Címlap
Tanulmányok
A tanulmány célja, hogy áttekintést adjon az osztrák-magyar határrégió fejlődését befolyásoló tényezők alakulásáról a rendszerváltozástól napjainkig. A határrégió kiemelt figyelmet kapott a magyar regionális fejlődésben, hiszen egy sikertérségnek lehetett tekinteni. A siker okai abban keresendők, hogy egy kvázi centrumrégió érintkezett egy fejlett, nyugat-európai centrummal, alapvetően Béccsel. A kapcsolatok már a 20. században is jelentősek voltak, azonban a II. világháború után kialakult vasfüggöny hosszú évtizedekre holt régióvá tette Magyarországnak ezt a vidékét. A hetvenes években indulnak meg a kapcsolatok, elsőként a bevásárlóturizmus, ami mind a napig tart és hat a térség fejlődésére. A hivatalos, intézményi együttműködések a nyolcvanas évek közepétől aktivizálódtak. Ennek szintjei az állami szervezetektől kezdve az önkormányzatokon át egészen a különféle közintézményekig terjedtek. Egyre fontosabbá vált az együttműködések rendezett, kiépített, folyamatosan működő szervezeti rendszerbe való átalakítása. Ennek formája az Eurorégió, ami 1998-ban alakult meg. A szervezett és intézményi szinten alakított kapcsolatok mellett azonban működnek — és a határgazdaság alapján természetszerűen hosszabb-rövidebb ideig élnek — nem legális viszonyok a határrégióban. A tanulmány záró fejezete összefoglalja azokat a tényezőket, amik akadályozzák az együttműködések teljesebb kibontakozását. Ezek között a gazdasági különbségek, az eltérő területi intézményrendszer és finanszírozás éppúgy szerepet játszik, mint a két ország kulturális különbségei, vagy a regionális politika súlypontjai.
Kulcsszavak: osztrák-magyar határ; határtérség; határon átnyúló együttműködés
A tanulmány célja, hogy bemutassa a határnak a Nyugat-dunántúli régióban működő vállalkozások mindennapi tevékenységére, működésre gyakorolt hatását. A határ jelentős szerepet játszott a Nyugat-dunántúli régió, Magyarország egyik legdinamikusabb gazdasági növekedéssel jellemezhető országrészének elmúlt 15 éves fejlődésében. Különösen fontos volt e szerep a külföldi működőtőke-bejövetel, a nyugati piacokhoz való közelség, valamint a nyugati, főleg osztrák vállalkozói szférára jellemző minták átvétele terén. A sokáig elszigetelt határ a nyolcvanas évek végén felerősödő változások eredményeként gyorsan alakult át határ menti térséggé, mely átalakulási folyamat az EU-csatlakozással és az áruk, szolgáltatások, valamint a termelési tényezők jövőben várható teljesen szabad mozgásával várhatóan egy speciális integrált határrégió létrejöttéhez vezet. E határrégió sajátosságainak egyik fontos dinemziója a gazdaság, a határrégióban működő vállalkozások határon átnyúló tevékenysége, piaci kapcsolatrendszere, együttműködési lehetőségei, valamint fokozódó versenyhelyzete, illetve általában a határmentiségből fakadó gazdasági, valamint nem gazdasági előnyök és hátrányok.
Kulcsszavak: Nyugat-Dunántúl; Burgenland; határ menti együttműködés; vállalkozások; gazdaság
A tanulmány egy előzetes helyzetértékelés. Ezért elsődleges célja nem a magyarázatok keresése, hanem a lakossági szintű határ menti együttműködések legfontosabb társadalmi aspektusainak ismertetése leíró jelleggel. Ezzel párhuzamosan a későbbi részletes elemzéshez is meg kell, hogy adja az alapvető támpontokat, irányvonalakat. Ilyen volumenű (1500 fős) téma-specifikus reprezentatív lakossági kérdőíves felmérés még nem készült a térségben. Az adatok előzetes kiértékeléséből láthatóvá vált, hogy a térség integrálódásának társadalmi pillérei nem ugyanolyan erősek, komoly ellentmondásokra bukkanhatunk a valóságos, működőképes, és a ténylegesen is igénybe vett kontaktusok, viszonyok szintjén. Ezeket viszont csak az összetett magyarázó modellek tükrében a kutatás későbbi fázisában minősíthetjük.
Kulcsszavak: társadalmi integráció; határ menti együttműködések; költözés; lokális kötődés; utazási szokások; nyelvtudás; bizalom; interperszonális kapcsolatok
Az osztrák-magyar határ mentén élők számára fontos lehetőség, hogy a szomszédban, Ausztriában a hazainál lényegesen magasabb bérért vállalhatnak munkát, s ezért még el sem kell költözniük, hanem akár napi ingázással járhatnak be munkahelyükre. Emellett az itthon dolgozók számára jó kereset kiegészítést jelenthet az időszakonkénti munkavállalás. Jelen tanulmány interjúk alapján bemutatja a rendszerváltás utáni időszak határon átnyúló munkaügyi együttműködéseinek kialakulását, majd egy lakossági, valamint egy speciális munkavállalói kérdőív segítségével kíséreli meg bemutatni az Ausztriában dolgozó magyar legális és illegális munkavállalók csoportját, megbecsülni létszámukat, körülírni jellemzőiket, motivációikat, nehézségeiket.
Kulcsszavak: ingázás; munkaügy; külföldi munkavállalás; határon átnyúló együttműködés
A tanulmány fő célja, hogy egyfajta általános képet adjon a régió önkormányzatainak, intézményeinek valamint civil szervezeteinek ausztriai partnerekkel fenntartott kapcsolatairól. Az adatfelvételek által nyújtott lehetőségek alapján próbáltunk egy olyan tágabb keretet kialakítani, amely jó kiindulópontként szolgál ahhoz, hogy a későbbiekben az elemzési szempontok bővítésével egy mélyebb szerkezeti elemzést tudjunk végezni, amelybe a körülményrendszerek szélesebb körének bevonását tervezzük.
Kulcsszavak: határon átnyúló együttműködés; önkormányzatok; civil szervezetek; partnerintézmények; testvértelepülési kapcsolatok
A magyar—osztrák határtérségben a határ menti kapcsolatok fejlődését nagymértékben segíti, hogy az Európai Unió kiemelten foglakozik határ menti térségek, mint jellemzően elmaradott térségek támogatásával. A tagországokon belül Interreg, míg az EU-határok mentén a nem tagországok számára a Phare CBC program támogatja a határon átnyúló kezdeményezések megvalósítását. A kapcsolatok sűrűsödése, mélységének és sokszínűségének növekedése az egymásmellettiségtől az integrált régió irányába mozdíthatja el az államhatárokkal elválasztott térségeket. A program Unión belüli sikeres megítélését jelzi, hogy a 2007-2013-as program időszakban a megszűnő Közösségi Kezdeményezések szintjéről a Strukturális Alapok célterületei közé kerülnek a határ menti együttműködések. Szükséges annak áttekintése, hogy az egyes programok mennyiben segítik az integrálódás folyamatát. Jelen tanulmány a 2000. évi Magyarország—Ausztria Phare CBC Kisprojekt Alap ex-post típusú értékelésével kíséreli megragadni ezt a folyamatot. Az elemzési keretet a program és projekt szintű relevancia, koherencia, hatékonyság, hatásosság és fenntarthatóság vizsgálat adja. A tanulmány kiemelt figyelmet fordít a projektek keretében megvalósuló határon átnyúló partnerségre.
Kulcsszavak: határ menti együttműködés; programértékelés
Az MTA Regionális Tudományos Bizottsága hírei
Deutsche Ausgabe
Der österreichisch-ungarische Grenzraum galt seit der Wende und eigentlich auch im vorangehenden Zeitraum als beneidenswertes Beispiel eines erfolgreichen Territoriums. Tatsächlich ist der ungarische Modernisierungsprozess in dieser Region schneller abgelaufen als anderswo, die Neuigkeiten wurden von der Wirtschaft und der Gesellschaft aktiver aufgenommen, die Muster der europäischen Raumentwicklung sind früher in Erscheinung getreten, es konnte von weniger, an den Wandel anknüpfenden Konflikten und einer geringeren Anzahl Verlierern berichtet werden, als in anderen Teilen Ungarns. Warum haben die Einwohner dieses Raumes mehr Glück? Welche Faktoren waren bereits vorhanden — oder wurden schnell eingerichtet — denen dieser Erfolg zu verdanken ist? Inwiefern waren die Raumentwicklung und die in dieser zur Geltung kommende Gebietspolitik überhaupt in der Lage einen Beitrag zu einer intensiveren Umgestaltung des österreichisch-ungarischen Grenzraumes leisten? Das waren jene Fragen, die uns im Laufe der Formulierung dieser Arbeit beschäftigten. Wir haben die Absicht verfolgt jene Fakten zusammenzutragen und — in erster Linie dem zeitlichen Ablauf entsprechend — zu ordnen, die eine Auswirkung auf den schnelleren Wandel der Region hatten.
Kulcsszavak: Österreichisch-ungarische Grenze; Grenzraum; grenzüberschreitende Kooperation
Diese Studie verfolgt das Ziel die Auswirkungen der Grenze auf den Alltag und die Funktion der in der Region West-Transdanubien ansässigen Untemehmen zu erkunden. Die Grenze spielte in den letzten 15 Jahren der Entwicklung der Region West-Transdanubien — einem Landesteil, wo das Wirtschaftswachstum im ungarischen Vergleich fast am höchsten ist — eine wesentliche Rolle. Diese Rolle war besonders markant, was das Hereinströmen des ausländischen Working Capitals, die Nähe zu den westlichen Märkten und die Übernahme jener Muster anbelangt, die primär die österreichische Unternehmersphäre charakterisieren. Die Grenze und alles, was dazugehörte war lange Zeit stark isoliert. Infolge jener Änderungen die sich Ende der 80'er Jahre beschleunigt haben trat jedoch ein schneller Wandel in Richtung einer wahren Grenzregion ein, welcher Umwandlungsprozess durch den EU-Beitritt und die zukünftige volle Freizügigkeit der Waren, Dienstleistungen und Produktionsfaktoren voraussichtlich zum Entstehen einer spezifischen integrierten Grenzregion führen wird. Die Wirtschaft im Allgemeinen, die grenzüberschreitenden Aktivitäten der in der Grenzregion tötigen Unternehmen, deren Anknüpfung an den Markt, Kooperationsmöglichkeiten, die zunehmende Wettbewerbslage, bzw. die aus der grenznahen Lage resultierenden Vor- und Nachteile in- und außerhalb der Wirtschaft stellen wichtige Dimensionen der Eigenheiten dieser Grenzregion dar.
Kulcsszavak: West-Transdanubien; Burgenland; grenzüberschreitende Zusammenarbeit; Unternehmen; Wirtschaft
Bei dieser Studie handelt es sich um eine vorläufige Situationsanalyse. Deshalb wird auch in erster Linie nicht die Suche nach Erklärungen angestrebt, sondern die deskriptive Darstellung der wichtigsten gesellschaftlichen Aspekte der entlang der Grenze, auf der Ebene der Bevölkerung stattfindenden grenzüberschreitenden Kooperationen. Parallel dazu sollen auch für die spätere detaillierte Analyse die grundlegenden Anhaltspunkte und Richtungen geliefert werden. Es wurde in der Region noch nie eine themenspezifische Erhebung von dieser Größenordnung (1500 Personen) vorgenommen. Aus der vorläufigen Auswertung der Angaben wurde es erkenntlich, dass die gesellschaftlichen Tragsäulen, die bei der Integrierung der Region eine Rolle spielen nicht gleichmäßig stark sind, auf der Ebene der wahrhaftigen, funktionierenden und auch tatsächlich in Anspruch genommenen Kontakte stoßen wir nämlich auf ernsthafte Widersprüche. Diese können jedoch nur auf der Basis von komplexen interpretierenden Modellen in einer späteren Phase der Forschung qualifiziert werden.
Kulcsszavak: gesellschaftliche Integration; grenzüberschreitende Zusammenarbeit; Abwanderung; lokale Bindung; Reisegepflogenheiten; Sprachkenntnisse; Vertrauen; interpersonelle Verbindungen
Für die Bevölkerung vom österreichisch-ungarischen Grenzraum ist es eine wichtige Möglichkeit, dass sie in der Nachbarschaft — in Österreich — um einen wesentlich höheren Lohn als in Ungarn einer Erwerbstätigkeit nachgehen können. Außerdem bringt das gelegentliche Arbeiten im Nachbarland für jene, die ansonsten hauptberuflich in Ungarn beschäftigt sind eine willkommene Gehaltsergänzung. Im Rahmen dieser Studie wird der Versuch unternommen die Tendenzen der grenzüberschreitenden Kooperationen im Bereich Arbeitswesen, nach der Wende, mit Hilfe von Interviews darzustellen. Ferner wird mit Hilfe eines spezifischen Fragebogens für die Bevölkerung versucht die legale und illegale Gruppe jener Ungarn zu erfassen, die in Österreich arbeiten ferner die Anzahl der betroffenen Gruppe zu schätzen, ihre Eigenschaften, Motivationen und Schwierigkeiten zu beschreiben.
Kulcsszavak: Pendlerei; Arbeitswesen; Arbeiten im Ausland; grenzüberschreitende Kooperation
Diese Studie verfolgt primär das Ziel ein gewissermaßen allgemeines Bild über jene Verbindungen zu liefern, die von den Gemeinden, den Institutionen sowie der Zivilorganisationen der Region mit österreichischen Partnern aufrechterhalten werden. Wir versuchten im Rahmen der, durch die Erhebungen eingeräumten Möglichkeiten einen breiteren Rahmen auszugestalten, der als entsprechender Anhaltspunkt für eine spätere tiefgehende Strukturanalyse dienen kann, wo dann unter Erweiterung der Untersuchungskriterien eine tiefer gehände und gleichzeitig auch breiter angelegte Analyse durchgeführt werden kann.
Kulcsszavak: grenzüberschreitende Zusammenarbeit; Gemeinden; Zivilorganisationen; Partnerinstitutionen; Beziehungen von Partnergemeinden
Im österreichisch-ungarischen Grenzraum wird die Entfaltung der grenzüberschreitenden Beziehungen stark dadurch unterstützt, dass die EU der Förderung der Grenzräume — bei denen es sich oft um rückständige Gebiete handelt — besondere Aufmerksamkeit widmet. Innerhalb der Mitgliedsstaaten wird die Realisierung der grenzüberschreitenden Initiativen mittels des Interreg-Programms, bzw. entlang der EU-Außengrenzen für nicht EU-Staaten über das Phare CBC Programm gefördert. Durch die dichteren Beziehungen, die Vertiefung und Vervielfältigung dieser werden die, durch die Staatsgrenzen getrennten Räume von dem Nebeneinander in Richtung integrierte Region bewegt. Die positive Beurteilung des Programms innerhalb der EU kommt u.a. dadurch zum Ausdruck, dass grenzüberschreitende Kooperationen in der Programmperiode 2007-2013 von der auslaufenden Ebene der Gemeinschaftsinitiativen unter die Zielbereiche der Strukturfonds gelangen. Es ist ein Überblick notwendig, inwieweit die einzelnen Programme dem Integrationsprozess dienlich sind. In der gegenwürtigen Studie wird der Versuch unternommen diesen Prozess mit Hilfe einer ex-post Evaluierung des Phare-CBC Kleinprojektefonds Ungarn-Österreich 2000 zu erfassen. Der Rahmen der Analyse wird durch die Prüfung der Relevanz, Kohärenz, Effektivität, dem Wirkungsgrad ferner der Erhaltbarkeit auf der Ebene des Programms ferner der Projektebene geliefert. In der Studie wird den — im Rahmen der Projekte zur Realisierung gelangenden — grenzüberschreitenden Partnerschaften vermehrte Aufmerksamkeit gewidmet.
Kulcsszavak: grenzüberschreitende Zusammenarbeit im Grenzraum; Programmevaluierung
Tartalom, Szerzők, Információk