Címlap
Tanulmányok
Az ipar világméretű munkamegosztásában napjainkban is gyors átrendeződési folyamatok mennek végbe. Tanulmányunk a dezindusztrializáció, a delokalizáció, az újraiparosodás és az iparosodás fogalmait és térségtipusait mutatja be. Külön hangsúlyt fektetünk Magyarország rendszerváltás utáni ipari fejlődési pályáján keresztül az újraiparosodás értelmezésére.
Kulcsszavak: újraiparosodás; delokalizáció; dezindusztrializáció; ipar; külföldi működőtőke
A globális gazdaságba integrálódás, a világpiacon való megjelenés szempontjából még az infokommunikációs/posztindusztriálisnak titulált társadalom kibontakozásakor is meghatározó szerepe van a nagyteljesítményű tengeri szállításnak. Kelet-Európa kereskedelmi kapcsolataiban egyre nagyobb arányt képviselnek a távoli világrészek beszerzési és értékesítési piacai, azonban mind az export, mind az import áruk tengeri szállításában a hazai flották összeroppanása óta a volt szocialista országok kiszolgáltatottak az idegen hajózási társaságoknak. Kelet-Közép-Európa tengeri kereskedelmének feltűnően nagy hányada a viszonylag távoli északi-tengeri megakikötőkön és csak kisebb részben a jóval közelebbi kelet-európai beltengeri kikötőkön keresztül áramlik. A cikk a régiónkbeli tengerhajózásban kialakult aránytalanságokkal és kedvezőtlen következményeikkel foglalkozik.
Kulcsszavak: tengeri közlekedés; globális gazdaság; világpiac; Kelet-Európa; földrajzi helyzet; kereskedelmi flották; tengeri kikötők
A tanulmány szerzője több évtizedes kutatásai alapján a Balatonnal kapcsolatos gondok természeti, társadalmi és gazdasági okaira keresi a választ. A minden részletre kiterjedő, a különböző ágazatok hatását és azok kölcsönhatását egyaránt értékelő, komplex, térségi szemléletű vizsgálatok hozzásegítenek ahhoz, hogy a Balaton és üdülőkörzete állapotának, fejlődésének alakulását jobban megismerjük, és lehetőségeink szerint azon változtatni tudjunk. A tanulmány nemcsak a szakemberek, de minden, a Balaton sorsáért aggódó ember számára is hasznos, információ gazdag olvasmányt jelenthet.
Kulcsszavak: Balaton régió; üdülőövezet; idegenforgalom; átfogó fejlesztés
A térszerkezet a hazai területi kutatások és területpolitika egyik kulcsfogalma, ám értelmezése elég sokféle. Emiatt számtalan tudományos elemzés, de több hivatalos dokumentum is eltérő tartalommal használja a kifejezést. Ez a tanulmány arra keresi a választ, hogyan értelmezhető a térszerkezet fogalma regionális tudományi szempontból.
Kulcsszavak: térszerkezet; területi szerkezet; regionális tudomány
Gyors ténykép
A helyi önkormányzatok finanszírozási rendszere már a kialakulás óta állandó vitatéma hazánkban. A rendszerváltáskor kialakított rendszer mára már kinőtte kereteit, így valódi reformok után kiált. Az állami finanszírozás részaránya csökken, miközben a feladatok növekednek, így a helyhatóságokra ruházott feladatok ellátása csak külső finanszírozással valósítható meg. A tanulmány célja, hogy bemutassa a helyi önkormányzatok eladósodását, az alkalmazott eszközöket, mindezt megyei bontásban, rámutatva a régiók és a megyék közötti jelentős eltérésekre.
Kulcsszavak: önkormányzati hitelek; önkormányzati kötvények; adósságállomány; megye
A jövedelmi, vagyoni mutatók szemléletesen kifejezik az egyes térségek elmaradottságát, ugyanakkor még a legszegényebb településekbe is áramlik jövedelem. Tanulmányunkban a Dél-Dunántúl takarékszövetkezeteinek példáján arra keressük a választ, milyen magtakarítások képződnek az elmaradott településeken, milyen összefüggés mutatható ki a fejlettség és a betétgyűjtés, hitelkihelyezés intenzitása között. Igaz-e, hogy az elmaradott települések megtakarításai a helyi fejlesztések helyett inkább a fejlett térségek beruházásait finanszírozzák?
Kulcsszavak: fenntartható fejlődés; helyi gazdaság; elmaradott települések; fejlesztés; finanszírozás
Tanulmányunkban Budapest térségében statisztikai módszereket felhasználva vizsgáltuk meg az egyes nyugati példákban tapasztalható központ-bal, szuburbia-jobb pártpreferencia-modell érvényességét, amelyet több területi és módszertani közelítés után elvetettünk. Az eltérő hazai fejlődés oka abban lehet, hogy a magyarországi jobb és bal oldali pártok, s különösen az SZDSZ, a nyugati demokráciák pártjaitól eltérő szavazóbázissal rendelkeznek, ami a hazai párttörténelemben a rövid, ám viharos rendszerváltás utáni időszakban gyökeredzik. Másfelől arra is utalást kaptunk, hogy a magyar szuburbanizációs folyamattal jelenleg az egykori rurális terek, az agglomerációs települések erős átalakítása folyik, azaz a szuburbán zónákban nem érvényesül a szomszédsági hatás, hanem a kiköltözők a magukkal hozott politikai mintákat őrzik meg. Lehetséges azonban, hogy e tendencia idővel átbillen, s a pártrendszer stabilizálódása, a párt-ideológiai paletta letisztulása esetén Magyarországon is kialakul a helyi társadalmak politikai szembenállása a központi város és környezete között.
Kulcsszavak: szuburbanizáció; választási földrajz; Budapest; agglomeráció; Pest megye
A Tér és Társadalom című folyóirat XXI. évfolyam 3. számában közölte Hegyi Fatime Barbara publikációját „Marketingorientált városfejlesztés" címmel. Jelen írásunkkal csatlakozni szeretnénk a megjelent írás tartalmához, valamint tovább erősíteni az önkormányzati szerep előtérbe kerülését az infrastrukturális városfejlesztés, így a regionális repülőterek fejlesztése során. A tanulmány különleges aktualitását a korábbiakban egyértelműen sikertörténetnek vélt FlyBalaton repülőtér 2008 őszén történt bezárása adja, mely példa rámutat a regionális repülőterek privatizációja, valamint az önkormányzati és a kalandor tőke szerepének átgondolására.
Kulcsszavak: regionális repülőtér; fejlesztés; önkormányzatok; koordináció; regionális fejlődés; privatizáció; piac kudarca
2007 nyarán két, egymástól adottságaiban igen különböző kistérség egy új híd átadása révén összekapcsolódott. A dunaújvárosi és a kunszentmiklósi kistérség önkormányzatainak, gazdasági és civil szereplőinek évtizedes álma vált valóra, mely hosszú távon befolyásolja a helyi társadalmi-gazdasági fejlődést. Ennek első konkrét jelei már tapasztalhatóak a mindennapi életben, ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy ez hogyan fejlődik tovább, s milyen további kihatásai lesznek Kérdés ugyanakkor, milyen járulékos hatásokra és változásokra lehet számítani az adott területek adottságainak változásában.
Kulcsszavak: vonzáskörzet; adottságok; optimális ellentét; kapcsolatok híd
Kitekintő
A tanulmány Ukrajna területi különbségeit a munkanélküliség és a jövedelmek vizsgálata alapján mutatja be, méghozzá a megszokottnál sokkal részletesebb, rajon szintű bontásban. Az elhúzódó transzformációs krízis következtében a területi egyenlőtlenségek az ezredfordulón voltak a legkiélezettebbek. Azóta a különbségek csökkentek, de a magasan urbanizált térségek és a fejletlen agrárterületek közötti diszparitás továbbra is nagy maradt.
Kulcsszavak: Ukrajna; területi különbségek; munkanélküliség; lakossági jövedelmek
A poszt-kommunista Közép-Európa térszerkezete az elmúlt 17 év során jelentős változásokon ment keresztül. Véleményünk szerint a térszerkezetet alakító gazdasági és társadalmi folyamatok közül a regionalizáció és a regionalizmus — különösen ennek etnoregionalista változata — nagyon fontos szerepet tölt be. Tanulmányunkban a poszt-kommunista Szlovákia példáján keresztül mutatjuk be a felülről vezényelt regionalizáció és az alulról kibontakozó regionalizmus jellemző vonásait.
Kulcsszavak: regionalizáció; regionalizmus; etnoregionalizmus
Az Anholt-féle Nation Brand Index elmélete mára az egyik legelismertebb módszer az országimázskutatás területén. A technika alaposabb vizsgálata érdekében az eredeti kutatásokba be nem vont Ausztria elemezésére került sor. Ezzel nemcsak az elmélet, hanem a mindig „semleges" ország egyediségét is megismerhettük. A tanulmány keretét egy saját beillesztési módszerrel felállított hipotézis és annak bizonyítása adja.
Kulcsszavak: országimázs; márka; Nation Brand Index; Ausztria
Könyvjelző
Tartalom, Szerzők, Információk