Tanulmány
Összefoglalás: Ebben a tanulmányban összefoglalom, mekkora kontrasztot jelentett a rákbetegek számára otthonukban nyújtott pszichológiai munka a klasszikus pszichológusi szerephez viszonyítva. Ideális esetben a segítő beszélgetés egy kellemesen berendezett, nyugodt szobában történik, ahol a páciensünk tőlünk megfelelő távolságban és szögben beállított ülőalkalmatosságon foglal helyet, ritkább esetben a kanapén fekszik, a szó fizikai értelmében azonban épen és kevés diszkomfortérzettel. Tanulmányomban részletesen kifejtem, milyen különbséget jelent, ha egy pszichológus súlyos, legtöbb esetben ágyhoz kötött, fizikai rosszulléttel és gyengeséggel küzdő, külsejében és méltóságérzetében megtépázott, rákbetegségben szenvedő pácienssel épít ki segítő kapcsolatot. A betegek fizikai állapotából számos bonyodalom következett, ami kihívást jelentett az amúgy is nehéz helyzetben: az időpont egyeztetése, a beteg lakásán történő felkeresése, fizikai állapotának figyelembe vétele. A terápia időkerete bizonytalanná vált, ami a cél meghatározását is nehezítette. Ezek a tényezők sokszor szétfeszítették a pszichológusi munka szokásos kereteit, fokozva a szakember és vendég szerepe közötti összemosódásokat. Tanulmányomban esetek bemutatásán keresztül keresem a választ, hogyan lehet ezt az érzékeny határvonalat meghúzni.
Összefoglalás: A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK), a Magyar Hospice-Palliatív Egyesület (MHPE) és a Magyarországi Otthonápolási és Hospice Egyesület (MOHE) 2016-ban közös felmérést indított az otthoni szakápolás és hospice ellátás területén dolgozó egészségügyi szakdolgozók körében. Jelen tanulmányunk célja e felmérés eredményeit figyelembe véve az otthoni ellátás területén dolgozó egészségügyi szakdolgozók munkakörülményeinek, aktuális problémáinak, valamint szakmai-fejlődési igényeinek bemutatása. A felmérés eredményei közül kiemelendő, hogy a válaszadók 81%-a az anyagi megbecsültséggel, 41%-a pedig a munkavégzés tárgyi feltételeivel és a helyettesítés biztosításával (illetve annak elmaradásával) a legelégedetlenebb. A válaszadók 75,5%-a szerint jövedelme a képzettségéhez képest alacsonyabb és 52,1%-ának további gondot okoz az otthoni ellátás végzéséhez kapcsolódó utazási, parkolási költségek díjazásának minimális megjelenése. A felmérés keretében a BSc/MSc ápolók kompetenciája kiterjesztésének vizsgálatára is sor került. Az ápolók 85,8%-a hajlandó volna - elsősorban tandíjmentes képzés keretében - ismereteit, képességeit fejleszteni, kompetenciáját bővíteni és számos szakfeladatban (pl. inkontinencia ellátás, sebkezelés, sztóma ellátás, stb.) tartja szükségesnek az önálló hatáskör kiterjesztését. A felmérés során azonosított problémák sürgető prioritású feladatot jelentenek az egészségpolitika számára. Egy még hatékonyabb fekvőbeteg ellátást kiváltó ellátási modell létrehozásához, az otthoni ellátás megerősítéséhez nélkülözhetetlen egy fenntartható, megfelelő minőségi egyensúlyt biztosító finanszírozási rendszer kialakítása, az ápolók presztízsének emelése, a kiterjesztett hatáskörrel rendelkező szakemberek bevonása.
Szemle
Összefoglalás: Lejegyzett gondolataim középpontjában egy Nógrád megyei, 1.800 fős lakosú, mai kis falu áll. Erősen elzárt ez a település és már-már megkövesedett a társadalmi szerkezet, akárcsak a megyére jellemző típusú falvak többségében. Nemzetiségét tekintve palóc származású emberek élnek a közösségben, nem számottevő roma kisebbséggel. Általánosságban elmondható, hogy a falu felett megállt az idő; egyes vélemények szerint az elmaradott gondolkodás és társadalmi viselkedés maradt a település jellemzője. A haldoklók ellátásában a társadalmi ellátórendszerrel párhuzamosan megjelentek korunk kisegítő ellátási gondoskodási formái.
Összefoglalás: Sokakban a hamvasztás kérdésköre hárítást vált ki: messziről elkerülik a város peremén lévő épületegyüttest - amiről mindenki tudja, milyen funkciót tölt be-. Szintén sokan vannak, akik a legnagyobb fájlmegosztó oldalon azon keresőszavakat gépelik be gyakran, amelyek a hamvasztás részleteiről valló videókat mutatják a találati sorban. E videók nézettsége akár több százezres is lehet. Írásomban a laikusok számára hozzáférhető tartalmak népszerűségére és a korábban megingathatatlannak tűnő tabu ledöntésének lélektani hátterére fókuszálok. Igyekszem feltárni a krematóriumi nyílt napok látogatottságának okait, az odalátogatók motivációit és előzetes ismereteit úgy, hogy néhány nyílt napra ellátogattam, és spontán kommunikációs helyzetben tettem föl kérdéseimet látogatótársaimnak, megfigyeltem reakcióikat, viszonyulásaikat és az esetleges bevonódásukat.
Összefoglalás: A hatékony ismeretterjesztéshez két gátló tényezőt kell legyőzni: a távolságot és az időt. Az internetes kommunikáció az információt gyorsan képes továbbítani, a tárhelyek növekedésének köszönhetően képes nagy mennyiségben és hosszú ideig tárolni. A fizikai távolság a virtuális térben elveszti jelentőségét, a világháló a linkekkel számtalan információs forrást képes összekötni egy asszociációs szálon. A Magyar Hospice-Palliatív Egyesület is használja az interetes kommunikációt, mint eszközt céljai elérésének érdekében: két honlapot működtet. 2016-ban úgy láttuk, hogy mindkettőt meg kell újítanunk a folyamatosan fejlődő technikai környezethez igazodva. A Kharón Thanatológiai Szemle online folyóirat új weboldala 2016. szeptemberében elkészült, az egyesületé várhatóan 2017 tavaszán indul útjára. Rövid írásom a változtatással elérni kívánt célokat, és az új Kharón debütálása óta eltelt öt hónap értékelését mutatja be.