Címlap
Tanulmányok
A szerző jelen tanulmányában a Magyarországot irányító elit társadalmi összetételének kialakulását taglalja az Osztrák—Magyar Monarchia korában, és hangsúlyozza, hogy a hagyományos elit csoportok (arisztokrácia és a korábbi földtulajdonos középnemesség) politikai elitként éltek tovább. Ez a tendencia ugyanakkor a két világháború közötti időszakban megváltozott, akkor kerültek ugyanis hatalomra a növekvő számú új tagok, különösen a „hosszú 1930-as években". A polgári közép- és felsőközép osztály gyors felemelkedése és gazdasági-társadalmi megalapozottsága a 19. század közepén történt meg. A tanulmányt gyakorlatilag egy rövid esettanulmány zárja, amely egy 1940-es évekbeli, középosztálybeli pécsi hölgy írásos gyűjteményén alapul, és amelynek célja a helyi középosztályok határozott belső integrációjának demonstrálása a felekezeti, származási és foglalkozásbeli különbségek ellenére.
Kulcsszavak: elit arisztokrácia; polgárság; kollektív emlékezet
A társadalmi identitás elméleti megközelítése az elitek viselkedése, mentalitása esetében alapját képezi a területi identitás vizsgálatának Éppen ezért is fontos annak tisztázása hazai és nemzetközi elméleti és empirikus vizsgálatok révén, amelyek az elitek különféle kategóriájának szerepét elemzik, illetve a területi identitást bontják értelmezhető elemekre. A magyarországi helyzetet mind a területi identitás aspektusait, mind az elitek átalakulását figyelembe véve kell analizálni, hangsúlyt fektetve a magyar társadalom szociálpszichológiai jellemzőire is, akár az együttműködések, akár a bizalmi tőke szerepét vesszük górcső alá. Végül az újonnan kialakuló globális és szubnacionális térstruktúrák befolyásoló hatásáról sem szabad megfeledkeznünk. Jelen tanulmány a társadalmi identitás területi vetülete szempontjából az elit vagy relatív elit pozíciók társadalmilag domináns szerepét meghatározónak tekinti.
Kulcsszavak: területi identitás; közösség; globalizáció; rendszerváltás; lokális elit; együttműködés; bizalmi tőke
Minden közösséget jellemez, hogy milyen elitet képes létrehozni. Az elitek kialakulása, szerkezete, a benne megjelenő teljesítmények és szerepkörök erősen útfüggőek. A Győri elit két világháború közötti szereplése szépen bizonyítja ezt a megállapítást. A város sorsának alakulását a kedvező földrajzi elhelyezkedését nem lebecsülve, sokkal nagyobb mértékben a település gazdasági, politikai és nem utolsósorban kulturális elitje határozta meg. A II. világháborúig ez a három elitcsoport egymással való viszonyát tekintve sokkal koharensebb volt, mint napjainkban. Győr befogadó jellege, az urbánus életmód és értékrendszer, a lehetőségek megragadásának képessége, a realitás- és a szociális érzék, a személyes felelősség- és szolidaritás tudat, a nagyobb időtávlatok iránti érzékenység meghatározó volt mind a gazdasági, mind pedig a politikai krízishelyzetekben. Mivel a városi elit a 19. század elejétől a II. világháborúig lényegében ugyanazon kapcsolathálóból állt, erős családi stabilitással a válaszreakciók is hasonlóak voltak. A kereskedőváros kríziséből a korszerű iparvárossá váltást, a helyi közösségi sikert ugyanaz az elit vitte véghez, aki szembe találta magát a II. világháborút megelőző, majd a háborús évek megpróbáltatásaival. Több emberöltő alatt a városi gazdasági és politikai vezető réteg befogadó mentalitása révén nagyon jól integrálta az erre amúgy is fogékony és hajlandó zsidó polgárokat. A vészkorszak éveiben a város keresztény politikai elitje mindent megtett, hogy sorsukat megkönnyítse.
Kulcsszavak: győri elit; gazdasági és politikai válság; megoldási módok; emberi értékek
A tanulmány az 1945-1956 közötti Győri politikai és közigazgatási vezetőréteg néhány társadalomstatisztikai jellemzőjének áttekintésére vállalkozik. Részletesen bemutatásra kerül, hogy a csoport tagjai milyen társadalmi helyzetű családból indultak, közéleti szerepvállalásukat megelőzően milyen eredeti foglalkozással és szakképzettséggel rendelkeztek, valamint milyen nemzedéken belüli és nemzedékek közötti mobilitási esélyeik és lehetőségeik voltak az érintett korszakban. Az elsősorban levéltári forrásokra épülő vizsgálat megállapította, hogy a helyi vezetőréteg meghatározó része (41,8%-a ) munkás családból származott, míg a legkevésbé számos csoportot (7,1-7,1%) az alkalmazotti és az értelmiségi családból érkezők alkották. A helyi vezetőréteg döntő hányada (59,3%-a) munkás hivatással bírt, míg a parasztok (5,3%) és a kisiparosok/kiskereskedők (3,6%) visszaszorulása különösen jelentősnek tekinthető a származásnál megfigyelt adatokhoz képest. Az intergenerációs mobilitás a csoport több mint felét (51,5%) érintette, míg a legfőbb mobilitási iránynak egyértelműen a munkássá válás tűnt.
Kulcsszavak: elit; helyi elit; nómenklatúra; káder; intergenerációs mobilitás; intragenerációs mobilitás
Egy nagyváros sikeressége nem csak az objektív helyi gazdasági, társadalmi, kulturális adottságok és mechanizmusok jellegétől, felhasználásától függ, hanem azoktól a szubjektívebb, akár kollektív jellegű véleményektől, képzetektől is, amelyek egyszerre lenyomatai, tükröződései, de egyben meghatározói, motiváló elemei is az egyéni és közösségi társadalmi cselekvéseknek. Ezeket a véleményeket, képzeteket próbáljuk feltárni (kérdőíves felméréssel) egy nagyvárosi térségben (Győr) és egy sajátos helyzetű társadalmi csoport (helyi elit) esetében annak érdekében, hogy jobban megismerjükőket, mint a helyi társadalom meghatározó rétegét, illetve, hogy a város is jobban megismerje önmagát (gazdasági és társadalmi fejlődését és a jelenlegi adottságait) az általuk kifejtett vélemények tükrében.
Kulcsszavak: helyi társadalmi elit; városfejlődés; lokális versenyképesség; városkép
Az elitté válás egyik eszköze a felsőoktatás, amelyet manapság egyre több kritika ér. A tömegképzés kialakulása az elmúlt másfél—két évtizedben hozzájárult ahhoz, hogy a diplomás végzettség egyre több területen elértéktelenedjen, és mint az elitté válás eszköze egyre inkább háttérbe szoruljon. Ennek okai összetettek, jelen tanulmányban az összesre nem kívánunk kitérni, elsősorban a Széchenyi István Egyetem és a munkaerőpiac kapcsolatát vizsgáljuk a 2009 nyarán egy 50 elemi; mintán lefolytatott mélyinterjús vizsgálat alapján. Jelen tanulmányban a témához kapcsolódóan emelünk ki néhány eredményt a kutatásból
Kulcsszavak: felsőoktatás; munkaerőpiac; friss diplomások; munkáltatói felmérés
A tanulmány célja, hogy rövid áttekintést adjon a civil/nonprofit szervezetek egyik legfontosabb társadalmi szerepéről, a részvételi (aktív) demokráciában való részvételük formáiról és módszereiről. Továbbá ismerteti azokat a feltételeket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy ezeket a szerepeket hatékonyan tudják a gyakorlatban a szervezetek megvalósítani. Végül kitér arra, hogy ezekben a folyamatokban a civil elitnek milyen szerepe van.
Kulcsszavak: civil/nonprofit szervezet; részvételi demokrácia; aktív demokrácia; állampolgári részvétel; társadalmi részvétel; civil elit
A tanulmány öt nagy magyar megyei jogú város, név szerint Debrecen, Győr, Miskolc, Szeged és Pécs nonprofit szervezeteinek helyzetét elemzi a személyi jövedelemadóból történő egyszázalékos átutalásokból megszerzett kedvezmények megoszlása kapcsán. Az elemzéshez az APEH 2007-es és 2008-as egyszázalékos listáit és a személyi jövedelemadóval kapcsolatos települési adatokat használtuk fel. Választ keresünk arra, hogy az egyes települések rendszerváltás idején mutatott nonprofittal kapcsolatos képe igaz-e napjainkban is, illetve bemutatjuk az egyszázalékos kampányt helyi szinten nagyobb eséllyel sikeresen teljesítő szervezetek típusait is.
Kulcsszavak: 1% adományozás; nonprofit; megyeszékhelyek; helyi társadalom
Konferenciabeszámoló
Könyvjelző
Könyvajánló
Tartalom, Szerzők, Információk