rugalmas útburkolatok viselkedését ezzel a módszerrel tanulmányozni.

Kulcsszavak: dem • diszkrét elem • Modellezés • pfc • útpályaszerkezet

Témakör: Földművek, Kiemelt, Útépítés

Kivonat: A fenntartható fejlődés/fejlesztés megvalósítása vitathatatlanul az emberiség jelenleg ismert legfontosabb feladata. A magyar szakirodalomban „fenntartható”-ként szereplő fogalomhoz több jelentés-árnyalat is társult, mint a környezettudatosság vagy az energiatakarékosság, ami egyértelmű környezeti-természeti megvilágításba helyezi a kérdést. Ehhez képest mintha az útügyi szakma – köszönhetően a közelmúlt útügyi előadásaiban és a „Fenntartható utak” címen megjelent tanulmányban használt megfogalmazásoknak – fenntarthatóság alatt az útgazdálkodásban használt „maintenance” tárgykörét értené, ami a valódi „sustainable” elemek háttérbe szorítását eredményezi. Cikkünkben olyan objektív értékelési rendszereket mutatunk be, melyeket közúti beruházások objektív értékelésére fejlesztettek ki szociális, környezeti és gazdasági szempontok figyelembe vételével. E dinamikusan fejlődő rendszerek összetett szempontrendszereken keresztül képesek adott beruházások valódi fenntarthatóságát jellemezni, így fejlett országok útügyi adminisztrációi számára valóban használható információt szolgáltatnak.

Kulcsszavak: fenntartható fejlődés • Greenroads • LEED • zöld értékelési rendszerek

Témakör: Útépítés, Útgazdálkodás

Kivonat: Kétrészes cikkünk témája a teljesítményelvű kiírások, szerződések elvi, tartalmi újdonságainak bemutatása a konvencionális szerződéskötés gyakorlatához képest. Célunk, hogy bemutassuk elméleti és gyakorlati síkon azt a fejlődést, amely elvezetett a teljesítményelvű szerződéskötési módszerek kialakulásához. Jelen cikkünkben a teljesítményelvnek a kiírásokban és a szerződéses viszonyban való megjelenésének kvázi evolúcióját mutatjuk be.

A konvencionális szerződéskötési stratégia szerint (a legolcsóbb ajánlat nyer) a megrendelő a mindig a legjobban jár, hiszen a kívánt létesítményt a legalacsonyabb áron építteti meg, azonban a későbbi fenntartási és felújítási költségek nem jelennek meg sem a kiírásban, sem a döntéshozatalban. A kivitelező oldaláról ez a modell úgy néz ki, hogy a lehető legolcsóbban próbálnak eleget tenni a még elfogadható műszaki előírásoknak, hiszen elsődleges céljuk a profit maximálása. Véleményünk szerint ezt az érdekellentétet a konvencionális szerződéskötési modell nem tudja kezelni.

A teljesítményelv megjelenése azonban egy olyan szemléletet képes bevezetni a szerződéskötés rendszerébe, amellyel a hosszútávú, az életciklus alatt felmerülő költségek is figyelembe vehetőek. Az alább bemutatásra kerülő modellek esetében a hosszútávú együttműködés alapvető „építőeleme” a megrendelő és kivitelező kapcsolatának. Minden esetben cél, hogy az adott létesítmény üzemeltetésekor felmerülő kockázatokat a kivitelező is viselje. Cikkünk jelen részében bemutatásra kerülő modellek mindegyikében megtalálható ez a szemlélet, különbség a teljesítményi követelmények megjelenési szintjeiben található.

A második részben konkrét, megvalósult projekteket mutatunk be, melyekkel személtetjük, hogy hol, milyen feltételekkel lehet jól alkalmazni a teljesítményelvű szerződéskötést, milyen eredményeket értek el a megbízói és a kivitelezői oldalon egyaránt. A cél ugyanis egy win-win stratégia kidolgozása valamint megvalósítása az útügyi beruházások területén, melynek végsősoron az adófizetők, az úthasználók a legnyagyobb nyertesei.

Kulcsszavak:

Témakör: Útgazdálkodás

Kivonat: Az erdészeti utak, mint az ember által épített létesítmények, illetve a rajtuk végzett tevékenységek hatással vannak a természeti és művi környezetre, valamint magára az emberre is. Ebben a cikkben a hazai és nemzetközi szakirodalom által fontosnak ítélt környezeti hatásokat mutatom be a környezeti hatásvizsgálat módszerében alkalmazott környezeti modell szerinti tagolásban. Megállapítható, hogy a legfontosabb pozitív hatást az erdőgazdálkodás lehetővé tétele mellett a rekreáció elősegítése jelenti. Az erdészeti utak az általuk keresztezett erdőterület vízháztartására és talajára gyakorolják a legjelentősebb negatív hatást, ami legrosszabb esetben is csak mérsékeltnek mondható. Az erdészeti utak környezeti hatása kisebb mértékű, mint a közutaké, hiszen geometriai méreteik, valamint a rajtuk áthaladó forgalom is kisebb. Ugyanakkor az erdészeti utak jórészt természeti jellegű területen épülnek, melyek védelme érdekében a negatív hatások csökkentése kiemelten fontos feladatot jelent. A várható hatások megismerésével az út tervezőjének és fenntartójának, valamint az építést engedélyező hatóságnak lehetősége van egy hatáscsökkentő szempont- és szabályrendszer kialakítására.

Kulcsszavak: erdészeti út • erdőgazdálkodás • környezet • környezeti hatásvizsgálat • természetvédelem

Témakör: Kiemelt, Útépítés

Kivonat: Az Öko-mobilitás elősegítése az osztrák-magyar határtérségben - EMAH című projekt a Bécsi Közgazdaságtudományi Egyetem, mint vezető partner koordinációjával a Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. (továbbiakban: KTI) és a Bécsi Műszaki Egyetem együttműködésében valósult meg. A projekt fő célja a programterületen ingázó dolgozók, diákok utazási szokásainak befolyásolása a környezetbarát közlekedési módok támogatása révén és ennek segítségével az egyéni közlekedés széndioxid kibocsátásának csökkentése az osztrák-magyar határtérségben.

A KTI a projektben vállalt feladatmegosztás alapján 2013 májusában és júliusában egy-egy több napos felmérés-sorozattal térképezte fel a határon átnyúló közforgalmú közlekedés szolgáltatási színvonalát. Rendszeres, határon átnyúló menetrend szerinti közúti személyszállítást csak a Vasi Volán Zrt. végez, jellemzően a határ két oldalán fekvő szomszédos kistelepülések között ingázó diákok utazási igényeit kielégítve, ezért csak a határt átszelő öt vasútvonal képezte a vizsgálat tárgyát. Ezen túlmenően 2013 októberében a KTI a hét legforgalmasabb osztrák-magyar határátkelő esetében felmérte a közúti utasforgalom volumenét, valamint fontosabb jellemzőit is.

A projekt következő feladata az osztrák-magyar határ közelében elhelyezkedő munkáltatóknál a dolgozók utazási szokásainak felmérése és a környezetbarát közlekedési módok támogatására intézkedéscsomagok kidolgozása volt. Olyan öko-mobilitást ösztönözni hivatott javaslatok, intézkedések kidolgozására került sor, mellyel a releváns vállalatok elősegíthetik dolgozóik körében a környezetkímélő közlekedési eszközök használatát. A munka során a projekt partnerek a saját országukban érintett munkáltatókkal vették fel a kapcsolatot és végezték el a méréseket.

A projekt során az egyes vállalatok felé kidolgozott öko-mobilitási intézkedési javaslatok megvalósítására mindeddig nem került sor. A projekt résztvevőinek nincs a kezükben olyan eszköz, amellyel az egyes döntéshozók felé nyomást tudnának gyakorolni a munkába járási közlekedési szokások megváltoztatására vonatkozó javaslatok végrehajtása tekintetében.

A projekt megvalósítása során több olyan esemény megrendezésére is sor került, amely hangsúlyozta a lehetőségeket és a javaslatok fontosságát. A projekt eredményei valószínűsíthetően később fognak beérni.

Kulcsszavak:

Témakör: Városi közlekedés

Kivonat: Útpályaszerkezeteink állapotát számos paraméterrel jellemezhetjük és minősíthetjük, ennek ellenére a teherbíró-képesség maradt az egyik legfontosabb jellemzője. A teherbíró-képesség definiálására több elméleti megközelítést és gyakorlati eljárást fejlesztettek ki, a pályaszerkezet teherbíró-képességére leggyakrabban a függőleges terhelés okozta behajlásból következtetnek. Napjainkban a dinamikus ejtősúlyos berendezések (falling weight deflectometer, FWD) alkalmazása egyre gyakoribb, és már szélesebb körben használják, mint korábban elfogadott és elterjedt Benkelman-gerendát.

Az FWD készülékek Magyarországon a 90-es években jelentek meg. Közismert, hogy nemcsak a terhelés alatti behajlást, hanem a terhelés tengelyétől különböző távolságra lévő pontok behajlását is rögzíti a berendezés. Ennek gyakorlati jelentősége a pályaszerkezet diagnosztikában általánosan is ismert és elfogadott nemzetközi szinten. Emiatt az új és még fejlesztés alatt álló magyar megerősítés méretezési előírást is erre az eszközre építik és megkövetelik a behajlási teknő rögzítését, szemben a korábbi gyakorlattal.

A behajlási teknő, és az azt leíró alaktényezők nemcsak pályaszerkezet teherbírásától és a terhelő erő nagyságától függenek, hanem a mérési körülmények is jelentős szerepet játszanak, pl.: meteorológiai hatások. Ezalatt főként a hőmérséklet hatása értendő, de a mérés előtti csapadékviszonyok sem hanyagolhatók el, amelyek közvetetten fejtik ki hatásukat az altalaj nedvességtartalmára. Ezek a hatások meglehetősen környezet specifikusak, ezért célszerű egy etalon szakasz alapos vizsgálatát elvégezni arra vonatkozólag, hogyan lehet ezen tényezők hatását megszüntetni. Jelen cikkben egy magyar autópálya szakasz többéves behajlásmérési eredményeinek és meteorológiai adatainak elemzését végeztük el, mellyel vizsgáltuk, hogy a megerősítés előírás tervezet autópályák esetén is alkalmazható-e.

A cikk a Road and Rail Infrastructure III, Split, Horvátország, 2014 konferencián „Effects of climatic factors on the shape of deflection bowl.” címmel elhangzott előadás átdolgozott magyar nyelvű változata.

Kulcsszavak: behajlás • csapadék • évszaki tényező • földmű modulus

Témakör: Útépítés

Kivonat: Az útfelújítási – megerősítési munkák során a jelenlegi gyakorlatban számos esetben fordul elő, hogy a tervezés közben jelentkeznek olyan problémák, amelyek az egész projekt sikerére is hatást gyakorolhatnak. A megerősítésre vonatkozó szabályozástervezet pedig lényegesen összetettebb, mint az eddigi gyakorlat.

A szerző gyakorlati példán keresztül igazolja, hogy az országos közutak esetében a rendszeres állapotfelvételi mérések és még néhány nyilvános forrás felhasználásával könnyen megalkotható az a technológiai jellegű diszpozíció, ami alapján a tervező már megalapozottabban képes munkáját végrehajtani.

Kulcsszavak: diszpozíció • felújítás • megerősítés

Témakör: Útépítés, Útgazdálkodás