Életének 68. évében elhunyt Szőcs Géza Kossuth- és József Attila-díjas író, költő, újságíró, a Magyar PEN Club és az Országos Könyvtári Kuratórium elnöke. E heti hírlevelünkben rá emlékezünk.
Szőcs Géza azt tartotta, hogy „az emberi civilizáció alapja a könyv.” A nemzeti könyvtárról pedig így vallott: „Számomra a könyvek palackok, amelyekbe valaki, Grant kapitány módjára, valamilyen fontos üzenetet rejtett el. Mindig izgalmas felbontani egy ilyen palackot és megérteni a beléje rejtett üzenetet. A könyvtár pedig az ember által a világról összegyűjthető tudás legnagyobb léptékű lenyomata. Ezek magyarázzák vonzalmamat az Országos Széchényi Könyvtár iránt is, amelybe mindig is a kultikus helyek iránti áhítattal léptem be. A nagy magyar szellemi szentélyek egyike ez. Sorsa évtizedek óta foglalkoztat.”
A Munkák és napok – és kincsek alcímmel jelentkező blogsorozatunkban munkatársaink a gyűjtemények mélyén rejlő kincseket mutatják be olvasóinknak. Vasné dr. Tóth Kornélia, a Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár tudományos munkatársa ex librisekről szóló sorozatának újabb részében a tárban található ex librisek készíttetői közül Balogh Ferencet és gyűjteményét ismerteti.
„1956 – történelem röplapokon” címmel újabb, mindenki számára ingyenesen hozzáférhető adatbázissal jelentkezett az Országos Széchényi Könyvtár. A nemzeti könyvtárban 1956-ban megalakult Ideiglenes Nemzeti Bizottmány gyűlésén Hankiss Elemér (1928–2015) vetette fel a forradalommal kapcsolatos aprónyomtatványok, dokumentumok gyűjtésének, archiválásának szükségességét. A kezdeményezés hatására felhívás jelent meg a korabeli sajtóban, amelynek eredményeképp a könyvtár dolgozói és mindazon magánemberek, akik fontosnak érezték e dokumentumok megőrzését a jövő számára, megkezdték a forradalom anyagának összegyűjtését.
Divald Károly, az első magyar természetfotós az egri líceumban kezdte tanulmányait. Az 1848–49-es szabadságharc után Bécsben végzett gyógyszerészeti tanfolyamot, ezután hat éven át saját gyógyszertárát vezette Bártfán. 1860-ban vásárolt egy használt, kezdetleges fényképezőgépet, amelyen autodidakta módon sajátította el a fotózás szakmai alapfogásait.
A székely főváros 1880-ban, a Bem-szobor felavatásával az erdélyi városok közül elsőként adózott az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseinek emléke előtt. Ezért az sem meglepő, hogy Kossuth halála után, az emlékének bronzba öntéséért versengő városok élvonalában ott találjuk Marosvásárhelyt. Azon sem lepődhetünk meg, hogy a szokásostól eltérő módon viszonylag rövid idő alatt összegyűlt a szobor állításához szükséges összeg. Az utókor tagjaiként mi már tudjuk, hogy Marosvásárhely későbbi legendás polgármestere a város érdekében ennél még jóval többre is képes volt.
Kérdezze a könyvtárost!
A hírlevél kommentálható Facebook-oldalunkon.
Híreink telefonról Twitteren is azonnal elérhetők.
Itt leiratkozhat hírlevelünkről. | A hírlevél címzettje:
Ha hírlevelünk nem jelenik meg, vagy nem jól olvasható, megtekintés böngészőben.
