Címlap
Tanulmányok
A dolgozat felhívja a figyelmet a kritikai geográfiai tudás létrehozásának — definiálása, nyelvezete megalkotásának — földrajzi különbségeire. Különös fontosságot tulajdonít a társadalmi közegnek, amelyben élünk, dolgozunk, s amely meghatározza a kereteit „kritikai” cselekvéseink lehetőségeinek. Ennek sokfélesége miatt a szerző a kritikai geográfiának egy befogadóbb, ezáltal „internacionálisabb” koncepciója mellett érvel. Meg kell ismerni a tudományos világ földrajzi „perifériáit”, és fel kell ismerni a diszciplínában jelen lévő kulturális és politikai identitások pluralitásának elősegítésében játszott szerepüket. Meg kell találni a módját, hogyan építhető be a sokféleség a kritikai gondolkodásba, hogyan válhat egy új kritikai gyakorlat alapjává.
Kulcsszavak: kritikai geográfia; nyelv; földrajzi tudás; sokféleség; társadalmi közeg; periféria
A tanulmány az Európa-eszme jelentését és relevanciáját értékeli egy multikulturális, a nem európai gyökerűek jelenlétéből és szokásaiból egyre többet merítő kontinens kontextusában. A kirekesztőnek és múltba nézőnek ítélt klasszikus Európa-eszme kritikáját adva egy alternatív Európa-eszme megalkotására is kísérletet tesz. Ennek alapja a migrációs térként érzékelt Európához tartozás különleges étosza, nem pedig az európainak nevezett embercsoport tovább élő kulturális értékei. Az egységet egalitáriánus politikai elvekkel biztosítja, mint a kulturális pluralizmust és különbözőséget egyszerre támogató és összekötő EU-szintű jogok. Olyan demokratikus vitalitást nyújt, melyben nincs sem eredet-, sem célmítosz, csak a polemizáló köznép iránti elkötelezettség.
Kulcsszavak: Európa-eszme; multikulturalizmus; kulturális pluralizmus; különbözőség; állampolgár; bevándorló; hovatartozás; EU-szintű jogok
A kritikai geográfusok 1997-es alakuló vancouveri konferenciája világossá tette, hogy szükség van nemzetközi kritikai geográfia létrehozására, kiteljesítésére — de, hogy mi számít kritikainak, az nagyon bizonytalanul definiált. E cikk igyekszik megragadni e kibontakozó politikai és szellemi csoport fő jellemzőit, illetve „jelszavait”. Ma a baloldal hagyományos tanítása a befogadásra és az önreflexivitásra buzdít. Olyan vélemény is létezik, hogy minden politikai harc egyenlő, a politikát pedig gyakran összekeverik az etikával. A cikk vitatja ezeknek az álláspontoknak a hasznosságát a 21. századi nemzetközi kritikai geográfia kontextusában, s a marxista kritika erejének újragondolására szólít fel.
Kulcsszavak: kritikai geográfia; marxizmus; befogadás; reflexivitás; kapitalista kizsákmányolás; politikai harc
A Békéscsabán megrendezett 3. Nemzetközi Kritikai Geográfiai Konferencia szembesítette a hazai résztvevőket azzal a ténnyel, hogy Magyarországon a kritikai geográfia még csak a megszületés fázisában van. E tanulmány ezért arra a kérdésre keresi a választ, milyen teendői lehetnek a hazai és a nemzetközi kritikai geográfia képviselőinek, hogy megerősítsék ezt az irányzatot. Először történelmi-társadalmi összefüggésben kísérel meg néhány lehetséges magyarázatot felvillantani arra a kérdésre, hogy: vajon miért nem bontakozott ki kritikai geográfiai mozgalom Magyarországon. Az okokat azonban nemcsak a szocialista, poszt-szocialista társadalmi-gazdasági környezetben, s nemcsak a magyarországi akadémiai intézményrendszer változásaiban keresi, de a nemzetközi kritikai, illetve korábbi radikális geográfia felelősségét, a kritikai elméletek néhány hiányosságát is felveti. Végül néhány javaslatot fogalmaz meg a „teendőkre" vonatkozóan.
Kulcsszavak: kritikai földrajz; egyenlőtlen területi fejlődés; társadalomelméletek; alkalmazott földrajz; „népföldrajz”
Gyors ténykép
A 3. Nemzetközi Kritikai Geográfiai Konferencia kapcsán új fogalom jelent meg a hazai geográfiában. A magyarra talán a „népföldrajz” kifejezéssel fordítható peoples geography irányzat lényegének ismertetése, a leghíresebb, az amerikai Syracuse Egyetemen folyó projekt összefoglalása jelenik meg a tanulmány egyik célkitűzéseként. A békéscsabai konferencián a földrajzi ismeretek helyi fejlesztésben való konkrét gyakorlati alkalmazásáról elhangzott előadás nyomán pedig a „népföldrajz” hazai meghonosodásának esélyeit és egy lehetőségét tekintjük át.
Kulcsszavak: „népföldrajz” – peoples geography; kritikai geográfia; helyi fejlesztés
Tények és vélemények a kritikai geográfiáról, a 3. Nemzetközi Kritikai Geográfiai Konferenciáról
Könyvjelző
Tartalom, Szerzők, Információk