A tanulmány annak a ténynek az értelmezéséhez próbál hozzájárulni, hogy a gazdasági növekedés sokkal kevésbé feltételezi a politikai és polgári szabadság meglétét, mint a gazdasági szabadságét. Az irodalom áttekintésére alapozva fejti ki azt a hipotézist, miszerint a gazdasági szabadság és a polgári szabadságjogok együttes kikényszerítése azt jelzi, hogy az egyének alkotmányos preferenciái nagy súlyt adnak az emberi szabadság önmagáért való kikényszerítésének, s éppen ez az innovációra épülő gazdasági növekedés egyik feltétele. A magyarázat központi eleme a kétfajta szabadság tulajdonjogi értelmezése, amelyben e kétféle szabadság közötti különbség két dimenzióban értelmezhető. E két dimenzió alkotmányos döntést tükröz, ezért azokat a preferenciákat jelzi, amelyek ebben a döntésben megnyilvánulnak.

Kulcsszavak:szabadságjogok, informális intézmények, innováció

Freedom Rights and Economic Freedom – Two Different Factors of the Economic Development?

The paper is intended to contribute to the understanding of the fact that economic freedom is a more important condition for achieving the catch-up to the rich countries than civil and political rights. It is argued that the simultaneous enforcement of economic and civil rights is a signal of the constitutional preferences of individuals, showing that they consider providing and enforcing individual freedom for its own sake an important good; however this kind of individual constitutional preference is also important for the kind of economic growth that is based on innovation. The argument is based on the property rights view of the two kinds of freedom, which explains the provision of economic and civil freedom as a constitutional choice along two different dimensions of property rights.

Keywords:civil rights, informal institutions, innovation

A transznacionális vállalatok jelentősége és szerepe napjaink világgazdasági folyamataiban megkérdőjelezhetetlen. A világgazdaság termelésének egyre nagyobb hányadát tulajdoníthatjuk nekik, hiszen a transznacionális vállalatok száma, és az általuk megvalósult külföldi működőtőke befektetések volumene is egyre nagyobb. Az viszont már sokkal inkább vitatott nemcsak a köznyelvben, hanem szakmai körökben is, hogy mennyiben pozitív és mennyiben negatív ezeknek a transznacionális vállalatoknak a jelenléte és működésüknek a hatása a befogadó országok számára. Kialakulásukkal számos olyan jelenséget idéztek elő, melyek új helyzetet teremtettek, és melyekre a mai napig nem sikerült globális választ és megoldást találni, főleg a szabályozás, globális egyenlőtlenségek, globális felelősségvállalás tekintetében.

Jelen tanulmányban röviden bemutatom a transznacionális vállalatok világgazdaságban betöltött szerepét, majd azt elemzem, hogy mik ezeknek a vállalatoknak az általánosan megfogalmazott előnyei és hátrányai, kik a globális folyamatok igazi nyertesei és vesztesei, majd javaslatot teszek arra vonatkozóan, hogy hogyan lehetne a jelenlegi problémákat orvosolni.

Kulcsszavak:transznacionális vállalatok, külföldi működőtőke befektetés, világgazdasági folyamatok

The Interest of the Transnational Corporations to the Global Economic Trends: Facilities of the Judgement and Regulation

The significance and the role of the transnational corporations are in the global economic trends of our days undisputedly important. An increasing proportion of the global economic production is attributable to them. This is not surprising, since the number of transnational corporations and the volume of foreign direct investments, realised by them, are more and more important. It is much more disputed – not only in the everyday language, but also in professional circles -, wherein is the effect of them presence and operation negative or positive. They development generated a number of effects, which have created a new situation, and for their treating are not yet any global responses and solutions, especially in regulation, global inequality, and global responsibility.

In this study I try to define and introduce the role of the transnational corporations in the global economy, than I analyze the generally formulated advantages and disadvantages of these corporations; who are the real winners and losers of the global trends; and I try to make a proposal for the treatment of actual problems.

Keywords:transnational corporations, foreign direct investment, global economic processes

A hitelminősítő ügynökségek nagyon fontos szerepet játszanak a nemzetközi pénzügyi piacokon, tehát az ezen ügynökségekbe fektetett bizalom fenntartása a pénzügyi piacok stabilitásának a jövőjét alapozza meg, amely stabilitás erősen megingott a 2008-as válság kirobbanásának hatására. Kutatásom ezen hitelminősítő ügynökségek minősítési problémájával foglalkozik, pontosabban azzal, hogy hogyan tudják ezen hitelminősítő ügynökségek a minősítéseiket hozzáigazítani az éppen esedékes gazdasági helyzethez. Kutatásom során különböző európai és amerikai pénzintézetek minősítéseinek vizsgálom. A válság okainak vizsgálatán továbblépve célom annak az elemzése, hogy mi is volt a valódi oka annak, hogy a hitelminősítők nem tudták előre leminősíteni azon bankokat, amelyek veszélyt jelenthetnek. Mindezt az úgynevezett anticipációs koefficiens elemzésével fogom végezni.

Kulcsszavak:Globális pénzügyi válság, Bankválság, Hitelminősítő ügynökségek, Anticipációs koefficiens, Ratingek minősége

Why were Credit Rating Agencies Unable to Predict the Global Financial Crisis in 2008?

Credit rating agencies (CRA) play a very important role in the international financial markets, therefore, the maintenance of the faith invested in these CRAs is essential in order to preserve the financial markets’ stability in the future, which stability swayed as the result of the global financial crisis (GFC) in 2008. This paper focuses on the rating problem of these CRAs, more precisely on the ability of the rating agencies to adjust their ratings to the actual economic climate. During my research I examine various European and American financial institutions’ ratings. Furthermore, my goal is to analyze the reason of the fact that CRAs weren’t able to downgrade those financial institutions, which were a threat. My analysis will be based on the anticipation coefficient and its thorough assessment.

Keywords:Global Financial Crisis, Banking Crisis, Credit Rating Agencies, Anticipation Coefficient, Rating Quality

Das Gold hatte durch ihre einzigartig vorteilhaften Eigenschaften eine bedeutende Rolle im wirtschaftlichen Leben von der Urzeit an, und das ist nach mehreren Jahrtausenden heute immer der Fall.

Die Investoren betrachteten das Gold als eine sichere Zuflucht in dem ersten Jahrzehnt des 21. Jahrhunderts. Das Edelmetall konnte tatsächlich diese Rolle erfüllen, sowohl vor und während der Krise als auch nach der Krise, mit Ausnahme einer kürzeren Periode im letzten Drittel 2008. Zurzeit ist der Goldkurs zwar hektisch, aber es lässt sich zurückblickend auf die vergangenen 10 Jahre über einen steigenden Trend sprechen.

Die Goldkursentwicklungen sind doch von der Mitte 2011 an immer unberechenbarer. In den nächsten Jahren wird erst entschieden werden, ob das Gold eine sichere Investitionsform bleiben kann oder ein Spekulationsmittel wird.

Schlüsselwörter:Weltwirtschaftskrise, Goldkursentwicklung, Investitionsrisiko

A 2007–2009-es gazdasági válság aranyra gyakorolt hatása

Az arany egyedülállóan előnyös tulajdonságai folytán az ókortól kezdve szerepet játszott a gazdasági életben, és ez több évezred múltán még mindig így van.

Az aranyat a befektetők a XXI. század első évtizedében egyfajta menedéknek tekintették. A nemesfém ennek a szerepnek vizsgálataim alapján a válság előtt, alatt és után is meg tudott felelni 2008 utolsó harmadának kivételével. Napjainkban árfolyama ugyan hektikus, de az utóbbi tíz évre visszatekintve az aranyárat illetően emelkedő trend rajzolódik ki.

A 2011-es év közepétől azonban egyre kiszámíthatatlanabbak az arany árfolyamváltozásai. Az elkövetkező évek fogják eldönteni, hogy az arany megőrzi-e eddigi biztonságos befektetési forma jellegét vagy spekulációs eszközzé válik-e.

Kulcsszavak:gazdasági világválság, aranyárfolyam, befektetési kockázat

The Global Financial Crisis 2007–2009 and its Effect on Gold

Due to its advantageous qualities, the gold has had a part in the economy ever since the Ancient Middle-East. This has not changed ever since.

In the first decade of the 21st century the investors regarded the gold as a protected investment. From my analyse the conclusion can be drawn that the precious metal was able to fulfil this function before, during and after the crisis, apart from the last third of the 2008 year. Nowadays the gold is still in demand, its price is hectic, but looking back on the last 10 years there is a discernibly rising trend in the price of gold.

However, from the middle of 2011 the gold price changes are more and more incalculable. The next years will determine, whether the gold could remain a safe investment form or it will become a speculative instrument.

Keywords:Global Financial Crisis, gold price, investment risk

Az Európai Unióban egyre erősödik az az irányvonal, mely a szupranacionális intézmény föderalista berendez-kedését kívánja erősíteni. A kultúra területén a Lisszaboni Szerződés 167-es cikke tartalmaz olyan közösségi vívmányokat, melyek a nemzeti kultúrpolitikák számára fogalmaznak meg ajánlásokat. Habár hagyományos ér-telemben az uniónak nincs közös kultúrpolitikája, mégis vannak olyan területek, mint például a szellemi tulaj-don-védelem, az audiovizuális és könyv ágazat, valamint az örökségvédelem, amely területeken uniós szabá-lyokhoz kell a nemzeti kultúrpolitikáknak alkalmazkodniuk. A kultúra finanszírozása vonatkozásában az uniós szintű szerepvállalás még a szabályozásnál is csekélyebb mértékű. A 2007–2013 közötti időszakban 400 millió eurót, az uniós költségvetés 0,03 százalékát fordítja a közösség kulturális programok finanszírozására.

Az egyre nagyobb szerepet kapó föderalista szemlélet a közösségi szintű kultúrpolitika vonatkozásában jelen van, mivel a szupranacionális szint helyett a tagállami szintre delegált a döntéshozatal, a végrehajtás és az ellenőrzés. Ezért vállalkozunk a tanulmányban arra, hogy a fiskális- és kulturális föderalista intézményrendszert Németország kultúrafinanszírozásának példáján keresztül mutassuk be. Németország kultúrafinanszírozása példa arra, hogyan lehet a koordinált- és liberális kultúrafinanszírozás egyes elemeit úgy ötvözni a föderalizmus esz-közrendszerével, hogy az a kulturális szektor GDP-hez való hozzájárulását elősegítse.

Kulcsszavak:Németország, kultúrafinanszírozás, fiskális föderalizmus, kulturális föderalizmus

The Role of Fiscal and Cultural Federalism in the Economic Performance of the Cultural Sector in Germany

In the European Union the importance of federalism is increasing. In the field of culture Article 167 contains rules and laws on the supranational level. These achievements (intellectual property rights protection, heritage, audiovisual sector, book sector) are just the peak of the iceberg as most of the power is delegated to the national level, so in traditional terms the European Union does not have real cultural policy. The financing of culture is also mainly concentrated onto the national level as the European Union’s subsidy on culture is 400 million Euro for the period 2007–2013, which is 0,03% of the whole EU budget.

The aim of the article is to show how fiscal and cultural federalism can be implemented into practise in the field of culture. Germany’s cultural sector is chosen to demonstrate this process as this country is the best ex-ample for fiscal and cultural federalism in the European Union. Germany combines the coordinated and liberal cultural financing models with using federalism to increase the value added to GDP of the cultural sector.

Keywords:Germany, financing of culture, fiscal federalism, cultural federalism

In our research we investigated the taxation moral of the population and the enterprises, we researched if the people’s knowledge in term of taxation was proper or they got into arrears simply because of financial reasons. As a result of our non-representative survey of 223 elements we concluded that the propensity for tax avoidance of population and enterprises was high, the majority accepted the ways of tax avoidance, the taxation moral was poor. Our base hypothesis got confirmed, the defaults in term of the taxation are induced by the lack of knowledge about the tax obligation and moral factors too besides the financial situation. Their surroundings, family and school play great role in the making of their relationship for taxation.

Keywords:taxation moral, propensity to pay tax, the efficiency of sanctions, moral factors

Lakossági és vállalati adózási attitűdök: egy kérdőíves felmérés eredményei

Kutatásunkban megvizsgáltuk, milyen a lakosság és a vállalkozások adómorálja, megfelelők-e az emberek adózással kapcsolatos ismeretei, vagy csak egyszerű anyagi okok miatt kerülnek hátralékba? Nem reprezentatív, 223 mintaelemű kérdőíves kutatásunk eredményeként megállapítottuk, hogy a lakosság és a vállalkozások adóelkerülési hajlandósága is magas, az adóelkerülés módjaival kapcsolatban a többség elfogadó, az adómorál gyenge. Alaphipotézisünk igazolást nyert, mely szerint az adózással kapcsolatos mulasztásokat az anyagi helyzeten túl az adózási kötelezettségek ismeretének hiánya, és morális tényezők is befolyásolják. Adózáshoz való viszonyuk kialakításában jelentős szerepet játszik az őket körülvevő környezet, a család, iskola.

Kulcsszavak:adómorál, adófizetési hajlandóság, szankciók hatásfoka, morális tényezők

A XX. század növekvő környezeti, társadalmi és gazdasági problémáinak sokasága ráébresztette az emberiséget arra, hogy az eddigi termelés és gazdasági növekedés nem tartható.

Az üzleti szervezetek környezetre gyakorolt hatása kétségtelen, ezért a gazdaság szereplői a fenntarthatóság érdekében konkrét intézkedéseket tettek. Ennek egyik megnyilvánulási formája a vállalatok társadalmi felelősségvállalása.

A hosszútávon fenntartható vállalatok CSR (corporate social responsibility) gyakorlatának három – környezeti, társadalmi és gazdasági – alappillére van. A triple bottom line (TBL) szinergiája és egymásra gyakorolt hatása bizonyított, ugyanakkor az említett hármas dimenzió vállalati gyakorlatban történő érvényesülése különböző mértékű.

Ennek bizonyítására egy kvantitatív kutatás készült, melynek eredményeit a következő kutatás mutatja be. A tanulmány hazai vállalatok tevékenységének és CSR gyakorlatának két dimenzióját a környezeti és társadalmi aspektusát vizsgálja.

Az eredmények egyértelműen bizonyítják, hogy a hazai vállalati gyakorlatban még mindig hangsúlyosabb szerepe van a környezettudatosságnak, szemben a társadalmi felelősséggel, s ezt az érintettek felé kommunikálják is fenntarthatósági tanúsítványok megszerzésével.

Kulcsszavak:TBL (triple bottom line), CSR, társadalmi felelősségvállalás, környezettudatosság

Studying the Environmental and Social Aspects of the Three-pillar Sustainability Model in the Corporate Practice

The increasing problems of the environment, society and economy drew the attention of the mankind that the practice of production and economic growth cannot be maintained in its present form.

The impact of the businesses on the environment cannot be doubted, so the actors of the economy took measures in the past few years. One of these measures is corporate social responsibility (CSR).

There are three pillars of the CSR practice of corporations which can be kept on the long run these are: environmental, social and economic. The synergy of the triple bottom line (TBL) and the impact on each other have already been proved, however, the extent of the above mention three dimensions in the practice of corporations are different. A quantitative research was carried out to prove this.

The present research observes two aspects of the activities and CSR practice of the corporations: environmental and social.

The results unambiguously show that in the practice of the domestic corporations there is a greater emphasis on environmental consciousness compared to social responsibility, which is also demonstrated by possessing different sustainability certificates.

Keywords:TBL (triple bottom line), CSR, social responsibility, environmental consciousness

Usually, when one says „innovation”, novelty and the ability to renew come to mind. The measurement of the concept has become a very important field of study and a key indicator of national economies. In this article, after a short review of the theoretical approaches to innovation, I am going to examine the status of the Hungarian RandD sector. Where is Hungary now in terms of innovational activities? Who are the actors and the funders of the system, and more importantly: in what proportion? What fields are prominent in domestic practice? Amongst others, I set out to find the answers to these questions in this article.

Keywords:innovation, RandD, innovational performance, financing

A magyar innovációs potenciál és a K+F szektor

Az innovációról mindenkinek az újdonság, a megújulás képessége jut az eszébe. A fogalom mérése nagyon fontos területté vált és a nemzetgazdaságok kulcsmutatói közé emelkedett. A tanulmányban az innovációról alkotott elméleti változások rövid ismertetése után a magyar K+F szektor helyzetét vizsgáljuk meg. Hol áll Magyarország az innovációs tevékenységek tekintetében? Kik a rendszer szereplői és finanszírozói, ráadásul milyen arányban? Milyen területek emelkednek ki a hazai gyakorlatban? A cikkben többek között erre keresem a válaszokat.

Kulcsszavak:innováció, K+F, innovációs teljesítmény, finanszírozás

A fesztiválok napjaink jelentős eseményeivé váltak. Robbanásszerű fejlődésük indokolttá teszi területi szintű gazdasági és társadalmi-kulturális hatásaik vizsgálatát, azonban a rendezők érdektelensége, a mérési nehézségek miatt az elemzések főként a gazdasági és üzleti eredményességre fókuszálnak. Szükséges lenne a társadalmikulturális hatások vizsgálatára nagyobb hangsúlyt fektetni, hiszen a fesztiválok, mint közösségi találkozási helyek, élményszerzési lehetőségek rövid, közép és hosszútávon is visszahatnak a helyi lakosság életminőségére. Jelen tanulmány elsődlegesen irodalom feldolgozás, melynek célja a fesztiválok társadalmi-kulturális hatásainak és az azok mérésére használt nemzetközi modelleknek rendszerezése és elemző bemutatása.

A cikk továbbá azért is aktuális lehet, mivel a társadalmi-kulturális hatásokkal kapcsolatos módszerek hasonló, átfogó bemutatása a hazai szakirodalomban még nem jelent meg.

Kulcsszavak:fesztiválok, turizmus, társadalmi-kulturális hatásmérés, nemzetközi modellek

Measuring the Social and Cultural Effects of Festivals: Methodical Overview

Festivals are today’s important events. The boom in their development makes their economic and social-cultural analyses necessary but the analyses are only focused on the economic and business success of them because of the disinterest of the organizers and the methodological difficulties. It would be necessary also focus on the social- cultural impact on this events because they feed back on the living standard of the citizens as meeting and experience possibilities for local people and visitors.

The aim of this paper is to introduce the social-cultural impacts of festivals and the models which were worked out to measure their impacts. The analyses focus also on the adaptation possibility of them.

Keywords:festivals, tourism, social-cultural impact analises, international models

Magyarországon napjainkban 18 ezer kiskorú gyermek részesül gyermekvédelmi gondoskodásban, és a családjukon kívül nevelkedik. A kiskorúak mellett 3 ezer körüli nagykorú, fiatal felnőtt részesül utógondozói ellátásban. Jelenleg hazánkban a gyermekvédelmi szakellátásban élő gyermekek többsége családi körülmények között nevelőszülőknél nevelkedik, s csak kisebb részük gyermekotthonokban, közülük is minden második kis létszámú, a családi neveléshez közelebb álló lakásotthonban él. A tanulmány a gyermekvédelmi szakellátás helyzetét elemzi a legfrissebb statisztikai adatok tükrében, kiemelten vizsgálja a családközeli elhelyezés előtérbe kerülését a szakellátáson belül. Nemzetközi kitekintés keretében a legutóbb csatlakozott uniós országokat veszi górcső alá.

Kulcsszavak:gyermekvédelem, szakellátás, gyermekotthonok, nevelőszülői elhelyezés

Child-protecting Services in Hungary: the Situation of Family-near Hosting

There are around 18 thousands minors living in child protection specialist care in Hungary, growing up not in their own family. In addition, about 3 thousands young adults receive after-care provision. About 60% of these children are placed with foster parents and other 40% in children’s homes. This study will analyze the situation of Hungarian professional child protection in the light of statistical data. International outlook of formal care will be undertaken in the recently joined EU-countries. It will focus on two important aspects: children living in institutions and children living in family-based care.

Keywords:child protection, formal care, residential care, foster families