Tanulmányok
2010 őszén a Cambridge Journal of Regions, Economy and Society folyóirat tematikus számot jelentetett meg a regionális rugalmasság elméleti vonatkozásaival, valamint empirikus elemzési lehetőségeivel kapcsolatosan. A különszám megjelenését az indokolta, hogy az elmúlt években egyre jelentősebb figyelmet szenteltek a rugalmas régiók koncepciójának a nemzetközi – főként angolszász – szakmai anyagokban és tudományos szakirodalomban. Tanulmányomban arra törekszem, hogy megvizsgáljam a regionális rugalmasság értelmezését és a kifejezéssel kapcsolatos álláspontokat a lényegesebb külföldi publikációkon keresztül. Ezt a részt szervesen összekapcsolom az útfüggőségi elméletekkel, valamint részletesen tárgyalom a rugalmasság és adaptációs képesség viszonyát is. A teoretikus elemek bemutatása során felvázolom a regionális rugalmasság úgynevezett négyfázisú modelljét. Dolgozatomban néhány külföldi empirikus tanulmány alapján érintem a témakör hazai alkalmazásának, adaptálásának lehetőségeit is. A tanulmány keretében kísérletet teszek a regionális rugalmasság illusztrálására egy szemléletes hazai példa segítségével, ehhez a vállalkozásokat érintő egyik legfontosabb számviteli eredménykategóriát, az adózás előtti eredményt hívom segítségül. Az elemzés keretében értékelem, miként alakult a társas vállalkozások jövedelmezőségének rugalmassága megyei szinten a 2000–2007 közötti időszakban.
Kulcsszavak: rugalmasság, adaptáció, útfüggőség, adózás előtti eredmény, megye
Regional resilience – resilient regions
In autumn 2010, a special edition of the Cambridge Journal of Regions, Economy and Society was devoted to examining the term “regional resilience” and assessing its basic theoretical foundations and the empirical evidence that may support it. The editors noticed that more attention had been given to the concept of resilient regions in the past few years in international scientific publications. It is still a substantial question why the concept has become so popular.
The term “resilience” originated in environmental and disaster studies and it describes the capability to adapt and renew under unfavourable conditions. In economics, resilience has been defined in terms of a return to a fixed and narrowly defined equilibrium or, in the more liberal version, to multiple equilibria. However, in social sciences, especially in regional sciences, resilience seems to have become accepted because of its connection with regional adaptation. It is closely related to evolutionary economics and evolutionary economic geography, too.
The purpose of this research is to introduce regional resilience as a promising concept to explain differences in regional economic strength. An attempt is made to explore and analyse the meaning of regional resilience in detail and define the different points of view in relation of the term through some illustrative examples. Before introducing the theory of resilience, the term is differentiated from those of elasticity and flexibility. The theoretical background and possible interpretations of resilient regions are presented. This part is connected with the path dependency theory. The connection of resilience and adaptive capacity is dealt with in some detail. While describing the theoretical elements, a four-phase adaptive-cycle model of regional economic resilience is presented.
Finally, the potential application of this model to Hungary on the basis of international empirical investigations is discussed, and a graphic example of a case of regional resilience in Hungary is produced. For this, a significant accounting result of joint ventures, i. e. earnings before taxes, is analysed. An analysis of resilience in relation to profitability is presented on the level of Hungarian counties in the period of 2000–2007. This research suggests that there are great differences between the Hungarian counties regarding the ability to regain profitability after periods of decline.
Keywords: resilience, adaptation, path dependency, earnings before taxes, Hungarian counties
A tanulmány a jelentős külső erőforrásokat, különösen munkaerőt bevonó projektek által érintett térségek fejlődését vizsgálja. Az ásványkincsek és energiahordozók kitermelése, megaesemények és ipari nagyberuházások keltette boomok konjunktúraciklusai megbontják a térségi gazdaság egyensúlyát; többletkeresletet és új növekedést, de hiányjelenségeket, kifulladásukkal pedig kiürülési folyamatokat és térségi depressziót idézhetnek elő. A tanulmány ismerteti a boomok típusait és lehetséges gazdasági következményeit, az általuk kiváltott multiplikátor- és tartós szerkezetátalakulási hatásokat, figyelmet fordít a közszolgáltatások és az infrastruktúra keresleti és kínálati oldala közötti egyensúly felborulására, és a káros társadalmi mellékhatások kezelésének alternatíváira. Végül következtetéseket fogalmaz meg a Magyarországon zajló vagy tervezett beruházási projektek speciális problémáira, a bennük rejlő növekedési lehetőségekre és kockázatokra.
Kulcsszavak: boom, konjunktúraciklusok, területi multiplikátor, beruházások, ipar
The socio-economic consequences of regional booms
This paper examines the development of regions where large projects mobilising significant resources, especially labour, take place. Booms originating in the extractive industry, around mega-events and large-scale industrial investments break the equilibrium of regional economies, bringing with them additional demand and new growth opportunities, but also symptoms of shortage, and when they unwind, the possibility of regional erosion and depression. In peripheral areas characterised by a low intensity of economic activity, the effects of booms are especially notable because they involve large quantities of exogenous capital and labour
The resulting boom effects involve a range of components which may be positive (primary, indirect, inter-industrial and other induced effects) as well as negative (displacement, re-spending and substitution effects), which all combine to generate a complex boom effect. The core issue of boom economies is the ultimate outcome of regional stabilisation after the boom and bust forces have run their course: a return to normality; regional depression; or a new development trajectory. Regional multipliers may generate short-term gain, but also contribute to lasting restructuring processes; the local entrepreneurial milieu might use the income injection of the boom to break out of pathdependency and enlarge the scope into a learning-curve and upgrading process.
A relevant aspect of booms is the mismatch between the capacity of local infrastructure and services and increasing demand: this generates shortages and crowding-out under the boom, and leaves over-capacities in the unwinding of the bust phase. These disruptions may be addressed by approaches of anticipative and participative planning, employing a range of impact-mitigating instruments, although these require a sufficient level of local decision-making capacity.
The specific problems of large-scale investment projects underway or being discussed in Hungarian regions require further analysis. In the preparatory phase, environmental impact assessment is now common practice, but the broader socioeconomic implications are not being considered in planning. In between the production-centric investor and the public sector, there is a missing link in either impact mitigation or a regulated integration of beneficial boom effects into local development; moreover, we do not even know the true extent of the socioeconomic changes taking place. This is all the more important since in boom areas, there is a hazard of advantageous effects being rerouted towards more efficient external competitors instead of locally embedded actors, leaving the local economy unaffected by the boom, but left to bear the socio-economic costs of both the boom and the bust. It is postulated that a more thorough investigation of concrete investment projects, and a re-evaluation of local development policy should take place in Hungary.
Keywords: boom, business cycles, regional multiplier, investments, industry
A környezetpolitika egyik elsődleges célja az emberi tevékenység negatív környezeti hatásainak minimalizálása. Tanulmányom célja a makroszintű tervezéshez való hozzájárulás a környezeti hatások elemzésének az ökoszisztéma-szolgáltatások elméletére alapozott módszertani keretével. Röviden elemzem a környezetpolitikai döntéseket megnehezítő tényezőket, majd felvázolom az elemzés módszerét, amelynek gyakorlati alkalmazását is bemutatom a megújuló energiaforrásokra alapozott technológiák káros környezeti hatásainak alapján történő összehasonlítás révén. A tanulmány legfontosabb eredménye maga a környezeti vizsgálatot támogató módszer, amely – korlátait figyelembe véve – alkalmazható fejlesztési tervek és programok megelőző (ex ante) értékelésére, valamint különböző regionális vagy országos szintű, környezeti hatással rendelkező vagy környezetvédelmi célú szabályozások (törvények, rendeletek, határozatok) előzetes hatásvizsgálatára. Az esettanulmány során kapott eredmények is fontos információval szolgálnak az ökoszisztáma-szolgáltatások értékével és a megújuló energiaforrások környezeti hatásaival kapcsolatban. Magyarországon az ökoszisztémaszolgáltatások értéke 2011-ben 1640,18x1010 HUF volt, ami a 2010-es GDP (2674 x1010 HUF) 61,3%-a. A megújuló energiaforrásokhoz köthető negatív környezeti hatások tekintetében a legelőnyösebbek a szél- és a napenergia (10,2, ill. 11,8%), közepesen környezetterhelő a geotermikus energia hasznosítása (22,6%), a legjelentősebb mértékű káros környezeti hatás pedig a biomassza és a vízenergia-hasznosítás esetén (63,5, ill. 54,7%) figyelhető meg.
Kulcsszavak: környezetpolitika, környezeti hatások, környezeti vizsgálat, ökoszisztémaszolgáltatások, megújuló energiaforrások
Environmental impact valuation using ecosystem services
The harmful impacts of civilisation are observable in every activity nowadays. One of the main goals of environmental policy is to minimise harmful environmental impacts of human activity. The contribution of this study to macro-scale planning consists of a methodical frame for environmental appraisal based on the theory of ecosystem services, i. e. the multitude of benefits derived from resources and processes supplied by natural ecosystems.
Difficulties connected with decision making in environmental politics are briefly analysed. The weaknesses of various environmental valuation methods are discussed, i. e. the number and structure of stakeholders, the hierarchy of impacts, the deliberation processes and the complexity of assessments. Former methods of environmental appraisal of macro-scale development policies and planning are presented and the theory of ecosystem services as well as their valuation methods are described.
In the next part, a method is proposed and its potential application is demonstrated by a case study of renewable-energy-based technologies regarding their relative environmental impacts. The impacts of RES technologies were collected from pertinent literature.
The most important result of the study is a potentially new method for environmental assessment [repetition]. It might be a useful tool for ex ante valuation of development plans and programmes as well as for prior environmental audits for various regional or national regulation purposes aiming at environmental protection or determining environmental impacts. Naturally, limits of the method have to be taken into account
The results of the case study provide useful information about the value of the ecosystem services and the harmful environmental impacts of some renewable energy sources. In 2011, the value of ecosystem services in Hungary was 1640.18x1010 HUF, which is 61.3 percent of Hungarian GDP (2674 x1010 HUF in 2011). The utilisation of the energy of wind and sun is the most beneficial (10.2% and 11.8%, respectively) regarding environmental impacts connected with renewable energy sources. The utilisation of geothermal energy is characterised by a medium-level of environmental pressure (22.6%), while the most negative impacts are observed in the case of bioenergy and water energy utilisation (63.5% and 54.7%).
Keywords: environmental policy, environmental impacts, environmental appraisal, ecosystem services, renewable energy sources
Kitekintés
A regionális integrációk a gazdasági/társadalmi fejlődést elősegítő szinergiákat képesek kelteni a pozitív impulzusok komplexumával. Erre a dinamizáló erőre a legszegényebb kontinensen, Afrikában lenne a legnagyobb szükség. Azonban az életképes, hatékony regionális integrációk létrejöttét és főként működését számos tényező nehezíti. Ilyenek az országcsoportokon belüli drasztikus fejlettségbeli különbségek (amelyeket a legerősebb „vezér” tagállamok – például Dél-Afrika, Nigéria – önző módon kihasználnak), a tagországok közötti konfliktusok, az intrakontinentális nemzetközi kereskedelem jelentéktelensége, a közlekedési infrastruktúra anakronisztikus állapota, valamint a feleslegesen sok regionális integráció közötti igen gyakori részleges (esetenként teljes) területi átfedés. A felsorolt és egyéb körülmények miatt Afrikában óvakodni kellene az európai viszonyokra kidolgozott integrációs modellek másolásától, és a helyi sajátosságokat figyelembe vevő módosításokra lenne szükség.
Kulcsszavak: regionális integrációk, intraregionális vezetőszerep, interregionális kapcsolatok, szegénység, Afrika
Creating synergies or mimicking activity? The problems of African regional integration
Regional integration is a process capable of generating synergies and promoting economic and social development by a complexity of positive impulses. Besides external factors, regional integration creating synergies would be necessary for Africa to rise from its deep misery. However, the creation of viable and effective regional integration and, in particular, its implementation is hindered by a number of factors.
The study describes the factors hindering integration. In Africa, the „natural” stratification of the socio-economic space (formerly determined by the structure of production, the economic and ethnic spatial relations) was destroyed by the stereotyped administrative system with its artificial borders which the European colonial powers had introduced. Its atomised version hindered the recovery of nations gaining independence. Even though regions consisting of larger, coherent ethnic groups were discernable on the basis of commercial and other, mostly illegal, relations which disregarded national borders, for most political powers they carried a rather symbolic value only. The common currency was able to guarantee a certain degree of unity and cohesive force for the French colonial empire for the longest period of time and in the most effective manner. Once independence had been achieved, the political elites of the various areas recognised the economic and other benefits of regional integration. However, due to the extraordinarily complex (mainly ethnic and religious) conflicts between and within those countries, most of the newly created entities were unable to achieve their objectives.
The most serious amongst the current hindering factors at the level of the state are the inward-looking economic policies focusing on import substitution, the insistence on customs duties, the anachronistic nature of (transport and other) infrastructure, the frequent armed conflicts and a lack of information and financial resources.
At the international level, the export-oriented economy, the insignificance of legal intra-African trade and the absence of traditions in economic co-operation all complicate the integration process. Because of their dependence on remote economic powers, African countries still focus more on the liberalisation of accessing world markets or on facilitating the conditions of their emergence on them, rather than on the future of macro-regional markets within Africa, by increasing their opportunities there.
Regional integration would make access to external financial funds possible. Mainly this financial advantage may be the reason why over two dozen of unnecessary, spatially overlapping regional integration arrangements were created. The discrepancy between their maintenance or operating costs and their very poor efficiency is a strong obstacle to realising the expected synergies.
Opinions on the future of African regional integration are divided. For now, the „Afro-pessimists”, are in the majority, who among others warn that working models in the developed world can hardly be followed, and that African integration with due regard to the local situation should mainly be inter-governmental and less supranational. The views of „Afro-optimists”, being the minority, are based only on the modest results achieved in primary education and health systems. – It is an open question what role local and national resources and external donors or investors (including China, creating an increasingly strong position) can play in strengthening the integrations in the future.
Keywords: regional integration, intraregional leadership, interregional relationship, poverty, Africa, synergy
Ténykép
Az 1970-es években kialakult barnamező-fogalom, mely sokáig a városi szövet egy súlyos problémáját volt hivatott leírni, napjainkra a fenntartható településfejlesztés egy központi elemét képezi. A tanulmány ezt az átalakulási folyamatot tárja az olvasó elé, melynek során a kifejezés jelentésváltozása kerül a középpontba.
Az eredetileg csupán egykori iparterületekre használt „brownfield” szó jelentéstartalma jócskán változott. Eredeti funkció, valamint szakmai elismertség alapján napjainkban három alapvető kategóriát érdemes felállítani: hagyományos barnamezők, a szürkemezők által fémjelzett átmeneti területek, illetve a legvitatottabb potenciális barnamezők.
Noha hazánk a fogalomalkotás terén törekszik az uniós elvekhez való idomulásra, egységes értelmezés itt sem létezik. A fogalom egyértelmű meghatározására a szerző a barnamezők kettős természetére (Yount 2003) alapozva tesz javaslatot egy általános definícióra, továbbá felhívja a figyelmet a barnamezők közé sorolandó területek bővítésének szükségességére.
Kulcsszavak: barnamező, szürkemező, ideiglenes használat, rehabilitáció, térségmenedzsment
The changing interpretation of the term brownfield
The term brownfield, originating in the 1970s, that was used for a long time to describe a difficult problem in an urban landscape, has nowadays become a central element of sustainable urban development. The study shows this process of transformation, focusing on the semantic genesis of the term.
The term, which emerged in the United States, was – in Europe – presumably first commonly used in England, the motherland of the Industrial Revolution, although it was restricted to a narrowly defined description of former industrial estates. Through the change and broadening of the term, it now describes contaminated sites in the USA, and previously used and now abandoned sites in Europe.
A similar field, although less debated, concerns both the necessity and the possibility of rehabilitation and has increasingly become a part of sustainable regional management. Rehabilitation being a complex issue, possibilities of intermediate or temporary use have been given priority in Western Europe due to benefits that are based on several aspects. This approach, which could also be successfully used in Hungary, is intended to prevent further decay of a site. It is both cost-effective and helps the area in question to remain open to the public. Temporary use is the first step to re-introducing a site into circular land use.
Considering both original function and established usage, three basic categories can be distinguished: traditional brownfields, transitional brownfields marked as greyfields and, the most controversial term, potential brownfields.
Although Hungary is trying to adapt to EU regulations, there is no single standard definition to date. The most commonly used definitions only refer to the traditional brownfields. The author suggests a standard definition based on the dual nature of brownfields (Yount 2003) to simplify identification, listing and distinction of the areas defined as brownfields. She also points out the necessity to expand the inventory of areas defined as brownfields, because the emphasis is likely to shift from traditional brownfields to the other two site categories in the future.
Keywords: brownfield, greyfield, temporary use, rehabilitation, regional management
Vita
Könyvszemle
Tudományos élet