Előszó
Eredeti közlemények
During the everyday life, our articulations are subjected to numerous different static and dynamic effects, in the structure of the human body they ensuring the proper attachment between the articulating bones. Within them, the various ligaments take care of the stability of the joints, their healthy functioning is essential even for ordinary daily activities. Due to the extremely serious consequences of their damage or rupture, medical science has aimed to find an adequate way to heal or replace them with natural or artificial tendons/ligaments, but so far (mostly the long term) results are not satisfactory at all. For the improvement of these procedures the better understanding and description of their mechanical behaviour is necessary. Our articulations (knee, ankle, hand and shoulder) show very difficult mechanical behaviour both from the point of loading conditions and material behaviour. Thus, the trustworthy numerical simulation of them is a very complex problem, on the top of the irregular geometry, both geometrical and material nonlinearities have to be taken into account. That is why real laboratory experiments are indispensable for the reliable numerical results. For this purpose, series of experiments have been performed on tendons and ligaments in the Biomechanical Laboratory of the BUTE. By the evaluation of the results different hyperelastic material models are parameterized and compared with the help of simple finite element models. On the basis of these models a three-dimensional numerical model is developed in Ansys, validated by real and numerical results. On this model, frequently occurring motions are investigated, focusing on the mechanical response of the major knee joints.
A lovasterápia hatásmechanizmusának evidenciákkal való alátámasztása napjainkban jogos szakmai igény. Munkám során tudományos adatbázisok és keresőprogramok segítségével célzott vizsgálatot végeztem a lovasterápia hatékonyságát vizsgáló publikációk között. A keresés tárgyát a cerebral paresises gyermekek körében végzett hatékonyság vizsgálatokat bemutató eredeti közlemények képezték, melyek lektorált folyóiratokban jelentek meg. A McMaster Egyetem munka-társai által kidolgozott publikációs bírálati lap kérdéseinek 12 publikációját vizsgáltam, és azokat kritikailag elemeztem. Összességében elmondható, hogy kevés a témába vágó publikáció, nem egységesek a célkitűzések és igen szerteágazóak a vizsgálati módszerek. Mindezek alapján elmondható, hogy alacsony a lovasterápia hatékonyságának tudományos bizonyítottsága cerebral paresises gyermekek esetében.
A lépés jármód, a magasabb jármódokkal ellentétben kevésbé vizsgált, értelmezett és kutatott mozgásforma, melynek oka talán a lovas- és lóversenyek mögött álló jelentős finanszírozásban keresendő. A hippoterápia lóval végzett mozgásterápia, melynek során lépés jármódban dolgozunk, így alapos ismerete és megértése kulcsfontosságú a kezeléseredményességében. Munkánk célja, hogy a lépés jármódot elemeire bontsuk, képileg könnyen érthetővé tegyük, és az objektív mérési adatokkal szinkron kétirányú fázisazonosítást végezzünk. A mérést egy két elemes gyorsulásmérő segítségével végeztük nyolc gidrán egyeden, lépés jármódban, kézen vezetve. A kapott gyorsulási adatokat összesítve egy átlagos elmozdulási görbét kaptunk, melyre a ló előrehaladó mozgását illesztve beazonosítottuk a korábban fázisaira bontott lépéselemeket. A kapott görbe a lépésben haladó ló hátmozgásának előre és oldalra történő kitérését mutatja. A hippoterápiával foglalkozó szakemberek a lépő ló mellett haladva leginkább annak előrehaladó mozgását, törzsének oldalra kilengését érzékelik. Munkánkkal, a kezelés kulcsának, azaz a hát finom mozgásának jobb megértéséhez kerültünk közelebb. További célunk, hogy a mozgást szinkron videó felvétellel, több mérési ponttal, nagyobb egyedszámmal és egyéb lófajtákkal is elvégezzük.
Mozgásvizsgálat és -terápia
Az orvostechnikai képalkotási eljárások között az érintésmentes vizsgálatok felhasználási köre egyre bővül, a mélységméretek meghatározására számtalan módszer ismert. Az ortopédiai gyakorlatban emberi testrész alakjának meghatározására, alsó háti deformációk elemzésére, gerincferdülés szűrésére és utánkövetésére alkalmazzák. Módszerüket tekintve speciális struktúrák leképezésén alapulnak. Az alábbiakban példát mutatunk a műszaki gyakorlatban is alkalmazott profilometriás felvétlek felület visszaállítás céljából történő Fourier-módszeres feldolgozására és a mélységi információ pszeudo-moiré képekké való alakítására.
Az egyoldali (unilaterális), nagyfokú térdízületi artrózis szignifikánsan befolyásolja a járás paramétereit, a járás szabályosságát és az egyensúlyozó képességet. Jelen kutatás célja annak megállapítása, hogy a hirtelen irányváltoztatás utáni egyensúlyozó képességet jellemző Lehr-féle csillapítási szám hogyan változik meg a kétoldali (bilaterális), nagyfokú térdízületi artrózisban szenvedő betegeknél. A vizsgálatokban 20 kontroll, 20 unilaterális és 20 bilaterális nagyfokú térdízületi artrózisban szenvedő beteg vett részt. Az egyensúlyozó képességet két és egy lábon állva mért, hirtelen irányváltoztatási tesztből meghatározott Lehr-féle csillapítási számmal jellemeztük. Bilaterális térdízületi artrózisban szenvedő betegeknél, az unilaterális térdízületi artrózisban szenvedő betegekkel ellentétben nem volt szignifikáns különbség a két lábon, domináns lábon és nem-domináns lábon állva mért értékek között. A férfiak és a nők egyensúlyozó képessége között egyik betegcsoport esetén sem találtunk szignifikáns különbséget. A bilaterális térdízületi artrózisban szenvedő betegek esetén a két lábon állás közben mért értékekből számított Lehr-féle csillapodási szám szignifikánsan kisebb, mint az unilaterális térdízületi artrózisban szenvedő betegek és a kontrollcsoport esetén, ami arra enged következtetni, hogy ennél a csoportnál legnagyobb az elesés kockázata.