Az írás rávilágít a főáramú közgazdaságtan és a hozzá igazodó gazdaságetikai koncepciók normatív hiányosságaira és megállapítja: Az erkölcsi felelősség az emberi akarat és cselekvés szabadságának elválaszthatatlan velejárója. Ezért minden emberi cselekedet, a gazdaság területén is, eleve az erkölcs kontextusában helyezkedik el. Ahogy az erkölcs lételméleti síkon elsőbbséget élvez a gazdasággal szemben, úgy prioritás illeti meg az etikát ismeretelméleti síkon a közgazdaságtannal szemben. Következésképpen a közgazdaságtan minden egyéni és közösségi cselekvésre vonatkozó útmutatása alapvetően etikai relevanciával bír és etikai felülbírálatra szorul. Ez azt jelenti, hogy csak megfelelő etikai alapokra építve lehet olyan ésszerű gazdaságelméleti koncepciókat kialakítani, amelyek gyakorlati relevanciával bírnak.

Kulcsszavak: etika, főáramú közgazdaságtan, gazdaságetika, neoliberalizmus, szabadpiac, erkölcsi felelősség

JEL-kódok: A12, A13, B10, B50

The relation between ethics and economics in the light of freedom and moral responsibility

This article shows the normative shortcomings of mainstream economics and mainstream business ethics. It sheds light on the fact that moral responsibility is inseparably inherent to human will and action. Hence all human acts, also in the realms of business, from the start are situated in the context of morality. As on the ontological level morality has priority over business, so has ethics priority over economics on the epistemological level. Consequently, all instructions given by economic theories with regard to individual or collective action necessarily have ethical relevance and must be subject of ethical review. This means that economic theories are either not rational or have no significance to practice unless they are built on ethical grounds.

Keywords: ethics, mainstream economics, business ethics, neoliberalism, free market, moral responsibility

JEL Codes: A12, A13, B10, B50

Process-oriented Quality Management (PQM) is a helpful tool for meeting customer requirements, but also specific standard requirements. The global competition, steadily increasing competitive pressure and higher customer expectations make it essential for a company to deal intensively with this topic. This paper identifies, due to a qualitative and quantitative research approach through problem-centered interviews and questionnaires, a general procedure and possible methods for the implementation of a process-oriented quality management system with a view on a subsequent certification in an organization. After a description of the practical procedure for the identification, analysis and documentation of existing processes in an exemplary company, the findings are summarized and an outlook on further processes and future possibilities for improvement will be offered.

Keywords: Process descriptions, process management, quality management, certification

JEL codes: L15, M11, O31

Eljárás és módszerek egy folyamatorientált minőségirányítási rendszer megvalósítására

A folyamatorientált minőségirányítás (PQM) hasznos eszköz az ügyfelek igényeinek kielégítésére, de speciális szabványkövetelmények is. A globális verseny, a folyamatosan növekvő versenynyomás és a magasabb vevői elvárások teszik szükségessé a vállalatot, hogy intenzíven foglalkozik ezzel a témával. Ez a dokumentum kvalitatív és kvantitatív kutatási megközelítésnek köszönhetően probléma-központú interjúk és kérdőívek segítségével azonosítja az általános eljárást és a folyamat-orientált minőségirányítási rendszer megvalósításának lehetséges módszereit a szervezet egy későbbi tanúsításával kapcsolatban. A példamutató vállalat meglévő folyamatainak azonosítására, elemzésére és dokumentálására szolgáló gyakorlati eljárás leírását követően összefoglalták a megállapításokat, és további folyamatokra és jövőbeli fejlesztési lehetőségek re vonatkozó kilátásokról számoltak be.

Kulcsszavak: Folyamat leírása, folyamatmenedzsment, minőségirányítás, tanúsítás

JEL-kódok: L15, M11, O31

Az elmúlt években a gazdasági folyamatok felgyorsultak. A digitalizáció hatására egyre több valós idejű adat áll rendelkezésre. A menedzsment a controllingot egyre inkább tanácsadó partnernek tekinti és döntéseik meghozatalához szimulációkat, megbízható előrejelzéseket és gyors riportokat vár el. Ez új kihívások elé állítja a controllingot, melynek csak úgy tud megfelelni, ha a controlling folyamatok hatékonyságát növeli. A hatékonyság növelése úgy képzelhető el, ha azt folyamatosan mérik, a menedzsment intézkedéseket hoz a cél érték elérésére és e célok megvalósulását nyomon követik. Publikációmban bemutatom a hatékonyság mérésére alkalmas mutatószámokat és grafikus módszereket.

Kulcsszavak: controlling folyamat, teljesítmény mérés, hatékonyság, mérés

JEL-kódok: M11, M49, O11, O20

Measurement and increase of controlling process efficiency

Economic processes become more fast in the last years. Due to digitalization even more real time data is available. Controller became a business partner of the management and they request simulations, predictive forecasts and fast reports to support them in decision taking. This mean new challenges to the controlling. These higher expectations can be satisfied only by increasing efficiency of controlling processes. In order to develop efficiency of controlling processes, it should be measured, management initiate actions to reach the target values and monitor them. In my publication I demonstrate the measures and charts, which can be used to monitor efficiency of controlling processes.

Keywords: controlling process, performance indicators, efficiency, measurement

JEL codes: M11, M49, O11, O20

A számviteli beszámoló részeként közzétett mérleg és eredménykimutatás adatainak elemzéséhez, feldolgozásához elengedhetetlen az információkat és magyarázatokat tartalmazó kiegészítő melléklet, melynek legfőbb célja a vállalkozás általános, tájékoztató jellegű adatainak a bemutatása, illetve a mérleg és az eredmény-kimutatás tételeinek kiegészítése és szöveges magyarázata, amelyekkel együtt a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzete a külső érintettek számára is egyértelműen megítélhetővé válik. Ezen túl a kiegészítő mellékletnek segítenie kell a megbízható és valós összkép jobb bemutatását. A kiegészítő mellékletben a közlendő információk mélysége, részletezettsége nincs konkrétan megfogalmazva, ezért ezek szakmai mérlegelése az adott vállalkozásra van bízva. Kutatásunkban azt vizsgáljuk, hogy a gazdasági szakemberek, vezetők milyen véleménnyel vannak a vállalkozásuk érintettjeinek kiegészítő mellékleteiről, melyekkel a döntéshozatal során találkoznak. A vizsgálathoz kérdőíves felmérést készítettünk, melynek célcsoportja különböző nagyságú árbevétellel rendelkező vállalkozások voltak.

Kulcsszavak: tájékoztatás, információ, számviteli beszámoló, kiegészítő melléklet

JEL-kód: M10

Corporate expectations for the notes

Analysis and processing of the data represented by the published annual statement and its components the balance sheet and profit and loss account require the notes to the financial statement, which includes information and explanations. The purpose of the notes to the financial statement is the introduction of general, informative data of the company and completion, textual explanation of entries within the balance sheet and profit and loss account, through which the wealth, financial and income situation of the company becomes clearly assessable for the external stakeholders. Beyond that, the notes to the financial statement has to help the presentation of reliable and realistic overall image. In the notes to the financial statement, depth and detail of the disclosed information are not specifically stated, therefore their professional evaluation is left to the given enterprise. Our research examines the opinion of economic experts and managers about the notes on the financial statement of the external stakeholders/businesses, which they come across in the course decisionmaking. For the study, a questionnaire survey was conducted, the target group of which were enterprises having different income.

Keywords: information, data, financial statement, notes

JEL codes: M10

Az ingatlanpiac sajátosságainak meghatározása sok olyan összefüggést feltételez, amely szélesebb háttérismereteket igényel. A szélesebb közvélemény elmúlt évtizedben találkozott első alkalommal az ingatlanpiac területéről érkező válság (buborék) közvetlen, személyeket, társadalmi csoportokat, gazdasági érdekeltségeket érintő hatásaival. Az ingatlanberuházások sikerességéhez több feltételének – akár nevezhetjük – szerencsés összhangjának is meg kell felelni. Általában a kereslet-kínálat összhangjára szoktak hivatkozni, de emellett feltétlenül meg kell említeni – többek között – a nemzetközi hatásokat, a pénzügyi befektetők helyzetét (finanszírozási feltételek), a ciklikusság pillanatnyi állapotát is. Tanulmányomban szekunder adatforrásokat felhasználva az ingatlanberuházások egy szegmensének e feltételeit mutatom be.

Kulcsszavak: Kínálati rugalmatlanság, property bubble, keresleti sokk, capital approach, ingatlanpiaci ciklus.

JEL-kódok: C18, D40, L85

Conditions for economic analysis of real estate investments

Determining the characteristics of the real estate market requires many relationships that expect more background knowledge. The wider public has met the direct effects of a crisis (bubble) on the real estate market for the first time in the past decade, affecting people, social groups and business interests. The success of a real estate investment requires – we can even call it – a lucky consistency of several conditions as well. Usually the reconciliation of supply and demand is required, but - among other things - the international impact, the situation of financial investors (financing conditions) and the current state of cyclicality has to be mentioned too. In my study I present the background knowledge of a segment of real estate investments, using secondary data sources.

Keywords: supply inflexibility, property bubble, demand shock, capital approach, real estate market cycle.

JEL codes: C18, D40, L85

A tanulmány célja a jegybanki függetlenség jelenleg elfogadott „szigorúságának” oldására egy javaslat kidolgo-zása és egy modellen keresztül az oldás lehetőségének igazolása. Az első részben az adósságállomány világhelyzetéből indulunk ki és ábrákon keresztül bemutatjuk a főbb gazda-sági szereplők (állam, vállalatok, háztartások, bankok) tartozását néhány következtetés levonása mellett. Ezután az adósság és infláció kapcsolatát elemezzük a II.VH utáni állapottól napjainkig. Megállapítjuk, hogy az adóssá-gok és az infláció között összefüggés van. Majd rátérünk a racionális várakozások egyszerű ismertetésére, (amely a jegybanki függetlenség eszméje érvrendszerének legfőbb alapja) és néhány – mások által még kevéssé hangsúlyozott – ellentmondásának bemutatására. A második részben egyszerűsítve bemutatjuk, hogy a tartós költségvetési hiány pénzpiaci fedezését külföldről felvett hitelekkel nem lehet sokáig fenntartani. Ezután rátérünk a költségvetési hiány és fedezésének számszerű elemzésére egy hagyományos AD-AS és AD-AS-BP modell segítségével. Megmutatjuk többek között, hogy a költségvetési hiány pénzpiaci fedezése valóban alacsonyabb inflációval, de kisebb kibocsátás- és foglalkoztatás-növekedéssel jár, ellenben jelentősen nagyobb a kamatnövelő, így beruházás-kiszorító hatása. Végezetül javaslatot teszünk a jegybanki függetlenség szigorú költségvetési hiány finanszírozási tilalmának lazí-tására, ami feltevésünk szerint elősegítheti az országok eladósodottságának csökkentését. A javaslatunk egysze-rű: mérlegelési jogkört kell adni a jegybankok szakembereinek arra vonatkozóan, hogy mennyit hajlandók finan-szírozni a hiányból. Döntésük alapja a költségvetés GDP-arányos tényleges beruházás tartalma lehet, amely, ha nem halad meg egy meghatározott mértéket, nem okozhat kezelhetetlen inflációt.

Kulcsszavak: adósság, infláció, racionális várakozások, független jegybank, AD-AS modell

JEL-kódok: C3, C6, E4, E5

Some ideas about central bank independence

The purpose of the study is to elaborate a proposal to solve the currently accepted “rigor” of central bank in-dependence and to prove the possibility of solving through a model. In the first part, we start from the global situation of debt, and through the figures we show the debt of the main economic actors (state, companies, households, banks) with some conclusions. We then analyze the rela-tionship between debt and inflation from the post WW II to the present. We find that there is a correlation be-tween debt and inflation. We will then turn to a simple description of rational expectations (which is the main basis of the central bank of the concept of central bank independence) and some of the other contradictions that are not yet emphasized by others. In this second part, it is introduced with simplification that the long-term budget deficit can-not be sustained for long-term loans on the money market. Then, let’s look at the numerical analysis of the budget deficit and coverage using a traditional AD-AS model. We show, among other things, that the fiscal deficit on the money market is indeed lower with inflation, but with lower employment growth and lower output, however, the in-terest-increasing effect of investment is significantly higher. Finally, we propose a relaxation of the ban on tight fiscal tightness of central bank independence, which we believe may help to reduce countries' indebtedness. Our proposal is simple: discretion should be given to the central banks' professionals in their willingness to finance the deficit. The basis for their decision could be the content of the actual GDP-based investment in the budget, which, if it does not exceed a certain level, cannot cause unmanageable inflation.

Keywords: debt, inflation, rational expectations, independent central bank, AD-AS model

JEL codes: C3, C6, E4, E5

Die Optimalität des Kreditrisikoniveaus kann auf viele Weise definiert werden, zum Beispiel sind Solvenz und Rentabilität besonders wichtige Aspekte. In dieser Studie wird ein theoretisches Modell präsentiert, in dem solvenzoptimierende und gewinnmaximierende Kreditrisikoniveaus verglichen, und die Zusammenhänge zwischen den optimalen Kreditrisikoniveaus und dem Diversifikationsgrad des Kreditportfolios analysiert werden. In dem Modell wird der Diversifikationsgrad mit der Größe des Kreditportfolios und Rentabilität mit der Eigenkapitalrendite gemessen, während Solvenz durch einen Perzentil-Wert charakterisiert wird, der zur Eigenkapitalverteilung gehört. Nach den Ergebnissen kann darauf geschlossen werden, dass die Differenz zwischen dem solvenzoptimierenden und gewinnmaximierenden Kreditrisiko sich erhöhen kann, wenn das Kreditportfolio kleiner wird. Die theoretischen Ergebnisse deuten auch darauf hin, dass es in dem präsentierten Modell keinen Diversifikationsgrad gibt, bei dem das solvenzoptimierende Optimum mit dem gewinnmaximierenden Optimum übereinstimmt.

Schlüsselworte: Diversifikation, Portfolio, Bank, Kreditvergabe von Banken, Risikoanalyse

JEL-Codes: G11, G21

Az optimális hitelkockázati szint és a diverzifikáltsági fok kapcsolata a bankszektorban

A hitelkockázati szint optimalitása sokféleképpen definiálható, a szolvencia és a profitabilitás például különösen fontos szempontok. Jelen tanulmány egy elméleti modellben a szolvencia-optimalizáló és a nyereség-maximalizáló hitelkockázati szintek összehasonlításával, valamint az optimális hitelkockázati szintek és a hitelportfolió diverzifikáltsági foka közötti összefüggések elemzésével foglalkozik. A modellben a diverzifikáltsági fok mérése a hitelporfólió nagyságával történik, a nyereségességet a sajáttőke hozama méri, a szolvenciát pedig a sajáttőkeeloszláshoz tartozó egyik percentilis érték jellemzi. Az eredmények alapján arra lehet következtetni, hogy a szolvencia-optimalizáló és a nyereség-maximalizáló hitelkockázat közötti különbség növekedhet, ha a hitelportfólió mérete csökken. Az elméleti eredmények arra is utalnak, hogy a bemutatott modellben nincs olyan diverzifikáltsági fok, amelynél a szolvencia-optimalizáló és a nyereség-maximalizáló optimum azonos lenne.

Kulcsszavak: diverzifikáció, portfólió, bank, banki hitelezés, kockázatelemzés

JEL-kódok: G11, G21

The relationship between the optimal credit risk level and the diversification grade in the banking sector

The optimality of credit risk levels can be defined in several ways, for exampl e solvency and profitability are especially important aspects. In this paper a theoretical model is presented, in which it is possible to compare solvency optimizing and profit maximizing credit risk levels, and to analyze the relationships between optimal credit risk levels and portfolio diversification grade. In the model the portfolio diversification grade is measured by the size of the loan portfolio, the profitability is measured by the return on equity, and the solvency is characterized by a percentile value that belongs to the distribution of the equity. Based on the results the difference between the solvency optimizing and profit maximizing credit risk can increase if the credit portfolio size decreases. The results also suggest that in the presented model there is no portfolio diversification grade that would be associated with the equality of solvency and profitability optima.

Keywords: diversification, portfolio, bank, bank lending, risk analysis

JEL codes: G11, G21

Tanulmányunkban bemutatunk egy olyan modellt, mely alkalmas a társadalmi vállalkozások önálló bevételszerző képessége és a feltételezhető külső és belső hatótényezők közötti kapcsolat azonosítására. Ismertetjük továbbá a modell alkalmazásával nyert magyarországi eredményeket egy 220 társadalmi vállalkozás adatait feldolgozó empirikus kutatás alapján. Az eredmények ismeretében a hazai társadalmi vállalkozások önálló bevételszerző képességének legfontosabb belső hatótényezője a vállalkozási jellemzők megléte, legfontosabb külső hatótényezője pedig a pénzügyi támogatások mértéke. A szabályozási környezet átláthatósága, valamint a piaci stratégia alkalmazása és az önálló bevételszerző képesség között nem látszik összefüggés a magyarországi társadalmi vállalkozások esetében.

Kulcsszavak: társadalmi vállalkozások, bevételszerző képesség, stratégia

JEL-kódok: L31, L38, L1

Determining factors of revenue earning capabilities of social enterprises

Our study presents a model of factors influencing the financial self-sufficiency of Hungarian social enterprises and tests the model on a sample of 220 Hungarian firms involved in social entrepreneurship. In the model we suggest that the most important factors for financial self-sufficiency are the Regulatory environment (the transparency of regulations); the Entrepreneurial attributes of the entrepreneur (business orientation, business skills and experience, business planning tendencies); the Financial support provided by the environment (the ratio of grants, donations and subsidies within the total revenues of the firm); and the Strategy followed by the firms (the presence of such generic strategies as cost leadership or differentiation). We find that only two of the model’s four factors are significantly associated with Financial viability: Entrepreneurial attributes and Financial support. The results suggest that the best way of strengthening the viability of social enterprises is through entrepreneurship training (to enhance the business skills and experience of the entrepreneurs, and to propagate business planning), and to provide grants and subsidies to these firms. As no significant association was found between Financial viability and Strategy, we can conclude that the role of market competition is probably relatively week among Hungarian social enterprises.

Keywords: social enterprises, financial self-sufficiency, strategy

JEL-codes: L31, L38, L1