Címlap
Tanulmányok
A szerző tanulmányában a régiók kialakulását, a regionalizáció folyamatát elemzi az Európai Unióban és Magyarországon. Bemutatja a decentralizációs törekvések összefüggését a demokratikus döntési mechanizmussal.
Kulcsszavak: régió; regionalizáció; decentralizáció; regionális politika
A területi egyensúlyi növekedés — nemzetközi fogalomhasználat szerint — a különböző régiók eltérő fejlettségi színvonalának közelítésére ható folyamat, vagyis a kevésbé fejlett területeknek a fejlettebb régiókét meghaladó ütemű növekedése. Ez a felfogás a területfejlesztési politika működési körét a gazdaságra szűkíti le. E hibaforrás megszüntetésére olyan modell készült, amely a koncepcióalkotásba szélesebb társadalmi szférákat is bekapcsol.
Kulcsszavak: regionális politika; területfejlesztés; térmodellek
Ez a cikk elsősorban azzal a céllal íródott, hogy felkeltse a területi kutatók figyelmét egy fontos, ezidáig alig vizsgált témára: a vállalati tulajdonviszonyok változásainak térbeli vonatkozásaira. E tanulmány a nagyvállalatokkal (mint a működő tőke legkoncentráltabb egységeivel) és azok térbeli elhelyezkedésével foglalkozik.
Kulcsszavak: nagyvállalat; szerkezetváltás; működő tőke; innováció
Az Alföld területére az empirikus vonzáskörzet vizsgálatok mellett létjogosultsága van az elméleti úton lehatárolt vonzáskörzet vizsgálatoknak, így a gravitációs modelleknek is. A sajátos települési adottságok a mindennapi térkapcsolatokban és a kistérségi szintű vonzásviszonyok esetében egyaránt speciális problémákat okoznak. A valós vonzáskörzetek — ezt empirikus kutatások sora igazolja — igen összetettek, s ehhez hozzájárulnak az elérhetőségi viszonyokat jelentősen befolyásoló nagyobb folyók és közlekedéshálózati adottságok is. A modellek eredményeként sikerült lehatárolni az alföldi városaink elméleti vonzáskörzeteit, de emellett e lehatárolás számos következtetés levonására is lehetőséget nyújtott (vonzáskörzettel nem, vagy alig rendelkező városok, valamint valódi vonzáscentrumok körének meghatározása, statisztikai kistérségek és városi vonzáskörzetek összehasonlítása, centrumtérségek és perifériák meghatározása).
Kulcsszavak: Alföld; településhálózat; gravitációs modell; vonzáskörzet
A rendszerváltozás után az egyes lakótelepi generációk lakásai eltérő eséllyel indultak a lakáspiacon és léptek be a privatizációs folyamatba. A lakásárak szabályozó hatására a lakótelepek különböző generációinak népességében megindult egyfajta „letisztulási” folyamat, amelynek követeztében ezen generációknál — több kísérőjelenséggel együtt — egyre inkább felismerhető az egységes lakásosztályokká történő átalakulás folyamata.
Kulcsszavak: lakáspiac; szegregáció; lakótelep
Az 1990-es évek Magyarországán végbement gyors társadalmi-gazdasági változások következtében a területi egyenlőtlenségek jelentősen átstrukturálódtak. A folyamat különböző területeket más és más mértékben érintett. Az átalakulás egészét tekintve az átlagosnál kedvezőbb változásokat mondhat magáénak a Közép-dunántúli régió. Az összességében kedvező összetételű tényezők mellett azonban kisebb térségekben, belső és külső perifériákon a területi egyenlőtlenségek hosszabb távú stabilizálódása, bizonyos területeken pedig felerősödése várható. A régió dinamizmusának megtartása érdekében polarizáltabb fejlődés, a kialakult területi egyenlőtlenségek kezelése szükséges, egyrészt a versenyképesség egyes területeken történő javításával, másrészt az elmaradt területek további felzárkóztatásával.
Kulcsszavak: Közép-Dunántúl; területi egyenlőtlenség; területi fejlődés; regionalizmus
Gyors ténykép
A turizmus általános gazdaságélénkítő szerepének lokális érvényesüléséhez elengedhetetlen a keresleti piac igényeinek folyamatos követése, felmérése és elemzése annak érdekében, hogy hatékony tervezésre és cselekvési program összeállítására kerülhessen sor. A 2000 nyarán Pécsett, illetve Grazban végzett turista vendégkör felmérés tapasztalatait összegező tanulmány kísérletet tesz arra, hogy adaptálható osztrák módszerekre és eljárásokra hívja fel az érdekeltek — önkormányzati vezetők, a helyi turisztikai szakemberek, vállalkozók és a lakosság — figyelmét, amelyek az itthoni körülmények között hatékonyan működő városi turizmus kiépítéséhez vezethetnének, ezzel együtt a helyi gazdasági fejlődést is jelentős mértékben előmozdíthatnák. A témának az ad különös aktualitást, hogy — bár a Széchenyi Terv egyik fő fejlesztési célként jelöli meg a turizmust — kifejezetten a városi turizmus fejlesztésére a 2001-2002-re szóló Nemzeti Fejlesztési Terv nem irt ki pályázati lehetőségeket.
Kulcsszavak: városi turizmus; vendégkör felmérés; idegenforgalmi marketingtervezés; városi turisztikai termékcsomag
A tanulmány a kevésbé fejlett Közép-Tiszavidék négy községében (Sarud, Tiszakeszi, Tiszaszentimre, Újszentmargita) 1998-ban végzett kérdőíves felmérés tükrében mutatja be a rendszerváltozás után a falusi életkörülményekben (infrastruktúrális ellátottság, lakásviszonyok, lakások felszereltsége, jövedelmi helyzet, vásárlási szokások stb.) bekövetkezett változásokat: hogyan reagáltak azokra a háztartások és az egyének, s milyen stratégiákat alkalmaztak a fennmaradásuk érdekében.
Kulcsszavak: Közép-Tiszavidék; rurális fejlődés; életkörülmények; rendszerváltozás
Kitekintő
A belga állam létrejötte óta jelentős transzformáción ment keresztül, melynek jelentősége nem is annyira az erősen központosított állam föderációs szerkezetűvé alakításában rejlik. Sokkal fontosabb volt annak a ténynek az elismerése, hogy Belgiumban két nemzet létezik, eltérő célokkal és törekvésekkel. A szerző tanulmányában azt kívánja bemutatni, hogy hogyan szolgálta az államreform a flamand-vallon konfliktus rendezését.
Kulcsszavak: Belgium; szövetségi állam; flamand; vallon; devolúció
Könyvjelző
Könyvajánló
Tartalom, Szerzők, Információk