A világgazdaság globalizálódásával a fejlesztés finanszírozási kérdései előtérbe kerültek. A washingtoni pénzügyi intézmények irányítási rendszere reformokra szorult. A reformfolyamat azonban több fejlett ország ellenállásán megtorpant, tovább halasztva a fejlődő világ döntéshozatali befolyásának növelését e szervezetekben. A regionális fejlesztési bankok több évtizede részesei a főképp regionális finanszírozásnak, az ilyen igények viszont továbbra is jelentősek. A G-20 csoport négy tagja, a BRIC csoport ezért új nemzetközi fejlesztési intézmény (New Development Bank) felállítását határozta el. Az új bank alaptőkéje, a vele együtt létesített Megállapodás – amely likviditási gondok esetén vehető igénybe – lényeges pénzügyi forrás lesz a fejlődő országok számára. Sikere és befolyásának növekedése attól függ, hogy a hitelek kockázatkezelését, illetve az irányítási/együttműködési kérdéseket milyen hatékonyan képes megoldani.

Kulcsszavak: fejlesztési hitelezés, washingtoni intézmények, regionális fejlesztési bankok

New Development Bank (NDB): Hopes and Reality

Financing issues of development have come to the foreground with globalizing world economy. Governance system of the Washington-based financial institutions needed reforms. The reform process, however, has stalled on the resistance of several developed countries further delaying increase in developing countries decisionmaking power in these institutions. Regional development bank have been participants for regional financing. Demand for more resources is substantial. Four members of the G-20 group (BRIC) have decided to establish a new development institution (New Development Bank). Basic capital of this bank, and resources of the Arrangement established with it will be substantial resources for the developing countries. Success and increase in its influence will depend on loan risk management, and efficient solution in governance/cooperation issues.

Keywords: development finance, Washington-based institutions, regional development banks

Ez a tanulmány metaanalízis, melyben a területitőke-koncepción alapuló nemzetközi empirikus kutatások módszertanát és eredményeit mutatom be röviden. Először az Európai Unió NUTS-2 szintű régióinak, majd Olaszország térségeinek, végül Turin tartomány területitőke-ellátottságára vonatkozó vizsgálati eredményeit vázolom fel. Ezekben a kutatásokban általában kvantitatív módszereket használtak, ám Rota a kvantitatív és a kvalitatív módszereket egyszerre alkalmazta, az ő elemzései igazán figyelemreméltóak. A második részben a tudás túlcsordulásának mechanizmusait mutatom be a területitőke-paradigma szempontjából.

Kulcsszavak: gazdasági fejlődés, gazdasági növekedés mérése, regionális gazdasági változások, területi tőke

Results of the International Territorial Capital Studies

This study is a metaanalysis, in which I shortly present the methods and empirical results of international territorial capital studies. Firstly, I describe the endowments of territorial capital of European Union NUTS-2 regions and Italian provinces and Turin province. So far the scholars have been prefering quantitative method to qualitative, but Rota applied both together therefore her investigation is remarkable. In the second chapter I demonstrate the mechanism of knowledge spillovers in terms of paradigm of territorial capital.

Keywords: economic development, measurement of economic growth, regional economic changes, territorial capital

A kohéziós forrásoknak kell biztosítania valamennyi fejlesztési lehetőséget, hogy az unión belüli felzárkózás bekövetkezhessen és az Európai Unió, mint területi egység versenyképessége a globális világban is megmaradhasson a belső és külső kihívások kereszttüzében egyaránt. Ehhez szükséges a fejlesztési alapok minőségi felhasználása. A hatékonyság, vagy ún. minőségi költés a gazdasági válság hatására került a programozás és forrásfelhasználás fókuszába. A minőségi vizsgálat jegyében a felhasználást megalapozó 2014- 2020 programozási periódus jogszabálycsomagjának elemzését teszi meg a szerző. A tanulmány rávilágít a hiányosságokra, valamint arra, hogy a 325 milliárd eurós közösségi felzárkóztatási keret elköltésének mikéntjét meghatározó jogszabálycsomag a hatékonyság irányába mely újdonságokat hozza.

Kulcsszavak: Európai Unió, támogatáspolitika, hatékonyság, minőségi költés, közös szabályozás

Using of European Union’s Cohesion Resources – In the Context of Ruling and Efficiency

The cohesion resources fund all development possibilities aimed at facilitating the convergence process of the less developed regions within the European Union and at retaining the competitiveness of the EU as a world region despite its being in the crossfire of internal and external challenges. This in turn means that the qualitative considerations regarding how the development funds spent are paramount. Efficiency or "quality spending" for project planning and resource allocation became spotlighted because of the economic recession. For the programming period of 2014–2020 the author has focused on a qualitative analysis of the background legislative package. The study highlights the scantiness and the legislative package determining how the €325 billion cohesion funds are spent includes the new features to facilitate efficient fund use.

Keywords: European Union, development policy, efficiency, quality spending, common regulation

The objective of this study is to make an inventory of factors which might affect the access to cultural assets and services. Its further aim is to put an emphasis on factors which depend on the number of inhabitants and to make an attempt to present their spatial inequalities. We have acquired important qualitative information by means of the interviews taken. Among spatial inequality parameters, standard deviation, relative deviation and entropy were used. The study has clarified that it is not true in many cases that the more important role is played by a settlement in the settlement network the better conditions the settlement has in order to access to cultural assets and services.

Kulcsszavak: creative economy, community culture, spatial development and inequality

Egy kistérség kulturális „térképe”

Ez a tanulmány arra hivatott, hogy számba vegye azokat a tényezőket, amelyek befolyásolhatják a kulturális javakhoz, szolgáltatásokhoz való hozzájutást. További célja, hogy, kiemelje közülük azokat, amelyek függnek a lakónépesség számától. Mindemellett pedig megpróbálja bemutatni az ezekkel kapcsolatos területi egyenlőtlenségeket is. Néhány fontos kvalitatív információhoz is jutottunk az elvégzett interjúk által. A területi egyenlőtlenségi mutatók közül többek között a szórás, a relatív szórás és az entrópia lett alkalmazva. A kutatás elsősorban arra világított rá, hogy számos esetben nem igaz az, hogy egy település minél nagyobb szerepet tölt be a településhálózatban, annál jobbak a kulturális javakhoz, szolgáltatásokhoz való hozzájutás feltételei

Keywords: kreatív gazdaság, közművelődés, területi fejlettség és egyenlőtlenség

A tanulmányban elsősorban a munkatermelékenységben bekövetkezett szektorális változásokra koncentráltunk. A kutatásaink során egyrészt arra a kérdésre kerestük a választ, hogy ezek a változások mely ágazatokban eredményeztek ún. baumoli értelemben használt strukturális nyereségeket és veszteségeket. Másrészt arra voltunk kíváncsiak, hogy az általunk vizsgált 1970 és 2007 közötti időszakban az egy munkavállalóra jutó kibocsátás növekedési üteméhez a teljes tényező-termelékenység (TFP) és a fizikai tőkeállomány változása milyen mértékben járultak hozzá. A vizsgálatainkat az ún. hatás-arány (shift-share) analízis és a növekedés számviteli (growth accounting) módszertana segítségével az OECD mintegy tíz tagországára vonatkozóan végeztük el egy technológia-intenzív ágazati megközelítésben.

Kulcsszavak: termelékenység változásai, hatás-arány elemzés, growth accounting

Estimating Labour Productivity Performance by Technology in Some OECD Countries, 1970-2007

The purpose of this study is to estimate labour productivity via the relationship between employment and economic growth of the 1970-2007 periods in some OECD countries. In our estimations we followed a technology-intensive sectoral approach to identify the features of productivity growth. In order to indicate these changes a shift-share analysis and a growth accounting method was used to determine the main sect oral differences. All in all, we firstly (1) conclude that the Baumol’s structural bonus and burden hypothesis were occurred in high technological intensive branches, which were depended on fluctuations of business cycles. (2) Analysing time series data of various OECD countries we could also conclude that a large part of the productivity changes stem from variations of total factor productivity (TFP) and physical capital accumulation.

Keywords: productivity changes, shift-share analysis, growth accounting

A szerzők e tanulmányban arra vállalkoznak, hogy a gazdasági versenyképesség szempontjából kiemelt humán tőke értékének és a közoktatás színvonalának összefüggését elemezzék. Az egyre romló, a magyar közoktatást is minősítő, nemzetközi felmérési eredmények vizsgálata, a romlás okainak felderítése, a jövedelmek, a közoktatás finanszírozása és az eredmények összefüggésének vizsgálata tudományos szempontból érdekes, fontos terület. A tanulmányban az oktatás hatékonyságának mérése az 1990-es évek vége óta az OECD által kialakított rendszer alapján történik, amely a diákok kompetenciáját méri. Ebben a rendszerben a magyar tanulók évek óta egyre gyengébb eredményt érnek el. A publikáció készítői arra keresik a választ, hogy az oktatás finanszírozásának létezik-e optimuma, mely során a jobb, színvonalasabb oktatás, szakképzés révén az ország teljesítőképessége költséghatékonyan növelhető. A modell a hazai közoktatás adatait elemzi 2003-2012 között. Az oktatás színvonalát, mint eredményváltozót a hazai kompetencia modell értékei alapján határoztuk meg. A végzett számítások eredményeként a két legfontosabb tényező: a finanszírozás mértéke – a GDP arányos oktatási kiadások – és az angol nyelvet tanulók száma bizonyult: a többváltozós regressziószámítás eredményeként az oktatásfinanszírozás (GDP arányos oktatási költség) és az angolt tanulók száma befolyásolta legjellemzőbben az eredményváltozót. A modell eredményeképpen az Oktatás színvonala (kompetencia) = 330,066 + 10,9571XGDP_arányos_oktatási_kiadások + 0,000177253XAngolt_tanulók_száma egyenletet kaptuk. A modell eredménye megmutatja, hogy a GDP arányos oktatási kiadások egy százalékpontos emelkedése egyéb tényezők változatlansága mellett közel 11 ponttal emeli a kompetencia átlagpontszámának értékét. A modell eredményeképpen az oktatásfinanszírozás és az ország teljesítménye között szoros kapcsolatot találhatunk.

Kulcsszavak: versenyképesség, közoktatás

The Link between Competitiveness and Public Education in Hungary

The authors endeavour to analyze the relationship between the quality of public education and human capital, a very important factor in economic competitiveness. The analysis of international competency test results, which are indicating a deterioration in the efficiency of Hungarian public education; the investigation of the reasons behind this sad tendency; and looking into the relationship between the competency results and the funding of public education and teacher salaries is also relevant and important from a scientific viewpoint. In the study, efficiency of education is measured based on the system that OECD established at the end of the 1990’s; which assesses the competency levels of students. According to these assessments, Hungarian students’ performance has been on a steady decline for years. The authors investigate the question whether education funding has an optimum level that helps provide for a better, higher quality education and vocational training, increasing the competitiveness of the country is a cost-effective way. The model used in the study analyzes data regarding Hungarian public education from the period between 2003-2012. The quality of education as a result variable was determined based on the values from the domestic competency model. According to the calculations, the two most important factors are the level of education funding (GDP proportionate education spending) – and the number of students learning English as a foreign language: the multiple regression analysis revealed that the result variable was influenced the most by these two factors. As a result, the following equation can be set up: quality of education (competency) = 330,066 + 10,9571XGDP_proportionate education expenditures + 0,000177253Xnr of students learning English. The result of the model reveals that a 1% increase in GDP proportionate spending, with other variables remaining the same, increases the average competency score by almost 11. Based on the model we can conclude there is a strong link between education funding and the economic performance of a country.

Keywords: competitiveness, public education, education funding

Kutatásunk célja a növekvő társadalmi egyenlőtlenségek vizsgálata. A piacgazdaság, mint gazdasági forma széles rétegek számára megteremtette az életminőség javulásának feltételeit. Az életszínvonal növekedése empirikusan és statisztikailag is igazolható: a központosított tervgazdaságként berendezkedő államokhoz képest gyorsabban, magasabb színvonalat ért el. Mégis a piacgazdaság fontos mechanizmusa: a verseny, képes arra, hogy a társadalmi egyenlőtlenségeket jelentősen növelje. Ezt a folyamatot most a 2008-as világválság óta egyaránt érezhetjük Amerikában, Európában, a fejlett és fejlődő országokban egyaránt. A fő irányt tehát ennek az eseménynek a háttérfolyamatainak felgöngyölítésére tettük. Feltevésünk szerint a jelenlegi megoldások nem képesek a növekvő társadalmi egyenlőtlenségeken jelentősen változtatni. Ennek a módja egy átfogó elemzés, amely elméleti újraelosztási kérdésekből indul ki, majd végigjárja az összes gazdasági szereplő érintettségét. Elemeztük a különféle gazdasági irányok társadalmi egyenlőtlenségekre adott válaszát is, mint például az alapjövedelem, öröklés eltörlése és egyéb szociális, mikro-szintű újraelosztási kísérletek és elméletek. A kutatás során tehát a klasszikus közgazdaságtani módszereket és a modern elméleteket egyaránt vizsgálatuk, hogy objektív kritikát alkothassunk a piaci verseny gyakorlatáról és a redisztribúcióról.

Kulcsszavak: piacgazdaság, redisztribúció

Redistribution of the Market Economy

The aim of our research was to examine the increasing social inequalities. The current solutions cannot play any significant role in turning back these processes, which was our hypothesis. The free-market as an organisation increased the welfare most countries. The fact could be empirically and even statistically proven when we compare to the plan based, centralised economies where welfare levels failed to increase. But the most important mechanism, the competition can also increase the inequalities between top percentage and the lowest percentage. This process slightly emerged since the financial crisis of 2008 in America, Europe and even in emerged and emerging countries. The main role of our research was to examine and explore the background mechanisms of this. We created a comprehensive analysis starting from redistribution theories leading to examining every role (consumer, government, industry) of the economies. We reviewed the economic schools’ answers of the problem, for example the theory of a fixed wage for every person in a country, repeal of inheritance and other micro level methods and theories. We used classical economic tools as well and modern theories too in our research, to create an objective critic about the connection of redistribution and free market competition.

Keywords: redistribution, market economy

Magyarország Alaptörvényének XXX. cikk (1)-(2) bekezdése értelmében mindenkinek hozzá kell járulnia a közös szükségletek fedezéséhez. A közterhekhez való hozzájárulásnak több módja van. Talán a legfontosabb az adó-, illeték- és vámfizetési kötelezettség. Tanulmányom témájaként az egykulcsos személyi jövedelemadó rendszer hazai vizsgálatát választottam. Magyarországon 2011. évben vezették be az egykulcsos személyi jövedelemadózást, így a rendszerrel kapcsolatos tapasztalatok eléggé hiányosak. Célom, hogy rávilágítsak a jelenlegi személyi jövedelemadó rendszer hatékonyságára, valamint a személyi jövedelemadó elkerülés megítélésére. Kérdőíves felmérést készítettem, melynek keretében a személyi jövedelemadózással kapcsolatos eddigi tapasztalatokat vizsgálom.

Kulcsszavak: személyi jövedelemadózás, kérdőíves felmérés

The Experience of its Domestic Operation so far on the Basis of a Survey Made with a Questionnaire

According to the paragraph (1)-(2) of the Act XXX. of the Hungarian Basic Law ., all natural people, corporations, and organizations that are not corporations are liable for the contribution to the common charges, according to their income and fortune circumstances. There are several ways of the contribution to the common charges. Perhaps the most important is the obligation of paying tax, dues and duty. As the topic of my presentation, I chose the analysis of the one-bracket personal income tax system in Hungary which was leaded in 2011. During my survey, I charted the opinion of the people of the economy about the effectiveness of the personal income tax system and the judgement of the tax evasion. I prepared a survey made with a questionnaire, within the confines of which I examine the experiences so far connected to the personal income taxation.

Keywords: personal income tax, questionnaire

E tanulmány célja, hogy feltárja a Nyugat-dunántúli régió vállalkozásainak felszámolhatóságának előre jelezhetőségét. Hazai viszonylatban a témának nincsen régre visszanyúló szakirodalma a hiányzó jogi környezet miatt (csődtörvény,1991). Nemzetközi viszonylatban az adatbányászat az 1980-as évektől jelent meg, mint új módszertan. Az adatbázis, amely rendelkezésünkre állt lehetőséget kínált az adatbányászati eszközök használatához. A cikk a Nyugat-dunántúli régió korlátolt felelősségű vállalkozásaira koncentrál. Az adathalmaz tartalmazza a vállalkozások mérlegeit és eredmény kimutatásait 2002 és 2010 között. Ezeket felhasználva lettek leképezve a mutatószámok, amelyek segítettek a vállalkozások elkülönítésében. A 2008-ban kirobbanó gazdasági világválság nyilvánvalóan a magyarországi magánszektorra is komoly hatással volt, ezért a tanulmány arra is kitér, hogy melyek a közös és eltérő tulajdonságok a 2008-ban induló válság előtt és után a felszámolt vállalkozásai között. A dolgozatban az adatbányászati technikák közül a neurális hálókat használtuk a felszámolások előrejelzésére. A tanulmány eredményeképpen olyan modellek kerültek kialakításra, amelyek a nyugat-dunántúli régióban tevékenykedő vállalatok esetében képesek lehetnek időben felhívni a figyelmet egy esetleges felszámolás közeli állapotra.

Kulcsszavak: felszámolás, Nyugat-Dunántúl, adatbányászat, neurális háló

Liquidations Examination of the West Pannon Region

This study aims to explore how to predict the liquidation of enterprises in the West Pannon Region. This topic has not been going back domestic literature due to the lack of the legal environment (Bankruptcy Act, 1991). In international term, data mining — as a new methodology — has appeared from the 1980s. The available database offered us to use the data mining tools. The article focuses on the West Pannon region of a limited liability company. The data set includes the companies’ financial statement and profit and loss statement from 2012 back 10 years. These were developed using the range of indicators that help the separation of enterprises. The 2008 global economic crisis is obviously exploding in the Hungarian private sector also had a major impact, so the study also shows the common and different features between the two periods by firms. In the study, the data mining techniques of neural networks are used to predict the liquidations. The study result will be developed models that are able to draw the attention in time to the West Pannon Region companies which are close to an occurent windup/liquidation estate.

Keywords: liquidation, West Pannon Region, dataminig, neural network

Tanulmányom célja, hogy átfogó elemzésként szolgáljon a kényszerértékesítési kvóta alapját adó fedezeti lakóingatlanok és a kvótakihasználtság alakulását illetően, mivel a témában nem született átfogó tanulmány, mely felölelte volna a kényszerértékesítés mértékének törvény által szabályozott eddigi 3 éves időszakát. A Magyar Nemzeti Bank által publikált kényszerértékesítési adatokalapján végzett statisztikai idősor elemzések és trendelemzések eredményeként az ország megyéit négy, általam kialakított, egymástól jól elkülönülő régióba soroltam be: délnyugat-dunántúli régióba, közép „tengely”, közép magyarországi régió és észak-északkelet magyarországi régiókba. Felosztásomat 3 év idősorának elemzésével, trend és mediánszámítással igazoltam. A három régió közül a délnyugat-dunántúli régió esetében a legalacsonyabb a kvóta alapját képző ingatlanok és a kényszerértékesítésre ténylegesen kijelölt ingatlanok száma és a kvótakihasználtság egyaránt. A régió a munkanélküliségi ráta, és a rossz bonitású hitelek tekintetében is kedvező értékekkel rendelkezik, mely magyarázatként szolgálhat az alacsony kvótakihasználásra. További célom volt az átstrukturált hitelek állományának és a kényszerértékesítési kvótakihasználás alakulásának vizsgálata. Megállapítható, hogy annak ellenére, hogy a lakossági hitelek egyre nagyobb hányada kerül az adós nemfizetése elkerülése érdekében átstruktúrálásra, a kvótakihasználtság alig mutat változást.

Kulcsszavak: kényszerértékesítés, kvótakihasználtság, átstrukturált hitel, alakulása, összefüggései

Forced Liquidation or Dislodgement Moratorium

The aim of my paper is to provide an overall analysis with regard to real estates and quota utilization, which are the base of the forced liquidation quota. In this field there have not been any studies or papers that are referring to law regulations about the size of forced liquidation. On the basis of the data about forced liquidation, published by the Hungarian Central Bank, we have analyses and trends, which devide the counties of the country into four well-isolated regions: South-western Transdanubia, Central „Axis”, Middle of Hungary and Northnorth- east of Hungary. I have approved my separation with the analysis, trend and media counting of a 3-yearlong time-line. Out of the three regions it is the South-western Transdanubian one, where both the quota utilization and the number of real estates marked to forced liquidation are the lowest. In terms of unemployment rate and loans of bad financial standing this region has a favourable value. My further aim was to examine the formation of overstructured loan stands and the quota utilization of forced liquidation. However, to the overstructured loans was valuable referring an increasing tendency, the number of real estates marked to forced liquidation showed a small change.

Keywords: forced liquidation, quota utilization, formation of overstructured loan

A pénz gazdasági hatásáról újra és újra parázs viták folynak. Előfordul, hogy egy közgazdasági iskolán belül is szöges ellentétben álló nézetekkel találkozunk. A chicagoi iskola „új” közgazdászai szerint a pénz nem tölt be lényegi szerepet, sőt semleges. Közismert, hogy az „új” chicagoi iskola feltételrendszeréből nem következik a pénzsemlegesség. A chicagoi iskola „régi” közgazdászai szerint a pénz hitellel történő teremtése az oka végső soron az erős gazdasági ciklusoknak, magyarán a pénz nem semleges. Közismert, hogy e nézet alátámasztására koherens elméleti modellt nem dolgoztak ki. Ahhoz, hogy ebben a vitában tisztán lássunk, véleményem szerint az alapokig kell visszanyúlni: milyen kritériumoknak megfelelő gazdaságnak az elméletét is akarjuk megalkotni? A modern piacgazdaságok krematisztikus, decentralizált, magántulajdonon alapuló gazdaságok. Megmutatom, hogy az „új” elmélet a piacgazdaság e definícióját nem teljesíti.

Kulcsszavak: az uralkodó (pénz) elmélet kritikája, közgazdasági alapkoncepciók

The Chicago–Plan Derailed: Another 100 Years Long Shackle for the Economic Science?

Again and again, there are ardent debates on the effects of money in the economy. We may find sometimes diametrically opposed views even in the same economic schools. According to the “new” economists of the Chicago school, money is inessential, moreover neutral. It is well known that the neutrality of money does not follow from the hypotheses of the new Chicago school. According to the “old” economists of the Chicago school, it is precisely the money creation via credit, which is responsible for the strong economic fluctuations; that is money is not neutral. It is also well known that the old economists have not worked out a coherent economic model to underpin this view. In order to be able to decide in this debate, we think that we have to reach back to the source: what are the criteria of the economy, the theory of which we want to construct? Modern market economies are chrematistic, decentralised, private property based economies. We show that the “new” theory does not fit to this definition of the market economy.

Keywords: criticism of standard (monetary) theory, basic economic concepts

A hagyományos közgazdaságtan számos területen szem elől vesztette a valóságot. Ez a hiányosság antropológiai, szociológiai és ökológiai tényfeltárás útján orvosolható. Ennek a hiánypótlásnak a részeként tíz pontban sorolom fel a jelenlegi pénzrendszer gazdasági és társadalmi hatásait, amelyek mind egy alapvető pénzreform mellett szólnak.

Kulcsszavak: közgazdaságtan, modellek, empirikus megalapozás, pénzrendszer, pénzreform

The Shortcomings of Economics and the Impacts of the Monetary System - Response to the Article of Zsolt Gilányi

Conventional economics has lost sight of reality in many fields. This deficiency can only be remedied through anthropological, sociological and ecological fact finding. As part of this fact finding, I will list the economic and social impacts of the current monetary system in ten points which all call for a fundamental monetary reform.

Keywords: economics, models, empirical basis, monetary system, monetary reform