a borítólapra  Súgó epa Copyright 
Ecology of Lake Balaton2016. Vol. 3(1)

Tartalom

  • Kovács W. Attila ,
    Présing Mátyás ,
    Horváth Hajnalka :

    Kulcsszavak: virioplankton, bakterioplankton, tápanyag regeneráció, abundancia

    Kivonat: A vírusok, létszámukat tekintve a leggyakoribb organizmusok a Földön, min-den ökoszisztémában megtalálhatóak, fontos szerepet játszanak a fito- és bakterioplankton mortalitásába, a tápanyagok mikrobiális körforgásában. A Balatonban szerepük mégis kevéssé ismert. Munkánk első lépéseként havi gyakorisággal meghatá-roztuk a vírusok vírusszerű partikulumok, és baktériumok abundanciáját a Balaton két trofitásban elkülönülő medencéjében és a tó legnagyobb befolyójában 2015-ban. A vizsgálatok során a SYBRGreen fluoreszcens festékkel jelölt sejteket epifluoreszcens mikroszkóppal detektáltuk. Eredményeink szerint a baktériumok abundanciája 8,35×108 – 9,35×109 sejt l-1, a vírusok abundanciája 3,88×1010 – 2,7×1011 sejt l-1 tartományban változott az év során. A trofitásnak megfelelően a Keszthelyi-medence abundancia érté-kei nagyobbak voltak a Siófoki-medencében mérteknél, maximális értékük megegyezett az a-klorofill maximumok időpontjával. A vírus baktérium arány 10 felett volt szinte egész évben. A korábbi felméréssel összevetve a 15 év alatt a vírus abundancia kismér-tékű (1,5-2-szeres) emelkedése és a baktérium mennyiségének csökkenése figyelhető meg.

  • Tugyi Nóra ,
    Vörös Lajos ,
    Somogyi Boglárka :

    Kulcsszavak: aerob anoxigenikus fototrófok (AAP), infravörös mikroszkópia, abundancia

    Kivonat: Az aerob anoxigenikus fototróf baktériumok (AAP) infravörös sugárzást hasznosító baktériumok, amelyek aerob életmódot folytatnak és csupán másfél évtizede ismert, hogy a tengerek, óceánok mikroszkópikus élővilágának fontos szereplői Konti-nentális vizekben az AAP szervezetek előfordulását még alig ismerjük, ez idáig csehor-szági és közép-ázsiai tavakban mutatták ki előfordulásukat. A hagyományos mikro-szkópi eljárásokkal ezek az élőlények nem detektálhatók, ehhez a spektrum közeli inf-ravörös tartományára kell az észlelést kiterjesztenünk. Célunk volt az AAP szervezetek előfordulásának megismerése a Balatonban 2014 és 2015 között, Olympus XM10-IR infravörös kamera segítségével, epifluoreszcens mikroszkópi technikával. A kapott eredmények alapján az AAP szervezetek a Balatonban jelentős abundancia értékekkel (4*104 - 42*104 sejt ml-1) képviseltették magukat. Ezek nagyságrendileg megfeleltek a korábban tengeröblökben leírtaknak. Jellegzetes szezonális dinamikát figyeltünk meg az év során, nyári magasabb és téli alacsonyabb abundancia értékekkel. Az AAP szerveze-tek a produktívabb nyugati területeken fordultak elő nagyobb mennyiségben: a Siófoki-medencében az AAP szervezetek abundanciája körülbelül a fele volt a Keszthelyi-medencében megfigyeltnek.

  • Somogyi Boglárka ,
    Tugyi Nóra ,
    Vörös Lajos :
    A fitoplankton szezonális dinamikája a Balatonban 2016-ban16-26 [1.21 MB - PDF]EPA-02254-00003-0030

    Kulcsszavak: pikoplankton, nanofitoplankton, mikrofitoplankton, abundancia, összetétel

    Kivonat: A fitoplankton szezonális dinamikáját és területi változásait vizsgáltuk a Bala-tonban 2016-ban. Mértük a víz a-klorofill koncentrációját metanolos extrakcióval, spektrofotometriás módszerrel. A pikofitoplankton (<3μm) vizsgálatát epifluoreszcens mikroszkóppal végeztük, a nano- és mikroplanktont fordított planktonmikroszkóppal vizsgáltuk. A kapott eredmények alapján a tóban a fitoplankton mennyisége (a-klorofill koncentráció) a korábbi évekhez hasonlóan alacsony volt. A legproduktívabb területen (Keszthelyi-medence) a maximális érték 30 μg l-1 volt, ami kevesebb, mint fele a WHO fürdővizekre megállapított felső határértékének. A Siófoki-medencében a fitoplankton mennyisége jelentősen alacsonyabb volt, az a-klorofill koncentráció nem érte el a 10 μg l-1 értéket. A nyári időszakban a korábbi évekre jellemző nyugat-kelet irányú trofikus grádiens is megfigyelhető volt a tó hossztengelyében, bár ennek mértéke a korábbiakhoz viszonyítva jelentősen csökkent. A pikoalgák mennyiségi viszonyai (0,02-3,8 x 105 sejt ml-1) és szezonális dinamikája a korábbi években tapasztaltakhoz hasonló volt, nyári pikocianobaktérium és téli pikoeuarióta dominanciával. A pikoplankton a teljes fitoplankton biomassza átlagosan mintegy 14%-át képezte. A fitoplanktont a téli/tavaszi időszakban a Cryptophyta ostorosok illetve a pikoeukarióta zöldalgák dominanciája jellemezte. A tavaszi és őszi időszakban elsősorban a planktonikus kovamoszatok do-mináltak, mellettük azonban Cryptophyta ostorosok is előfordultak. A két vizsgált tóte-rület között elsősorban a nyári időszakban figyeltünk meg nagy különbséget: amíg a Siófoki-medencében a balatoni fecskemoszat uralkodott, addig a Keszthelyi-medencében a fonalas N2-kötő kékalgák dominanciáját figyeltük meg. A kapott adatok azt mutatták, hogy a 2013-2014-es évben a Keszthelyi-medencében megfigyelt változá-sok (fecskemoszat dominancia a cianobaktériumok helyett) nem bizonyultak tartósnak.

  • Tóth R. Viktor :
    A nád növekedése 2016-ban a Balatonban27-34 [940.47 kB - PDF]EPA-02254-00003-0040

    Kulcsszavak: morfológia, növekedés, hőmérséklet, fény, klíma

    Kivonat: A nád (Phragmites australis (Cav.) Trin. ex Steud.) biológiai, ökológiai, gaz-dasági és környezetvédelmi értéke szükségszerűvé teszi a növény folyamatos vizsgálatát. Biometria mérés során meghatároztuk a nád legfontosabb morfológiai paramétereinek szezonális változását a Balaton északi partján, mintavételi helyenként 10-10 darab nád-szálon. Vizsgálataink arra keresték a választ, hogy 2016 hogyan változott az stabil nádas állapota a szezon során. A növények biometriai jellemzése kimutatta, hogy a 2001-es és 2008-as évekhez képest a 2016 növények magasabbak és vastagabbak volta, azonban a különbség júliusra megszűnt. A vizsgálataim feltételezik, hogy az eltérés nem a helyek trofitásában és nem a vízszintben/vízszint-ingadozásban, illetve nem a hőmérsékletválto-zásban, hanem a globálsugárzás növekedésében keresendő. A vizsgálataim rámutatnak, hogy a jelentős termőhelyi változékonyság ellenére a növények 2016-ban eléggé egyön-tetű morfológiai válasszal reagálnak egy erőteljes környezeti hatásra. Indokoltnak tartom a nád további fotoélettani vizsgálatát különös tekintettel, hogy egy mérsékelt (14%-os) fénytöbblet tekintélyes (30%) növekedést eredményezett. Ezek a vizsgálatok további ada-lékként használhatóak a balatoni littorális zóna limnológiai, ökológiai megértéséhez.

  • Boros Emil ,
    Magyari Máté ,
    Megyer Csaba :

    Kulcsszavak: vízimadarak, partimadarak, nádi madarak, KBVR I. és II., költőállomány, populációméret, populációváltozás

    Kivonat: A Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer (KBVR) természetvédelmi státuszából eredően a területen régóta folynak a legkülönfélébb madártani vizsgálatok és populáció- méret becslések. A tanulmány célja a vízi és vizes élőhelyekhez kötődő fészkelő madár- populációk (elsősorban a vízimadarak, partimadarak, nádi madarak) méretének és változásainak értékelése a Kis-Balaton teljes területén (KBVR I. és II. ütem – más megnevezéssel Felső és Alsó tározó). A vizsgálat 2003-tól 2007-ig folyt és 42 fészkelő fajra terjedt ki. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a KBVR I.-es ütemen a 42 fészkelő faj közül 29 állománya (69%) stabil, 8 faj (19%) ingadozó, 5 faj (12%) csökkenő, míg egye- dül a bütykös hattyú (Cygnus olor) populáció mutatott növekvő tendenciát a vizsgált idő- szakban. Az Ingói-berek (II. ütem) esetében a vizsgált 42 fészkelő fajból csak 15 költő- populációja (34%) volt stabil, valamint 17 faj (40%) állományai ingadozó, és további 5 faj (12%) költőpopulációja csökkenő tendenciát mutatott szemben azzal, hogy legtöbbjük országos állománya stabil, illetve növekvő. Emellett jelentős csökkenés volt tapasztalható itt a kárókatona (Phalacrocorax carbo) és a fattyúszerkő (Chlidonias hybridus) populá- cióiban is. Két faj állománya növekedett itt: a bütykös hattyú és a fokozottan védett kis kárókatona (Phalacrocorax pygmeus), melyek viszont országosan is terjeszkednek. Emellett kis számban megjelent a berki poszáta (Cettia cetti) is, amely az első fészkelési adata volt az országban. A II.-es ütem el nem árasztott részét összehasonlítva az Ingói- berekkel megállapítható, hogy 34 faj (81%) költőpopulációja stabil volt az el nem árasz- tott területen. Emellett a szárcsa (Fulica atra) és a fattyúszerkő populációja viszont nőtt ezen a területen, továbbá kis számban itt is megjelent a berki poszáta. Összegzésként megállapítjuk, hogy a vízi és vizes élőhelyekhez kötődő madárpopulációk trendjei egy- aránt jól indikálták a terület elárasztásával járó állapotváltozásokat, ezért további terv- szerű monitorozásuk kiemelten fontos természetvédelmi feladat a Kis-Balatonon.