Címlap
Tanulmányok
A tudásalapú gazdaság területi vizsgálataiban egyre nagyobb jelentőséget kap az a kérdés, hogy a munkaerő képzettségi szintje vagy a foglalkozások jellege eredményezi-e a régiók kiemelkedését. Tanulmányunkban bemutatjuk a regionális innovációs rendszerek tudásbázisának foglalkozási oldalú megközelítését, és saját kategóriákat vezetünk be a kreatív munkaerő és tudásbázis számbavételére. Ezekre a kategóriákra alapozva tekintjük át a kreatív munkaerő és a regionális tudásbázis volumenét 1996, 2001 és 2005 években. Ezt követően egy Svédországban tesztelt regressziós modell alapján a kistérségek fejlettségét a kreatív munkaerő volumenével, gazdaságának technológiai színvonalával, tolerancia-szintjével, az egyetemi képzés volumenével és az igénybe vehető szolgáltatások sokszínűségével magyarázzuk. A skandináv modellt tovább fejlesztjük, és az egyetemi képzések és a foglalkozási tudásbázis területi összefüggéseit kutatjuk. Eredményeink szerint a tudás teremtésében aktív kreatív foglalkozások magyarázzák leginkább a regionális ejlettséget, ezt a tudást alkalmazó foglalkozások követik, míg a vezető pozíciók foglalkozásai bírnak a leggyengébb magyarázóerővel. Magyarországon a felsőfokú végzettségű munkaerő eredményesebben magyarázza a régiók fejlettségi különbségeit, mint a kreatív foglalkoztatottak Az egyetemi képzés hatása a lokális tudásbázisra erősebb a természet-, élet- és műszaki tudományok esetében, mint a jog- és társadalomtudományok terén. Kísérleteink eredményei azt jelzik, hogy a globalizáció első számú nyertese a főváros és agglomerációja, a külkapcsolatok helyi működtetéséhez szükséges gazdasági-, jogi- és egyéb társadalomtudományi tudás egyre nagyobb mértékben koncentrálódik Budapesten.
Kulcsszavak: innovációs rendszer; tudásbázis; kreatív munkaerő; regionális fejlődés; 3T modell
A gazdasági környezetet a globalizáció mellett napjainkban egyéb háttérfolyamatok is befolyásolják, átalakítják, amelyekre, mint térszervező erőkre érdemes és kell is odafigyelni. Manapság a globalizációs folyamatok alakulásából egyértelműen látszik, hogy az emberi tényezők és az arra épülő tudás válhat a fejlődés jövőbeli kulcstényezőjévé. Egy olyan világban élünk, ahol a tudás, az emberi kreativitás és a végeláthatatlan információk feldolgozásának képessége szintén a fejlődés egyik mozgatórugója. Jelen tanulmány célja annak vizsgálata, hogyan lehet a magyarországi kistérségeket a kreatív osztály elhelyezkedése szerint csoportosítani. Kiinduló kérdés, hogy a kistérségek, mint területi egységek alkalmasak- e a kreatív osztály térbeli elhelyezkedésének vizsgálatára? További alapkérdések, hogy a kreatív osztály elhelyezkedése milyen kapcsolatban van a jövedelemképződéssel, valamint az, hogy a kreatív osztály valóban az urbánus térségekben koncentrálódik-e? A magyarországi kistérségek elemzésénél Richard Florida kreatív osztállyal foglalkozó vizsgálatából indulunk ki. A magyar kistérségekre kialakított adatbázist és mutatóit többváltozós statisztikai eljárásokkal vizsgáljuk.
Kulcsszavak: kreatív osztály; tudásalapú gazdaság; kistérségek; területi elemzés
A tanulmány tárgya a régi ipari térségek, az ipar 20. századi fejlődésében meghatározó növekedési terek válsága és átalakulása. A továbbiakban először röviden ismertetjük a régi ipari térségek jelentőségét és működésük külső makroökonómiai feltételrendszerét a II. világháború utáni gazdaságokban, kitérve a puha költségvetési korlátok versenytorzító szerepének differenciált értékelésére. Ezt követően bemutatjuk, hogy milyen külső okok vezettek a térségek növekedési pályájának kifulladásához, illetve hogyan jutottak el a válságok okait vizsgáló releváns szakirodalmi elméletek a belső (endogén) tényezők szerepének felismeréséig. Végül megkísérlünk választ adni arra a kérdésre, hogy miként értelmezhető (illetve értelmezhető-e) a régi ipari térségek problémája az államszocialista és posztszocialista gazdaságokban.
Kulcsszavak: ipar; régi ipari térségek; szerkezetváltás; evolúciós közgazdaságtan; puha költségvetési korlát; koordináció
A tanulmány a hazánkba bevándorlók területi sajátosságait vizsgálja. Feltárjuk a bevándorlás okait, annak nemzeti különbségeit. Útelemzés segítségével elemezzük a migránsok aránya és a közúti elérhetőség közötti kapcsolatokat. Vizsgáljuk a bevándorló és a már hazánkban élő migránsok elhelyezkedésének kapcsolatát, végül potenciálmódszer segítségével feltárjuk a bevándorlók kistérségi szintű megoszlásának térszerkezeti különbségeit.
Kulcsszavak: bevándorlók; útelemzés; potenciálmódszer
Cikkünk a regionalizmus közgazdaságtudományi értelemben vett definícióját használja, amely különbözik a regionális tudomány regionalizmus értelmezésétől. A világgazdasági válság a gazdálkodás minden szintjén válságkezelési lépéseket és azokon túlmutató változtatásokat indukál. Az 1990-es évektől formálódó új típusú integrációk keretei között számos hasonló és eltérő megoldás születik attól függően, hogyan ítélik meg a mai globalizáció és válság természetét és benne a nemzetközi együttműködés szerepét és lehetőségeit
Kulcsszavak: globalizáció; válság; új regionalizmus; Ázsia; Latin-Amerik
Gyors ténykép
Sopront a rendszerváltozás nyerteseként tartja számon a köztudat. A városon belül azonban vannak területi feszültségek társadalmilag, gazdaságilag hátrányos helyzetű, leromlott területek. Ezek közé tartoznak a barnaövezetek, amelyek egy viszonylag vontatott szocialista iparosítást követő gyors dezindusztrializációs folyamat eredményeképpen jöttek létre, főképp a város rosszul megközelíthető tradicionális északnyugati iparterületén. Az összeomlott szocialista vállalati telephelyek életben tartásához a terjeszkedő tercier funkciók járultak hozzá, főképpen a jó forgalmi helyzetű belváros közeli területek alakultak át roppant gyorsasággal: szanálásuk után lakások, bevásárlóközpontok épültek A bamamezős átalakulás tehát máig spontán az ingatlanpiaci folyamatok mentén zajlik. A hiányos önkormányzati szerepvállalást mindössze a rendezési tervek állította keretek jelentik, a várospolitika kezében kevés az eszköz (tulajdon, tőke, stratégia) az irányított barnamezős rehabilitációhoz. Így ezidáig az ipari örökségvédelem kérdése is háttérbe szorult, félő, hogy kellő akarat és szándék híján a bonyolult tulajdonviszonyok közé, vagy éppen a nagybefektető kezébe került, bb sorsra érdemes ipari örökség az enyészeté lesz.
Kulcsszavak: ipari átalakulás; barnamező; dezindusztrializáció; újraiparosodás; ipari örökség; Sopron
Hazánk periférikus térségeiben a rendszerváltozást megelőző évtizedekben — ha meglehetősen szerény mértékben is —, de elfogadhatóak voltak az életkörülmények, és nem voltak kirívóan nagy területi különbségek. Azonban ez a csekély anyagi biztonság a rendszerváltozást követő években szerte-foszlott, az ország térszerkezete pedig alapvetően átalakult. Krasznokvajda mikrotérsége azonban már sokkal korábban, még a trianoni határváltozás következtében süllyedt tartósan abba a depressziós állapotba, amelyből azóta sem sikerült kilábalnia. A térség tömegközlekedési ellátottsága magán viseli az elmaradottság jegyeit, amelynek feltárása, bemutatása és elemzése képezi a tanulmánynak a tárgyát.
Kulcsszavak: Cserehát; közlekedésföldrajz; térségi elérhetőség; falugondnoki szolgálat
Jelen tanulmány egyrészt a regionális identitás elméleti hátterét mutatja be, valamint a regionális identitásnak a régióépítés folyamatában betöltött szerepét taglalja. Másrészt a szerző a Nyugat-dunántúli régió példáján arra a kérdésre keresi a választ, hogy több mint tíz évvel a régiók felülről vezérelt „megszületése" után vajon az ország egyik gazdaságilag legsikeresebb régiójában létezik-e, érzékelhető-e a regionális identitás, illetve kísérletet tesz ezen identitáselemek azonosítására és bemutatásásra.
Kulcsszavak: régió; regionális identitás; területi kötődés; régióépítés; Nyugat-dunántúli régió
Napjainkban a közpénzügyek területének aktuális kérdése, hogy hogyan valósítható meg az államháztartás korszerűsítése a közpénzek elköltésének szabályossága mellett. Ez utóbbi probléma kezelésére a különböző országok más és más eszközt alkalmaznak az adott ország berendezkedésétől, tradicionális és kulturális sajátosságaitól függően. Felismerhető e folyamatnak egy közös sajátossága, az önkormányzati rendszer hatékonyság javításának fő eleme a jelenleg érvényes számviteli rendszer megváltoztatása, a pénzforgalmi szemléletű számvitel helyett az „elhatárolás" alapú számvitel alkalmazása. Ez a váltás az országok számára nagy kihívást jelent, a tényleges megvalósítás várhatóan hosszú időt igényel.
Kulcsszavak: államszámvitel; pénzforgalmi szemlélet; elhatárolás alapú számvitel
Kitekintő
Oroszország ipara érdekes lenyomatát adja az ország fordulatokban gazdag történelmének. A cári időszak, az — iparfejlesztési szempontból sem egységes — szovjet éra, valamint a rendszerváltozás óta eltelt szűk két évtized indusztrializációs folyamatai gyökeresen eltérő gazdasági feltételrendszer mellett, markánsan különböző politikai motívumok mentén játszódtak le. A tanulmány e három korszak iparosodási/iparosítási tendenciáit tekinti át összehasonlító szempontból, különös tekintettel a politikai motívumokra, valamint az ipari szektor ágazati és területi szerkezetének változásaira.
Kulcsszavak: Oroszország; indusztrializáció gazdaságpolitika; ágazati szerkezet; ipari térszerkezet
A tanulmány a felsőoktatási hallgatók területi kötődésének nemi különbségeit vizsgálja. A lokális kötődés kutatása viszonylag kevéssé népszerű a hazai szociológusok körében, és a fogalom pontos definiálása is nehézségekbe ütközik A térhez való viszony nemi különbségeinek vizsgálatára még kevesebb példát találunk, és a felsőoktatási hallgatók körében alig van ilyen kutatás. Mindezek miatt úgy gondoljuk, hogy munkánk hiánypótló szerepet tölt be, még ha elemzésünk a téma csak egy kis szeletét mutatja is be. Elsőként a lokális kötődésről írunk, majd bemutatjuk hipotéziseinket. Külön részben írunk a vizsgálati térségről (a „Partiumi" régióról), majd ismertetjük a területi kötődésre vonatkozó eddigi eredményeket, melyek a „Regionális egyetem" kutatásból születtek. Ezt követi az empirikus vizsgálat a fiúk és lányok térbeli kötődésének különbségeiről, majd pedig az összegzésben ellenőrizzük hipotéziseink helytálló vagy nem helytálló voltát.
Kulcsszavak: regionális egyetem; területi kötődés; nemi különbségek
Napjainkban a regionalizálódást elősegítő tényezők közé az eddig hangsúlyosként szereplőkön (pl. régió elhelyezkedése, gazdasági potenciálja, az ország társadalmi, közigazgatási felépítése, a regionális érdekartikuláció stb.) túl mind inkább „felzárkózik" a területi identitás, valamint a társadalmi és kulturális beágyazottság kutatása. A tanulmány Burgenland példáján keresztül vizsgálja, hogy szerves fejlődés, valamint közös történelmi és kulturális gyökerek hiányában lehetséges-e, s ha igen, milyen időhorizonton a regionális identitás kialakulása.
Kulcsszavak: régió; identitás; Burgenland
Vita
Beszámoló
Könyvjelző
Könyvajánló
Tartalom, Szerzők, Információk