A Könyvtári Intézet élén történt igazgatóváltásról, nyitvatartásunk változásáról és beiratkozási akciónkról tájékoztatunk, valamint blogposztjainkból válogatunk e heti hírlevelünkben. Az Áprily Lajos 135 születésnapja kapcsán publikált, valamint különleges plakátjainkból és ex libriseinkből válogató bejegyzéseinket is ajánljuk.
Nyugdíjba vonul Fehér Miklós, aki 2017. május 1. óta töltötte be a Könyvtári Intézet igazgatói posztját.
Vezetői időszaka alatt újult meg a könyvtárstatisztikai adatszolgáltatás rendszere, indultak el az új vagy jelentősen korszerűsített akkreditált tanfolyamok, teljesedett ki az intézet minőségmenedzsment-tevékenysége, és látta-látja el a veszélyhelyzettel kapcsolatos információkkal a könyvtári rendszert. Kiemelkedő szerepet vállalt a Magyar Könyvtárosok Egyesülete életében is. 1988-ban az egyesület 30. vándorgyűlésének főszervezője volt. Az MKE-nek több ciklusban elnökségi tagja, egyben (2011–2015) pedig főtitkára volt. Elnökségi tagként kiemelt feladata az év fiatal könyvtárosáról döntő kuratórium vezetése és a Füzéki-emlékérem gondozása. 2014-ben az MKE Pest megyei szervezetének is tagja lett. Munkásságát számos országos és Nógrád megyei kitüntetés kísérte. 2002 óta Fülek díszpolgára, 2013-ban elnyerte a Szinnyei József-díjat.
Fehér Miklóst Szüts Etele mérnökinformatikus és okleveles informatikus könyvtáros váltja az intézetigazgatói poszton.
Az év utolsó két hónapjában beiratkozási akcióval várjuk Önöket: 2022 novemberében és decemberében új és tagságukat meghosszabbító olvasóink egyaránt 6000 Ft helyett 2000 Ft-ért vásárolhatják meg éves könyvtárhasználati díjukat!
Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy 2022. november 1. és 2023. március 31. között az egyes intézmények veszélyhelyzeti működéséről szóló 353/2022. (IX. 19.) Korm. rendeletben, valamint az egyes intézmények földgázfelhasználásának szabályozásáról szóló 354/2022. (IX. 19.) Korm. rendeletben foglaltaknak megfelelően megváltozott intézményünk nyitvatartása.
Hagyományőrző szemlélete modern érzékenységgel ötvöződik. Témája sokszor a föloldhatatlan magány, a kegyetlen világtól való iszony, a riadt befelé fordulás, az elmúlás közelsége, de sorait rendre átszövi a természet szépsége és a kultúra megtartó erejébe vetett hit. Tudatosan megkomponált, ciklusokba rendezett életművet alkotott. Rendkívüli önfegyelemmel csak tökéletesre csiszolt változatot közölt. Míves, borongós soraival a divatokhoz nem igazodó, XX. századi humanizmus képviselője.
Pozsony, a maga változatos múltjával nemcsak Magyarország történetében játszott fontos szerepet, hanem számos írót és költőt is megihletett, mint például Jókai Mórt. Az író a várost nemcsak olvasmányaiból ismerte, hanem gyermekkorában szerzett személyes élményeiből is. 1835-ben cseregyerekként került „német szóra” Pozsonyba, az ott töltött két év pedig életre szóló hatást gyakorolt rá. A legfőbb élményforrást, ahogy azt az Egy magyar nábob című regényében megírta, az 1832–1836-os reformországgyűlés jelentette a számára, amikor „a pozsonyi diétát s a honatyák nemzeti pompáját mint pozsonyi diák szemeivel” látta, de részt vett Kossuth lapjának, az „Országgyűlési Tudósítások” másolásában is. Akkori élményeit a Mire megvénülünk című regényben is megírta, ahol a gyermek Áronffy Dezső alakját tulajdonképpen önmagáról mintázta.
Ez év júniusában nyílt és október végén zárt a Magyar márkák – magyar plakátok című tárlatunk, mely könyvtárunk Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtárának állományának különleges darabjait mutatta be. A kurátor néhány olyan érdekes plakátot mutat be blogbejegyzésében, amelyek különböző okok miatt nem voltak láthatók a kiállításon.
Az Ex libris gyűjtők, gyűjtemények sorozatunk újabb részében Vasné dr. Tóth Kornélia, a Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár tudományos munkatársa a tárban található ex librisek készíttetői közül ezúttal Gergely Ödönt és gyűjteményét mutatja be, aki ex libris gyűjteménye kialakítását már a két világháború közt elkezdte. Kapcsolatban állt a Szent-György-Czéh Magyar Amatőrök és Gyűjtők Egyesületével, mely az 1920-as évek elején még fennállt. Később tagja lett az 1932-ben megalakuló Magyar Exlibrisgyűjtők és Grafikabarátok Egyesületének (MEGE) is. A kor jeles gyűjtőivel cserélt grafikákat, a saját nevére szólóan is készíttetett ex libriseket. Gyűjteményében többségében voltak a szecessziós stílusú lapok. Neves grafikusok alkottak a számára könyvjegyeket.
Kérdezze a könyvtárost!
A hírlevél kommentálható Facebook-oldalunkon.
Kövesse a könyvtárat Instagramon, Tiktokon és Twitteren is!
Itt leiratkozhat hírlevelünkről. | A hírlevél címzettje:
Ha hírlevelünk nem jelenik meg, vagy nem jól olvasható, megtekintés böngészőben.
