Versek
Tanulmány
A Hospice és Palliatív Ellátás Nemzetközi Szövetségének (International Association for Hospice and Palliative Care, IAHPC) elnöke, Dr. Kathleen Foley áttekinti a hospice és palliatív ellátás legfőbb aktuális kérdéseit nemzetközi szinten és hazájában, az Amerikai Egyesült Államokban. A tanulmányban sor kerül néhány alapvető fogalom tisztázására, például a hospice és palliatív ellátás közötti különbségekre. A szerző részletes elemzést ad arról, melyek az életvégi ellátás bevezetésének és az egészségügyi rendszerbe való integrálásának nehézségei a világ egyik legfejlettebb országában.
The past and future of palliative care. Improving end-of-life care. Why has it been so difficult? Hasting center report special report 35 (2005) (6): S42-S46
Chair of the International Association for Hospice and Palliative Care (IAHPC), Dr. Kathleen Foley reviews the most important current issues of hospice and palliative care on an international level and in her home country, the United States of America. The study clarifies some basic concepts e.g. the differences between hospice and palliative care. The author provides with a detailed analysis on the difficulties of introduction of end-of-life care and its integration into the health care system in one of the most developed countries of the world.
Az orvostanhallgatók számára elkerülhetetlen a halállal való szembesülés, ami a halálfélelemmel való megküzdést is szükségessé teszi. A pre-klinikai évek során a patológia és az anatómiai gyakorlatok a halállal való szembesülés kiemelt színterei. Az, hogy miképp küzdenek meg ezekkel a tapasztalatokkal, befolyásolhatja a hallgatók szemléletét, a páciensekkel való kapcsolatukat. Jelen kutatás főképp arra irányult, hogy felfedje azokat az összefüggéseket, amelyek az empátia és a halálfélelemmel, a halállal szembesítő tapasztalatokkal való megbirkózás módja között állhat fenn. Eredményeink azt mutatják, hogy vannak olyan megküzdési minták, amelyek mind a halálfélelemmel vagy annak valamelyik összetevőjével, mind az empátia valamely összetevőjével korrelálnak, így közvetítő szerepük is lehetséges. Az eredmények alapján alkottunk egy elméleti modellt, amely szerint a tárgyiasítás és a kogníció, mint megküzdési mód, közvetítő szerepet tölthet be a halálfélelem és az empátiás törődés vagy az empátiás distressz közt.
Medical students' fear from death and its effect on empathy during medical education
It is unavoidable for medical students to face death that makes coping with fear of death neccessary as well. During pre-clinical years practices of pathology and anatomy are the paramount scenes of facing death. The way medical students cope with these experiences may influence their attitudes and relationship with patients. The present research was primarily aimed to explore possible relationships between empathy and methods of coping with fear from death and with experiences confronting with death. Our results show that there are coping patterns correlating with both fear from death or its some component and some component of empathy, thus their mediator role is possible. Based on the results we made a theoretical model according to which objectification and cognition as coping strategies may play a mediating role between fear from death and empathetic care or empathetic distress.
A tanulmány az orvostanhallgatók jártasságát és hozzáállását vizsgálja az eutanázia kérdéskörében. A vizsgálat során a Semmelweis Egyetem Általános Orvosi Karának 60 hallgatóját kérdeztem meg egy 12 kérdésből álló kérdőív segítségével. A cél annak felmérése volt, hogy vajon mennyire vannak tisztában a hallgatók a témával, illetve mennyire vannak felkészülve az ezzel kapcsolatos kommunikációs és egészségügyi nehézségekre.
Módszerek: A felmérés során összesen 60 diákot kérdeztem meg, minden évfolyamról tizet: öt lányt és öt fiút. A diákok kiválasztása teljesen random módon történt az évfolyamokon belül, függetlenül a tanulmányi átlagra, vallási nézetekre, családi- illetve anyagi háttérre vagy a szülők foglalkozására. Az eredményeket 2 csoportban elemeztem (alsóbb és felsőbb évfolyamos diákok).
Eredmények: Bár a hallgatók számos információhoz jutnak a kérdéskörrel kapcsolatban, ennek ellenére nincsenek teljesen tisztában a fogalmakkal, nincsenek felkészülve ezekre a helyzetekre sem kommunikációs, sem egészségügyi, sem pedig jogi értelemben.
Következtetések: Az egyetemeknek nagyobb hangsúlyt kellene fektetni arra, hogy a diákok felkészültebbek legyenek a terminális állapotú, illetve egyéb súlyos betegek kezelésére, a velük való kommunikációra, illetve - betegeik és saját érdekükben - az ehhez fűződő ismeretekkel kapcsolatban.
Adjudication of euthanasia among medical students
The study examines medical students' perfection in, and attitude towards euthanasia. During the investigation I surveyed 60 students of the Faculty of Medicine, Semmelweis University using a questionnaire consisting of 12 questions. The aim was to assess to what extent the students are aware of the topic and to what extent they are prepared to the related communicational and health care difficulties.
Methods: During the survey I asked 60 students altogether, ten from each years: five girls and five boys. The selection of the students was totally random within the grades, irrespectively of scholastic record, religion, family or financial background or the profession of the parents. The results were analyzed in two groups (lower and higher grade students).
Results: Although the students receive many information related to this issue they are not completely aware of the concepts and are not prepared to these situations neither in communicational nor medical or legal point of view.
Conclusions: The universities should put more emphasis on making the students more aware of treating patients in terminal condition or other severe cases, of communication with them and - for the sake of the patients and themselves - of related knowledge.
Vallomás
A hospice ellátásban és a szüléseknél önkéntesként segédkező szerző önvallomása azokról a folyamatokról, élményekről szól, amelyek arra az elhatározásra juttatták, hogy részt vegyen az élet kezdeténél és végénél szolgálatot teljesítők munkájában, s ezt hívatásként fogadja el. Ő is - szinte gyerekként - megtapasztalta, hogy min megy keresztül az, aki egy betegség révén közel kerül a halálhoz, halálközeli élményt él át, és az orvosok burkolt kommunikációja miatt tehetetlen kétségbeesésben tapogatódzik. Ez a mérföldkő, ami az elmúlás érzésével való találkozást jelentette életében, vezette el oda, hogy a mai napig segítő szolgálatot teljesít a hospice ellátásban. Egy másik élmény, egy szülésnél való segédkezés gyönyörű érzése pedig eljuttatta oda, hogy felismerje az élet két legfontosabb eseménye közötti hasonlóságot, s arra az elhatározásra sarkalta, hogy a szüléseknél is kísérő hívatást vállaljon.
A bifurcating road - birth and death - why I became a helper?
The author who is helping in hospice care and at deliveries self-confesses on processes and experiences that made her take part in the work of those serving at the beginning and end of life and she considers this as a calling. As almost a child she herself experienced what it is like to get close to death by means of an illness, to live through a near-death experience and has to struggle in helpless despair due to the covert communication of doctors. This milestone that meant meeting with feeling of passing in her life led her to serve as a helper in hospice care even today. Another experience, the beautiful feeling of assisting at a delivery made her recognize the similarities between the two most important events of life and prompted her to take a helper role at deliveries as well.
Források
A fordító bevezetője
Sir Francis Bacont (1561-1626), Verulam Lordját a modern, tapasztalaton és kísérleteken alapuló természettudomány egyik megteremtőjeként tartjuk számon. Bacon hatvan éves koráig fényes politikai karriert futott be, egészen a kancellárságig vitte, ám ekkor kegyvesztett lett, és élete utolsó öt évében már csak tudományos kutatásokkal foglalkozhatott. Természettudományos életműve voltaképpen az egyetlen, hatalmas, Instauratio magna (Nagy építmény) című munkából áll, amelynek részei, a Novum organum (Új eszköz, 1620), a De dignitate et augmentis scientiarum (A tudomány méltósága és fejlődése, 1623), valamint a Sylva sylvarum (Az erdők erdeje, 1628) külön-külön is óriási hatást gyakoroltak a kor gondolkodására. Bacon nem természettudományos munkássága is jelentős: Nova Atlantis (Új Atlantisz, 1626) című utópisztikus munkájában az ésszerű, tudósok által irányított állam képét rajzolta meg, és történetíróként is számos értékes művet alkotott.
Jelen részletünk az Instauratio magna harmadik, Historia naturalis címmel, először 1623-ban kiadott részéből való. Ennek a könyvnek 2. „Titulusa" Az élet és a halál leírása címet viseli. E művében Bacon az emberi test életműködéseit igyekszik bemutatni. Úgy gondoltam, mindenképpen érdemes ennek a szövegnek a halálról szóló bekezdéseit a magyar olvasókkal megismertetnem, hiszen megtudható belőlük, milyen „élettani" magyarázatot próbált adni a teológia fennhatóságától szabadulni kívánó reneszánsz orvostudomány az élet jelenségére, illetve a halál számunkra is rejtélyes folyamataira.
Szövegünk eredeti nyelve latin - a mi fordításunk ebből a nyelvből készült. Az élet és halál leírása angolul, ismeretlen fordító átültetésében először Londonban, 1638-ban jelent meg. Ezt a szöveget utoljára New Yorkban, 1977-ben adták ki, újabb változata azonban hiányosságai és tévedései ellenére sem született. A munka más fordításáról nem tudok.
A fordítás a következő kiadás alapján készült: FRANCISCUS BACON: Historia vitae et mortis. Opera omnia. Francofurti, Schoenwetterus, 1665. 555-560.
Kiállításajánló
Recenzió