a borítólapra  Súgó epa Copyright 
Kharón12. évf. (2008.) 3-4. sz.

Tartalom

Tanulmány

  • László Georgina :

    Kutatásom célja a magyarországi hospice intézmények jelenlegi helyzetének meghatározása a vállalati szférában alkalmazott SWOT-analízis segítségével. Ennek keretében felkutatásra kerültek az intézményrendszer belső adottságai közül az intézmények erősségei és gyengeségei, valamint a külső befolyásoló tényezők közül a lehetőségek és a veszélyek. A SWOT-elemzés után értékeltem az adottságokat, majd a jövőkép került meghatározásra, ezen belül is a megoldások felkutatása és a megoldási javaslataim.

  • Marosvölgyi Zsófia Mária :

    Kutatásom célja annak a feltárása volt, hogy a halálközeli élmény hatására hogyan változik meg a halálról és túlvilágról alkotott elképzelés, a halálfélelem, valamint az értékrend. Feltételeztem, hogy az élmény hatására a halál- és túlvilágkép jóval kiforrottabbá és logikusabbá válik, a halálfélelem csökken, az értékrendben pedig a szeretet és a tudás kiemelkedőbb szerepet kap, mint a kontrollcsoportnál.

    Kiegészítő hipotézisként felvetettem, hogy a halálközeli élményt átéltek sokkal nyitottabbnak mutatkoznak majd a téma és a kutatás iránt, és pozitívabb visszajelzéseket adnak, mint a kontrollszemélyek. A halálról, túlvilágról és értékrendről alkotott elképzelések kifejtésére a strukturált interjú adott lehetőséget; a halálfélelmet a Neimeyer és Moore-féle Multidimenzionális Halálfélelem Skála mérte, a halálközeli élmény mélységének meghatározására pedig a Súlypontozott Alapélmény Index és a Halálközeli Élmény Skála szolgált.

    Az eredmények igazolták, hogy szignifikáns különbségek mutatkoznak a vizsgálati és kontrollcsoport között a halálfélelem legtöbb dimenziójában, a spiritualitásban, a halál témájával kapcsolatos nyitottságban és a válaszok magabiztosságában. Az értékrendben lévő különbségeket ez esetben nem sikerült bizonyítani.

Adattár

  • Igari Erzsébet :

    A halál mindig is az élet része volt, és ezt a tényt a korábbi generációk természetes módon kezelték. Ennek köszönhetően nagyon sok szokás is kötődött hozzá, legyen ez a virrasztással, a temetési szertartással vagy a gyászidővel kapcsolatos. A legtöbb helyen azonban már elfeledték az emberek, hogy miként kell elbúcsúzni a szeretteiktől. Emiatt is meglepő, hogy a több mint 100 000 lakosú Székesfehérvár egyes részein még mind a mai napig találkozhatunk a halottas szokásokkal. Tanulmányomban ezeket a hagyományokat hasonlítom össze egy Fehérvár közelében lévő kis település, Sárkeresztes hasonló népszokásaival.

  • Alkaysi Alexandra Amira :
    Halál és temetkezés az Iszlámban58 [50.22 kB - PDF]EPA-02002-00030-0040

    Egy muszlim életében a halott hozzátartozók eltemetése fontos kötelesség, amit az adott szokásokhoz és a mai törvényekhez megfelelően szabva kell betartani. A tanulmány az iszlám vallásnak megfelelő viselkedést és attitűdöt tekinti át a halállal, haldoklással és temetkezéssel kapcsolatban egy muszlim hívő tollából. Nem csak a haldokló ellátása elsődleges feladata a hívőknek, de annak halála után megfelelőképp nyugalomba helyezése. Hiszen hitük szerint a test múlandó, viszont tiszteletben kell tartani, mert az egyszer visszatér Istenhez, és ugyanabban a testben fog újjáéledni az utolsó napon, hogy szembenézzen tettei súlyával.

Könyvajánló