Címlap
Tanulmányok
A tanulmány a modern technológia által okozott környezeti kórok és az áhított javak, szolgáltatások konfliktusával foglalkozik. Hogyan hozzunk vezetői döntéseket, amikor a közösség megosztott: kívánjuk a szemétszállítást, a radar védőernpn, a mobil-telefóniát, de következményeiket máshol akarjuk látni („NIMBY effektus"). A tudományos érvek gyengék, vagy ellentmondóak, az idő és a beruházók sürgetnek, a demokratikus véletnény-nyilvánítás pedig nem kerülhető ki. Az izraeli esettanulmány egy Új város, Modi'in „telekommunikációs felszerelése” kapcsán alkalmazott „muddling through” döntés-előkészítő eljárást ismerteti.
Kulcsszavak: közösségi döntések; közhasznú információk; távközlés; zöld mozgalom; önkormányzati döntések; információ-brokering; döntési modellek; muddling trough módszer; NIMBY probléma; Izrael
A tanulmány azt vizsgálja, hogy a globalizáció miként alakítja át a helyi gazdasági feltételrendszereket, hogyan befolyásolja a helyi vállalkozások helyzetét, versenyképességét, s ebben az állandóan és gyorsan változó társadalmi-gazdasági környezetben a kamarák képesek-e olyan stratégiát kialakítani, amely alapján az általuk képviselt gazdaság szerepl ői számára eredményes versenyképességi szolgálatot jelenthetnek. A területi gazdasági kamarák alapvető feladata a helyi gazdaság érdekeinek általános képviselete, a helyi vállalkozások versenyképességének erősítése, „helyzetbe hozása". Mint a helyi, regionális gazdaság érdekeinek szószólói, és mint a helyi gazdaságfejlesztés meghatározó (vagy potenciális) szerepl ői, a gazdasági kamaráknak a globalizáció kihívásaira adott válaszai hatással lehetnek a helyi gazdaság versenyképességének alakulására is.
A tanulmány az egyetemi üzleti inkubációt vizsgálja, amely az egyetem—helyi üzleti szféra közötti kapcsolatokat javítani képes gazdaságfejlesztési eszköz. Az egyetemi üzleti inkubátorok alapításának kérdése az elmúlt években napirendre került hazánkban is, ám sikeres külföldi gyakorlatok szinte kivétel nélkül fejlett térségekb ől valók, ami megnehezíti az adaptációt.Jelen tanulmány elsőként áttekinti az egyetemekhez, kutatóintézetekhez köt ődő inkubáció sajátosságait a szolgáltatási funkciót és a spin-off képződés folyamatát kiemelve. Ezt követ ően egy szegedi KKV mintán vizsgáljuk az inkubációval szembeni kisvállalkozói igényeket. Az elméleti áttekintés és az empirikus vizsgálat eredményei alapján a cikk harmadik részében felvázoljuk azokat a tényez őket, amelyek figyelembe vételét elengedhetetlennek tartjuk az elmaradott térségekben indítandó programok megtervezésekor.
Kulcsszavak: egyetemi; üzleti; inkubátor; inkubáció; pre-inkubáció; elmaradott térségek; Szeged
A tanulmány célja a termékenység, valamint a magyarországi megyék és régiók fejlettsége közötti összefüggések feltárása. A termékenység mérőszámaként a teljes termékenységi arányszámot, a fejlettség becslésére pedig a népesség kulturális színvonalát, a gazdasági teljesítményt és a születéskor várható átlagos élettartamot egyaránt magába foglaló humán fejlettség indexet alkalmaztuk. Az eredmények az alacsony humán fejlettségi indexszel rendelkező megyék és régiók magas termékenységét mutatják, a magasan fejlett térségekben pedig a legalacsonyabb európai termékenységi értékek mutathatók ki.
Kulcsszavak: termékenység; humán fejlettség; régió; megye; demográfia
Gyors ténykép
A magyar mezőgazdaság az elmúlt 15-20 évben jelentősen átalakult és tartósan megváltozott. A kérdés az, hogy ez a változás együtt járt-e a fejlődéssel, vagy annak ellenkezője történt, történik. Úgy gondoljuk, hogy már itt kimondhatjuk, hogy meglehetősen gyenge agrárágazattal léptünk be az Európai Unióba, miközben vidékgazdaságunk is fejletlen és fejlődése ellentmondásos. Ugyanakkor a magyar mezőgazdaság múltját, jelenét és jövőjét a mai követelmények alapján kell megítélni, és a stratégiai célokat erre figyelemmel kell meghatározni. Tagjai vagyunk az Európai Uniónak, és a közösségi agrárpolitika kereteket szab és lehetőségeket teremt céljainknak. Egyszerre kell — az EU követelményei szerint — megoldani a mezőgazdaság fejlesztését, paradigma és modell váltását, valamint a vidéki gazdaság építését (Fehér 2005). Ezt elősegítendő a cikk keretében vizsgáljuk — a korábbi időszak tanulságait is felhasználva — a most már elkerülhetetlen modellváltás tartalmának fontosabb elemeit, eszköz és intézményes lehetőségeit.
Kulcsszavak: agrárfejlesztés; vidékfejlesztés; fenntartható fejlődés; versenyképesség
Az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció és az Országos Területfejlesztési Koncepció a második Nemzeti Fejlesztési Terv megalapozását (is) szolgálja. A dokumentumok elkészítésében számos partner részt vett, a 2005 nyarán nyilvánosságra hozott anyagok széleskörű társadalmi egyeztetése ezt követően közel egy hónapig tartott. A tanulmány ezt a folyanwtot, illetve annak tanulságait vizsgálja.
Kulcsszavak: partnerség; tervezés; fejlesztési koncepció
Kitekintő
Tanulmányunkban a közép-kelet-európai országok helyi gazdaságfejlesztési gyakorlatával, azon beliil is a lehetséges szerepl őkkel, az alkalmazott eszközrendszerrel és a siker feltételét képez ő finanszírozással jbglal- kozunk. Az elemzés során az egyes országok sajátosságait úgy gy űjtjük össze, hogy az így kapott metszetek egymással összehasonlíthatóak legyenek, ezzel segítve a térség közös jellemz őinek meghatározását.
Kulcsszavak: helyi gazdaságfejlesztés; gazdaságfejlesztési eszközök; helyi önkormányzatok; Közép-Kelet-Európa
Könyvjelző
Tartalom, Szerzők, Információk