Versek
Tanulmány
Az eutanázia tekintetében Hollandiától eltérően Belgium legalábbis a legutóbbi időkig teljesen átlagos országnak számított. Ehhez képest Belgium jelenleg közel áll ahhoz, hogy a második olyan országgá váljon, amelyben elfogadják az eutanázia-törvényt. [Ez 2002 szeptemberében történt meg. A szerk.] E drasztikus előrelépés megértése érdekében legjobb, ha megbeszélésünket 1997-tel kezdjük. 1997 májusában2 az 1995-ben létrehozott és 1996 januárja óta működő Belga Bioetikai Tanácsadó Testület közreadta első javaslatát. Az 1997. május 12-én kelt 1. számú javaslat az eutanázia törvényes elfogadásának kívánalmáról3 volt a Tanácsadó Testület első válasza a Szenátus Elnöksége és a Képviselőház közös kérésére, melyben tanácsot kértek „a terminális állapotú beteg életének saját kérésére történő befejezésének (eutanázia) kívánalmáról". Ez az első javaslat legfőképpen a kompetens terminális állapotú betegek életének aktív és szándékos bevégzésével foglalkozik. Az inkompetens betegek és az élő végrendelet kérdéskörét a jövőbeli tárgyalásokra hagyták. A Testület leszögezte, hogy kizárólag azokat az eseteket tárgyalja, melyekben a beteg állapota kilátástalan, és amelyekben az élet befejezését orvos végzi.
A vizsgálat a halál iránti attitűdnek a nemmel, az életkorral és a vallásossággal való kapcsolatát elemzi. A felhasznált kérdőívet, amely 5 féle halál iránti attitűddel számolt, 100 személy töltötte ki. A eredmények szerint a nőknek erősebb a halálfélelme, mint a férfiaknak, az életkor tekintetében pedig a középkorúak mutatták a legerősebb halálfélelmet. A vallásosság nem befolyásolta a halálfélelmet, a többi halál iránti attitűd tekintetében azonban szignifikáns eltérések mutatkoztak.
The attitude toward death regarding gender and religiosity
This article analyses the connection between gender and religiosity with attitudes toward death. The questionnaire presupposes 5 different attitudes toward death and was given to 100 individuals. Conclusions are that fear of death is stronger among women than among men, while the strongest fear of death has been experienced among middle-aged persons. Religiosity did not influence intensity of fear of death but significantly influenced attitudes toward death.
A szerző évek óta kísér haldokló betegeket önkéntes segítőként. Ebben a tanulmányban a betegágy melletti találkozások során szerzett kommunikációs tapasztalatait összegzi. Főbb kérdései, melyekre választ is kapunk: milyen motivációk alapján válik valaki önkéntessé, mi a szerepe munkájának, van-e helye az érintésnek és a humornak a haldokló mellett - és az, hogyan gazdagodhat az önkéntes e találkozások által.
Being together, feeling together. Volunteer support for the terminally ill in hospices
The author has helped terminally ill patients for years. This study is a summary of her bedside communicational experiences. The main questions answered here are as follow: What are the motivations of volunteers choosing this job? What is their supposed role? Might humour and touch play any role in the presence of the terminally ill? Will the volunteer develop his/her personality through these experiences?
Az önsegítő csoportok a gyászolók segítésének hatékony eszközei. A csoport közös tevékenységének a strukturális technikák adhatnak kereteket. A szerző ismerteti a strukturális technikák alkalmazásának főbb szabályait, majd bemutatja azokat a gyakorlatokat, amelyek eredményesen használhatók bemutatkozásnál, a nyitóköröknél, a gyász feldolgozásának elősegítésében, a csoport rítusainak kialakításában, házi feladatok tervezésében és a csoport lezárásában.
Structural techniques in the self-help teams of the bereaved
The self-help teams are effective tools for helping the bereaved. These structural techniques give a frame to the activity of the team. The author presents the main rules of application of these techniques, and demonstrates the exercises to be used effectively at the introductory and opening sessions, in aiding the process of bereavement, in creating the special rites of the team, in the planning of homework and in closing teamwork, respectively.
A szerző két esetleíráson keresztül mutatja be a válsághelyzetben lévő személyek krízisterápiájának azt a kezdeti szakaszát, amely egy bizonyos élethelyzet lezárását, feldolgozását jelenti. Ez a lelkiállapot hasonló a gyászhoz, amelynek átélése elengedhetetlen feltétele az új megalapozásának, a jövőépítésnek.
The introductory phase of crisis and grief
Through two case-studies the author illustrates the introductory phase of crisis therapy of a crisis-situation, when a certain life-experience is to be closed and processed. This state of mind is quite similar to grief. Grief is a necessary precondition for founding a new life and building a future.
A halál nemcsak biofizikai és biokémiai esemény, hanem az elmúláshoz vezető folyamat, amit a tanatológusok jól ismernek. A tanulmány - amely a szerző most készülő „Rendhagyó Lexikon" című, 62 szócikket földolgozó esszékötetéből való - arra vállalkozik, hogy a halált mint filozófiai kérdést teológiai és természettudományos ismeretek alapján egymáshoz közelítse. A tudomány 20. századi fejlődése ezt lehetővé tette, és az angol Paul Davis ennek lehetséges voltát könyveiben igazolta
Az itt bemutatott esszé szerzője megfordította azt a hemingway-i gondolatot, hogy az ember elpusztítható, de legyőzni nem lehet. A történelem és a természet számtalan kataklizmája bizonyította, hogy az ember nagyon is veszendő. A kérdés az, hogy halálával sikerül-e elpusztítani? A tanulmány int attól, hogy a „porból vétettél, porrá leszel" („semmivé válsz!") teóriát, mint „végső történést" elfogadjuk. Bemutatja az ember kettős, egymással ellentétes küzdelmét a teljes megsemmisülés és az öröklét eléréséért, fölvillantja a halál sokoldalúságát. Az ember egyrészt a test teljes pusztulása ellen a mumifikációtól, a zombie és apalliker „készítésen" át a tetem mélyhűtéséig (fagyasztásáig) többféle utat kipróbál; másrészt - illetve ezzel párhuzamosan - a test teljes fizikai megsemmisítését az egyre tökéletesebb hamvasztással, a hamvak szétszóratásával vagy épp elfogyasztásával igyekszik elérni.
Az einsteini energia-anyag egyenértékűségi egyenlet bizonyítja filozófiai mondanivalója által, hogy az ember fizikailag is elpusztíthatatlan. Csak személyiségét és tudatát veszti el, de más formában visszatér a természetbe, így válik halhatatlanná. Függetlenül attól, hogy valakinek van-e transzcendentális fogódzója, ez hitet és reményt adhat a halállal illetve a gyász lelki traumájával nehezen szembenéző olvasóknak.
Death
Death is not only a biophysical and biochemical event, but a process leading to annihilation well known by thanatologists. The present essay - a chapter from the „Unusual Encyclopaedia" of the same author containing 63 essays [in press] - attempts to bring closer the theological and the natural historical aspects of death. Developments in science in the 20th century made this attempt possible as was proved by the English philosopher, Paul Davis, too.
The author of the present essay disputes Hemingway's famous words: "Man can be killed but not overcome", since our fragility has been proved by several cataclysms of history and nature. The question is whether man can be destroyed by his death or not. The author depicts the struggle of man for total annihilation and at the same time for eternal life. While we are attempting to save our body and personality by using mummification, so called „apallikers" and hibernation, we also make attempts to annihilate our personality by the help of several techniques of burial, including incineration or anthropophagia. The philosophical interpretation of Einstein's energy-matter parity equation proves that physically, a human being is simply unperishable. Only his personality and consciousness are to be lost while on a material level, he is „recycled" into nature thus achieving immortality. Quite apart from the existence of any transcendental fixed point, this experience brings hope to readers experiencing difficulties in facing death and mental trauma of bereavement. (Translated by L. A. Magyar)