Címlap
Tanulmányok
A tanulmány célja bemutatni a magyar regionális politika fontosabb jellemzőit az átmenet időszakában, összehasonlítani azt az Európai Unió regionális politikájának elvárásaival, s mindezek alapján meghatározni azokat a kihívásokat, amelyekkel szembe kell nézni a csatlakozás időszakáig és talán még azután is a hazai területi politikában. Az értékelésnél külön figyelmet szentel a dolgozat a regionalizációnak, a régiók kialakulásának, az azokat segítő és akadályozó tényezőknek.
Kulcsszavak: regionális politika; regionalizáció; EU-csatlakozás; területfejlesztés
A tanulmány a megyei, a regionális, a nemzeti és a nemzetközi szintű tervekkel foglalkozik. A tanulmány középpontjában az áll, hogy az EU csatlakozással összefüggésben milyen kihívások érték/érik a hazai területi tervezést és az annak való megfelelés folyamatába a NYUTI milyen módon kapcsolódott be, mennyiben volt képes szerepet játszani a hazai területi tervezés megújításában, az innovatív módszerek terjesztésében.A tanulmány négy nagyobb témakörre bontva tárgyalja ezt a megfelelési folyamatot. Az első blokk a területi tanulmányokkal kapcsolatos igények átalakulását tárgyalja a nyolcvanas évek végén. A második blokk a tervezési rendszer megújításának az EU csatlakozásból és Maastricht-i szerződésből fakadó követelményeiből, a stratégiai tervezés módszerének hazai megalapozásából indul ki. A harmadik blokk a konzorciumban való együttműködés és a projektek nemzetközi szintre emelkedését tárgyalja. A negyedik blokk az előcsatlakozási időszak nagy kihívásával a programozással foglalkozik.
Kulcsszavak: területi tervezés; területfejlesztés; EU-csatlakozás; fejlesztési koncepciók, programok
Az intézet tizenöt éves fennállása óta a területi folyamatok vizsgálatában meghatározó jelentőséggel bírt a falusi terek kutatása. Az elmúlt tizenöt év során a vidéki terek kutatását illetően intézetünk az alábbi főbb kérdésekre koncentrált:A perifériális területeket, vidéki térségeket vajon hogyan érintette a rendszerváltással elinduló folyamat, és ezzel egy időben milyen hatást gyakorolt rájuk a hozzánk mindinkább közelebb kerülő Európai Unió terület- és vidékfejlesztési politikája? A területfejlesztés új eszközrendszerének a kialakítása, és az újonnan kialakuló intézményrendszer mennyiben járult hozzá a falusi terek átstrukturálódásához, avagy mennyiben differenciálódott nálunk a vidék, s ez vajon megnyilvánult-e a funkcióváltásban is? A térszerkezeti struktúrák változása, a kistérségi szint kialakulása és működőképessége, valamint a vidéki gazdaság és jövedelemteremtést magában foglaló kutatások eredményeinek összefoglalója a fenti kérdésekre ad választ.
Kulcsszavak: vidékfejlesztés; kistérségek; SAPARD; területfejlesztés
A regionális elemzésekben világszerte egyre nagyobb hangsúlyt kapó innovációs vizsgálatok rendszerezésére vállalkozó tanulmányban áttekintésre kerülnek az innováció-orientált politika sajátosságai, a hazai innovációs környezet és a térszerkezet összefüggéseit kereső vizsgálatok, valamint hangsúlyosan a kilencvenes években végzett vállalati innováció kutatások fontosabb megállapításai. A területfejlesztés, illetve a regionális technológia-politika beavatkozási lehetőségei között számon tartott regionális innovációs stratégiák tapasztalatainak tézisszerű összegzésével, majd a regionális technológiai előretekintési programokra való utalással zárul a tanulmány.
Kulcsszavak: innováció kutatás; tudástársadalom; hálózatok; regionális innovációs stratégiák; technológiapolitika
Magyarország nyugati határa, az osztrák—magyar államhatár az első világháborút lezáró békerendszerben született meg, hasonlóan Magyarország többi államhatárához. Azonban történeti fejlődésében, jellegzetességeiben lényeges eltéréseket találunk. A két világháború közötti időszakban, mikor a környező, újonnan alakult vagy frissen átalakult nemzetállamok (a kis-antant országok) az új határok elválasztó szerepének fokozására törekedtek nyugati határunk átjárható maradt, Magyarország és Ausztria között a határ nem jelentett akadályt a mindennapi kapcsolatok folytatásában. A szocializmus időszaka alatt azonban ez a határvonal két nagy világrendszer elválasztó gátjává vált, s a szigorúan őrzött határterületek kimaradtak fontos fejlesztési programokból, s a korábban hagyományosan fejlett térségek periférikus helyzetbe kerültek. Az 1989-1990. évi rendszerváltás után a térség helyzete ismételten felértékelődött, s mára az osztrák-magyar határmente jelentős része az ország gazdasági fejlődésének élenjáró területévé vált. Tanulmányunk ennek az utolsó évtizednek a változásait kívánja bemutatni korábbi kutatások eredményeit felhasználva. Szólunk az átalakuló gazdaságról, összehasonlítva azt a szomszédos osztrák területek (Burgenland) fejlődési irányaival; a társadalmi átalakulásról; a határon átnyúló kapcsolatok megváltozásáról és a jövőbéli lehetőségekről.
Kulcsszavak: osztrák-magyar határ; határmentiség; határ menti együttműködés
A területfejlesztési és területrendezési törvény elfogadásával 1996-ban megkezdődött a területfejlesztési támogatások megyei szintre történő decentralizációja. A megyék társadalmi-gazdasági fejlettségi szintjében megmutatkozó különbségek viszonylag jól visszatükröződnek a támogatások megyék közötti elosztásában, azonban rendkívül alacsony összegüknél fogva alkalmatlanok hosszú távú stratégiai célok megvalósítására. Mindazonáltal a támogatások elősegítették a megyék dinamikus fejlődéséhez szükséges feltételek megteremtését, és jelentős mértékben hozzájárultak a magyar területfejlesztés EU kompatibilis intézmény- és eszközrendszerének kialakításához.
Kulcsszavak: területfejlesztés; finanszírozás; Nyugat-Dunántúl
A napjainkban zajló fejlődési folyamatok fő motorja az információs technológia, amely az elkövetkező évtizedekben a legnagyobb ipari szektorrá válhat. Ez a folyamat azonban óriási társadalmi kihatással jár együtt Magyarországon is, ahol napjainkban éljük át az információs társadalomba vezető átmenetet. A magyar városhálózat gerincét alkotó megyei jogú városok között éles verseny folyik új befektetők megnyeréséért, új igazgatási és adminisztratív funkciók megszerzéséért. Az információs társadalom új versenyhelyzet elé állítja Magyarországot, így a városhálózatot is. Ezért is fontos az egyes nagyvárosok helyzetét a többi megyei jogú városhoz viszonyítva megvizsgálni, hogy pontosabb képet nyerhessünk az egyes városok információs társadalomban betöltött szerepéről.
Kulcsszavak: megyei jogú városok; információs társadalom; ellátottság
Ebben a tanulmányban a térségi fejlődésnek azokat a társadalmi kihívásait, illetve kutatási problémáit foglaljuk össze, amelyek az első év helyzetfeltáró munkája eredményeként fogalmazódtak meg, amelyek komplex tudományos igényű vizsgálata Fejér megye és Székesfehérvár megyei jogú város számára is fontosak, és amelyekkel kapcsolatban feltártak konkrét segítséget adhatnak a térségi fejlődés akadályainak elhárításában, a kezelés eszközeinek a kidolgozásában, és amelyek esetében a konkrét kutatás is megindult.
Kulcsszavak: Közép-dunántúli régió; globalizáció; versenyképesség; urbanizáció; társadalmi konfliktusok
A tanulmány a külföldi működőtőke befektetések nemzetközi és hazai trendjeinek áttekintésével, az új trendek regionális dimenzióinak bemutatásával értelmezi az új gazdasági szereplők telephely-választási stratégiáit, a Közép-dunántúli térségbe települt multinacionális vállalatok jövőbeni terveit, és két városi mintaterület, Székesfehérvár és Tatabánya példáján összegzi a különböző adottságú területek eltérő fejlődési pályáinak sajátosságait.
Kulcsszavak: működőtőke; gazdasági szerkezetváltás; Székesfehérvár; Tatabánya
Az európai gazdaság területi szerkezetének átrendeződése az utóbbi évtizedekben a regionális politika felértékelődéséhez vezetett. A globalizáció és az új térformáló erők hatásai az egyes régiókban és a településrendszer különböző elemeiben eltérően érvényesülnek, a területi struktúrák adottságai a versenyképességgel kombinált kohéziós politika alkalmazásában nagyfokú különbségeket mutatnak. Az Európai Unió több tagországában — ahol a regionális tudomány pozíciói erősek — készültek átfogó vizsgálatok a régiók és a városok versenyképességi potenciáljának felmérésére, a fejlesztési stratégiák ezek eredményeire épültek. A tanulmány a magyar régiók és települések versenyképességének átfogó vizsgálatára vállalkozó, az MTA Regionális Kutatások Központja által koordinált program céljait és kutatási tematikáját ismerteti.
Kulcsszavak: versenyképesség; régió; város; városhálózat; innovációs potenciál
Könyvjelző
Tartalom, Szerzők, Információk