Címlap
Tanulmányok
A budapesti agglomeráció 2000-2001 során elkészült rendezési terve — az emberek egészségét védő ökológiai megfontolásból — központilag kívánja szabályozni a területhasznosítást, a zöld és a beépített területek arányát. Az agglomerációt alkotó települések oldaláról általában elégedetlenség kísérte az építési övezetek terjedését meggátoló elképzeléseket, hiszen a települések érdeke ezzel ellentétes. A települések versenyében azok lesznek győztesek, amelyek a Budapestről kiáramló embereknek és tőkének letelepedésre alkalmas helyet tudnak ajánlani, így a helyi érdek a földingatlannal való szabad rendelkezés jogát kívánja meg. Jelen tanulmány a helyi építési szabályzatban manifesztálódó területrendezési eszközöket ajánl az ilyen ellentétből származó feszültségek feloldására.
Kulcsszavak: budapesti agglomeráció; területrendezési terv; urbanizáció; területhasznosítás; környezeti tudatosság; zöld területek
Az alábbi tanulmány egy fiatal határon átnyúló együttműködés, az Esztergom és Párkány központú Ister-Granum kisrégió hálózatépítési modellprogramját kívánja röviden bemutatni. A konkrét (az emberi, a virtuális és a média szintjén megvalósítandó) projekthez Michel Foucault hatalomelméletében találtuk meg a teoretikus alapokat. Ennek megfelelően a tanulmány első részében a lokalitásnak mint a globális paradigma alternatívájának elvi megalapozására törekszünk.
Kulcsszavak: hatalomgyakorlás; lokális diskurzusok; hálózatépítés; decentralizáció
Az alábbi dolgozat a fejlődéssel és a fejlesztéssel kapcsolatos fogalmakat és koncepciókat veszi sorra. Azért tartjuk fontosnak ezeknek a fogalmaknak a tisztázását, hogy a fejlesztések célját könnyebben meg tudjuk határozni. Ha nem tudjuk ugyanis, hogy a fejlesztések milyen változásokat okoznak, ill. azt, hogy milyen változást szeretnénk mi magunk elérni, nem szabad fejlesztési tevékenységbe kezdeni. A cikk több vitatott fogalmat is értelmez, külön kiemelve a vidékfejlesztést és a hozzá kapcsolódó megközelítéseket.
Kulcsszavak: fejlődés; vidékfejlesztés; területfejlesztés; agrárfejlesztés
Magyarországon sajátságos kontraszt figyelhető meg a két nagy országrészre (a Dunántúlra, ill. az Alföldre) jellemző történeti településfejlődésben. A történetileg kialakult falvak és mezővárosok településszerkezete a morfológiai felépítés szerint két fő csoportba sorolható: a Dunántúlra (és így az Észak-Dunántúlon található Kisalföldre is) jellemzők a soros felépítésű telepszerű települések, az Alföldön pedig megtalálhatók a kétbeltelkes felépítésű halmazos települések is, amelyek többsége közel kör alakú. A két fő csoporton belül számos altípus lehetséges. Egyes altípusok a későbbi korokban hozzáízesült településrészek miatt ma már nehezen ismerhetők fel, és a történeti településszerkezet nagymérvű megváltoztatására is akad példa.A történeti települések vizsgálata megmutatja, hogy az „indokolatlanul szabálytalannak” hitt történeti településalaprajz főbb elemeit számos esetben a topográfiai adottságok határozták meg, és részben ennek köszönhetik „egyszeri és megismételhetetlen” arculatukat. Ez a felismerés a településtervezőket a történeti településszövet jobb megbecsülésére ösztönözheti, és hozzájárulhat a gyakorlati településtervezés napjainkban tapasztalható szemléletváltozásához. A települések fejlesztésekor már nem csupán egyes műemléképületek, épületegyüttesek, utcák, terek védelme a cél, hanem az egész épített települési környezet és az őt befogadó táji környezet integrált védelme, az ún. jellegvédelem.
Kulcsszavak: mezőváros; falu; középkor; jellegvédelem; települési alaprajz
Gyors ténykép
A szerző tanulmányában Pest megye idegenforgalmi jellemzőiben bekövetkezett változások bemutatására vállalkozik, azt a kérdést állítva vizsgálódása középpontjába, hogy a megye mennyiben képes nemzetközi szinten is versenyképes turisztikai kínálatot kialakítani. A szerző megállapítása, hogy Pest megyében az idegenforgalmi ágazat túljutott a kényszerű struktúraváltáson, ami ugyan számos áldozatot követelt, de eredményeként versenyképesebb, rugalmasabb lett a szektor. A kilencvenes években megfigyelhető kedvezőtlen változások után megindult a kínálat versenyképességét fokozó átalakulás, melynek döntő eleme, hogy a fogyasztók speciális igényeinek is megfelelő szolgáltatási kínálat van kialakulóban (lovardák, nemzetiségi rendezvények stb.).
Kulcsszavak: Pest megye; idegenforgalom; vendégforgalom; átrendeződés; struktúraváltás
A szerzők tanulmányukban a felsőoktatási intézményekbe történő hallgatói jelentkezések alapján a tudáshoz jutás társadalmi esélyeit területi szempontból vizsgálják meg, arra a kérdésre kívánnak választ találni, hogy vannak-e és milyen jellegűek a területi eltérések. Legfőbb megállapításuk, hogy a felsőfokú továbbtanulási igények (jelentkezések) és realizálásuk területi szerkezetét vizsgálva olyan társadalmi eredetű egyenlőtlenségek mutatkoznak, amelyek egyaránt összefüggésbe hozhatók az adott térségek gazdasági fejlettségével és a felsőoktatás területi szerkezetével.
Kulcsszavak: felsőoktatás; felsőoktatási rendszer; továbbtanulási jelentkezések; területi eltérések; társadalmi egyenlőtlenségek
Versenyképesség
Miután a regionális közlekedés alatt a tértudományok és a közlekedéstudományok művelői meglehetősen eltérő fogalmakat értenek, mindenekelőtt bemutatjuk, hogy véleményünk szerint mi is valójában a regionális közlekedés. Fejlődésünk jelenlegi fázisában, amikor az ország mielőbbi talpra állítása érdekében a külföldi tőke beáramoltatására törekvés és a külpiacokra orientálódás az elsődleges szempont, érthető módon a régiók külső közlekedési kapcsolatainak javítása került a figyelem központjába, és a térségek gazdasági aktorai számára egyelőre csak alárendelt jelentősége van a régión belüli kapcsolatoknak. Az ország gazdasági talpra állása után minden bizonnyal több esélye lesz a régión belüli közlekedés komplettírozásának, azaz a közhasználatú közlekedés regionális hálózatának kialakítása után a regionális léptékű, sajátos rendeltetésű és műszaki típusú infrastruktúra kiépítésére is sor kerülhet. A regionális közlekedés lényegét a terület méretgazdasága alapján két alapvető, egymással szorosan összefüggő tényező — a lépték és a funkció — határozza meg. Tehát a regionális közlekedés méretgazdasági alapon is középszint, mivel olyan nagyságrendi küszöbérték tartozik hozzá, amely bizonyos fajta és műszaki teljesítményű közlekedési infrastruktúra létesítésének és üzemeltetésének gazdaságossága szempontjából meghaladja a megyék által lehetővé tett szintet.
Kulcsszavak: közlekedés; versenyképesség; régió; regionális közlekedés
Könyvjelző
Konferenciabeszámoló
Tartalom, Szerzők, Információk