Címlap
Tanulmányok
A világvárosi szerepkörök közül a tanulmány második részében a szerző három különleges „puha" tényezőcsoportot vizsgál. A tudásgazdasággal kapcsolatosak közül (a K+F ráfordítások, intézmények, innovációk terjedése, innovatív termékek felvétele stb. alapján) az innovációs színvonal és a kutatás/felsőoktatás számbavétele történt meg. A második tényezőcsoportot a fejlett (városi) infrastruktúrát feltételező, nagy embertömegeket mozgató világraszóló vallási, kulturális és sportrendezvények alkotják. Közülük a legnagyobb közlekedési forgalmat a hívők milliói által rendszeresen látogatott vallási központok, zarándokhelyek, „szent városok" keltik. A vallási szerepkörökkel szemben, melyek csak kivételesen kötődnek a világvárosokhoz, a kulturális rendezvények már gyakrabban metropoliszok, míg az olimpiák és világbajnokságok színterei főként milliós városok. Külsődleges jellemzőként a világvárosi karaktert egyre jobban kifejezik a multinacionális cégek jelenlétének méreteire utaló, tervezetten létesített irodavárosok nagyvonalú épületegyüttesei.
Kulcsszavak: világvárosok; globális városok; közlekedés; infokommunikáció
A tanulmány a regionalizáció eszközrendszerén belül a partnerség elvén felépülő viszonylag új szervezeti struktúrákat vizsgálja. Az elemzés tárgya az a problémakör, miszerint az állam számára a társadalomirányítás hagyományos jogi eszközei elégtelenekké váltak, ezért új szabályozási és intézményi struktúrák felé fordítja figyelmét. A horizontális együttműködés és koordináció jellemezte szervezetek vizsgálati terepét egyfelől az angol városfejlesztési politika, másfelől a strukturális politika regionalizálása szolgáltatja Németország példáján. A végső kérdés úgy hangzik, vajon a területi érdekegyeztetés új szervezetei mennyiben képesek hatékonyan kapcsolódni a hierarchikus közigazgatási struktúrákhoz, és mennyiben demokratikusak, illetve mint a komplex társadalmi problémák kezelésének eszközei miként értékelődnek a közigazgatás területi szerkezetének reformja szemszögéből?
Kulcsszavak: regionális fejlesztési politika; harmadik szektor; partnerség elve; hálózatok; korporatizmus; participáció
A Local Moran I módszer a területi autokorreláció vizsgálatának egy új módszere. Újdonsága, hogy nem csupán számértékkel, hanem térinformatikai megjelenítéssel mutatja a területi hasonlóságokat, illetve különbségeket. Cikkünk ezt a módszert néhány hazai példa segítségével mutatja be.
Kulcsszavak: Local Moran I; területi autokorreláció; területi statisztika
A turizmus és a migráció között meglévő kapcsolatok nyilvánvalósága ellenére azok tudományos igényű feltárásának viszonylagos háttérbe szorulása arra vezethető vissza, hogy a két jelenség átfedéseinek és különbségeinek elméleti lehatárolása számos nehézség elé állítja a kutatókat. A tanulmány elsősorban a turizmus és a migráció bonyolult kapcsolatának gyermekcipőben járó kutatása során született nemzetközi és hazai szakirodalom feldolgozására építve próbálja meg azokat az irányvonalakat kijelölni, amelyek mentén a jövőbeli magyarországi kutatások lefolytathatók.
Kulcsszavak: turizmus; migráció; szabadidő-magatartás
Gyors ténykép
A tanulmány a turizmus és a településfejlődés közötti kapcsolatok feltárására és elemzésére törekszik Gödöllő múltbeli fejlődési folyamatai és a jelenlegi helyzet vizsgálata alapján. A történeti áttekintést követően a helyzetkép a kölcsönhatás bemutatására összpontosít, majd egy lehetséges továbbfejlesztési vagy fejlődési irányt vázol fel. A cikk a városbeli adottságok, az idegenforgalmi helyzet és a turisztikai fejlesztések szintetikus elemzését SWOT-analízis felhasználásával összegzi.
Kulcsszavak: turizmus; településfejlődés; Gödöllő
A külföldi tőke szerepe a magyar gazdaságban kiemelkedő. Cikkünkben az Amerikai Egyesült Államok és Németország magyarországi beruházásainak területi és ágazati jellemzőit hasonlítjuk össze az 1993 és 2000 közötti időszakban. A két ország befektetéseinek vizsgálata lehetőséget kínál annak bemutatására, hogy a befektetők földrajzi távolsága hogyan befolyásolja a beruházás területi megoszlását. Vizsgáljuk, hogy az egyes megyékben mekkora abszolút és relatív súlyt képviselnek a német, illetve az amerikai befektetések. Emellett áttekintjük a beruházások szektorális megoszlásának változását is.
Kulcsszavak: működőtőke-befektetés; Németország; Amerikai Egyesült Államok; területi koncentráció; ágazati megoszlás
A budapesti agglomeráció szuburbanizációs folyamatai közepette nagy jelentőségre tesznek szert a térség településeinek elkülönülő fejlesztési stratégiái. Az elkövetkezőkben ezeknek a stratégiáknak három elkülöníthető típusát járom körbe céljaik, ideológiai hátterük, eszközrendszerük és településfejlesztési hatásaik alapján. A típusok leírása után megkísérlem elhelyezni őket a régió terében és az 1990 utáni igazgatási, gazdasági, politikai, társadalmi folyamatok összefüggéseiben, értékelni őket egy koherens területfejlesztéspolitika kialakításának szempontjából.
Kulcsszavak: budapesti agglomeráció; települési stratégia; szuburbanizáció; településfejlesztés
Kitekintő
Az alábbi tanulmány arra tesz kísérletet, hogy viszonylag általános szociológiai szempontú megközelítésben határozza meg a regionalizmus időszerű és bizonyos értelemben ellentmondásos problematikáját. Mindezt a Vajdaság jelenlegi helyzetén, Szerbia demokratizálódása, decentralizációja és alkotmányozása szükségességén keresztül szemléli.
Kulcsszavak: regionalizálódás; Szerbia; Vajdaság; multikulturális
Az Osztrák—Magyar Monarchia utódállamai arra törekedtek és törekednek napjainkban is, hogy egynyelvű nemzetállamokká váljanak. A sok évtizedes nacionalizmust azonban a racionalizmusnak kell felváltania, mert az egységesülő Európában a nyelvi (nemzetiségi, kulturális) alapokon nyugvó ellentéteknek (de nem a különbségeknek!) el kell(ene) porladniuk a „versenydemokráciák" keretei között működő „piacgazdaságok" „jólétet" biztosító „tömegfogyasztási" gyakorlata során. Vajon a szlovák közigazgatás és a ráépülő területfejlesztés mennyiben járul hozzá ehhez a régóta várt folyamathoz?
Kulcsszavak: határ menti kapcsolatok; országok közötti aszimmetrikus viszonyok; Szlovákia közigazgatási és területfejlesztési intézményrendszere
Tértörténet
Az osztrák-magyar államhatár egy korábban egységes területet vágott szét, nagymértékben akadályozva a határ mentén élők mindennapi életét. Cikkünk e határ születésének gyakorlati körülményeit mutatja be, majd azokat a múlt század húszas éveiben keletkezett nemzetközi megállapodásokat, amelyek a határ menti lakosság és gazdaság korábban megszokott életvitelének, kapcsolatainak fenntartását szolgálták. Ezeket a napjainkban is tanulságos megállapodásokat a szerző mintegy forráselemzésként közli, mellékelve egy másik korban, az ötvenes években született felülbírálat jegyzőkönyveit is.
Kulcsszavak: államhatár; nemzetközi megállapodások; osztrák-magyar határ
Versenyképesség
A külföldi működőtőke-beruházás (KMT) a magyar gazdaság egyik legfontosabb hajtóereje, jelentős visszaesése az elmúlt években súlyos probléma forrása. A KMT térbeli megoszlására — kezdettől fogva — erős koncentrálódás jellemző. Kétségtelen, hogy a KMT vonzását illetően lezárult egy szakasz a magyar gazdaságban, mivel kimerültek azok a tartalékok, amelyek révén Magyarország a környező közép- és kelet-európai országokhoz képest előnyöket tudott felmutatni. Tanulmányunk a KMT magyarországi folyamatait két aspektusból — a befektetők oldaláról, illetve a helyi fogadókészség szempontjából — vizsgálja. Arra keressük végső soron a választ, vajon van-e esély arra, hogy a KMT erős területi koncentrációja oldódjon Magyarországon, azaz, várható-e, hogy az ország kevésbé fejlett területei is vonzóak lesznek a külföldi beruházók számára.
Kulcsszavak: külföldi működőtőke-befektetés; a KMT területi megoszlása; feldolgozóipari KMT; EU-csatlakozás hatása; helyi KMT-vonzó képesség; beruházásösztönző politika
Konferenciabeszámoló
Könyvjelző
Hirdetés
Tartalom, Szerzők, Információk