Címlap
Tanulmányok
Az egyetemes történeti összefüggéseket is érintő tanulmány a magyarországi perifériaképződés történelmi előzményeit és következményeit igyekszik bemutatni. A szerző a centrum—periféria viszonyrendszer történelmi dimenzióit tárgyalva részletesen elemzi a belső (pl. Közép-Tiszavidék) és külső (határ menti) perifériák sajátosságait, s mindenekelőtt az Alföld nagyrégió példáján keresztül is feltárja a hátrányos, esetenként a halmozottan hátrányos helyzet jellemzőit, utalva a területi egyenlőtlenségek csökkentésének és az elmaradott térségek felzárkóztatásának lehetőségeire.
Kulcsszavak: perifériaképződés; centrum–periféria viszonyrendszer; belső- és külső periféria; Alföld
Lezárult egy korszak 2004-ben a magyar területfejlesztés és a kistérségek történetében. A tanulmány áttekintést ad erről a bő egy évtized kistérségeket illető legfontosabb kérdéseiről. Az egész korszakban és napjainkban is folyamatosan napirenden lévő probléma a kistérségek területi kerete. A másik alapkérdés a nevezéktaninak tűnő vita a tartalmi kérdések manipulációjáról. Igen kevéssé feltárt a kistérségek eltérő, sajátos fejlődését bemutató kistérségtipológiai kérdéskör. A jelenlegi folyamatok figyelembevételével a tanulmány egy jövőkép megfogalmazására is kísérletet tesz.
Kulcsszavak: önkormányzati területfejlesztési társulás; kistérségi tipológia
Az autópályák és a városok szerkezete közötti kapcsolat több összefüggésben is vizsgálható. Tanulmányozhatók egyrészt azok a városok, amelyek alapszerkezetét a közúti közlekedés folyamatai határozták meg, másrészt pedig az utóbbi évtizedek szuburbanizációs folyamatai, melyek a regionális különbségek mellett az egész világon jellemzőek. A szuburbanizációnak több káros hatása van, melyeket sokan az autópályák létével kapcsolnak össze. Vannak olyan elképzelések, amelyek segítségével e hatások mérsékelhetők. Cikkünk e kérdésekről igyekszik rövid áttekintést nyújtani.
Kulcsszavak: autópálya; térszerkezet; szuburbanizáció; peremváros; közlekedési folyosók; logisztika
A tudás egyre gyakrabban mint erőforrás szerepel napjaink területfejlesztési elképzeléseiben. A tudásalapú társadalom, gazdaság kialakítása intenzíven felvetette a tudás fogalmának, jellemzőinek közgazdaságtudományi újragondolását. A tudás egyre jelentősebb szerepet tölt be a regionális tudomány vizsgálatainál is: a regionális egyenlőtlenségek kérdését egyre többen az eltérő tudástőkével, az ehhez kapcsolódó társadalmi tőkével magyarázzák. A regionális gazdaságfejlesztés számára a tudás teremtésének, transzferének közgazdaságtani és területi jellemzői alapvető fontosságúak, melyeket tekintetbe kell venni különböző fejlesztési programok megtervezésénél, főleg a regionális innovációs stratégiák kidolgozásánál. A tudással foglalkozó szakirodalom kiemelten foglalkozik a tudásteremtés és tudástranszfer lokális tényezőivel, amelyek az ún. hallgatólagos tudás fogalmára épülnek. A tanulmány a hallgatólagos tudás fogalmán alapuló modelleket tekinti át a szervezeti tudásteremtés nemzetközi szakirodalmából, kitérve a modellek értelmezhetőségére. A lokális tudásteremtés és tudástranszfer ún. tudásspirál modelljére ad kiterjesztést a szervezeti modellek újabb eredményeinek adaptálásával. A tudásteremtés elveinek területfejlesztési alkalmazhatóságára egy finnországi (Tampere) gyakorlati példa bemutatásával világít rá.
Kulcsszavak: hallgatólagos tudás; tudásspirál; lokális tudásteremtés; tudástranszfer
Gyors ténykép
Az Európai Unió tagországaiban, így Magyarországon is, a vidékfejlesztést szolgáló feladatok rendszerét vidékfejlesztési intézkedéseknek vagy támogatási jogcímeknek nevezik. Vidékfejlesztési támogatásokhoz általában pályázatok révén lehet hozzájutni. A támogatások igénybevételének feltétele nemzeti fejlesztési terv és közösségi támogatási keretterv kidolgozása, illetve tagországi és EU bizottsági elfogadása. A vidékfejlesztési támogatások legfontosabb forrása az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap, bár a finanszírozásban más Strukturális Alapok is részt vesznek.
Kulcsszavak: vidékfejlesztés; támogatási rendszer; támogatási dokumentumok
A 20. század végére a világméretűvé vált globalizáció eredményeképpen létrejött transznacionális vállalatok határon túli akvizíciók és fúziók segítségével gazdasági és politikai hatalmukat igyekeznek a földkerekség egészére kiterjeszteni. A termékeik és szolgáltatásaik révén uniformizált fogyasztói társadalomnak azonban nem csak jóléti hatásai vannak. A környezetszennyezés és a katasztrófák napjaink égető problémái, amelyek megoldása nemcsak a transznacionális vállalatok feladata, hanem a miénk, fogyasztóké is.
Kulcsszavak: transznacionális vállalat; akvizíció; fúzió; környezet
A szerző többféle adat és mutató segítségével próbálta feltérképezni és beazonosítani a Budapesten kívüli magyar regionális bank- és pénzügyi központokat. Ennek eredményeként megállapítható, hogy a legnagyobb gyakorisággal az öt vidéki — magyarországi léptékben gondolkodva — nagyvárosban fordulnak elő olyan központi funkciók, amelyek a többi város közül mintegy kiemelik ezen nagyvárosokat. Összességében megállapítható, hogy nemcsak a fejlett piacgazdaságokban, hanem hazánkban is bizonyos alapvető pénzügyi funkciók és intézményi formák (például bankok) földrajzilag sűrűbb eloszlásban vannak jelen a gazdasági térben.
Kulcsszavak: bankközpont; bankrendszer; fiókhálózat
Versenyképesség
A hazai városhálózat kutatása a kilencvenes évek elejétől új lendületet vett. A rendszerváltozás alapvetően átformálta a hálózat egészét. Új funkciók jelentek meg, amelyek a városi gazdaságokat átrendezték, egyes korábbi alakító és meghatározó gazdasági bázisok leépültek, míg mások, esetleg eddig ismeretlenek viszont megjelentek. A városi jogállással rendelkező települések száma is ugrásszerűen megnőtt. Nemcsak a számszerű növekedés jellemezte a városhálózatot, hanem annak egységei között látványos verseny indult meg, mivel a szerepkörök megkövetelték, hogy maguk a városok is új kínálati elemeket alakítsanak ki a befektetőknek, a betelepülni vágyóknak. Tanulmányunkban a rendelkezésre álló legfrissebb statisztikai adatok és az általunk gyűjtött különböző innovációs mutatók alapján feltérképezzük a hazai városhálózat jelenlegi megújuló képességének belső szerkezetét, klaszter struktúráját. Lokalizáljuk a vezető szerepkörű centrumokat és alcentrumokat. Egyszerűbb formában feltárjuk a folyamatok mögötti területi egyenlőtlenségeket is úgy, hogy szem előtt tartjuk a korábbi politikai rendszerből örökölt adottságokat és a rendszerváltozásból fakadó transzformációs tendenciákat is.
Kulcsszavak: városhálózat; átrendeződés; megújító képesség; innovációs rendszer; területi egyenlőtlenségek
Könyvjelző
Könyvajánló
Tartalom, Szerzők, Információk