Címlap
Tanulmányok
A nyugati kultúrkörben évszázadok óta uralkodó politikai-intézményes forma, a nemzetállam, mára teljesen csődbe jutott, s nem honosítható meg a civilizációnkon kívül eső területek országaiban, mert ezekben a nemzet fogalma ismeretlen, és nem felel meg semmiféle társadalmi valóságnak. A világállam egy irreális ideológia szülötte, s halálos veszélyt jelent a mai demokráciák számára azáltal, hogy egyrészt elképzelhetetlenül megnövelné a távolságot a döntést hozók és a döntések súlyát viselők között, másrészt teljesen kiszolgáltatná a kisebbségeket a többségi csoportok, vagy egy hatalomra jutott kisebbség diktatórikus hatalmának. Az új évezred elmaradhatatlan politikai átrendeződésének szempontjából az egyetlen elfogadható megoldás tehát a nem területi, hanem kulturális alapokon nyugvó, kisebb egységek létrehozása, melyeknek működését és koordinálását a mai legfejlettebb információs és kommunikációs technológiák lehetővé teszik.
Kulcsszavak: nemzetállam; decentralizáció; regionalizáció; kommunikációs technológiák
E dolgozat a regionális tudományban eddig csak részlegesen megjelenő fogalmat, a kulturális örökséget értelmezi a terület- és vidékfejlesztés, általában a regionális politika szempontjából. Kísérletet tesz a kulturális örökség regionális szempontú meghatározására és gyakorlati szerepének vizsgálatára, egyúttal elhelyezi azt a regionális tudomány és a kapcsolódó tudományágak, szakágak viszonylatában. Kiindulópontja a térségi kulturális örökség komplex és integráló értelmezése.
Kulcsszavak: kulturális örökség; regionalizmus; területfejlesztés
A hely szelleme széles körben elterjedt, kizárólag egy tudományhoz, tudományághoz nem kötődő kifejezés. A szépirodalmi témájú írásokon túl megtalálható a posztmodern építészet és a szociológia fogalomrendszerében is. A dolgozat célja az egyes fogalmi megközelítések bemutatása mellett a genius loci értelmezése a regionális tudomány rendszerében, illetve jelentéstartalmának elválasztása a behaviorista földrajz „településimage" és „sense of place" (helyérzet) fogalmától.
Kulcsszavak: hely szelleme; regionális tudomány; településimage; településmarketing
Gyors ténykép
A Magyarországgal szomszédos hét ország közül délnyugati szomszédunkkal, Szlovéniával közös határszakaszunk a legrövidebb, ugyanakkor a határátkelőkkel legsűrűbben ellátott. Magyar oldalon is élnek szlovének, s Szlovéniában is élnek magyar nemzetiségűek. A két rurális térség találkozásánál így ideális feltételek mutatkoznak a határon átnyúló együttműködések szervezésére. Tanulmányunk ezeknek a szlovéniai területfejlesztési hátterét igyekszik bemutatni, a rendszert, a terveket, amelyekben Magyarország, a határon átnyúló tevékenység is megjelenik. Ezen túl röviden bemutatjuk a határtérség néhány együttműködését is.
Kulcsszavak: határon átnyúló együttműködés; Szlovénia; területfejlesztés
A tanulmány célja bemutatni a hazai ipari tevékenység változását az átmenet időszakában a foglalkoztatás, az értékesítés és az exportértékesítés alapján. A termelés specializálódásának és térbeli változásának jellemzői miként követik a nemzetközi fejlődést és játszanak szerepet a centrum—periféria esetekben. Igazolni, hogy a magas jövedelmű régiók tolódnak a magas termelékenységet jelentő ágazati tevékenység felé, míg az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező régiókban a munka-intenzív termelés felé.
Kulcsszavak: integrálódás; feldolgozóipar térbeli változása; regionális specializáció; ágazati koncentráció
Kitekintő
Ausztriában a tartományok számára jelentős döntési jogosítványokat biztosító szövetségi berendezkedés ellenére a területfejlesztés rendkívül csekély mértékben jelenik meg azon a szinten, ahol a legerősebbnek kellene lennie, vagyis a tartományok szintjén. A tanulmány ezen a szinten ismerteti a területfejlesztés rendszerét, s mutatja be a róluk készült jelentést.
Kulcsszavak: területrendezés; területi programozás; regionális politika; értékelési jelentés; jogi szabályozás
Könyvjelző
Tartalom, Szerzők, Információk