Címlap
Tanulmányok
A rendszerváltás Európa keleti felében a szintetikus államok szétesésével, jó néhány ország önállóvá válásával új térségi kereteket hozott létre a nemzeti és nemzetközi közlekedés működtetéséhez. A cikk bemutatja, hogy az egykori Szovjetunió — továbbra is két földrészre kiterjedő — törzsét, az Orosz Föderációt az új helyzet milyen nagyszabású közlekedési infrastruktúra-építésekre készteti egyfelől annak érdekében, hogy külkereskedelmét ne akadályozza és drágítsa az idegen kikötőkre, illetve a tranzitutakra való ráutaltság, másfelől, hogy a térségi kohéziót és a globális gazdaságba való bekapcsolódást egyaránt szolgáló transz- és interkontinentális folyosók létrejöjjenek.
Kulcsszavak: globalizáció; regionalitás; interkontinentális közlekedés; gateway; tranzit; korridorok
Az alábbi cikk a nagy regionális gazdasági blokkok (EU, USA, Japán) globális versenyének és kooperációjának mozgatórugóit és aktuális fejleményeit értékeli. A reálgazdasági és kereskedelmi kérdéseken túl kitér a monetáris kapcsolatokra és a nagy régiók versenyképességének alakulására is. Az elmúlt évtizedben a globalizáció nyomán a nagy régiók egymásra utaltsága nőtt, és új hatalmak (elsősorban Kína) megerősödése indult meg. Európa folyamatosan veszít nemzetközi versenyképességéből és növekedési potenciáljából, jóllehet számos területen rendelkezik kedvező adottságokkal.
Kulcsszavak: világgazdasági verseny; globalizáció; transzatlanti együttműködés és versengés; nemzetközi versenyképesség; gazdasági szuperhatalmak
Annak ellenére, hogy egy célállomás vonzerőinek értékelésekor kézenfekvőnek tűnik a vizsgált hely miliőjének tárgyalása, a turisztikai miliő mégsem tartozik a turizmuselmélet meghonosodott fogalmai közé. Véleményünk szerint a turisztikai miliő a turizmusban hasznosított tér élményelemei megélésének objektív vetülete, vagyis annak a folyamatnak az eredménye, amelynek során az adott helyet felkereső egyének észlelésének lelki eredője a társadalmi tudás részévé válik. Tehát a turisztikai miliő kapcsán létrejön egy olyan konszenzus, amely a desztinációt felkereső turistákban kialakult érzelmek közel egységes, informatív visszatükröződése. Tanulmányunkban elsősorban arra a kérdésre keressük a választ, milyen tényezők járulnak hozzá egy-egy település turizmusban sikeresen értékesíthető miliőjének a kialakulásához. Fel kívánjuk tárni, hogy a látogatók által észlelt szubjektív kép miként objektivizálódik, hogyan válik a társadalmi tudás és a kultúra részévé. Kitérünk a miliő és az imázs sajátos kapcsolatára, ami a hely átélésének és megtapasztalásának többletéből fakad. A bemutatásra kerülő, 219 fő véletlenszerű megkérdezésén alapuló vizsgálati eredményekkel meg kívánjuk erősíteni azt a hipotézisünket, miszerint bizonyos területi egységek (e helyütt a Mediterráneum) tekintetében helytálló az egyazon turisztikai miliőhöz való tartozás ténye.
Kulcsszavak: turizmus; miliő; imázs; kultúrtáj; mediterrán régió
A magyarországi régiók felismerték a regionális tervezés szükségességét és fontosságát a szociális ágazatban is. Az eddig elkészült anyagok azonban mind tartalmukban, mind kidolgozottságukban meglehetősen heterogének. Ez elsősorban a partnerségi kapcsolatok eltérő fejlettségének, a szakembergárda különböző képzettségi szintjének és a regionalitás más-más módon való értelmezésének a következménye. A jövőben a tervezési kapacitások megerősítése, az innováció és az együttműködések ösztönzése, a civil szféra fokozottabb szerepvállalásának biztosítása lehet a záloga a regionális szintű területi tervezés megerősödésének a szociális szférában.
Kulcsszavak: regionalizáció; szociális ágazat; partnerség; innováció; tervezés; alulról építkezés
Nagyvárosaink egyik legszembetűnőbb fejlődési jelensége napjainkban a szuburbanizáció. A városi lakosok, a szolgáltatások, de gyakran a munkahelyek is kiköltöznek a városból a környező településekre. Ez egy decentralizációs folyamat, melynek során az emberi élet egyes helyszínei (lakás, munkahely, óvoda, iskola, szolgáltatások) mind távolabb, s egyre szétszórtabban helyezkednek el a földrajzi térben. Ennek egyik legfontosabb következménye, hogy a közlekedési szükséglet gyorsabban növekszik, mint a népesség. Nagyobb problémát jelent, hogy a szuburbán kiköltözők életvitele (munkaidő átalakulása, a szolgáltatások szétszórt elhelyezkedése stb.) egyre kevésbé teszi lehetővé, hogy napi mozgásukhoz a tömegközlekedést vegyék igénybe, legalábbis annak mai formájában. Ennek egyenes következménye, hogy a szuburbanizáció során megnövekedő közlekedési igények kielégítésében egyre nagyobb szerepet játszik az egyéni közlekedés, vagyis a személygépkocsi. Nehézkes és rossz hatékonyságú tömegközlekedési rendszereinkben ez az arány vélhetően még nőni is fog. Tanulmányunkban ezeket a problémákat Győr esetében vetjük fel empirikus felmérések alapján. Győr napjainkban (Székesfehérvárra( vetekedve) a legnagyobb ingázó célpont, naponta mintegy harmincezer ember érkezik a városba dolgozni, tanulni, elsősorban a közeli településekről. A szám növekszik, s nem csupán a gazdasági fejlődés miatt, hanem az aktív korúak kitelepedése miatt is.
Kulcsszavak: szuburbanizáció; tömegközlekedés; közlekedés; ingázás
Gyors ténykép
2004 és 2006 között az Európai Unió Strukturális és Kohéziós Alapjaiból Magyarország a kötelező hazai társfinanszírozással együtt várhatóan mintegy három és fél milliárd euró támogatásban részesül. A Pályázat Előkészítő Alap I. pályázati felhívását 2003 májusában írták ki, a nyertes projektötletek kiválasztása 2003 novemberében lezárult. A tanulmány a Dél-Alföldön beadott projektötleteket vizsgálja regionális és országos összehasonlításban.
Kulcsszavak: Európai Pályázat Előkészítő Alap; EU-támogatások; operatív programok; Európai Unió; tervezés
Kitekintő
A kistérség olyan természetes körzet, amelynek létét a különböző kapcsolati hálók mutatják meg. Napjainkban egyre komolyabbá váló kérdés: mivé lesz a nemzeti centrum, és milyen jelentőségre tesznek/tehetnek szert a félperifériaként működő kis és nagyobb tájak? Milyen identitásfolyamatok indulnak el és erősödnek fel, illetve ezek miként strukturálják át a politikai érdekérvényesítés cél- és kategória-rendszerét? Bizonyosnak tűnik: a (kis)régió aspirációs keretként kutatási szemléletmódokba is bekerül. Ezért tarthat kutatói érdeklődésre számot a (kis)térségi &építkezés folyamata, illetve annak esetleges elmaradása. Jelen kutatás — az Etnikai térfolyamatok, politika és társadalom Románia négy, eltérő típusú kistérségében című, átfogó kutatás részeként — célja a kistérségi civil világ innovációs potenciáljának, létének és mibenlétének a vizsgálata.
Kulcsszavak: kistérség; civil szféra; alapszükségletek; érdekvédelem; innovációs potenciál; stratégia; civil integráció
Egy adott régió fejlettségét, elmaradottságát és megosztottságát számos tényező együttesen határozza meg. Amikor ezen tényezőket számba vesszük, feltétlenül meg kell különböztetnünk a fejlettség mennyiségi és minőségi elemeit. A mennyiségi elemek egy adott időpillanatban jellemzik az egyes régiók gazdaságát, míg a minőségi tényezők ennél tovább mutatnak, lehetőséget adnak az adott régió fejlődési potenciáljának és fejlődési irányának becslésére is. A szerző tanulmányában egyrészt vizsgálja az információs- és kommunikációs-technológiai fejlettség, mint regionális minőségi, s az egyes régiók megosztottságát manapság nagyban meghatározó fejlettségi tényező eltéréseit a közép- és kelet-európai térségben, s ezen belül hazai kistérségi szinten is. Másrészt megkísérli az információs társadalom regionális szintű fejlesztési lehetőségeit feltárni, különös tekintettel a kistérségi szintre.
Kulcsszavak: információs társadalom; elektronikus kereskedelem; informatikai infrastruktúra
Az Európai Unió jövője szempontjából alapvető fontosságú az Európai Alkotmányos Szerződés ratifikálása. A cikk írásakor már három tagállam parlamentje (Litvánia, Magyarország és Szlovénia) ratifikálta a dokumentumot. Az első népszavazást február 20-án tartja Spanyolország. Az alkotmányos folyamat 2002 februárja és 2004 júniusa között tartott. A cikk megpróbálja áttekinteni, hogy az új tagállamok, különösképpen Magyarország milyen stratégiával vett részt a folyamat első részében, az Európai Konvent munkájában. (A Konvent 2002 februárja és 2003 júniusa között tevékenykedett.) A Konvent által elfogadott alkotmánytervezet alapjában véve meghatározta a kormányközi konferencia (IGC) vitáinak kontúrjait. A Konvent volt az első olyan uniós testület, amelyben a 25 tagállam egyenlő jogokkal vehetett részt a tanácskozásokon: ez mintegy előre vetítette, hogy 2004. május 1. után milyen lesz a kibővült Unió működése.
Kulcsszavak: Európai Alkotmány; Európai Konvent
Könyvjelző
Az MTA Regionális Tudományos Bizottsága hírei
Könyvajánló
Tartalom, Szerzők, Információk