Tanulmány
Összefoglalás: Az elmúlt években Magyarországon sokat javult a gyermekhospice szolgáltatások és intézmények ismertsége és elfogadottsága mind a szakma, mind a civil társadalom részéről. A nemzetközi szabályok és normatívák kezdettől fogva beépültek a gyermekhospice ellátási rendszerébe (Trentói Egyezmény, IMPaCCT Standardok) és ennek mentén, figyelembe véve a hazai ellátási sajátosságokat, megszülettek a magyarországi törvényi hátteret biztosító rendeletek, szabályzók. A gyermekhospice házakban végzett alapvető ellátási formák (életvégi ellátás, mentesítő szolgáltatás, tranzit ellátás és nappali szolgáltatások) mellett a testvér és a szülő gyászkezelése is elfogadottá vált, és nem csak a ház ellátása kapcsán érintett családok esetében. A magyar gyermek palliatív-hospice mozgalomnak - az alapok lefektetése és stabilizálása után - egyre több erőt kell fordítania arra, hogy széles társadalmi körben megismertesse szerteágazó és sokszínű munkáját, amely a gyermekgyógyászat számos szakterületét érinti. Tanulmányunkban az elméleti bevezetés és a ház munkájának általános bemutatása után egy esetünk ismertetése segítségével szemléltetjük a több szempontú (orvosi, ápolói, pszichológusi) probléma megközelítést, melynek célja a beteg gyermeknek és családjának teljes körű és magas szintű ellátása.
Összefoglalás: Mindig is foglalkoztatott a kérdés: hogy lehet a hospice lényegét megragadni, mi az, ami kiemeli a hagyományos egészségügyi ellátásból? Be lehet-e skatulyázni BNO kódok, rigorózus bekerülési kritériumok és ápolási időkeretek közé? Hogyan lehet krónikus az az ellátás, ami intenzív? Emlékeket idézek fel 22 év történelméből, amelyek örökmécsként égnek emlékezetünkben. Miért pont ők? Nem volt könnyű a választás. Legtöbb beteg története messzemenően túlnő a "szokványos" hospice gondozás korlátain, néha lehetőségein is, mégis, sőt nagyon is hospice... A szoros kötődés miatt nehezemre esett névtelen esetekké degradálni ezeket a személyes drámákat. Kívánom, hogy a történetek tanulsága teremjen munkánk során maradandó "gyümölcsöt".
Összefoglalás: A logika- és nyelvfilozófus Ludwig Wittgenstein életműve nehezen tárgyalható thanatológiai kereteken belül. Kiváltképpen érvényes ez az 1921/22-ben kiadott Logikai-filozófiai értekezésre, a Tractatusra, ám speciális formában, mégis jelen van benne egy implicit thanatológiai állásfoglalás. Írásomban ennek formálódását az életrajzi töredékeken és a filozófiai összefüg-géseken keresztül mutatom be, olyan kérdések érintésével, mint időbeliség és nyelv, determinizmus és szabad akarat, szubjektivitás, én és lélek. Elsősorban arra keresem a választ, hogy milyen halál-értelmezés rekonstruálható Wittgenstein esetében. Feltevésem szerint filozófiája rendelkezik a thanatológiai tárgyalásmódra jellemző terminológiával és markáns halál-koncepcióval annak ellenére, hogy ez nem ölti rendszeres kifejtés formáját.
Szemle
Összefoglalás: Az eutanázia kérdése hosszú évek óta dilemma Olaszországban. A vita mindig fellángol, amikor egy-egy személyes tragédia napvilágra kerül, de érdemi lépések nem történnek az ügyben. Fabiano Antoniani 2017. február elején bekövetkezett halála, és az azt megelőző törekvései személyes döntésének megvalósítására egy újabb mérföldkövet jelentenek a kérdésben. Halála kapcsán politikai és egyházi állásfoglalás is történt, amelyek talán segíthetik az eutanáziához kapcsolódó problémakör legális rendezését.