Címlap
Tanulmányok
A tanulmány több időkeresztmetszetre — 1910, 1965, 1995, 2000 — készített empirikus hierarchiavizsgálat, illetve a városi funkciók mennyiségi oldalának meghatározására végzett számítások eredményeit veti össze a városhálózatban bekövetkezett változások felmérése céljából. A szerzők megállapítása, hogy a 20. század urbanizációja nem járt a városi funkciójú települések számának látványos emelkedésével; hogy a városhierarchia struktúrája szilárdnak bizonyult a magunk mögött hagyott évszázadban, miközben az egyes hierarchia-szintek állománya természetesen cserélődött. A szerzők a településfejlesztés figyelmébe ajánlják a hierarchikus pozíciójukban erősen visszaeső városokat (Sátoraljaújhely, Balassagyarmat, Jászberény, Makó, Mohács stb.). A városhierarchiában való emelkedésnek három mozgatórugója volt a 20. században: az iparosítás, az agglomerálódás és az idegenforgalom.
Kulcsszavak: történeti földrajz; városfogalom; településhierarchia; városhálózat
A tanulmány egy strukturalista szemléletű modell — a Coleman mikro-makro rendszerviselkedés modell — lakóterületek fizikai és ezzel összefüggő társadalmi átalakulásának dinamikájára vonatkozó alkalmazhatóságát tárgyalja. A mikro és makro vizsgálati szintek összekapcsolásának jelentőségére hívja fel a figyelmet. A cikk a modell bemutatása és magyarázata mellett területspecifikus alkalmazásának lehetőségére is kitér.
Kulcsszavak: lakókörnyezet minőségi dimenziója; lakókörnyezeti dinamika; mikro és makro kutatási szint; rehabilitáció
A rendszerváltást követően a magyar gazdaságban is érvényre jutottak a piacgazdaság szigorú törvényei, amelyek intenzív átalakulásra késztették a hazai vállalkozásokat. A megváltozott körülményekhez történő alkalmazkodás egyik aspektusa a telephelyek térbeliségének felülvizsgálata, vagyis a relokáció. A folyamat révén a korábbi erős koncentráció mérséklődik, hiszen a cégek jellemzően a városkörnyéki településeken keresnek maguknak új telephelyet.
Kulcsszavak: Magyarország; decentralizáció; gazdasági átalakulás; szuburbanizáció
A diszkurzív megközelítés terén a kilencvenes évektől kezdve igazi „boom" figyelhető meg, nem utolsósorban a területi kérdésekkel foglalkozó szakirodalomban is. Ez a nyelvi közlést előtérbe állító nézőpont a térfogalmakat mint az emberi kommunikáció nélkülözhetetlen elemeit és termékeit fogja fel, melyek maguk is a valóságot alakítják. A szerző tárgyalja ezek jellegzetességeit, illetve bemutatja, hogyan tekinthetünk a térstruktúrák létrejöttére mint a térről való beszéd eredményére, s ez milyen kérdéseket vet fel. Mindezt, ahol lehet, a régiók, illetve azok hazai kialakulásával, kialakításával kapcsolatos példákkal teszi, mely most a térről való beszéd egyik leggyakrabban felbukkanó tárgya.
Kulcsszavak: tér; térfogalom; térértelmezés; nyelv; diskurzus; régió
Gyors ténykép
Jelen tanulmány arra a következtetésre jut, hogy a jelzáloghitelezés által létrehozott tőkeáramlásban háttérbe szorulnak a kistelepülések. A szerző véleménye szerint a termőföldalapú jelzáloghitelezés a falvak felé fordíthatná a tőkeáramlást. A szerző a regisztrált családi gazdálkodók adataiból és az FHB hitelfeltételeiből kiindulva modellszámítást mutat be a gazdák termőföldalapú hitelezhetőségére. A modellszámítás eredménye, hogy egy átlagos gazdálkodó 6,7 M Ft termőföldalapú jelzáloghitelt lenne képes felvenni. Elégséges jövedelem igazolása nélkül 500 eFt/ha földárral számolva 10 hektár, 800 EFt/ha-os átlagárral számolva pedig 7 hektár a hitelezhetőség alsó határa. Több mint 72 Mrd Ft földalapú jelzáloghitel lenne kihelyezhető a családi gazdálkodókhoz.
Kulcsszavak: regionális különbségek; tőkeáramlás; jelzáloghitelezés; termőföld; családi gazdaság
Kitekintő
A tanulmányban három olyan jogszabály bemutatására kerül sor, amelyek kiválasztásánál szerepet játszott a területi tervezés jogi szabályozásának központi szerepe, illetőleg olyan területi rendszer kialakítása és szabályozása, amely közel áll a magyar területi beosztási rendszerhez. E három tartományi törvény a burgenlandi, illetve a voralbergi területi tervezésről szóló tartományi törvény, valamint a tiroli területrendezési törvény. A területrendezés olyan tág kategória Ausztriában, amelybe belefér a mi fogalmaink szerint értelmezett területfejlesztés-rendezés, területi tervezés, sőt a regionális politika is. Ugyanakkor a vizsgált jogszabályok alapján megállapítható, hogy az egyes tartományi törvények területi tervezésre vonatkozó részei elősegíthetik mind a hazai értelemben vett területfejlesztés, mind pedig a területrendezés — különösen az alapelvek, célok meghatározására vonatkozó — jogszabályi rendezését.
Kulcsszavak: területi tervezés; területrendezés; területi programozás; regionális politika; jogi szabályozás
Tértörténet
Magyarország geopolitikai helyzetében a 20. században többször történt jelentős változás. Ezek a fordulópontok meghatározták a magyar katonai stratégia tartalmát is. A tanulmány azt vizsgálja, hogy a geopolitikai helyzet átalakulása hogyan hatott a katonai stratégia térszemléletére a trianoni békeszerződéstől napjainkig.
Kulcsszavak: geopolitika; katonai stratégia; földrajzi tér
Könyvjelző
Könyvajánló
Tartalom, Szerzők, Információk