Címlap
Tanulmányok
A tanulmány a regionális tudomány magyarországi helyzetét tekinti át. A SWOT-elemzésre építve gondolja végig ennek az új, egyre dinamikusabban fejlődő társadalomtudománynak az erősségeit, gyengeségeit és lehetőségeit, veszélyeit. A szerző megállapítja, hogy Magyarországon intézményesült a regionális tudomány, működésének minden feltétele és követelménye kiépült. Társadalmi befogadottsága és hatása egyre jelentősebb, növekszik az érdeklődés az eredmények és az alkalmazás iránt. Ugyanakkor a nagy számú elemzés még csak feldolgozását adta a magyar átmenet regionális folyamatainak és intézményeinek, ezekből átfogó elméleti megállapításokat nem alkotott meg. Mérsékelt a tudományterület alapozó elméleti irodalma, amik a hazai kutatásokra építenek, de fokozatos elmozdulás figyelhető meg. Évekig csak részképzésben oktatták a regionális tudomány egyes alkotóit, de remény van arra, hogy a kétszintű képzésben mester fokon elkezdődjön a képzés. A tudományterület lehetőségei bővültek, hiszen megteremtődtek a Kárpát-medencében, illetve Közép-Európában a tudományos együttműködés feltételei. Az érdeklődés a jövőben fokozódik a regionális elemzések iránt. A veszélyekkel is számolni kell, hiszen a kutatások kitettek a politikának, gyakran dilemmát okoz a tanácsadás és a kutatás elválasztása, de említést érdemel, hogy egyre több különböző képességű versenytárs jelenik meg a társadalomelemzési és fejlesztési piacon. A regionális tudomány Magyarországon erős pozíciókat szerzett, a jövőben a legfontosabb, hogy azokat nemzetközi vonatkozásban is tesztelje, eredményeit bemutassa.
Kulcsszavak: regionális tudomány; kutatás; irányzatok
Ha a regionális fejlődést munkahelyek létrehozásával, illetve az életminőség növekedésével összefüggésben értelmezzük, akkor az egészségügyi szolgáltatások ezen fejlődés fontos láncszemének tekinthetők, melyeket befektetésnek és nem költségtényezőnek kell tekintenünk. Az egészségügyi ellátás kínálat oldali fejlesztése például — különösen a periferikus helyzetű régiókban — az érintett régiók gazdasági kondícióinak javulását is eredményezheti. Svájcban készült esettanulmányok tapasztalatai alapján négy átfogó jövőképet vázolunk fel az egészségügyi rendszer regionális átalakulására vonatkozóan.
Kulcsszavak: egészségügy; regionális fejlődés; medikometria
2004. év elején vette kezdetét az a reprezentatív kérdőíves kutatás, mely arra a kérdésre keresett választ, hogy milyen szempontokat részesít előnyben a magyar lakosság és vállalati szféra lakó- illetve telephelyének megválasztásakor, melyik településeket és miért tartják versenyképesnek a magánszemélyek, illetve vállalatvezetők, melyek azok a központi települések, melyeket valódi vonzásközpontoknak tartanak Magyarországon. Véleményünk szerint hiánypótló elemzés célja egy olyan értékelés biztosítása, mely a helyi döntéshozók számára hasznos információt jelenthet saját településük és térségük versenyképességének fokozásához.
Kulcsszavak: versenyképesség; lakóhelyi vonzerők; lakóhelyváltás; vonzásközpontok
A tanulmány a legújabb szakirodalmak és egy nemzetközi konferencia tapasztalatai alapján bemutatja az európai és a hazai magyar városkutatások fontosabb kutatási témáit, a kutatási témákat meghatározó várostérségi társadalmi folyamatokat, a városkutatások továbbfejlesztésének lehetséges módszertani szempontjait és új irányait.
Kulcsszavak: várostudományok módszertani fejlődése; európai és magyar városkutatások tematikája; városi társadalmi problémák; új kutatási irányok
A tanulmány egyrészt a szellemi tulajdonjogokkal és szabadalmakkal kapcsolatos elméleti megközelítéseket adja közre, másrészt a magyarországi települések innovativitásának mérésére és összehasonlítására tesz kísérletet a szabadalmi bejelentések elemzése alapján. A tanulmány erős pozitív korrelációt tár fel a kutatás-fejlesztési ráfordítások és a két évvel később benyújtott szabadalmi bejelentések között, s több dimenzió mentén mutat ki regionális különbségeket. A vidéki városok javára bekövetkezett átstrukturálódás ellenére a főváros vezető szerepe az átmenet mindegyik szakaszában fennmaradt, miközben a hanyatlás jelei — az országos tendenciának megfelelően — Budapest esetében is érzékelhetőek voltak. A városhierarchián belül éles különbségek mutatkoznak: a megyei jogú városok esetében nagyságrendbeli különbségek tapasztalhatók, vidéki viszonylatban a tradicionális egyetemvárosok emelkednek ki. A kelet—nyugat dimenzió mentén az ország keleti fele domináns.
Kulcsszavak: szabadalom; szabadalmi bejelentés; innovativitás; kutatás-fejlesztés
A tanulmány áttekinti a magyar területfejlesztés térszemléletének változásait, és összeveti ezt a gazdaságban végbemenő reálfolyamatok alakulásával. A magyar területfejlesztés eszmei-politikai gyökerei a szocialista területi tervezés részleges kritikájából erednek, és a rendszerváltás után bekövetkezett recentralizáció a mai fejlesztési dokumentumokban is érezteti hatását. A második generációs programozásnak egyaránt föl kell készülnie az EU területfejlesztési reformjára és a globalizáció támasztotta kihívások kezelésére. Ezért nem halogathatók tovább a területi reformok, de ezek megvalósítása csak a hatékonyság és a demokratikus szempontok következetes megvalósításával lehet sikeres.
Kulcsszavak: területfejlesztés; decentralizáció; második generációs programozás
Ez a tanulmány a „terület-közösség" fogalom újradefiniálásával foglakozik; a körülhatárolható területi részegységeket mind politikai-ideológiai (szolidaritás, részvétel, társadalmi kohézió, értékrend), mind stratégiai dimenziójukban vizsgálja. A tanulmány a „terület-közösséget" úgy definiálja, mint az érzékelési folyamat határpontját, amely az alku-modellben háromoldalú összetett információként jelenik meg, és amely a tudásteremtésen, a tudás elterjesztésén és konverzióján alapul, miként azt a regionális politika új trendjei tükrözik. A három résztvevős integrált információ modellünkben az „erőtényezőt" jelenti az egyes résztvevők számára, mint egy „harmadik-láthatatlan" résztvevő (megjelenítve az alkuval kapcsolatos legjobb várakozásunkat — mely alkalmasint megegyezhet a versenytárs, valamint a területközösség, mint térségi egység számára optimális kimenetellel egyaránt). A javasolt modell (nyer-nyernyer) a Nash-féle (nyer-nyer) néven ismertté vált, az alkuban részt vevö felek közvetlen visszajelzéseiből kialakuló egyensúlyi ponttal rendelkező viselkedési modellen alapul. A kibővített modellben a közösség, mint egy harmadik, láthatatlan fél „vesz részt" az alkufolyamatban. Ez csak egyetlen helyzetben valósítható meg, ami az érzékelési folyamat határpontja. Ez a határpont adja egyúttal a terület-közösség fogalom újraértelmezését is.
Kulcsszavak: terület-közösség; tudásteremtés; tudásterjesztés; nyerési stratégiák; LEADER
A fenntartható fejlődés megvalósítása nem lehet csak egy ország, vagy egy régió feladata, hanem tekintet nélkül a Föld bármely pontjára, míndannyiunk felelőssége. 2001 óta az Európai Uniónak is létezik a fenntartható fejlődésre vonatkozó stratégiája. Az EU stratégiájához kapcsolódóan minden tagországnak rendelkeznie kell a fenntartható fejlődésre vonatkozó stratégiával, amit Magyarország 2005-ben készített el, úgy, hogy az átfogó stratégia a különböző szektorokra, és a terület és vidékfejlesztésre készült részstratégiákból építkezett. A tanulmány ebből a fenntartható vidékfejlődés résztanulmányból táplálkozik, mikor azt kívánja bemutatni, hogy a magyarországi rurális térségek milyen stratégiai irányokon keresztül kapcsolódhatnak az EU stratégiájához, hogyan érhetik el a fenntartható fejlődés elemeit. De mielőtt a stratégiai irányokat és intézkedéseket vennénk sorba, először röviden bemutatjuk a vidéki térségek legfontosabb társadalmi és gazdasági trendjeit, hogy világos legyen, honnan kell elindulni a fenntartható fejlődés megvalósítása felé.
Kulcsszavak: fenntartható fejlődés; rurális terek; stratégia; Magyarország; EU
Gyors ténykép
Egyre több országban megfigyelhető a klaszteralapú gazdaságfejlesztés térhódítása az ágazati szemlélettel szemben, és Magyarországon is létrejöttek azok a kormányzati és magánkezdeményezések, melyek klaszterek fejlesztését tűzték ki célul. A tudatos gazdaság-, illetve klaszterfejlesztés alapját a régió gazdasági szerkezetének ismerete, a létező vagy éppen formálódó klaszterek azonosítása jelenti. A klaszterek feltérképezése tehát az a kiindulópont, mely meghatározza a fejlesztési lehetőségeket, orientálja a fejlesztési elképzeléseket. Tanulmányunkban a klaszterek gyakorlati feltérképezését vizsgáljuk meg közelebbről, szemléltetésül felhasználva a Csongrád megyében, azon belül a szegedi kistérségben folytatott kutatás eredményeit és tapasztalatait. Alapvetően statisztikai adatok elemzésére támaszkodunk, kiemelve a feltérképezés elméletileg jóval tágabb módszertani skálájából azokat az eljárásokat, melyek a hazai térségek gyakorlati vizsgálatában jól alkalmazhatóak.
Kulcsszavak: regionális klaszter; klaszterek feltérképezése; gazdasági szerkezet; regionális gazdaságfejlesztés
A tanulmányt megalapozó kutatás egy speciális adottságokkal rendelkező turisztikai régióban (Balaton régió) folyt. A Balaton Közép-Európa legnagyobb, és egyben legsekélyebb édesvízi tava, amely körül a 19. század végétől kezdve jelentős turisztikai aktivitás figyelhető meg. A turizmus egyenlőtlen elterjedése következtében a Balaton régióban a területi egyenlőtlenségek sajátos módon alakultak ki. Mindamellett, hogy a fejlettségbeli különbségek általában a nagyobb és a kisebb lélekszámú települések között jelentkeznek, a Balaton régióban a területi egyenlőtlenségek döntően nem a településmérettel vannak összhangban. A régió településeinek fejlettségét sokkal inkább a Balaton-parthoz való közelség határozza meg.
Kulcsszavak: fejlettség—fejlesztés; súlyozás; preferencia sorrend
Kitekintő
A monetáris integráció és a területi egyenlőtlenségek közötti kapcsolat már az 1970-es években is vizsgálat tárgyát képezte. Jelen tanulmány célul tűzi ki a kérdéskör elemzését, mind a közgazdasági elméletek szintjén, mind pedig az európai integráció gyakorlatában. Feltételezhető, hogy az Európai Unió keretei között megvalósított Gazdasági és Monetáris Unió (a továbbiakban GMU) az egységes belső piac hiányosságai, valamint a tagországok és a régiók között már a közös pénz bevezetése előtt fennálló egyenlőtlenségek miatt nem képes hozzájárulni a gazdasági-társadalmi különbségek mérséklődéséhez.
Kulcsszavak: monetáris integráció; területi egyenlőtlenségek; konvergencia
A dolgozatban bemutatásra kerülnek azok a nemzetközi gazdasági folyamatok, amelyek új piaci mozgásokat kényszerítettek a Kárpát-medence népeire, új politikai határok közé törve a munkamegosztás addigi regionális egységét. Ezt rögzítette a cseh/szlovák politika, amely az új határokon belül teremtett 1920-tól immár saját területein belül tartós, Magyarország, illetve a Kárpát-medence többi része felé inkább zárt, mint nyitott munkamegosztási, regionális elkülönülést. Ezért a Kárpát-medence évezredes regionális egysége a múlté.
Kulcsszavak: Kárpát-medence; határ menti kapcsolatok; regionalizálás
Ebben az elemzésben a neoklasszikus modell segítségével a lengyel vajdaságok meghatározott adatsorai között kerülnek feltárásra a gazdasági összefüggések, megvizsgálva, hogy ezek megegyeznek-e az empirikus tényekkel. Jelen tanulmány azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy ha a Lengyelország regionális szerkezetében bekövetkezett változások egyensúlyi folyamatoknak tekinthetők, milyen mértékben közelednek egymáshoz a régiók, vagyis a lengyel régiók divergálnak vagy konvergálnak? (A hipotézis maga az, hogy a lengyel régiók az elmúlt tizenöt évben divergáltak.) A kérdések megválaszolására, a regionális egyensúlyi szint meghatározására a kiterjesztett neoklasszikus növekedési modellt használjuk. Vállalkozásunk nem könnyű feladat. Egyrészt azért, mert az Európai Unióhoz történt csatlakozás számos bizonytalansági tényezőt hordoz magában, így a fejlődési trendek ütemének változása várható. Másrészt további problémát jelentett számunkra, hogy a Lengyelországban lezajlott közigazgatási reform (1999) eredményeképpen a területi, statisztikai adatok bázisa nem teljesen tisztázott és megbízható. Némely esetben jellemző a történelmi adatok teljes vagy részleges hiánya, ami jelentős mértékben megnehezíti a fejlődési problémák makro-statisztikai megközelítését a modell szempontjából.
Kulcsszavak: Lengyelország; regionális különbségek; neoklasszikus modell; konvergencia; divergencia
Tértörténet
Bibó István életműve, s annak fogadtatása, recepciója sajátos tükörképe a II. világháború utáni magyar társadalomtudományi „tájképnek". Jelen írásomban két szempontot szeretnék érvényesíteni. Az egyik Bibó életművének általában vett megítélése kapcsán gondolatainak aktualitását érinti — mind általános filozófiai, mind pedig specifikusan történetfilozófiai téren — míg a másik Bibó történelemfelfogásával, a történelemi térszerkezetről kialakított modelljével, s e globális térszerkezeti rendszer hierarchiájával függ össze.
Kulcsszavak: aktualitás; globális történelmi tér; hatalmak megosztása; holizmus; individuális; atomizmus; közigazgatás szuverenitás
Könyvjelző
Az MTA Regionális Tudományos Bizottsága hírei
Könyvajánló
Tartalom, Szerzők, Információk