Címlap
Tanulmányok
Az utóbbi években a stratégiai földrajzi hely a globális szinten szerveződő transznacionális vállalatok egyik fontos fogalmává vált. E tanulmány kiemelten a stratégiai jelentőségű nemzetgazdaságokkal és az üzleti központokkal foglalkozik. Ez utóbbi külön figyelmet érdemel, hiszen Budapest 2000-ben Európa harmadik legjobb üzleti központjának minősült. A stratégiai földrajzi hely fogalma a virtuális térben is értelmezhető, s az „e-business" terén egyre jelentősebbé válik. Az „e-business" jövőjét valószínűleg a virtuális tér lehetőségei és valós tér adottságai közötti kölcsönös összefüggés illetve ellentmondás szabja meg.
Kulcsszavak: stratégiai földrajzi hely; nemzetközi üzletpolitika; lokalizációs döntések; feltörekvő piacok; üzleti központok; e-business
Jelen tanulmány a tervezéselmélet princípiumainak és dilemmáinak mélyrétegeiből ragad ki néhány szeletet, melyekkel a szerző a tervezéselmélet hazai megalapozásához szeretne hozzájárulni. Az alapkérdések tisztázását néhány episztemológiai és etikai megjegyzés vezeti be, majd a tervezés lényegét („szubsztanciáját”) és maximáit vázolja fel a szerző.
Kulcsszavak: racionalitás; tervezés; tervezéselmélet; kommunikáció
A tudással megalapozott szellemi tőke versenyképes minőségének biztosítása, illetve e szellemi tőke sikeres hasznosítása a szervezeti célok elérése érdekében gyakran használt menedzsmenttevékenység a vállalati menedzsmentben. Kevésbé ismertek és használatosak ezek a megközelítések a térségi folyamatok menedzselésére, a tudás térségi összefüggéseinek feltárására és annak menedzselésére. Jelen tanulmány kísérletet tesz e kérdéskör vizsgálatára.
Kulcsszavak: emberi erőforrás menedzsment; tudásmenedzselés; stratégia; kompetencia
A kistérségi fejlesztésben a folyamatos megújulóképesség erősítését célzó innovációs stratégiák jelentősége a tudás társadalma felé haladva különösen felértékelődik. Az innovációk és terjedésük a bottom-up fejlesztésben másként értelmezhető mint a hagyományos top-down fejlődési modellben. Épp ezért a kistérségek innovációs potenciáljának és innovációs stratégiáinak meghatározásában új szempontok és módszerek jelennek meg, melyekre úgy a helyi fejlesztőknek, mint a nemzeti és regionális területpolitikák kidolgozóinak figyelniük kell.
Kulcsszavak: kistérség; bottom-up fejlődés; kistérségi innovációs potenciál; innovációs stratégia
Jelen tanulmány a határok régión belüli funkcióiból indul ki, és azt taglalja, hogy e funkció betöltésében mi a hálózatok szerepe. Napjainkban a konkrét és az átvitt értelemben vett határok esetében egyaránt végbemegy egy eltolódás az éles adminisztratív határok alkalmazásától az elmosódott határok kialakulása irányába. A határövezet által ellátott kiegyenlítő, szűrő és gát szerep mellett egy karakteres térségi belső struktúra képes koherens módon szelektálni a kívülről érkező hatásokat.
Kulcsszavak: régió; határ; hálózat; belső struktúra; kapcsolatok
A szerző tanulmányában közlekedési szakemberek munkáinak, fogalomrendszerének bázisán kívánja multidiszciplináris megvilágításba helyezni a budapesti agglomeráció közlekedésének problematikáját. Elemzi a főváros és térsége közlekedésének, közlekedés-politikájának tényezőit, érdekeltségeit, elméleti és a térségre vonatkozó konkrét ismeretek ütköztetése révén a legfontosabb közlekedés-politikai konzekvenciák levonására törekszik.
Kulcsszavak: budapesti agglomeráció; közlekedés; közlekedés-politika
Az elmúlt három-négy évben úgy tűnt mintha elcsendesültek volna a Közép-Európa körüli viták, megváltoztak a politikai struktúrák és perspektívák. Országot irányító pártok tűntek el a feneketlen süllyesztőkben, s Közép-Európa, mint a nagyhatalmak elleni „tiltakozási csatorna” elvesztette a jelentőségét. A NATO- és az EU-csatlakozás ténye és lehetősége elnyomta Közép-Európa intézményesített továbbszervezését, másrészt a kilencvenes években versenyfutás kezdődött Csehország, Lengyelország, Szlovákia és Magyarország között a brüsszeli bebocsátó papírért. Ezzel szemben az alábbi egy évben a visegrádi gondolat újra felvetődött és a politikai elit újra aktivizálta magát e paradigma mellett, megint lehet hallani: „Mi közép-európaiak”. Éppen ezekből kiindulva, a tanulmány áttekinti a kezdetektől a mindig aktualizált, átpolitizált Közép-Európa-elképzeléseket és megpróbál következtetéseket levonni a közeljövőre, a lehetségesre, a szükségesre.
Kulcsszavak: Közép-Európa; EU-csatlakozás; Mitteleuropa; geopolitika; politikai földrajz; Magyarország; NATO; kultúrföldrajz; kultúrkörök
A tanulmány az Ózd—putnoki kistérség, mint válságtérség példáján mutatja be a humánerőforrás-fejlesztés szükségességét, fontosságát. Az emberi erőforrások átgondolt rendszerbe foglalt fejlesztése egy hátrányos helyzetű térség számára igen fontos. A tanulmány rámutat arra, hogy a vizsgált kistérség rendelkezik azokkal az intézményekkel, szervezeti formákkal, amelyek alkalmassá tennék összehangolt fejlesztési stratégia megvalósítására, azonban ehhez az oktatás-képzés és a munkaerőpiac szereplői közötti szorosabb együttműködésre lenne szükség.
Kulcsszavak: humánerőforrás; humánerőforrás-fejlesztés; oktatás; képzés; válságtérség
Gyors ténykép
A cikk négy, ma már a főváros XVII. kerületét alkotó település — nevezetesen Rákoscsaba, Rákoshegy, Rákosliget és Rákoskeresztúr, vagy egyszerűbben: a „Rákosvidék” — 1872-től 1990-ig terjedő történetét vizsgálja meg, miközben kiemelt figyelemmel kíséri a fent említett községek és Budapest kapcsolatainak változásait. Amellett érvelünk, hogy Budapest és környékének kapcsolatrendszere felfogható egy olyan speciális centrum-periféria relációként, melynek kezdőpontját a funkcionális kapcsolatok észrevehető felerősödése, végpontját pedig a nagyvárosi centrumba való teljes — a legkülönbözőbb gazdasági, társadalmi és térszerkezeti dimenziókat magában foglaló — integráció jelöli ki, pontosabban fogja kijelölni, hiszen az integrációs folyamat egyelőre nem tekinthető befejezettnek.
Kulcsszavak: centrum-periféria reláció; integráció; Rákosvidék
Jelen cikk az 1998-2000 évek során Bólyban végzett empirikus felmérés tapasztalatait összegzi. A kutatás legfontosabb kérdésfeltevése az volt, hogy a baranyai német ajkú kisebbség központját képező Bólyban mekkora a magát németnek valló lakosság aránya, és a településnek egy válságövezetben tapasztalt prosperitása, lakosságának nagyobb polgárosodási hajlama összekapcsolható-e a sváb gyökerekkel?
Kulcsszavak: Bóly; nemzetiségi identitás; nemzetiségi összetétel; sváb; magyar; svábok
Környezetünk fenntarthatóságának megőrzésében a társadalom gondolkodása alapvetően meghatározó lehet. Ahhoz, hogy az emberek környezethez való viszonyát megértsük és a környezetállapot javítását célzó megoldási lehetőségeket kidolgozzuk, nélkülözhetetlen a kulturális-mentális környezet megismerése. A Tisza folyó környezetének megújulása kapcsán, a társadalom környezeti értékekről alkotott tudati „vetületeinek” bemutatása ezért időszerű és fontos feladat.
Kulcsszavak: környezeti rendszerek; településkörnyezet; kulturális-mentális környezet; környezeti tudat
Kitekintő
Pittsburgh város és térsége mint az amerikai nehézipar központja ismeretes. A második világháború után — a hagyományos nehézipar válsághelyzetének következtében — az USA-ban elsőként ebben a városban jött létre gazdaság és városfejlesztési program. A fejlesztést elsősorban a helyi ipari-pénzügyi vállalatok vezetői kezdeményezték, azonban a várós vezetősége is jó partnernek bizonyult. A tanulmány az 1945-1990 között elindított fejlesztési szakaszokat mutatja be, kiegészítve a fejlesztés eredményeinek, a város fejlődésének értékelésével.
Kulcsszavak: Pittsburgh; városfejlesztés; gazdaságfejlesztés; technológia- és innováció-fejlesztés; public-private partnership
A tanulmány egy egyre jelentősebb szolgáltatási ágazat, a hívóközpontok kialakulásának okait, az azt lehetővé tevő tényezőket és az ágazat eddigi fejlődését mutatja be, kitérve a hívóközpontok lehetséges jövőbeli fejlődési esélyeire is. A szerző azt is vizsgálja, hogy a hívóközpontok eddigi telephelyi döntéseik során a regionális kiegyenlítődés irányába hatnak-e, avagy az erősebb gazdasági alappal rendelkező régiókba települnek-e, a már meglévő fejlettségbeli különbségeket erősítve.
Kulcsszavak: hívóközpont; fejlett információs és kommunikációs technológia
Versenyképesség
Tanulmányunkban azt a folyamatot mutatjuk be, amelynek során az elmúlt évtizedben a versenyképesség az EU regionális politikájának egyik kulcsfogalmává, a kohézió alapvető eszközévé vált. Úgy véljük, hogy a versenyképesség felértékelődése jól érzékelteti az EU regionális politikájának bizonyos szemléletváltását. A területi kohézióban a méltányosság helyett inkább a hatékonyságra helyeződik a hangsúly, a homogénnek feltételezett régiók támogatását felváltja a térbeli koncentrációk (városok) preferálása, a területi különbségek korábbi sematikus megítélése egyre árnyaltabbá válik stb., amely változások a magyar regionális politikára is döntő hatással lesznek.
Kulcsszavak: versenyképesség; kohézió; regionális versenyképesség; fenntartható gazdasági növekedés
Könyvjelző
Tartalom, Szerzők, Információk