Címlap
Tanulmányok
Napjainkban mind a regionális és városgazdaságtannal foglalkozó munkákban, mind a terület- és városfejlesztési dokumentumokban sűrűn előforduló kifejezéssé váltak az externáliák, másképpen külső gazdasági hatások. Mind Paul Krugman „új gazdasági földrajzában", mind Michael Porter klaszter-alapú regionális gazdaságfejlesztési stratégiai gondolatrendszerében a külső gazdasági hatások központi szerepet töltenek be. A területi programok jelentős része is lényegében vagy pozitív externáliák létrehozását próbálja ösztönözni, vagy a negatív externáliák hatásának mérséklésére törekszik. Az externáliák, mint piaci tranzakciókon kívüli gazdasági hatások már régóta a közgazdaságtan egyik kiemelt kutatási területét jelentik, főleg a forrásallokáció hatékonyságához kötődő kérdéskörökben. Tanulmányunkban a külső gazdasági hatások térbeliségének néhány alapkérdésével foglalkozunk. Először magának a fogalomnak a kialakulását, értelmezését és alkalmazásait ismertetjük a szakirodalom alapján, kitérve a lokális sajátosságokra. Ezt követően áttekintjük a különböző piaci szereplők között a városokban megfigyelhető externáliák főbb jellemzőit, vizsgálatuk és modellezésük alapkérdéseit és a városi területhasználatra gyakorolt hatásukat.
Kulcsszavak: külső gazdasági hatások; internalizálás; városi extern hatások
A tanulmányban nyomon követtük a földrajzi térkoncepciók filozófiába visszanyúló szálait, különösen rámutatva azokra a téves interpretációkra (különösen Wolff és Hettner), amelyek során az abszolút térfogalom domináns pozicióba került. Érdekes módon ezen téves interpretációk csupán a modern geográfia utolsó két évtizedében tudatosultak erőteljesen, elsősorban a kritikai geográfia és az „új geográfiák" (modern kulturális geográfia és modern regionális geográfia) hatására. Bizonyos szociális elméletekre támaszkodva (marxizmus, Giddens integratív elmélete) az abszolút álláspont a földrajzi térről erősen relativizálódott: a tér médiuma és ugyanakkor terméke a cselekvésnek és a társadalmi kapcsolatoknak. Ez a dualista tér—idő strukturálás annyira összefogja a szociális és térstruktúrákat, hogy az utóbbiak a társadalmi kapcsolatok és struktúrák anyagi formái lesznek. Ennek megfelelően a társadalom a térben válik konkrétummá, a tér maga pedig egy ideológiai és politikai létesítmény. Meg kell jegyeznünk, hogy az objektivitást nem lehet érvényesíteni a tér problémáiban, a tér még mindig szubjektív fogalom marad. Lényeges különbséget kell tennünk a társadalom térkonstrukciói és a természet térkonstrukciói között. Míg az első szubjektumcentrikus és egy társadalomcentrikus geográfia kutatási tárgyát képezheti, addig a második objektumcentrikus és elsősorban a mennyiségi, „erős tudományok", azaz a természettudományok keretében releváns kutatási tárgy. Az abszolút tér kompetenciái az anyagi világban találhatók, míg a térbeliség a tudat vagy az interszubjektíven létrejött társadalmi világ egyik tartozéka.
Kulcsszavak: földrajz; térkoncepciók; filozófiai meghatározottság; tér-idő strukturálás
A hazai gazdasági és területi szakmai fórumokon, de magánbeszélgetésekben is gyakran felvetődik a magyar gazdaság állapota, szerkezete. Gyakorta hangoztatott vélemény, hogy az ország gazdasági fejlődésében kulcsfontosságú szerepet betöltő, meghatározóan külföldi tulajdonú, vámszabad területeken letelepedett nagyvállalatok tevékenysége következtében duális gazdasági struktúra alakult ki az országban. A tanulmány — egy nagyobb, a Gazdasági Minisztérium részére készített elemzés részeként (Területi szerkezetváltási típusok Magyarországon) — arra tesz kísérletet, hogy a termelő nagyvállalati kör elérhető adatainak elemzésén keresztül választ adjon a felvetett kérdésre. Kulcsfontosságú elemeknek tartottuk az ágazati sajátosságok bemutatását, az exportérzékenység, valamint a hozzáadottérték-termelés vizsgálatát a hipotézis igazolására.
Kulcsszavak: nagyvállalatok; exportérzékenység; hozzáadott érték; ágazati típusok; területi típusok
Az ipari parkok napjainkra a hazai gazdasági élet megkülönböztetett szereplőivé váltak. Az iparipark-hálózat fejlesztését szem előtt tartva már nem lehet elsiklani azon lokális gazdasági miliő, illetve intézményesült kapcsolatrendszer aktuális adottságai és potenciális fejlesztési irányai mellett, amelyekbe a parkokban működő gazdasági vállalkozások „beágyazódnak”. A hálózatelméleti kutatások tapasztalatai alapján feltételezhető, hogy a parkok kapcsolatrendszerének kiterjedése és összetétele, illetve az egyes kapcsolati pontok szerkezeti súlya olyan elérhető, és bizonyos esetekben mozgósítható erőforrásokat jelent, amelyek növelik a gazdasági versenyképességet és a hatékonyságot. Jelen tanulmánnyal a szerzők célja az ipari parkok intézményi kapcsolatrendszerének feltárása, különös hangsúlyt helyezve annak heterogenitására, kiterjedésére és összetételére.
Kulcsszavak: ipari park; kapcsolathálózat; együttműködési készség
A gazdálkodási szempontok kiemelt kezelése mind fontosabbá válhat a regionális modellekben. Ezek közt kulcsszerephez juthatnak azok a területi társadalmi-gazdasági-kulturális viszonyrendszerben, miliőben gyökerező készségek és képességek, amelyek felszínre hozása és folyamatos megújítása az innovációs aktivitás és a gazdasági fejlődés alapja, a regionális és vállalati versenypozíció maghatározója lehet.
Kulcsszavak: regionális fejlődés; versenyképesség; képességközpontú régiófejlesztés
Gyors ténykép
A szerző tanulmányában a kockázati tőke alkalmazási lehetőségét mutatja be a tőkehiánnyal küzdő hazai kis- és középvállalkozások finanszírozásában. A kereskedelmi banki hitelezés feltételeinek megfelelni nem tudó KKV-k financiális helyzetének javítása a kockázati tőkefinanszírozással oldható meg. E finanszírozási formában rejlő lehetőségek azonban túlmutatnak ezen, mivel a kockázati tőke megfelelő keretek között a területfejlesztés egyenlőtlenség-mérséklési törekvéseinek eszközévé válhat.
Kulcsszavak: kis- és középvállalkozások; kockázati tőke; kockázati tőkefinanszírozás; regionális kockázati tőkealap
Jelen tanulmányban a szerzők a termelői szolgáltatások egy-egy térség gazdasági szervezeteinek működésében, fejlődésében, kapcsolatrendszereinek kialakulásában betöltött szerepét elemzik, mutatják be. Megállapításaikat a Baranya, Fejér, illetve Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, 2001-ben végzett empirikus felmérésre alapozzák, mely kutatás lehetőséget adott arra, hogy a termelői szolgáltatások terén megmutatkozó területi sajátosságokat, illetve különbségeket bemutassák, megmagyarázzák.
Kulcsszavak: termelői szolgáltatások; fejlett üzleti szolgáltatások; gazdasági fejlődés térbeli különbségei; versenyképesség; vállalati kapcsolatrendszerek
Kitekintő
A tanulmány a megapoliszok létrejöttének okait vizsgálja. Párizs és az lle-de-France régió példáján mutatja be a folyamatot, s ennek tervezési, szabályozási problémáit. A szerző elemzi a témával kapcsolatos francia kutatói és tervezői véleményeket, a fejlődési lehetőségek kapcsán felmerült ellentéteket, vitákat.
Kulcsszavak: megapolisz; várostervezés; Párizs
Jelen tanulmány az urbanisztika és a településfejlesztés oktatásának, a képzés intézményesülésének franciaországi fejlődését mutatja be. A képzési rendszer áttekintése, megismertetése mellett a szerző az urbanisztika és a településfejlesztés fogalmak lényegét, ismeretelméleti státuszát is tisztázni kívánja.
Kulcsszavak: urbanisztika; településfejlesztés; urbanisztikai, illetve településfejlesztési képzés; Urbanisztikai és Településfejlesztési Kutatási és Oktatásfejlesztési Társaság
Belgium az európai integráció egyik alapító tagja és legradikálisabb támogatója. A belga elnökség idején sikerült megállapodni abban, hogy az Unió jövőjéről nagy nyilvánosság előtt széles körű vitát rendeznek. A szerző tanulmányában a belga Európa-politika főbb jellemzőit és az Európai Unió átalakításáról vallott legfontosabb nézeteket kívánja bemutatni.
Kulcsszavak: Európai Unió; Belgium; Konvent
Könyvjelző
Tartalom, Szerzők, Információk