Tanulmányok
A Tér és Társadalom tematikus száma egy 2010 és 2012 között, magyarországi, svájci és szerbiai kutatók közreműködésével lezajlott nemzetközi kutatás eredményeiből kínál ízelítőt. A kutatás fókuszában a Vajdaságból Magyarországra, illetve a volt jugoszláv tagköztársaságokból a Vajdaságba irányuló migráció vizsgálata és értelmezése állt. Az elmúlt bő két évtizedben a Vajdaságból való legújabb elvándorlás, a Vajdaságba irányuló migráció, közvetlenül vagy közvetve a Jugoszlávia széteséséhez és az új nemzetállamok kialakulásához vezető háborúkhoz és azok gazdasági, társadalmi, politikai következményeihez köthető. Míg a kilencvenes években a háborúk kiváltotta kényszermigráció, addig az ezredfordulót követően a tanulmányi, valamint a munkavállalási célú (gazdasági) migráció volt a meghatározó vándorlási folyamat.
A kvalitatív módszerekkel nyert kutatási eredményeink értelmezése során a transznacionális tér, a transznacionális és az etnikai migráció elméleti és szemléleti kereteit egyaránt figyelembe vettük. Az általunk vizsgált migrációs folyamatok transznacionális térben zajlanak, és a transznacionális irodalomban leírt migráns élethelyzetek, gyakorlatok – különböző nemzetállamokban elhelyezkedő lokalitásokhoz való egyidejű, bár eltérő intenzitású kötődés, kapcsolatok – több példájával is találkoztunk. Ludger Pries nyomán a transznacionális migrációt és a transznacionális migráns alakját olyan ideáltípusnak tekintettük, amelyhez az egyes migráns utak és helyzetek csupán közelítenek, és empirikus eredményeink alapján azt mondhatjuk, hogy a valóban plurilokális, vagyis a két helyhez való egyidejű, intenzív és tartós kötődés s az ehhez kapcsolódó gyakorlatok csupán a migránsok kisebbségét, illetve a migrációs életpályák egy-egy szakaszát jellemzik.
A vizsgált migrációs folyamatokban az etnicitás strukturális tényezőként és a migráns tapasztalatok értelmezési kereteként egyaránt perdöntő szerepet játszik. Az etnikai migráció szakirodalomban tárgyalt mindhárom magyarázó modellje – az anyaországba való hazatérés, a gazdasági okokból való, illetve a kisebbségi létben elszenvedett sérelmek által ösztönzött migráció – alkalmas a migrációt kiváltó és mozgató okok elemzésére, a migráns narratívák értelmezésére, azt azonban nem állíthatjuk, hogy bármelyikük kizárólagos érvényre tehet szert. Más kutatókhoz hasonlóan Rogers Brubaker meghatározását tartjuk a leginkább gyümölcsözőnek, aki az etnikai migráció tág értelmezését használva minden olyan vándorlási folyamatot etnikai migrációnak tekint, amelyben az etnicitás kulturális és szimbolikus tőkeként szabályozó szerepet játszik.
Kulcsszavak:Vajdaság, kényszermigráció, tanulmányi célú migráció, munkavállalási célú migráció, transznacionális migráció, etnikai migráció, a migránsok integrálódása, régi és új otthonok
Tanulmányunkban a Vajdaságot érintő főbb belföldi és nemzetközi migrációs folyamatokat, valamint ezek történeti előzményeit mutatjuk be. Kiemelt szerepet kap az elmúlt két évtizedben, azaz a délszláv polgárháború kirobbanása óta lezajlott migrációs hullámok ismertetése, valamint területileg a Vajdaságból Magyarországra irányuló vándorlás. Az elmúlt évszázad Vajdaságba, illetve onnan Magyarország mai területére irányuló migrációs folyamatait vizsgálva megállapítható, hogy a vándorlások szempontjából alapvetően kétféle időszakot határolhatunk le: egyrészt a háborús időszakokat, amikor az államhatárok változása miatt tömeges (kényszer)migráció bontakozott ki; másrészt a békeidőt, amikor a vándorlási folyamatok jellemzően önkéntesnek tekinthetők, és a migráció gazdasági meghatározottsága került előtérbe. Utóbbi időszakokban a fő migrációs irányok követték a fejlettségi különbségeket. Ugyanakkor a vizsgált migráció legfőbb jellemzője – időszaktól függetlenül –, hogy az etnicitás kulcsfontosságú szerepet játszik benne.
Kulcsszavak:belföldi vándorlás, nemzetközi vándorlás, etnikai migráció, menekültek, Szerbia
Tanulmányunk a vajdasági magyar migránsok egyik rendezvényével, az ún. jugóbulival foglalkozik, a szervezők és résztvevők elbeszéléseinek elemzése alapján a migráció, zene és identitás nemzetközi szakirodalomban is feltárt összefüggéseire mutatunk rá. A kibocsátó országhoz kapcsolódó zene csökkentheti a migrációval járó veszteségeket, felidézheti a migránsok maguk mögött hagyott ifjúságát, világát, egyben identitást is teremthet. A jugóbulik felidézik a volt Jugoszlávia zenei és kulturális világát, ezért írásunkban szintén választ keresünk arra, hogy e rendezvény, valamint a köré szerveződő elbeszélések vajon értelmezhetőek-e az ún. jugónosztalgia mint politikai, kulturális jelenség keretein belül. A bulit vajdasági magyarok szervezik, az eredeti szándékok szerint azért, hogy a vajdasági magyar migránsok számára találkozási és szórakozási lehetőséget nyújtsanak. A zene és a táncok, a hangulat, az ízek egyszersmind a Balkán kulturális világát idézik fel. A jugóbuli a vajdasági magyarok legalábbis egy csoportja számára olyan teret hoz létre, amelyben identitásuk „déli” vagy balkáni oldalát megélhetik, megjeleníthetik, s ez egyben arra is alkalmat ad, hogy önmagukat a magyarországi magyaroktól megkülönböztessék. A jugóbuli így a szimbolikus határmegvonás tereként is értelmezhető.
Kulcsszavak:migráció, zene, identitás, nosztalgia, jugónosztalgia, vajdasági identitás
Írásunkban a Vajdaságból Magyarországra irányuló tanulmányi célú migráció értelmezési kereteit, történetét, földrajzi jellemzőit, a migrációt befolyásoló tényezőket, valamint a migrációs döntések hátterét mutatjuk be. A jelenséget főként az agyelszívás elméletét alkalmazva és mindkét ország/régió szemszögéből nézve vizsgáljuk. Mivel a vizsgált jelenséget nagymértékben befolyásolják a különböző (magyar, illetve vajdasági magyar) nemzetpolitikák, ezért ezeket kiemelt fontosságúként ismertetjük. Tanulmányunk első fele főként statisztikai adatokra épülő makroszintű elemzés. Az így kialakuló képet interjúkból nyert tapasztalatainkkal igyekeztünk árnyalni, és bemutatni az egyének és családok továbbtanulásról és letelepedésről szóló döntéseit.
Az elmúlt két évtizedben a Vajdaságból Magyarországra irányuló tanulmányi célú migráció belső szerkezete átalakult, a közoktatásról a hangsúly egyértelműen a felsőoktatásra helyeződött át – összhangban a regionális és globális folyamatokkal. E migráció elsősorban a vajdasági magyar kisebbséget, annak is főként magyar identitású, magasan kvalifikált csoportjait érinti, így vajdasági magyar szemszögből a folyamat egyértelműen az agyelszívás veszélyeit hordozza magában. Napjainkban a vizsgált tanulmányi célú migráció egyszerre etnikai és gazdasági meghatározottságú folyamat. A kilencvenes évek háborús viszonyainak elmúltával is tartósak azok a vonzó és taszító tényezők, illetve azok a határon átnyúló, transznacionális migráns hálózatok, amelyek táplálják, tehát nem csak segítik, de támogatott, legitim családi és egyéni stratégiává is teszik a tanulmányi célú migrációt. Bár a transznacionális migráció e formája a kimenetelét tekintve nyitott (áttelepedés, visszatérés, harmadik országba költözés, cirkuláció), az esetek többségében a szülőföldről való „végleges” távozás első lépcsőfokának tekinthető.
Kulcsszavak:agyelszívás, nemzetpolitika, migrációs döntések, közoktatás, felsőoktatás
A tanulmányi célú migráció értelmezésemben transznacionális migráció, míg az e folyamatban résztvevő migránsok a transznacionális migránsok ideáltípusához közelítenek. A tanulmányi célú migrációt nem egyirányú és egyszeri elmozdulásként, hanem időben elhúzódó, nyitott kimenetelű folyamatként értelmezhetjük. Bármeddig húzódnak is el a tanulmányok, a migránsoknak előbb vagy utóbb döntést kell hozniuk a végleges (vagy annak tervezett) letelepedésről, arról, hogy életüket hol képzelik el. Írásomban azt mutatom be, hogy a magyarországi továbbtanulásról, illetve az itt maradásról vagy a hazatelepedésről szóló történetek milyen jellegzetes narratívákba ágyazódva jelennek meg a vajdasági magyar fiatalok elbeszéléseiben. A családorientált, a kisebbségi magyar identitás köré szerveződő, valamint az orientalista diskurzushoz kapcsolódó narratívák elemzésének kapcsán a migrációról szóló történetek, a migrációs döntések és a narratív identitás összefüggéseit igyekszem feltárni.
Kulcsszavak:transznacionális migráció, tanulmányi célú migráció, migrációs döntések, narratív identitás
A tanulmány alapjául szolgáló kutatás célja a vajdasági magyar ingázók nyelvi identitásának és ideológiáinak behatóbb megismerése. A Szerbia és Magyarország között rendszeresen utazó, leginkább munkavállalási vagy tanulási célú ingázók a határ egyik és másik oldalán eltérő nyelvi közösségek, normák és elvárások hálójába kerülnek, melyhez sajátos módon próbálnak alkalmazkodni. A tanulmány arra keresi a választ, hogy vajon hogyan reagálnak a kutatás alanyai az eltérő nyelvi helyzetekre és azok kihívásaira, továbbá hogyan azonosulnak anyanyelvükkel (illetve annak mely változatával), végül pedig arra, hogy mindezeket a jelenségeket mely nyelvi ideológiák befolyásolják.
Kulcsszavak:Vajdaság, ingázók, nyelvi identitás, ideológia
Temerini mozaik