Címlap
Tanulmányok
A főváros belső pesti városrészeinek pusztulása már a rendszerváltást megelőzően is komoly probléma volt, és a nyolcvanas években beindult városrehabilitációs tervezés ellenére az elmúlt 15 évben is az egyik legjelentősebb várospolitikai kihívás maradt, melyre az egyes kerületek és maga a főváros is különféle városrehabilitációs stratégiák kidolgozásával válaszolt. Jelen tanulmányban a pusztulás, slumosodás és az egyes rehabilitációs stratégiák, modellek bemutatása, áttekintése a cél, elsősorban a kilencvenes évek legjelentősebb rehabilitációs programjának: a középső-ferencvárosi rehabilitációnak, emellett a belső-ferencvárosi Ráday utca, illetve a középső józsefvárosi Corvin-Szigony projekt bemutatására fókuszálva. Az egyes esetek egy-egy eltérő helyzetre adott várospolitikai válaszokat testesítenek meg, bemutatásukkor erényeik mellett lehetséges veszélyeikre is fel kívánva hívni a figyelmet.
Kulcsszavak: slumosodás; városrehabilitáció; várospolitika; Budapest
Belső-Erzsébetvárosban az utóbbi néhány évben olyan nagyarányú építkezés kezdődött, mely a foghíjak, és lebontható házak számát figyelembe véve a negyed arculatának teljes átalakulását hozhatja magával. Tanulmányunk megvizsgálja az itt élők státuszának utóbbi évekbeli változását, a jelenleg itt lakók rehabilitációval kapcsolatos elképzeléseit, véleményét, azt, hogy hogyan élik meg az évek óta ígérgetett megújítást és annak elmaradását. A vizsgálathoz az 1990-es és a 2001-es népszámlálás és egy 2005-ös survey adatait használjuk fel. Azt mutatjuk be, hogy milyen folyamatok következményeként válik elkerülhetetlenné a dzsentrifikáció, milyen érdekek vonulnak fel e mellett, és melyek azok, amelyek háttérbe szorulnak.
Kulcsszavak: városrehabilitáció; dzsentrifikáció; Budapest; Erzsébetváros
A rendszerváltozás után közel egy évtized telt el, míg az állami és a helyi önkormányzati döntéshozók felismerték az évtizedekig elhanyagolt, lepusztulóban lévő épület- és lakásállomány megmentésének jelentőségét, illetve a felújítási folyamatot képesek legyenek megfelelő stratégiákkal irányítani és finanszírozni. Az elmúlt tíz évben országos és helyi szinten megszülettek az első, sikeres városrehabilitációs stratégiák. Tanulmányunkban ezeket a városfelújítási törekvéseket tekintjük át, keresve az országos, fővárosi és vidéki nagyvárosi rehabilitációs stratégiáknak a hazai épület- és lakásállomány megújulásában játszott szerepét.
Kulcsszavak: városrehabilitáció; városrehabilitációs stratégia; lakásprogram
A tanulmány célja a magyarországi és európai uniós regionális politika városrehabilitációs célú eszközrendszerének vizsgálata. Ennek keretében a tanulmány áttekinti a főbb hazai várospolitikai súlypontokat, illetve azok beépülését a regionális politikába, és ezzel összefüggésben elemzi az Európai Unió vonatkozó fejlesztéspolitikai irányait. Az elemzés fontos szegmensét képezi a jövőre vonatkozó célkitűzések összefoglalása, áttekintése.
Kulcsszavak: városrehabilitáció; városfejlesztési politika; kohéziós politika; magyarországi gyakorlat; Európai Unió
A tanulmányból kiderülnek a társadalmi fenntarthatóság koncepciójának a bevezetését igénylő európai nagyvárosi problémák, illetve a Budapestre jellemző térbeli társadalmi kihívások, a társadalmilag fenntartható városfejlődés bevezetésének mai akadályai. Az elemzések feltárják a Budapesten eddig megvalósított városrehabilitációs modellek főbb társadalmi következményeit, az érintett városrészek lakosságának kicserélődését, a dzsentrifikációt, a szegregációs folyamatok éleződését. A tanulmány javaslatokat is tesz a társadalmilag fenntartható városrehabilitáció megalapozása érdekében.
Kulcsszavak: városrehabilitáció; társadalmi kirekesztés; társadalmilag fenntartható fejlődés; európai folyamatok; nagyvárosi problémák; budapesti helyzetkép
Az elmúlt tizenöt évben az ipari funkciójú területek városon belüli elhelyezkedése alapvetően megváltozott Magyarországon. A közel száz éves iparfejlődés során kialakult ipari telephelyeket egyre inkább körbenőtte a város, amely több problémát is felvetett. Ugyanakkor felerősödött a dezindusztrializáció, az ipari területek egy részére már nem volt szükség a termeléshez. Az ingatlanpiac is megélénkült, s felgyorsult e területek funkcióváltása. Az ún. barnamezős területek a városfejlesztés központi kérdésévé váltak, hatékony újrahasznosításuk érdekében beavatkozásra van szükség.
Kulcsszavak: barnamező; városrehabilitáció; városfejlesztés; funkcióváltás
Gyors ténykép
A tanulmány a két dunántúli nagyváros példáján mutatja be a történelmi városfelújítás főbb múltbeli eseményeit, eredményeit, a történelmi belvárosok jelenbeli helyzetét, mind napjaink városfejlődési folyamataiban, mind a városok életében betöltött szerepük szerint. A szerző fő megállapítása, hogy a történelmi belvárosok megújítása egyfelől a rendszerváltozást megelőző műemlékvédelmi munkák által kijelölt iránytól meghatározott, másfelől a helyi önkormányzatok szerepvállalásától — elsősorban felsőbb kormányzati szintek által determinált — lehetőségeitől függ. A történelmi városrészek felújításának folyamata mindenképpen (kormányzati) újragondolást igényel, illetve a szereplők együttműködését, a források és eszközök koncentrálását, amely hozzájárulhat a műemlékek, illetve az épített örökség versenyképességéhez, mind a lakó-, mind a gazdasági funkciók tekintetében. Több konfliktus feloldásra vár tehát, így az, hogy látszólag csak az új építésű épületek hoznak megújulást a történelmi belvárosokba, illetve a műemlékek szociális bérház funkciója. Mindezek ugyanis már rövidtávon is fenntarthatatlanná tehetik a „történelmi városrész"-t.
Kulcsszavak: városfelújítás; műemlékvédelem; történelmi városrészek; Pécs; Győr
A szocialista lakásépítési program termékeként számon tartott lakótelepek kereskedelmi egységeinek első számú küldetése az ellátásban testet öltő funkcionalitás volt. A tervezők minimális energiát fordítottak az üzletek formavilágára. Tanulmányunkban 16 évvel a rendszerváltozás után azt vizsgáljuk, hogy mennyiben tér el ma a lakótelepek üzleteinek arculata a hagyományos beépítésü városrészekben található társaikétól. Egy 2045 üzletre kiterjedő országos felmérés eredményeként értékeljük a kirakatban található árucikkek összetételében, az árak kiírásában, az üzletek fekvésében, a cégtáblák és a kirakatok jellegében észlelhető differenciákat.
Kulcsszavak: kiskereskedelem; lakótelep; üzlet
A tanulmány a józsefvárosi rehabilitáció szükségességét vizsgálja meg, a kerületre vonatkozó lakásstatisztikai és társadalmi jellemzők elemzése, a budapesti adatokkal való összehasonlítás alapján. Kiderülnek a vizsgált negyed fizikai és társadalmi sajátosságai, az alkalmazott rehabilitációs stratégiák, azok kedvezőtlen társadalmi következményei.
Kulcsszavak: Józsefváros; lakásállomány; rehabilitációs stratégiák; társadalmi konfliktusok
Könyvjelző
Az MTA Regionális Tudományos Bizottsága hírei
Ajánló
Tartalom, Szerzők, Információk