Címlap
Tanulmányok
A regionalizmus napjainkban egyre inkább előtérbe kerül mint a közigazgatás és a fejlesztési politika egyik lehetséges útja. Míg azonban a területi alapon szervezett közigazgatásnak évezredes múltja van, a regionális fejlesztési politika csak az elmúlt évtizedekben jelent meg a fogalomtárban. Ez a tendencia felerősödött hazánknak az Európai Unióhoz való csatlakozása nyomán, mivel tagságunkkal a regionális politika alapjaihoz való hozzáférés is együtt jár. A tanulmány egyik célja, hogy átfogó gondolatmenettel bemutassa a regionális fejlesztés szükségszerűségét a gazdaság és az állami feladatvállalás oldaláról három szempont szerint: az elméleti megfontolások, a nemzetközi tapasztalatok és a magyar regionális gazdasági és intézményi folyamatok elemzésével. Az elemzés részét képezi a regionális intézményrendszer vizsgálata a jogi környezet, a politikához való viszony, a szakpolitikai orientáció, ill. a források feletti rendelkezés szemszögéből. A vizsgálati eredmények alapján megkísérlünk válaszokat adni a regionális politika hazai továbbfejlesztésének lehetőségeiről. Végkövetkeztetéseinkben egyértelműen a további fiskális és politikai decentralizáció mellett foglalunk állást, és gyakorlati lépéseket javasolunk ennek véghezviteléhez. A decentralizáció hatékonyabb alternatívát jelent a központi kiegyenlítő intézkedéseknél.
Kulcsszavak: regionális politika; intézményrendszer; decentralizáció
A tanulmány áttekinti az innováció-alapú regionális fejlesztés nemzetközi (USA és EU[15]) tapasztalatait, gyakorlatát, kiemelve az ezek, illetve az ide vonatkozó szakirodalom alapján fontosnak ítélt elemeket. A cikk középpontjában az innováció-alapú — különös tekintettel az egyetemek által beindított — regionális fejlesztés hazai lehetőségeinek vizsgálata áll, elsősorban szabályozási, finanszírozási és intézményi oldalról megközelítve.
Kulcsszavak: innováció-politika; regionális fejlesztés; egyetemi K+F; szabályozási környezet
Tanulmányunk egy olyan kutatás eredményeit foglalja össze, amelynek keretében felmértük, hogy a Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Program megvalósításának első három évében (2000-2003 között) milyen közvetlen és közvetett területfejlesztési források érkeztek a régióba, ezekből a regionális program mely elemei és milyen mértékben kerültek támogatásra, milyen volt a források elosztási mechanizmusa és milyen lépéseket tettek az érintett szereplők a források összehangolása érdekében. Az elemző rész után javaslatokat fogalmazunk meg a rendszer továbbfejlesztésére vonatkozóan.
Kulcsszavak: területfejlesztési eszközrendszer; regionális támogatások; regionális és megyei fejlesztési programok; fejlesztési források összehangolása; támogatások elosztási mechanizmusa
Gyors ténykép
Az 1980-as évek elejétől az Amerikai Egyesült Államokban és Nyugat-Európában egyre fontosabb szerepet játszó, majd a rendszerváltás után a magyarországi önkormányzatoknál is megjelenő terület- és településmarketing egyik igen fontos összetevője a kommunikációs tevékenység. A tanulmány a hazai önkormányzatok ennek keretében publikált kiadványait elemzi, és azt vizsgálja, hogyan próbálják meg a települések ezek segítségével felhívni magukra a potenciális beruházók figyelmét.
Kulcsszavak: terület- és településmarketing; kommunikációs tevékenység; kiadványok
Pécs és régiója hosszú idő óta kiemelt jelentőségű közösségi feladatként értékeli a környezetvédelem és környezet-egészségügy problémáinak hatékonyabb megoldását. A régió gazdasági és társadalmi szereplőinek támogatása és a környezettudatos piaci-társadalmi szemlélet kialakításának szándéka ösztönözte az ÖKOVÁROS—ÖKORÉGIÓ Program elindítását. A Program koncepciójának lényege, hogy a térségi fejlesztések és a városüzemeltetés során a fenntartható fejlődés elemei érvényesüljenek. A Program elindítását az a felismerés is erősítette, hogy az uniós csatlakozás új kötelezettségeket jelent minden gazdálkodó szervezet számára. Ezeknek a kötelezettségeknek a teljesítése nem többletköltséget okoz, hanem megfelelő koordináció és kooperáció után a gazdaság egyik szegmensében keletkező kimenet a másik szektorban bemenetként szolgálhat, ezáltal is kímélve az elsődleges nyersanyagok felhasználását. Társadalmi feladatvállalása tekintetében a Program egy olyan öko-szociális szemlélet közvetítését és megvalósításának elősegítését vállalja fel, amelyben a természeti környezet, a helyi közösségek és a gazdaság szereplőinek érdekei egymást erősítő, és nem egymással rivalizáló módon jelennek meg.
Kulcsszavak: fenntartható fejlődés; öko-szociális szemlélet; kooperáció; ökológiai lábnyom
Kitekintő
Az EU-ban a vidékfejlesztési támogatások a Közös Agrárpolitikán és a strukturális politikán belül jelennek meg. Az utóbbi időben mindkét területen lényeges reformok zajlottak le. A tanulmány részletesen elemzi azt, hogy ezeknek a reformoknak milyen hatása lesz a 2006-2013 közötti programozási időszakban a vidékfejlesztési támogatásokra. Továbbá javaslatokat tesz arra vonatkozólag, hogy a leendő NVT II.-ben és az AVOP II.-ben milyen célokat és prioritásokat célszerű megfogalmazni.
Kulcsszavak: vidékfejlesztés; KAP; Európai Mezőgazdasági Alap a Vidék Fejlesztésére; III. Kohéziós Jelentés
Az Európai Unió belső és külső határainak hossza jelentős mértékben megnőtt. 2004-ben az Európai Unió eddigi történetének a legnagyobb területi bővülését a legnagyobb arányú és minőségileg legjelentősebb határváltozás kísérte: az EU belső és külső határainak arányai felcserélődtek. Az európai uniós csatlakozás következményeinek értékelésénél az a három határszakasz különül el a leginkább egymástól, amely Magyarország határait és határ menti régióit megosztja az EU csatlakozás után.
Kulcsszavak: EU csatlakozás; belső és külső határ; határ menti térség; eurorégió
Az Európai Unió történetének legnagyobb léptékű bővítése zajlik napjainkban. Az eddigiektől eltérően sok ország, nagy területek, nagyszámú népesség kerül az Unió keretei közé. Közös jellemzőik határozottan eltérnek a „törzstagokétól", általában szegényebbek, jelenkori demokráciájuk sérülékenyebb. Érdekes közös jellemvonást ismerhetünk meg a csatlakozási népszavazásaik eredményeinek áttekintésekor is. Általában hosszú „előszobázás" (10 év) után kerültek csak a szervezetbe, a végkifejlet referendumain kis részvétel mellett került sor a belépési szándék szentesítésére. Mi húzódhat a népszavazások hasonlóságai mögött, a jövőben meddig lesz a blokk egységes, a régi tagoktól eltérő?
Kulcsszavak: Európai Unió; referendum; Kelet-Közép-Európa
Versenyképesség
Napjaink egyik legfontosabb kihívásává vált annak megismerése, hogy hogyan lehet versenyezni a globális világban. A globalizáció hatására a piaci verseny egyre inkább világméretűvé válik, a nagyvállalatok versenystratégiái átlépik a nemzeti piac adta lehetőségeket, és kiterjesztik a piaci versenyt az egész fejlett világra. A magyar gazdaság, mint kis méretű, nyitott gazdaság nagy mértékben ki van téve a globalizáció által diktált nemzetközi folyamatoknak, melyek a magyar területi fejlődésre is alapvető befolyást gyakorolnak. Jelen tanulmány célja, hogy a nemzetközi szakirodalom és a rendelkezésre álló statisztikai adatok alapján két olyan magyar megye (Győr-Moson-Sopron és Békés megye) közötti fejlettségbeli különbséget kimutassa, amelyek közül az egyiket a mindennapi szóhasználatban „fejlettnek", a másikat „fejletlennek" tartanak, majd az ismert modellek szerinti fejlettségi fázisokba sorolja. Az eltérő fejlettségű térségek nem kezelhetőek ugyanazon gazdaságfejlesztési cselekvéstervvel. Mindkét térség — a nemzetközi gyakorlatból átvett legjobb gazdaságfejlesztési modellek megfelelő adaptációja révén — beavatkozást igényel, s ezáltal hosszú távon egyaránt sikeres lehet a globális versenyben.
Kulcsszavak: regionális versenyképesség; regionális gazdaságfejlesztés
Az MTA Regionális Tudományos Bizottsága hírei
Tartalom, Szerzők, Információk