Címlap
Tanulmányok
Napjaink aktuális kérdése a magyar regionalizáció továbbvitele. E tanulmány a regionalizáció ideológiai és térelméleti alapjainak tárgyalásával, az európai új regionalizmus és a magyar gyakorlat értékelésével kíván hozzájárulni a döntés minél jobb megalapozásához. Megállapítja, hogy a jelenleg uralkodó nézet materialista, marxista és neoliberális gyökerű. E téren az 1990-es rendszerváltás sem járt paradigmaváltással. E nézettel szemben azt állítja, hogy a régiók kialakításánál választhatunk, de többnyire nincs materiális vagy a reálfolyamatokban megragadható tényszerű imperatív alapja. Ezért a regionalizáció alternatív elméleti megalapozását és gyakorlati megközelítését tartja indokoltnak. A magyar viszonyok tárgyalása során azt állítja, hogy a magyar regionalizációnak Trianon óta nincsenek nemzetiségi kulturális alapjai. A jelenlegi gazdasági folyamatok területi vetületeivel sem indokolható a nemzeti szint alatti régiók kialakítása. Magyarországon a regionalizáció döntően a tudományos és a politikai diskurzusban zajlik. De a fő mozgatóerő nem a hatékonyabb és demokratikusabb államberendezkedés, az autonóm regionális politika feltételrendszerének a kialakítása, hanem döntő mértékben külső európai uniós pragmatista tényezők. A szerző véleménye szerint az „európai új regionalizmus" kifulladni látszik, és kétséges, hogy uniós támogatás nélkül a belső hajtóerők képesek lesznek-e továbbvinni a regionalizmus ügyét, amelyet végső soron nem egyenlő felek közötti hatalmi harc fog eldönteni.
Kulcsszavak: régió; regionalizmus; „új regionalizmus”; magyar regionalizáció; térelmélet
A szerző bemutatja és elemzi a szegénység(politikák) nemzetközi, különösen kelet-európai jellemzőit, a tipikus magyarországi társadalmi periféria folyamatokat, szociális kihívásokat. Az elemzés során bizonyítja, hogy a szegénység nemzeti, regionális, etnikai és nemi sajátosságokkal is bír. Magyarországon belül is jelentős területi szegénység differenciák tapasztalhatók, s a rendszerváltozás óta eltelt másfél évtizedben a rétegződési legyező is szétnyílt. A tanulmány többek között megállapítja, hogy a társadalomból való kizáródás fő okai a szegénység, az újratermelődő egyenlőtlenségek, az etnikai, nemi, kor szerinti vagy vallási diszkrimináció, a kulturális hiányok, a munkanélküliség, s mindezekből következően a munka és hajlék nélkül maradtak számának növekedése, a kapcsolati rendszerek szétzilálódása, majd megszűnése. Több, friss empirikus vizsgálat eredményeit feldolgozva bizonyítja továbbá, hogy a hasonló társadalmi helyzetű cigány és nem cigány népesség helyzete között ma is jelentős, jellemzően a roma népesség halmozott hátrányait nyomatékosító és tartósító tendenciák érvényesülnek.
Kulcsszavak: cigányság; marginalizáció; szegénység; szegregáció; társadalmi egyenlőtlenség; társadalmi kirekesztés
A szerző áttekinti a társadalmi kirekesztés vizsgálatának elméleti hátteréül szolgáló legfontosabb szociológiai irányzatokat, valamint vizsgálja a jelenség mérésére szolgáló indikátorok kidolgozásának folyamatát. A tanulmány továbbá végig követi a kirekesztett társadalmi csoportok helyzetének alakulását a rendszerváltás óta eltelt másfél évtizedben. Szorgalmazza a területi szintű szociálpolitikai tervezés reformjának szükségességét.
Kulcsszavak: társadalmi kirekesztés; társadalmi indikátorok; halmozottan szegények; települési hátrány; etnikai szegénység
A tanulmány elméleti és empirikus eredmények tükrében vizsgálja az információs társadalom fejlődéséből adódó egyenlőtlen helyzeteket, a digitális szakadék fogalmát. A téma aktualitását az adja, hogy a digitális téren bekövetkező társadalmi és területi lejtő a korábbi egyenlőtlenségek 21. századi újjászületésének tekinthető. Az elemzésben foglalkozunk egy potenciális célcsoport, a romák információs társadalommal kapcsolatos attitűdjeivel, szerepkészletével is. A roma társadalmi csoportokkal készült kérdőíves vizsgálat adatai alapján sürgetjük azt, hogy a földrajzi periférián élő társadalmi csoportok számára induljanak a helyi igényeknek megfelelő digitális e-esélyegyenlőség politikák.
Kulcsszavak: digitális egyenlőtlenségek; területi lejtő; információs társadalom; roma társadalmi csoportok
Gyors ténykép
Az egykor szinte minden magyar településen megtalálható, a későbbiekben jobbára városi jelenségnek tekinthető kultúraközvetítő elem, a mozi, 2002-ben mindössze a városok 51,9%-ában, a községek 2,9%-ában működött. Az ellátottság területi különbségeinek oktatáspolitikai, fejlesztéspolitikai vetülete egyaránt van, s a kérdéskörnek újabb aktualitást ad a közelmúltban hatályba lépett mozgóképtörvény.
Kulcsszavak: mozi-ellátottság; területi különbségek; Nemzeti Alaptanterv; mozgóképtörvény; városfejlesztés
Kitekintő
A tanulmány az amerikai vállalatok térszerveződését vizsgálja 1990 és 2000 között a nem banki amerikai transznacionális vállalatok többségi amerikai tulajdonban lévő külföldi leányvállalatainak megoszlásán keresztül. A kutatás az Amerikai Gazdaságelemző Hivatal (Bureau of Economic Analisys [BEA]) Interneten is elérhető adatbázisára épült.Az elemzés arra keresi a választ, hogy a 20. század utolsó évtizedében az amerikai vállalatok milyen világgazdasági pozícióval rendelkeztek, miként alakult e vállalatok nemzetköziesedettsége, hogyan módosult a vállalatok térszerveződése, valamint hogy az ágazati folyamatokat tekintve milyen változások következtek be, és az egyes iparágak lokalizációja hogyan alakult.A tanulmány az amerikai transznacionális vállalatok nemzetközi jelentőségének bemutatásával indít, ezt követi a vállalati tevékenység általános regionális elemzése, majd az egyes iparágak területi folyamatainak ismertetése, végezetül pedig sor kerül az amerikai vállalatok kelet-európai és magyarországi tevékenységének rövid felvázolására is.
Kulcsszavak: térszerveződés; transznacionális vállalat; leányvállalat; nemzetköziesedés; vagyon
Versenyképesség
A tanulmány célja, hogy megpróbálja feltárni és összegezni egy térség, jelen esetben a Közép-dunántúli régió valamennyi olyan szervezetét, intézményét és szereplőjét, melyek a kínálati oldal aktoraként közép- és hosszú távon akár aktívan, akár passzívan hatást gyakorolhatnak a régió innovációs folyamataira. A kínálati oldalon megtalálható szereplők tevékenységének egy egységes, a hálózati együttműködést és az erőteljes specializáción alapuló munkamegosztást előtérbe helyező koncepció részeként történő tudatos fejlesztése eredményeként lehet létrehozni azt a regionális innovációs rendszert, amely hosszú távon képes hozzájárulni a régió jövőképének ( Közép-Dunántúl váljék az innováció régiójává") megvalósításához. A tanulmány a régió gazdasági szerkezetváltásának és kutatás-fejlesztési tevékenységének legfontosabb sajátosságait követően sorra veszi a leendő regionális innovációs rendszer lehetséges elemeit, így a felsőoktatási és kutatóintézeteket, az ipari parkokat és valamennyi olyan szervezetet (inkubátorházak, vállalkozásfejlesztési szervezetek, klaszter kezdeményezések, kamarák stb.), amely szolgáltatásaival hozzájárulhat a vállalkozások innovációs képességeinek javulásához.
Kulcsszavak: innováció; regionális innovációs stratégia; vállalkozásfejlesztés; gazdaságfejlesztés; területfejlesztés
Az Európai Unióban elfogadott értelmezés alapján az innovációs képesség döntően befolyásolja a vállalkozások versenyképességét, sikerességét. A tanulmány kísérletet tesz arra, hogy igazolja, az innováció egy elmaradott, jelentős hátrányokkal küszködő magyarországi régió esetében is hajtóerejét képezheti a gazdaság versenyképes működésének. A hazai kis- és középvállalkozások innovativitását számos tényező befolyásolja, melyek között megtaláljuk a vállalkozások alapjellemzőit ugyanúgy, mint a vállalkozások humán kapacitásának színvonalát. Az innovációs folyamatok előmozdítása érdekében regionális szinten nagy szerepe van egy hatékony innováció-finanszírozási rendszer, valamint egy koherens innovációs intézményrendszer kialakításának.
Kulcsszavak: innováció; kis- és középvállalkozások; Dél-dunántúli régió; innováció-finanszírozás
Könyvjelző
Tartalom, Szerzők, Információk