Címlap
Tanulmányok
A szubjektív életminőséggel kapcsolatban felmerülő kérdések tisztázása napjainkra már nem csak a tudományos műhelyek közötti párbeszédben, hanem a társadalom közérzetéért felelős politikai berkekben is prioritást élvező témának számít. A kutatók, legyenek azok a filozófia, a pszichológia, a szociológia, a geográfia vagy éppen a közgazdaságtudomány képviselői, leginkább a boldogság forrását, a szubjektív jólét eléréséhez vezető utat, a politikusok pedig annak a hatalom általi befolyásolhatóságának mikéntjét kívánják feltárni, illetve feltáratni. A Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia (2005-2013) — nemzetközi összehasonlításban is egyedülálló módon — rendkívüli fontosságot tulajdonít a magyar lakosság utazásainak életminőség-növelő szerepére. Ahhoz, hogy a dokumentumban megfogalmazottak valóban a társadalom javára válhassanak, az önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Turisztikai Szakállamtitkársága a Magyar Turizmus Zrt.-vel és az MTA Földrajztudományi Kutatóintézettel együttműködve felkérte a Központi Statisztikai Hivatalt a lakosság utazási magatartásával összefüggő boldogságfaktor feltárására. A 2007- ben, mintegy 11,5 ezer háztartásban folytatott kérdőíves felmérés eredménye felszínre hozta a turizmus és az életminőség kapcsolatának eddig alig ismert vetületeit. A tanulmány az életminőséggel kapcsolatos hazai és nemzetközi szakirodalom kontextusába helyezve tárgyalja a felnőtt magyar lakosságra reprezentatív vizsgálat eredményeit, értékeli az egyes változók mentén létrehozott adattáblákat. A szerzők különös hangsúlyt helyeznek az utazás és az élettel való elégedettség közötti általános kapcsolatok bemutatására, valamint az utazásokban rejlő boldogság összetevőinek feltárására.
Kulcsszavak: turizmus; életminőség; boldogság; jólét; jóllét
A tanulmány policentrikus városhálózaton sűrűn elhelyezkedő, de nem összenőtt városi településeket ért, amelyek között erős kölcsönös kapcsolatok (horizontális együttműködések) alakulnak Ici, miközben nincsenek egymással klasszikus hierarchikus viszonyban, és kapcsolatuk alapja a specializálódás. A policentrikus városhálózat fejlesztésének az eredményességét nem az minősíti, hogy egyes városokat mennyire sikerül fejleszteni, hanem az, hogy a (városokat is magában foglaló) térség egésze számára mit képes a struktúra nyújtani. A térségen belül választási lehetőséget kínáló sokoldalú kapcsolati hálók képesek a térség számára a policentrikus struktúrát tartósítani és a korábbi monocentrikus felépítéshez képest a változásokhoz való alkalmazkodás, az adaptivitás és a sokirányú együttműködés feltételeit biztosítani. E policentrikus hálózati séma a minimális kényszerkapcsolatokhoz képest alternatív, redundáns elérési lehetőségeket is lehetővé tesz, tehát látszólag 'pazarló' az egy adott feladat végrehajtására optimalizált hierarchiához képest. Fontos azonban megérteni, hogy a policentrikus városhálózatra nem azért van szükség, mert ez tudná a leghatékonyabban kiszolgálni az ellátási modellt, hanem azért, mert a belső erőforrások hasznosításához, a térségi endogén fejlődés előmozdításához, a változó körülményekhez történő alkalmazkodás képességéhez a térségben lévő települések sokoldalú kapcsolatrendszerére van szükség, és ennek a fejlődésnek a bázisa a policentrikus városhálózat. Hosszú távra tervezett létesítményeinknek olyan körülmények között kell helytállniuk, amelyeket ma nem tudunk előre meghatározni, és amely körülményeket ráadásul folyamatos változás fog jellemezni. Az adaptivitás képességének felértékelődésével a térségi belső kapcsolatrendszer kiterjedtsége és erőssége maga is erőforrássá, versenyképességi tényezővé válik. A feladat nem egyszerűen az, hogy a közlekedést hozzáigazítsuk a policentrikus városhálózat tervezett elképzeléseihez, hanem a két kérdéskörnek van egy közös meta-szintje; ez pedig a fenntartható, méltányos és hosszú távon versenyképes térség formálása.
Kulcsszavak: policentrikus; városhálózat; hálózatok; közlekedés; hierarchikus kapcsolatok; alkalmazkodóképesség; elérhetőség biztonság
A tanulmány a szubjektív térérzékeléshez kapcsolódó fogalmak (kognitív és mentális térképek, térképezés) tisztázása után bemutatja a tudati kép kialakulását befolyásoló fő tényezőket. A témához kapcsolódó szakirodalmi áttekintés alapján a Szerző vázolja a mentális térkép (mint kutatási módszer) alkalmazásának lehetőségeit. A vizsgált területegységek méretét alapul véve ismerteti a módszer alkalmazási területeit települési, regionális és országos (kontinentális) szintű kutatásokban.
Kulcsszavak: szubjektivitás; kognitív térkép; mentális térkép; sztereotípia
A fenntartható fejlődés fogalma manapság rendkívül népszerű, és gyakorlati megnyilvánulása is rendkívül széles körű. A fenntarthatóság és környezeti érdekek számbavételének legnagyobb jelentősége éppen a területi tervezésben van. A tanulmány a területi tervezés egy új környezeti értékelési metódusát, a stratégiai környezeti vizsgálatot (SKV) mutatja be. Jelen tanulmányban a környezeti értékelésnek azonban nem a módszertana, hanem a tervezésben és a döntéshozásban betöltött szerepe kerül ismertetésre. Az integráció elméleti kereteinek bemutatása mellett — részben a hazai eddigi gyakorlatot citálva — a tervekre vonatkozó környezeti vizsgálat kívánatos és ideális helyét határozza meg a szerző. A döntéshozói szinteken megmutatkozó gyengeségek bemutatása elsősorban a figyelemfelhívást szolgálja annak érdekében, hogy a stratégiai környezeti vizsgálat valóban a neki szánt, iteratív funkcióját töltse be, nem pedig egy újabb kötelező költségvetési tételként jelenjen meg.
Kulcsszavak: stratégiai környezeti vizsgálat (SKV); környezeti hatásvizsgálat (KHV); település- és területfejlesztés; környezetpolitika
Gyors ténykép
A „régiók Európájaként" önmagát meghatározó Unióhoz csatlakozó Magyarországon is létrejöttek a regionális támogatások alapegységei, a tervezési statisztikai nagyrégiók (NUTS2). A fejlesztési források hatékony allokációjának és felhasználásának igénye magával hozta a régiófejlesztés tudományos megközelítését is. Szellemi műhelyek keresik a válaszokat a régió fejlesztésére, a fejlődést befolyásoló tényezők és szereplők meghatározására. Az Észak-alföldi régió versenyképessége növelésének lehetőségeit elemzik a Debreceni Egyetem Kerpely Kálmán Doktori Iskolájának fiatal kutatói az eredményeiket bemutató tanulmányban.
Kulcsszavak: regionalitás; versenyképesség; felsőoktatás
A tanulmány három, a rurális terekben élő emberek számára fontos szociális alapszolgáltatáshoz kapcsolódó szükségletek mérését és annak modellszerű megoldását kereső kutatás részeredményeit mutatja be. Jelen írás a Nyugat-dunántúli régió rurális kistérségeivel kapcsolatos szükséglet-centrikus adatbáziselemzés első tapasztalatait adja közre. A Központi Statisztikai Hivatal T-STAR területi statisztikai adatbázisából gyűjtött adatok elemzése, a vizsgálati minta kiválasztását alapozó mutatók rendszerbe foglalása előtt a Szerző a kutatás hátteréről, mint a közelmúlt kutatási eredményeinek összevetéséről tájékoztatja az Olvasót, majd az adatok elemzésével hidat épít a modell-alkotás következő lépése felé.
Kulcsszavak: szociális alapszükségletek; szolgáltatás-szervezés; rurális kistérség
A Paksi Atomerőmű biztonságosan olcsón és nagy mennyiségben állít elő villamos energiát, ezzel fontos szerepet betöltve hazánk elektromos áramellátásában. Ma a megfelelő műszaki és gazdasági háttér nem elegendő a hosszú távú sikerhez, hiszen egy demokráciában nem működhet egy iparvállalat sem lakossági támogatottság nélkül. A tanulmányban az erőmű és a környező lakosság kapcsolatát mutatjuk be összefoglalva az atomerőmű erőfeszítéseit, eredményeit a lakossági kapcsolatok javítása érdekében.
Kulcsszavak: atomerőmű; lakossági támogatottság; társadalmi felelősségvállalás (CSR)
A hazánkban élő külföldi állampolgárok területi elhelyezkedése és lakóhelyválasztásuk okai eltérnek a magyar népességtől. Erős koncentrációjuk fokozza a migráció területi hatásait. A jövedelemkülönbségek mellett a lakóhely helyzetének, központi vagy éppen határ menti fekvésének is fontos szerep jut a külföldi állampolgárságú népesség kistérségi eloszlásának magyarázatában, mellyel a tanulmány első fele foglalkozik. A következő részben a migrációs hálózatokat vizsgáljuk, és az elérhetőségi modellek segítségével szemléltetjük, hogyan láthatják a külföldiek Magyarország kistérségeit, mint potenciális letelepedési célpontokat.
Kulcsszavak: nemzetközi vándorlás; területi különbségek; elérhetőség
Kitekintő
A tanulmány az Európai Unió bővítéseinek folyamatjellegére helyezi a hangsúlyt, s ennek ábrázolása során bemutatja az alapelvek, a kritériumok és a menetrend folyamatos változását, nehezedését és a konstans bővítési stratégia hiányát. Ezen elméleti alapvetés egy konkrét példán, a horvát csatlakozás esélyeinek és problémáinak vizsgálatán nyer bizonyítást.
Kulcsszavak: EU bővítési folyamat; a bővítés alapelvei; Horvátország csatlakozása
Az Európai Unió (EU) 2007-2013 közötti programozási időszaka költségvetésének előkészítése során nyilvánvalóvá vált, hogy az EU közös támogatási politikái között a kohézió és komplementaritás további erősítésre szorul. Kétségtelen, hogy a hatályban lévő szerződések értelmében minden szakpolitika saját célrendszerrel rendelkezik, ugyanakkor világossá vált, hogy a hatékonyabb eredmények elérése érdekében szükségszerű az egyes iránymutatásokat logikus egységbe rendezni. Ezt az elképzelést erősíti meg a lisszaboni stratégia (2000), illetve annak 2005-ös felülvizsgálata. A korábbiakhoz képest nagyobb hangsúlyt szükséges fektetni az egyes szektoriális politikák közötti interakciókra, növelni kell a közösségi cselekvés globális hatását. Különösen jelentős szerepet játszik a lisszaboni célok teljesítésében a közös kohéziós illetve kutatásifejlesztési- innovációs politikák eszközrendszere. Elengedhetetlen, hogy a Strukturális Alapok és a Kutatási keretprogram Európa összes, így a kevésbé fejlett régiói számára is lehetőséget nyújtsanak a kutatásfejlesztési potenciál növelésére, továbbá szükséges, hogy az egyes pénzügyi eszközök kiegészítsék egymást és egyben erősítsék pozitív hatásukat.
Kulcsszavak: kutatás fejlesztés; innováció (K+F+I); EU kohéziós politika; EU Kutatási keretprogram
A tanulmány a François Perroux elméletére alapuló francia növekedési pólus politika tanulságaiból kiindulva jut el a 21. századi Grenoble-i technopolisz és versenyképességi pólus tárgyalásához. A szerző a felülről vezényelt növekedési pólus politika elméletével ellentétben kifejti, hogy egy periférikus fekvésű középváros csak úgy válhat térsége számára növekedési centrummá, ha a belső folyamatokat tükröző városfejlesztési elképzelések és a nemzeti gazdaságpolitikai célok egymással ötvöződnek.
Kulcsszavak: növekedési pólus; métropole d'équilibre Párizs; ellenpontjai; Grenoble technopolisz Minalogic; versenyképességi pólus
Az utóbbi években a kis- és középvárosok szerepe, lehetőségei és feladatai a területfejlesztési diskurzus kiemelt témáivá lettek. Egyes kutatások szerint arany középutat jelenítenek meg, hozzájárulnak a területi kohézió megteremtéséhez, képesek vidéki hinterlandjaik integrálására, mások szerint a területfejlesztés súlypontja a források hatékony és koncentrált felhasználásának érdekében a nagyváros, a metropolisz. A tanulmány ebben az értelmezési térben keresi a romániai kis- és középvárosok helyét, és vázolja fel a fejlesztéspolitikai lehetőségeik horizontját, mely csak látszólag szűkös.
Kulcsszavak: Románia; kisvárosok; középvárosok; területfejlesztés; területi tervezés; kormányzat kormányzás; városhálózat; regionális politika
Beszámoló
Könyvjelző
Közlemény
Tartalom, Szerzők, Információk