Tartalomjegyzék
1. Nemzetközi kapcsolatok.... 2
2. Kiállítások.... 3
3. Rendezvények.... 6
4. Kiadványok.... 8
5. Tartalomszolgáltatás.... 14
6. Kiállítás- kilátások.... 15
7. Új ki- és belépők.... 16
8. Előfizetési felhívás.... 16
9. Címek.... 17
10. Zirci hírek.... 17
11. A „KUL-Túra Élmény pályázat hírei.... 18
A Holland Bibliofil Társaság látogatása
2009. szeptember 2.
Szeptember elején Magyarországra látogattak a Holland Bibliofil Társaság tagjai. Látogatásuk célja az itteni könyvgyűjtemények közelebbi megismerése volt, így egyéb könyvtárak mellett Buda felszabadulásának 323. évfordulóján az OSZK gyűjteményének becses darabjaival ismerkedtek.
Az általános könyvtárvezetés után Elbe István tartott rövid vezetést a rezerv raktárban, ezt követően pedig az Apponyi-teremben a Kézirattár és a Régi Nyomtatványok Tára munkatársai tartottak hosszabb bemutatót a két gyűjtemény legérdekesebb darabjairól.
Jan Palenstein holland szerző Buda anders Offen című négy felvonásos színművét Farkas Gábor Farkas ismertette, mely remekül illett az évfordulóhoz. A cselekmény Budán és környékén történik, szeptember 2-án reggel kezdődik, és 3-án végződik. A szomorújáték személyei: a Lotaringiai herceg, a bajor választófejedelem, Schooing tábornok, „der jonge Straux” stb. (PALENSTEIN, Jan: Buda anders Offen, Traurspel. ’t Enchuysen, By Jan Palensteyn, en Jan Schink. Anno 1686.)
A másik érdekesség egy részben magyar című, de holland nyelvű jóskönyv volt (Jetczö Könyuetske, az Kibemindannapi (sic!) dolgokat irunk; dat is Wonderen, en onvervalsten, Italiaanschen Waar-Segger, Of Prognosticatie, op’t Schrikkel-Jaar 1688), mely kiadása évéül 1688-at, helyéül Budát s nyomdászaként Hans Bergsteint nevezi meg. Ez nyilvánvaló koholmány, mivel ebben az időben Budán nem működött nyomda. Betűtípusai azonosak a Haarlemben Abraham Casteleyn nyomdájában megjelent "Hollandje Mercurius" betűivel.
Berkes Katalin az első ismert magyar szerzőtől származó matematikai munkát mutatta be. Georgius de Hungaria Arithmethicae summa tripartita c. műve 1499-ben jelent meg Schoonhovenben. Az ősnyomtatvány külön érdekessége, hogy ez volt egyben az első holland aritmetikakönyv is.
Augustinus Aurelius De civitate Dei (Basel, 1490) műve, noha önmagában is értékes ősnyomtatvány most mégis a provenienciája miatt került bemutatásra. A kötetben ugyanis két jelentős posszesszor-bejegyzés van. Az egyik Johann Leusdené, a másik Otrokocsi Fóris Ferencé. Az utóbbi bejegyzés datálva van: 1678. Trajecti. Johann Leusden kálvinista teológus és a keleti nyelvek professzora volt Utrechtben, Otrokocsi Fóris Ferenc pedig egyik kedvenc diákja, mivel nagyon fogékony volt a keleti nyelvekre. Kettőjük barátsága fontos szerepet játszott 1676-ban a gályarab prédikátorok holland segítséggel történő kiszabadításában is.
Mátyás király egykori humanista könyvtárának néhány darabjával kápráztatta el a holland szakembereket Kertész Balázs. A corvinák mellett felhívta a figyelmet néhány holland nyelvű kódexre is, melyek a Kézirattárban találhatók. Ismertetett néhány emlékkönyvet, album amicorum-ot, amelyek magyar diákok németalföldi peregrinációja során keletkeztek. Ezek közül a legérdekesebb album Hodosi Sámuelé. Az ő emlékkönyvében érdekes tollrajz-sorozat található. A gályarab prédikátorok bebörtönzését, rabságba való eladását, illetve kiszabadulását beszéli el képekben. A rajzok valószínűleg Hodosi utrechti tartózkodása alatt keletkeztek, ám a rajzoló kilétét homály fedi. Az ábrázolások megegyeznek az Európa-szerte ismert leírásokkal.
A csoport az ősnyomtatványok megtekintése után a Zeneműtárban Mikusi Balázs segítségével bepillantást nyerhettek könyvtárunk Liszt-anyagába, a Térképtárban pedig Danku György tartott bemutatót az OSZK holland vonatkozású térképeiről.
A holland könyvbarátokat lenyűgözte könyvtárunk gyűjteményének gazdagsága, és elismerően nyilatkoztak a kedves fogadtatásról, és a szakszerű, tartalmas programról.
Orosz-magyar együttműködés
2009. szeptember 28. – október 3.
A könyvtáraink közötti egyre szorosabb együttműködés keretében 2009. szeptember 28. és október 3. között az OSZK vendégül látta a Moszkvai Idegennyelvű Könyvtár három munkatársát. Az orosz kollégák tapasztalatcsere céljából érkeztek Budapestre, ittlétük során az OSZK Gyarapítási Osztálya és az Informatikai Igazgatóság munkatársaitól kaptak tájékoztatást a nálunk folyó munkáról, illetve az Országos Idegennyelvű Könyvtárban és a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában tettek hasonló célú látogatást.
Ezúton is szeretnénk köszönetet mondani minden kedves kollégának, aki segített a látogatás szervezésében és lebonyolításában.
"Szép ez a Balaton, szép mindenkoron" - A régi Balaton plakátokon és képeslapokon
2009. június 20 – december 4.
Plakát- és Kisnyomtatványtár előtti folyosó
A századfordulós és a két világháború közötti Balatont bemutató plakátkiállítás nyílt augusztus 25-én az Országos Széchényi Könyvtárban.
Az alkalmazott grafikák alkotói között olyan nevek tűnnek fel, mint Berény Róbert, Bortnyik Sándor, vagy Molnár C. Pál. A ritkán látható reklámplakátok témája többek között a korabeli balatoni turizmus és kulturális élet. Az említett tárgyak mellett bemutatásra kerülnek régi balatoni témájú képeslapok is. A Plakát- és Kisnyomtatványtár gyűjteményből összeállított tárlat 2009. augusztus 25. és december 4. között tekinthető meg a Budavári Palota F épületében.
„Nézz szembe a tényekkel” - Bayer Klímavédelmi Fotópályázat 2009
2009. szeptember 1 -26.
Ars Librorum
A Bayer és a UNEP (az ENSZ Környezetvédelmi Programja) immár hatodik alkalommal hirdette meg közös fotópályázatát, melynek központi témaköre a klímaváltozás.
A „Nézz szembe a tényekkel!” felkiáltással útjára indított Klímavédelmi Fotópályázat célja felhívni az emberek figyelmét a klímavédelem fontosságára, és szembesíteni őket azzal a ténnyel, hogy többé nem hunyhatunk szemet a klímaváltozás felett, tennünk kell a megállításáért annak érdekében, hogy a jövő generáció számára megőrizzük környezetünket jelenlegi formájában.
A zsűri a több mint kétezer beérkezett pályamű közül választotta ki azt a 27 képet, melyek a kArton Galéria (2009.06.12-21.) és a Bank Center (2009.06.22-08.01.) után 2009. szeptember 1 – szeptember 26. között az Országos Széchenyi Könyvtárban is bemutatásra kerültek.
„Ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj”.
Válogatás a második világháborúban használt repülős térképekből
2009. szeptember 1 – december 23.
Térképtár
A hadviselő felek katonai és polgári térképeinek bemutatása. A háború során folyamatos határváltozások történtek, melyeket újabb és újabb térképek kiadásával próbáltak a korban a nagyközönségnek bemutatni, mikor még távol voltak a hadszínterek a hátországtól.
Erdélyi Múzeum Egyesület 150 éve
2009. szeptember 10 – október 22.
VII. emeleti katalógustér
A nyitó tárló az Egyesület megalakulásának körülményeit, ünnepi hangulatát idézi fel. A kiállítás további részlegei – az Egyesület történetileg kialakult szakosztályai szerint tagolva – az Egyesület munkatársai által másfél évszázadon keresztül felhalmozott kulturális értékek keresztmetszetét kívánják adni, főként az Egyesület égisze alatt megjelent nyomtatott kiadványok segítségével. A fali tablók sorozata az Egyesület szellemi vagyonát gazdagító nagynevű tudósokat, közéleti személyiségeket mutatja be.
A sztálinizmus problémái. Kiállítás a moszkvai Roszpen könyvkiadó történelmi sorozatából
2009. szeptember 21 – október 10.
Nemzeti Ereklyetér
A ROSSZPEN (РОССПЭНРоссийскаяполитическаяэнциклопедия– Orosz Politikai Enciklopédia) Oroszország egyik vezető tudományos könyvkiadója. Az 1992 óta működő kiadó gondozásában évente 100 kiadvány jelenik meg a történelem-, politika- és társadalomtudományok, valamint a filozófia területéről, melyek között tanulmánykötetek, szövegkiadások, memoárok és referensz könyvek egyaránt megtalálhatók. Köteteik az orosz tudományos és könyvszakmai körökben egyaránt nagy népszerűségnek örvendenek, évről évre számos hazai díjban és elismerésben részesülnek.
A könyvtárunkban 2009. szeptember 21. és 2009. október 21. között megrendezett kiállítás a ROSSZPEN Könyvkiadó utóbbi években megjelent munkáiból kínált válogatást. A kiállítást megnyitó Sz. Bíró Zoltán történész szakmai felhasználóként is méltatta a ROSSZPEN gondozásában megjelent köteteket, melyek kitűnő forrásanyagként szolgálnak a 20. századi orosz és szovjet történelem, és ezáltal a II. világháború utáni magyar történelem kutatásához. Ennek legfőbb oka, hogy az úgynevezett „levéltári forradalom” keretében az orosz történészek és levéltárosok számára lehetővé vált milliónyi, eddig titkosnak minősített dokumentum publikálása.
A ROSSZPEN vezérigazgatója, Dr. Andrej Szorokin a megnyitón elhangzott beszédében a kiadó nevében az OSZK-nak adományozta a kiállításon szereplő köteteket, melyek így állományba vétel után olvasóink rendelkezésére állnak.
„Mezey Mária (1909-1983) 100. születésnapjára”
2009. október 15 – 2010. január
Színháztörténeti Tár és Zeneműtár folyosója
A kamarakiállítás három részben villantja föl Mezey Mária felejthetetlen színésznői nagyságát, gyönyörű alakját. Csak a legjobban sikerült képeket, egy szép színésznőt, sőt egy szép nőt ábrázoló képeket válogattuk össze, jól tudván, a színpadi siker, a katarzis, a játék nagyszerűsége, a pillanat varázsa aligha idézhető fel egy tárgy, egy fénykép, dokumentum segítségével.
Az első rész (első tárló) a tündöklő csillagot, az érzéki nőt, a végzet asszonyát és a sajtó, a címlapok egyik kedvencét tárja elénk, egy küzdelmes, ellentmondásoktól sem mentes élet első, látszólag felhőtlen szakaszát mutatja be, színpompájában, változatosságában, mely a sokszínűség ellenére sem volt mentes a beskatulyázástól, melyből később nehéz volt kitörni az igazi drámai színpadra.
A Bárdos Artúr vezette Művész Színházban már 1937-ben Molnár Ferenc Liliomjában arat sikert mint Muskátné, első igazi sikerét pedig Scribe Egy pohár víz című vígjátékában a főhercegnő szerepében aratta. Évekig vígjátékokban játszott: a Nem vagyunk házasok Evelyne-je a Pesti Színházban (1940), az Ilyenek a férfiak Máriája (1940), a Nők harca Autreval grófnéja (1943) – de a többi darabban is hasonló szerepek várnak rá, mint a Tűzvészben Mariella (1941) vagy a Méreg című Illés Endre darabban Judit (1943) és a Legszebb éjszaka Kittyje (1943), vagy már 1947-ben is mint Lulu Balázs Béla Lulu és Beata avagy Eszmék harcában. A színlapokon és a Színházi Élet és a Színházi Magazin címlapjain sorra követhetjük ezeket a képeket. A korszakot, a tündöklést jól ábrázolja a középpontba állított modell: Mezey Mária platina opossum “canadienne” bundája Wallner szűcs, IV. Bécsi utca 1.
1943-44-ben hirtelen távozik a színpadról. Kiábrándultságát, valós vagy akkor még csak vélt betegségét a fővárostól messze, a külvilágtól mesterségesen elzárva, a Magas-Tátrában pihente ki, készülve a megújulásra, ahonnan úgy is mondhatnánk, újjászületve tért haza.
Már 1943-ban, leküzdve a rendezők által ráragasztott franciás könnyedség ekkor már nyomasztó általánosítását, Ibsen Rosmerholmjának Rebekáját alakíthatja: ez volt az első klasszikus szerepe, ahogy pályájára visszatekintve maga is elismerte. 1946-ban pedig, érdekes módon ismét a Bárdos Artúr igazgatása alatt álló Belvárosi Színházban Franz Werfel Jakobovszki és az ezredes című három felvonásos “úti kaland”-jában alakítja a női főszerepet, Marianne-t, Ráday Imre mint Jakobovszki, Bársony István mint Sabunyvic és Dénes György mint Cserbinszki ezredes szerepelt a darabban. A színrevitel érdekessége még, hogy Márkus László, az Operaház korábbi igazgatója rendezte. – Jelenetek egész sora tárul elénk a fényképeken keresztül. Láthatjuk emellett Szomory Dezső Dr. Takáts Alice címszerepében is, vagy Oscar Wilede híres darabjában Lady Windermare legyezőjével, 1959-ből.
Az utolsó, kissé visszafogott részben (tárlóban) már a későbbi énje tűnik elénk, részben a Bujdosó lány egyszemélyes előadói korszakából, többek közt az öltözőben, s civilben, a Szanday Sándor által készített mellszobra mellett – abból az önmagára találó hosszú korszakból, melynek középpontjában már a legfőbb jó, a szeretet áll, ahogy már 1946-ban, a hegyekből visszatérve, hitét megvallotta a budapesti pasaréti református templomban:
“Ő segít, csak Ő segíthet rajtunk is, mindnyájunkon. Ezen a fölsebzett országon, ezen az egész irtózatos világon. Hívjuk hát, hogy jöjjön, jöjjön ide hozzánk. Hajoljon ide hozzánk, simogassa le rólunk a közönyt, a gőgöt. Nyissa ki a szívünk rozsdás ajtaját, lépjen be és maradjon bennünk. Hogy építhessünk neki magunkból templomot, s a sok kicsi ember-templomból építhessünk egy új Országot, aminek az alapja a szeretet, s tartalma a szeretet, a koronája a szeretet legyen. Mert nincsen nagyobb hatalom, és nincsen nagyobb erő, mint a szeretet – mert a szeretet Isten. Jöjj hát Szeretet, hogy legyen a mi lelkünk a te templomod, s ha sírunk, ha nevetünk – ha imádkozunk vagy bukfencet hányunk, mindig a Te törvényedet szolgáljuk: melegséget árasszunk, örömet osztogassunk, szeretetet kínáljunk.”
A kiállítást rendezte: Kis Domokos Dániel
„Látjátok feleim…” Magyar Nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig
2009. október 29 – 2010. február 28.
Corvina kiállítótermek
A korai nyelvemlékek legbecsesebb nemzeti ereklyéink közé tartoznak, de csak nagyon ritkán kerülnek nagyobb nyilvánosság elé, önálló nyelvemlék-kiállításra pedig még nem került sor.
A nemzeti könyvtár kiállítása magyar nyelvű latin betűs írásbeliség határtalan kínálatból az első 500 év emlékeit mutatja be, a kezdetektől az 1530-as évekig. Minden kiemelkedő jelentőségű nyelvemlék helyet kap a tárlaton: a korai szórványemlékek, mint a Tihanyi Alapítólevél, az első összefüggő szövegek, mint a Halotti Beszéd és az Ómagyar Mária-siralom, s szinte valamennyi magyar nyelvű kódexünk. A 62 eredeti nyelvemléket, köztük 47 kódexet, 42 műtárgy (szobor, festmény, kő- és csontfaragvány) egészíti ki, hogy a látogatók minél teljesebb képet kaphassanak a nyelvemlékek korának kultúrájából, hangulatából.
A kódexek egy jelentős része az idők során külföldre került, s most lesznek először együtt láthatók. A kölcsönző országok közt van Németország, Csehország, Románia, Ausztria és Horvátország. Talán sohasem találkozott még az első magyar nyelvű bibliafordítás részleteit tartalmazó úgynevezett Huszita Biblia három különböző országban őrzött, különböző korú kézirata, a Bécsi, a Müncheni és az Apor-kódex. Ez utóbbi – több ízben megsemmisültnek is hitt – kódex megmentéséért az OSZK tett komoly szakmai és diplomáciai lépéseket.
A kiállításon helyet kapnak a legújabb felfedezések, és bemutatásra kerülnek a nyelvemlékekkel kapcsolatos legfontosabb folyó kutatások is, kihasználva a legmodernebb információs technológia adta lehetőségeket. A kiállításhoz kapcsolódva színes programok, interaktív tevékenységekre építő múzeumpedagógiai foglalkozások várják az érdeklődő csoportokat.
A Magyar Olvasástársaság megemlékezése Benedek Elek születésének 150. Évfordulóján
2009. szeptember 26.
2009. szeptember 26-án 9.30 órai kezdettel ünnepélyes körülmények között Budapesten (Országos Széchényi Könyvtár, VI. és VIII. emelet), A népmese napja rendezvénysorozat alkalmából megemlékeztünk Benedek Elek születésének 150. évfordulójáról. A programunk részleteiről minden tudnivalót megtalál honlapunkon: www.hunra.hu. Az OSZK VI. emeleti előadótermében bevezetőként Gazda István országos hírű professzor méltatta Benedek Elek művelődéstörténeti szerepét, majd a népmesék lélektani, pedagógiai jelentőségéről, szimbolikájáról neves tudósok, pszichológusok (Benedek Katalin, Antalfai Márta, Szőnyi Magdolna, Stiblár Erika, Koszecz Sándor) szóltak, a mesemondás művészetéről Agócs Gergely tartott eszmefuttatást. Végül a mese varázslatos hatását - mások után - Berecz András, alternatív Kossuth-díjas jóvoltából élvezhettük.
A fenti programmal jórészt párhuzamosan a Nemzeti Könyvtár emeleti társalgójában sok és avatott mesemondó jóvoltából folyamatosan mesét hallgathattak, alkothattak az óvodáskorúaktól a szülők, nagyszülők 50-60 fős csoportjai.
OECD TALIS
2009. október 15.
Az OECD 2008-ban általános iskolai pedagógusokkal felmérést készített a pedagógusok oktatással kapcsolatos felfogásáról, attitűdjeiről, az iskolavezetéssel, a pedagógiai munka értékelésével, a pedagógusok továbbképzésével kapcsolatos kérdésekről. Az OECD tanárvizsgálatában (TALIS: Teaching and Learning International Survey) Magyarország 190 általános iskolájának pedagógusai is részt vettek. A vizsgálat nemzetközi eredményeiről szóló jelentést az OECD június 15-én sajtótájékoztatón tette közzé, erre az időpontra magyar összefoglalót is megjelentettünk. A konferencián a felmérés magyar vonatkozású eredményeit ismertették nemzetközi összehasonlításban azok előtt, akikről szólt a felmérés.
Az OKM EU Kapcsolatok Főosztálya – amely az OECD projektekben a kormány részéről az igazgatótanácsi képviseletet ellátja – az eredmények közzétételére 2009. október 15-én (10-től 16 óráig) konferenciát rendezett, amelyre meghívták a felmérésben részt vett kb. 190 iskola egy-egy képviselőjét, valamint a pedagógus szakszervezetek és a szakmai tudományos élet néhány képviselőjét.
ENTITLE
2009. október 16.
A Publika Magyar Könyvtári Kör és a Könyvtári Intézet együttműködve rendezte meg az
"ENTITLE- Libraries Lifelong Learning" (EB projektje) című program záró-konferenciáját az OSZK-ban.
A rendezvényre a programban résztvevő tagállamokból érkeztek szakemberek.
A budai Vár XX. századi történelme filmen
2009. november 10.
Archív felvételek segítségével mutatja be a budai Vár történetének emlékezetes pillanatait 1869-től az 1970-es évekig a Századunk - a budai Vár XX. százada című dvd, amelyet 2009. november 10-én mutattak be az Országos Széchényi Könyvtár dísztermében.
A nyolcvanpercnyi némafilm magyar, angol és német nyelvű borítóval is kapható lesz, hogy a Budapestre látogató turisták mélyebben megismerhessék a várnegyed történetét. A lemez a Budavári Önkormányzat kiadványa, és mintegy négymillió forintba került.
A dvd-n látható filmeket tavaly októberben, a Századunk - a budai Vár XX. századi története címmel nyílt kiállításon már megismerhette a közönség a Várnegyed Galériában.
A dvd-n a többi között szerepel a Lumiere-testvérek felvétele a millenniumi menetről 1896-ból, IV. Károly király koronázása, a háborús évek Szent Jobb-körmenetei, az ostrom pusztítását megörökítő képek, valamint 1956-ból Mindszenty József bíboros nemzetközi sajtótájékoztatója, amelyet két nappal a kiszabadulása után tartott november 1-jén a prímási palota előtt. A film érdekessége, hogy több kameraállásból rekonstruálták Mindszenty beszédét, a hangot pedig a Magyar Rádió felvételéből vágták hozzá.
RFID
2009. november 20.
Az RFID könyvtári alkalmazása címmel nagysikerű szakmai napot szerveztünk a könyvtárak számára 2009. november 20-án, 11 órai kezdettel az Országos Széchényi Könyvtár VI. emeleti előadótermében.
Program:
11:00 Köszöntő – Bánkeszi Katalin, az Elektronikus Dokumentum Központ igazgatója, Országos Széchényi Könyvtár
11:05 – 11:20 Horváth Ádám, Informatikai igazgató, Országos Széchényi Könyvtár
Az RFID bevezetésének kérdései
11:20 – 11:30 Seres József, Könyvtári informatikus, Szent István Egyetem Gödöllő
Egy RFID-fejlesztés előlkészítése TIOP-projekt keretében
11:30 – 12:00 Thomas Junck, a 3M könyvtári üzletág közép-kelet-európai és afrikai régiók Fejlesztési igazgatója, 3M Képviselet - Medimat Kft. (angol nyelven)
A legkorszerűbb könyvtári RFID fejlesztések a 3M-től
12:00 – 12:30 Udvardy-Nagy István, Értékesítési igazgató, ODIN Technologies Budapest Kft.
RFID a könyvtárban
12:30 – 13:00 Szünet
13:00 – 13:30 Beliczay Tamás, Termékfejlesztési igazgató, Vonalkód Rendszerház Kft.
Könyvtári RFID megoldások a Vonalkód Rendszerháztól
13:30 – 14:00 Hamza István, Kereskedelmi igazgató, WegaTech Kft
14:00 Kérdések, összegzés
Az előadásokon elhangzott anyagok nemsokára mindenki számára elérhetőek lesznek.
Júliusban megjelent kötetek:
Elektronikus szolgáltatások az Országos Széchényi Könyvtárban
Felelős kiadó: Monok István
Kiadja: Országos Széchényi Könyvtár, Budapest, 2009
16 oldal
Kiadói és nyomdászjelvények Magyarországon 1488—1800
(Hungarian printers’ and publishers’ devices 1488—1800)
V. Ecsedy Judit – Simon Melinda
Kiadja: Országos Széchényi Könyvtár–Balassi Kiadó, Budapest, 2009
ISBN 978 963 506 797 8
204 oldal
Ára: 3500,- Ft
A szerzők, V. Ecsedy Judit (OSZK) és Simon Melinda (Szeged, Egyetem) a kötetben a régi könyv korszakának magyarországi kiadói és nyomdászjelvényeit mutatják be szöveges és képes formában, a teljesség igényével. Mostanáig mindössze a legkorábbi, budai könyvkiadók jelvényeiről jelent meg monográfia, a hazai könyvnyomtatás későbbi századainak jelvényeivel csak egy-egy tanulmány foglalkozott. A mostani összeállítás századonként tárgyalja a hazai kiadói és nyomdász-jelvényeket, amelyek mindegyikét mérethű reprodukcióban is közöl. Azokat a jelvényeket, amelyek eredetileg is vörös-fekete nyomásúak voltak, a kötet végén színes táblák tartalmazzák. A századonkénti összeállítás és a bevezető tanulmány is teljes egészében kétnyelvű, magyarul és angolul is olvasható.
Augusztusban megjelent kötetek:
A Kaplonyi Ferences Rendház Könyvtárának régi állománya
A Kárpát-medence magyar könyvtárainak régi könyvei 4.
Összeállította: Magyar Árpád, Zvara Edina
Kiadja: Országos Széchényi Könyvtár, Budapest, 2009
ISBN 978 963 200 568 3
ISSN 1786-5611
559 oldal
Ára: 2000,- Ft
A kaplonyi ferences kolostor és annak könyvtára XVIII. század eleji alapítástól a XX. század közepéig, a szerzetesi közösségek feloszlatásáig, folyamatosan működött. A kaplonyi rendház és gyűjtemény – ha nem tartozott is a szalvatoriánus rendtartomány legnagyobb kolostorai és könyvgyűjteményei közé – mindvégig igen fontos szerepet töltött be a provincia és a Nagykároly környéki, szatmári katolikusok életében. Fennmaradt könyvtára is jelentőségéről tanúskodik.
A könyvtár állományának fokozatos növekedését jól mutatja az első, 1735-ben készült könyvjegyzék. Alig tíz évvel az alapítás után már egy 180 kötetes könyvtár segítette a kaplonyi ferencesek működését.
A könyvek possessorbejegyzései jelentős mértékben gazdagítják ismereteinket a gyűjtemény gyarapodásáról, amelynek fő forrását a későbbi patrónusok és a más rendházakból Kaplonyba került barátok könyvei képezték.
A könyvtárban jelenleg hozzávetőleg 2700 olyan munka található, amely 1900 előtt keletkezett, s ide számítjuk a kéziratokat is. Kötetünkbe az 1850-ig megjelent nyomtatványok (töredék, azonosítatlan művek is) és a kéziratok kerültek be. A könyvtár túlnyomó részét a nyomtatott könyvek teszik ki, amelyek között kevés korai – XVI–XVII. századi – nyomtatvány van.
Az azonosítás eredményeként több, teljesen új mű került elő a XVIII. és a XIX. századból. Olyan kiadványok is ismertekké váltak, amelyekről tudott ugyan a szakirodalom, de nemzeti könyvtárunknak nincs belőle példánya.
A kaplonyi ferences könyvtár jelentőségét a bibliotéka egységes voltában kell látnunk. Nem azért fontos a gyűjtemény, mert van benne néhány önmagában is értékes könyv, hanem összességében, a ferencesek életében, munkájában betöltött szerepét tekintve mondhatjuk fontosnak. Azon kevés gyűjtemények egyike, amely megfogyva bár, de mégis fennmaradt az utókor számára.
Matthias Corvin, les bibliothèques princières et la genèse de l’État moderne
Szerk. Jean-François Maillard, Monok István, Donatella Nebbiai
Supplementum Corvinianum II.
Kiadja: Országos Széchényi Könyvtár, Budapest, 2009
ISBN 978 963 200 567 6
340 oldal
Ára: 5000,- Ft
Az Országos Széchényi Könyvtár számos konferencia, illetve kutatóprogram kezdeményezőjeként és társszervezőjeként évek óta nagy figyelmet szentel a corvina-kutatások előmozdításának.
A kutatási eredmények közlése céljából indított Supplementum Corvinianum sorozat második köteteként látott most napvilágot a fejedelmi könyvtárak és a modern állam összefüggéseit tárgyaló tanulmánykötet, melyben a 2007. november 15–17. között Párizsban tartott azonos című kollokviumon elhangzott előadások anyaga olvasható. Ez az első olyan tanulmánykötet, mely a Mátyás korában létező európai könyvtárak összehasonlító vizsgálatára vállalkozik.
A sorozat első kötete a müncheni Bayerische Staatsbibliothekban őrzött corvinákkal kapcsolatos kutatási eredményeket közli. E mostani kötet megjelenésével immár jól elkülönül az olvasók számára a Supplementum Corvinianum két alsorozata.
Az Ex Bibliotheca Corvinianaban megjelenő kiadványok a corvinák jelenlegi őrzőhelye szerint tárgyalják a Mátyás könyvtárának fennmaradt darabjaival kapcsolatos tudományos eredményeket. A kék borítóval megjelenő alsorozat következő, előkészületben levő kötete a wolfenbütteli corvinákat mutatja be.
A jelen kötettel induló De Bibliotheca Corviniana, melyet címe mellett bordó kötése is elkülönít az előzőtől, forrás-, tanulmány- és konferenciakötetek, valamint monografikus írások megjelentetését szolgálja. Ez utóbbira példa Mikó Árpád készülő monográfiája, mely az Országos Széchényi Könyvtárban őrzött corvinákat művészettörténeti szempontból vizsgálja.
Októberben megjelent kötetek:
„Látjátok feleim…” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Kiállítási katalógus
Szerkesztette: Madas Edit
Kiadja: Országos Széchényi Könyvtár, Budapest, 2009.
ISBN 978 963 200 571 3
400 oldal
Ára: 4900,- Ft
A fotókkal gazdagon illusztrált katalóguskötet nemcsak a nemzeti könyvtárban 2009. október 29. és 2010. február 28. között megrendezett azonos című kiállítás anyagának részletes leírását tartalmazza, hanem 11 igényes tanulmányával önálló, új kutatási eredményeket népszerűsítő formában közvetítő mű.
A magyar nyelvű írásbeliség történetének első félezer évét mutatja be tudományos igénnyel, amely egyúttal fontos nemzeti kincseink, a nyelvemlékek felvonultatását is jelenti az érdeklődő nagyközönség előtt.
A magyar nyelvű írásbeli kultúra és a magyar irodalmi nyelv a latin kultúra keretein belül született meg, bontakozott ki és önállósult a középkor végére. A kötet ezt a folyamatot kívánja végigkísérni.
„Látjátok feleim…” Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig. Nyelvemlék-mappa
Szerkesztette: Madas Edit
Kiadja: Országos Széchényi Könyvtár, Budapest, 2009.
12 betétlap, kísérőfüzet
Ára: 950,- Ft
A mappában a magyar nyelvű írásbeliség első félezer évének 12 legfontosabb dokumentumáról, nyelvemlékéről készült hasonmás oldalak kapnak helyet (Halotti beszéd és könyörgés, Ómagyar-Mária-siralom, Königsbergi Töredék, Jókai-kódex, Müncheni Kódex, Apor-kódex, Festetics-kódex, Margit-legenda, Peer-kódex, Jordánszky-kódex, Érdy-kódex, Szabács viadala).
A méretazonos hasonmás oldalak mellett a kiadvány részeként megjelenik egy kísérőfüzet, mely a bemutatott nyelvemlékek rövid, ismeretterjesztő jellegű leírását tartalmazza. Szándékunk szerint a nyelvemlék-mappa ismeretterjesztő kiadványként és oktatási segédanyagként egyaránt megállja a helyét.
Jókai-kódex 1440 körül CD-ROM
Digitális Kincstár sorozat
Kiadja: Országos Széchényi Könyvtár, Budapest, 2009.
A Jókai-kódex a legkorábbi magyar nyelvű, kézzel írott könyv. Keletkezésének helye ismeretlen. Egy kéz másolta, a benne található kétféle vízjel egyike alapján a másolás ideje az 1440 körüli évekre tehető. A szöveg nem önálló magyar fogalmazás, hanem latinból készült fordítás, amely – nyelvének és helyesírásának tanúsága szerint – a 14. század utolsó negyedében keletkezhetett.
A mű Szent Ferenc és társai élettörténetét mutatja be legendás történetek sorozatán keresztül.
A kézirat nemcsak fizikai valójában a legkorábbi nyelvemlék-kódexünk, hanem nyelvében is: nem ismerünk korábban keletkezett, könyvnyi terjedelmű magyar szöveget. A saját korában egyedül álló fordítás jóval megelőzi a 15. század utolsó és a 16. század első harmadában kibontakozó magyar nyelvű kolostori irodalmat, melynek során a rendszeres fordítói munka eredményeként megerősödött az írott irodalmi magyar nyelv. 1925-ig a könyvet Ehrenfeld-kódex néven tartották számon felfedezőjéről. Egy londoni árverés után 1925 folyamán a Széchényi Könyvtárba került. Ekkor kapta jelenlegi elnevezését Jókai Mór születésének századik évfordulója emlékére.
Margit-legenda 1510 CD-ROM. Digitális Kincstár sorozat
Kiadja: Országos Széchényi Könyvtár, Budapest, 2009.
A kódexet a mai margitszigeti domonkos kolostorban az ott élő apácák számára másolta 1510-ben – a Példák könyvével párhuzamosan – Ráskay Lea apáca, aki a legnevesebb kódexmásolónk. A Margit-legenda Árpád-házi Szent Margit (1242–1270), IV. Béla király szentség hírében élő (noha hivatalosan szentté csak 1943-ban avatott) apáca leányának az életét és csodatételeit beszéli el. Szülei Margitot három évesen a veszprémi Szent Katalin zárdába adták. A IV. Béla által a Duna szigetén Margitnak épített kolostor tíz éves korától volt a királylány otthona élete végéig.
A később Margitról elnevezett szigetet az ő korában a kolostor védőszentjéről Szűz Mária, vagy Boldog Asszony szigetének, népi elnevezéssel pedig eredetileg Nyúlszigetnek, majd később Nyulak szigetének is hívták. Margitnak a kolostor templomában lévő sírja halála után sűrűn látogatott zarándokhellyé vált, amint a kódexben is olvashatjuk: mind teljes Magyarország hozzá fut. Emlékét, példáját az ott lakók halála után még két és fél századon át – amíg a török pusztítás miatt a szigetről el nem kellett menekülniük – ápolták és tisztelték. Ennek jegyében készült itt a kódex. Kódexeink között ez az egyetlen hazai témájú, s forrásai szintén Magyarországon készültek. Ezért nemcsak nyelvi és irodalmi emlék, hanem a magyar művelődéstörténet napjainkkal is érintkező jelentős forrása. A kódex Jankovich Miklós gyűjteményével került 1836-ban a Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtára, az Országos Széchényi Könyvtár birtokába.
Novemberben megjelent kötetek:
Gyűjtők és gyűjtemények – A Nemzeti Könyvtár gyűjteményes kincsei és történetük
Szerk. Boka László, Ferenczyné Wendelin Lídia
Kiadja: Országos Széchényi Könyvtár – Kossuth Kiadó, Budapest, 2009
ISBN 978 963 09 6038 0
Ára: 7 500,- Ft
Gróf Széchényi Ferenc 1802-ben ajánlotta fel tékáját a „a magyar haza közhasznára”, megvetve ezzel az Országos Széchényi Könyvtár alapját. Példáját két évszázad során gyűjtők, mecénások, könyvtárosok százai követték. A legjelentősebbek életútjának, gyűjteményének felvázolásával tisztelgünk azok előtt, akik az elmúlt két évszázad során a nemzeti kultúra és tudomány írott emlékeinek összegyűjtésében és megőrzésében örökre maradandót alkottak.
Magyarország legszebb térképei 1528-1895
Írta: Plihál Katalin
Kiadja: Országos Széchényi Könyvtár – Kossuth Kiadó, Budapest, 2009
ISBN 978 963 09 6046 5
Ára: 7990,- Ft
A térkép a történelem leghűbb lenyomata. Térbeli pillanatképet nyújt az ország vagy egy-egy országrész egykori állapotáról. Kötetünk különleges „időutazásra” hívja olvasóit: kalandozásunkban az Országos Széchényi Könyvtárban őrzött régi térképek lesznek segítségünkre.
Utazásunkat az 1528-as Tabula Hungariae című, Magyarországot ábrázoló művel, a 16. század első felének leggazdagabb tartalmú, legszebb kivitelű országtérképével kezdjük, amely 2007-ben UNESCO-védettséget kapott. Ezután a török hódítás korának térképei következnek, vár- és ostromtérképek, majd a török kiűzését követő munkák. Barangolunk a 18. századi Erdélyben is, sőt átrándulunk Délkelet-Európába.
Helyet kaptak a kötetben olyan térképek is, melyek bemutatják a korabeli magyar viseleteket, a nemzetiségek eloszlását vagy a ferences rendházak látképeit. A térképek tartalmát kiegészítő vagy éppen a megjelenés pillanatában fontos politikai vagy hadi események olyan különleges csokrát kínáljuk, amelyekről túlzás nélkül állíthatjuk, hogy még így együtt soha nem szerepeltek. Olyan térképeket mutatunk be, amelyek egyszerre földrajzi remekművek és szemet gyönyörködtető művészi alkotások. Különlegessé teszi e művet az is, hogy nemcsak a térképek születéséről, alkotóik életéről és térképkészítés egykori módjairól tudhatunk meg sok mindent, de a mellékelt DVD-n a térképek eredeti méretükben, teljes tartalmukban tanulmányozhatók.
A Képes Krónika könyve
Írta: Veszprémy László, Wehli Tünde
A felvételeket készítette: Hapák József
Kiadja: Országos Széchényi Könyvtár – Kossuth Kiadó, Budapest, 2009
ISBN 978 963 09 6041 0
Ára: 8 990,- Ft
A Képes Krónika a középkori magyar történelem gazdag tárháza, a közös múlt emlékezetét őrzi – és minden nép szeretne tudni valamit eredetéről, származásáról, azaz a múltjáról. Emellett minden idők egyik leggazdagabban díszített hazai díszkézirata, európai viszonylatban is az egyik legszebben illusztrált nemzetkrónika. A benne leírt történetekben megelevenedik a teljes magyar középkori történelem.
A Képes Krónika azonban nemcsak több nép, hanem több ország történetének is alapvető, a középkort tekintve meghatározó jelentőségű forrása. Fontosságát az is mutatja, hogy hatalmas szakirodalma van. A szakírók nem egyszerűen csak vitatkoznak egymással, hanem alapvető ellentmondások vannak történész és művészettörténész, könyvtörténész és irodalomtudós állításaiban.
Ez a reprezentatív kiállítású album a leginkább elfogadott történeti és művészettörténeti állításokat köti össze. Méltó megemlékezés a középkori Magyarok krónikájának megírására tett tudós teljesítmények előtt, aminek eredményeként Magyarország megtalálta helyét a világtörténelemben, s a világ megismerte a magyarokat.
Francia könyvek magyar olvasói – A tiltott irodalom fogadtatása Magyarországon 1770–1810
Írta: Granasztói Olga
Kiadja: Universitas Kiadó – Országos Széchényi Könyvtár, Budapest, 2009
(Res libraria III.)
ISBN 978 963 200 570 6
Ára: 3 450,- Ft
A 18. század utolsó harmadában a magyar olvasói elit körében kimagaslóan népszerűek voltak a felvilágosodás-kori francia olvasmányok, amelyeknek zömét betiltották a Habsburg Birodalomban. Az erkölcs-, egyház-, vagy államellenes művek Magyarországig vezető útját, ellenőrzését és terjedését követi nyomon a könyv, majd arra keresi a választ, hogy a francia könyvek gyűjtésében élenjáró főurak mára javarészt elpusztult gyűjteményeit, létrehozásuk körülményeit hogyan lehet rekonstruálni, és az eddigi eredmények alapján milyen kép bontakozik ki az egykori állományokról. A gróf Csáky István és felesége Csákyné Erdődy Júlia által alapított, ma ismert leggazdagabb 18. századi francia könyvgyűjtemény kapcsán pedig a főrangú házaspár olvasáskultúráját a lehető legszélesebb kontextusba ágyazva vizsgáljuk, arra keresve a választ, hogy mi mindent tudhatunk meg a 18. század végének főúri műveltségéről egy kézbevehető könyvállomány és családi levéltár együttes feldolgozásával.
Az keresztyéni religióra és igaz hitre való tanítás, Hanovia, 1624
Írta: Szenci Molnár Albert
Tanulmány: P. Vásárhelyi Judit, Szabó András
A fakszimile szövegét közzéteszi Kőszeghy Péter.
Kiadja: Országos Széchényi Könyvtár, Balassi Kiadó, MTA Irodalomtudományi Intézete
(Bibliotheca Hungarica Antiqua XLIII.)
ISBN 978 963 506 820 3 (fakszimile)
ISBN 978 963 506 557 8 (tanulmány)
Kálvin János reformátori tanításait először 1536-ban foglalta össze apologetikus célzattal a vallásukért üldözött párizsi hittársai védelmében Institutio Christianae religionis címmel, és I. Ferenc francia királynak ajánlva Bázelben jelentette meg. Munkáját a következő esztendőkben többször is kiadta átdolgozott, bővített formában latin, majd francia nyelven, míg az végül 1559-ben nyerte el végleges formáját Robertus Stephanus genfi kiadásában. Első magyar nyelvű fordítását Szenci Molnár Albert Bethlen Gábor erdélyi fejedelem megbízásából készítette el. A harmincéves háború idején, 1624-ben Hanauban jelent meg.
A magyar szöveg Molnár Albert fordítói életművének csúcspontja. Hitelesen, pontosan és ma is élvezhető stílusban közvetítette a sokszor súlyos teológiai kérdéseket megvilágító, bonyolult példákkal tűzdelt körmondatokban megfogalmazott gondolatokat.
Az első magyar Kálvin-fordítás gyönyörű címlappal jelent meg. P. Vásárhelyi Judit és Szabó András kísérőtanulmányai Molnár Albertnek Kálvinhoz való viszonyáról, forráskérdésekről és természetesen a címlap értelmezéséről is eligazítást kívánnak adni az Olvasónak.
Az Országos Széchényi Könyvtár 2009 októberében útjára indította a Magyar nyelvemlékek című multimédiás szolgáltatást (http://nyelvemlekek.oszk.hu). A honlap két grafikailag elválasztott és össze is kapcsolt folyamatosan gyarapodó – tudományos és ismeretterjesztő – vetülete révén egyaránt szeretné a szakmát és az oktatásügyet szolgálni.
A szolgáltatás ún. tudományos vetületének célja, hogy közzétegye a szaktudósok által kiválasztott fontos nyelvemlékek listáját, a lelőhelyjegyzékeket, számos nyelvemlék digitalizált változatát, a tudományos szövegkiadások listáját, illetve a lista – reményeink szerint – egyre gyarapodó számú már digitalizált köteteit, valamint válogatott szakbibliográfiákat. Az internet adta lehetőségeket kihasználva, a digitálisan már elérhető tanulmányok, ismertetők egy kattintással elérhetők a listaoldalakról. Mindezek mellett számos érdekességet – pl. a nyelvemlékek ihlette műalkotásokat, megzenésítéseket, egyéb digitális tartalmakat – is szeretne felsorolni és bemutatni a szolgáltatás.
A honlap ún. népszerűsítő vetületén közölt táblázatunkban tizenhat kiemelkedően fontos nyelvemléket soroltunk fel. Az egyes nyelvemlékek nevéhez társított megnevezések tömören kifejezik, hogy a felsorolt dokumentumok miért különösen becsesek minden magyarul értő ember számára. Egy-egy nyelvemlék nevére kattintva szakemberek által írt rövid ismertetőt olvashatunk, továbbá közöljük a nyelvemlék, illetve valamely részlete nagyítható fényképét, fényképeit. Az egyes nyelvemlékekre vonatkozó szövegkiadások és szakbibliográfiák is közvetlenül elérhetők az oldalakon keresztül. Számos esetben olvasatok, értelmezések illetve átírások hangfelvételeit és egyes ún. szórvány- vagy kódexemlékről készült filmrészleteket is társítottunk az ismertetőket követően.
Sudár Annamária
Tartalomszolgáltató Osztály
2009. december 8 - 2010. január 16.
„…Angyal suhog át sötéten”
Nemzeti Ereklye kiállítóhely
2010. január – február
Római úttérképek a Térképtárban
Térképtár
2010. január 21 - február 27.
Öreg-szem, friss látó. A Magyar Fotóművészek Szövetsége Senior Alkotócsoportjának kiállítása
2010. január 21 - a nyári zárásig
Major Tamás 100 éves
VII. emeleti olvasóterem
2010. február – március
Dohnányi Ernő-kiállítás
Színháztörténeti Tár / Zeneműtár
2010. március 19 –
Szép Magyar Térkép és Digitális Magyar Térkép 2009
Térképtár, VI. emeleti előadóterem
2010. március 19 – április 2.
Maszk-játékok. Vendégünk Dánia (A Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében)
Ars Librorum, Nemzeti Ereklye kiállítóhely
2010. március - július
A választás évei (1910-2010). Választási plakátok
Plakát- és Kisnyomtatványtár
Németh Barbara (Tájékoztató Osztály)
Szeptemberi belépők:
Csaba Attiláné (Főigazgatói Titkárság, Iktató)
Führingerné Gál Mária (Biztonsági Részleg)
Horváth Mária (Katalogizáló Osztály)
Katona Anikó (Plakát- és Kisnyomtatványtár)
Kovács Eszter (XV-XVIII. századi Könyvtörténeti Osztály )
Masudné Bogár Anikó (Főigazgatói Titkárság, Iktató)
Tóth Bernadett (Biztonsági Részleg)
Helyettesítésre felvett munkatársak:
Aigner Edit (KI Oktatási és Humánerőforrás-fejl. Osztály)
Bessenyei Ágnes (Színháztörténeti Tár)
Mánfai Miklósné (Könyvtörténeti és Könyvtártudományi Szakkönyvtár)
Rábai Tiborné (Számviteli Osztály )
Szabó Krisztina (Közönségkapcsolati Osztály)
Szeptemberi kilépők:
Csont Péter (Lelőhely-nyilvántartó Osztály)
Mészáros Balázs (Történeti Interjúk Tára)
Novemberi kilépők:
Ötvös István (Működés-fenntartási Osztály)
Kedves Kollégák!
A Könyv. Könyvtár, Könyvtáros --népszerű nevén 3K -- a nagy múltú Könyvtáros című folyóirat megszűnése után, annak mintegy folytatásaként jött létre 1992-ben. A jövőre 19. évfolyamába lépő lapot a Könyvtári Intézet jegyzi kiadóként.
A lap havonta jelenik meg B/5-ös formátumban, 60 nyomtatott oldalon, mindenkor az adott hónap utolsó harmadában. Szerkesztői a magyar könyvtárosok alapvető szaklapjaként vélik meghatározni. Valamennyi könyvtáros számára érthető, középterjedelmű tanulmányokat, cikkeket, beszámolókat, recenziókat közöl, és a legfontosabb, szakmai közérdeklődésre számot tartó, történeti és még inkább a legfrissebb jelenségeket (de nem eseményeket) bemutató, elemző szempontú, a mai könyvtári trendeket és problémákat megtárgyaló lapként jelenik meg. Rovatai – a Könyvtárpolitikától a Műhelykérdéseken és a Konferenciákon át a Perszonáliáig – a könyvtári szakmai élet minden aktualitását és nem egy történeti kérdését igyekeznek tükrözni, illetve nyomon követni.
A lap előfizetési díja 2010. évre (változatlanul) 4800,- Ft. Egy-egy lapszám megvásárolható az OSZK könyvesboltjában is 400,- forintos áron.
Előfizethető bármikor telefonon (791-es mellék), e-mailben (3k@oszk.hu) vagy személyesen (OSZK, 445. szoba), valamint az idei szeptemberi, októberi és novemberi számhoz mellékelt előfizetési űrlap kitöltésével postai úton (1827 Budapest, Budavári Palota F. ép.).
Cikkel, tanulmánnyal, vitairattal, hozzászólással bárki jelentkezhet a lapnál, a szerkesztők – Bartók Györgyi és Mezey László Miklós -- a továbbiakat mindenkor megbeszélik a szerzőkkel.
Tisztelettel,
a 3K szerkesztői
Sólyom László köztársasági elnök úr 2009. szeptember 1-től egyetemi tanárrá nevezte ki Dr. Madas Editet, az Országos Széchényi Könyvtár és az MTA közös, Res Libraria Hungariae kutatócsoportjának vezetőjét, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem további jogviszonyban alkalmazott egyetemi docensét.
Szívből gratulálunk, további szép sikereket kívánunk!
Füzéki Isvtán emlékérem
A Magyar Könyvtárosok Egyesülete és az Országos Széchényi Könyvtár szervezésében, 2009. október 22-én ünnepélyes keretek között került sor a Füzéki István Emlékérem díj átadására. A díjat a kuratórium idén, az aláírás harmincadik évfordulóján (1979. október) a Charta '77 könyvtáros aláíróinak ítélte oda a bizottság: Bartos Évának, Fogarassy Miklósnak, Gereben Ferencnek, Kamarás Istvánnak és Nagy Attilának.
Havas Katalin laudációja szerint: „Nagy örömömre szolgál, hogy jelen lehetek azon az eseményen, ahol öt kollégám, barátom bátor tettét végre az utókor is elismeri, ha nem is a széles nyilvánosság előtt, de a szakma elé példát állítva. Mert kitüntetésüket nemcsak az erőszakkal szembenálló, Füzéki István szellemét és emlékét idéző bátor kiállásuk indokolja. Szakmai életművükkel mind az öten meghatározó szerepet játszottak és játszanak a magyar könyvtárügy történetében. Nem kis mértékben járultak hozzá ahhoz, hogy a közkönyvtár Magyarországon paternalista, kívülről irányított intézményből nyitott, demokratikus, használóbarát, a társadalom tényleges igényeit figyelembe vevő intézménnyé válhatott. Úttörői voltak a magyar olvasáskultúra és művelődés empirikus, tudományosan megalapozott vizsgálatának. Megkerülhetetlen előkészítői voltak a könyvtár- és művelődéspolitika megújulásának. Volt bátorságuk a társadalmi és kulturális élet negatívumaira is felhívni a figyelmet.” A laudáció után a kitüntetettek emlékezései hangzottak el.
Az ünnepélyes díjátadás alkalmával sor került Füzéki István emléktáblájának megkoszorúzására is: koszorút helyezett el Füzéki Bálint, az 1956-os mártír öccse, a díj alapítója; a Magyar Könyvtárosok Egyesülete, az Országos Széchényi Könyvtár és a KSH Könyvtára.
Múzeumpedagógia a műemlékkönyvtárban
A zirci OSZK Reguly Antal Műemlékkönyvtár sikeresen csatlakozott az Oktatási és Kulturális Minisztérium Nagy Kul-Túra Élmény programjához, melyre négy lehetőséget dolgozott ki az iskolák számára a 2009-2010-es tanévre. Kettőt közösen a Bakonyi Természettudományi Múzeummal (Barangolás a Bakony élővilágában, Kirándulás a természet és a kultúra világában), míg kettőt saját szervezésben (Szerzetesek és könyvtárak, A nyomtatott könyvillusztráció története). A múzeummal közös programokon eddig 156, míg a sajáton 56 tanuló vett részt. A tanári visszajelzések szerint nagy sikert arattak a nem hagyományos tanórák.
A művészi könyv
2009. június 20 – szeptember 27.
Kiállítás az OSZK Reguly Antal Műemlékkönyvtárban
A könyvtár állományának sokszínűség teszi lehetővé, hogy egy állandó tárlat mellet, mely a ciszterci rend történetét és a könyvtár különlegességeit mutatja be, hagyományt teremtve időszaki szakkiállításokat rendezzenek. 2007-ben az exlibrisek, 2008-ban a kartográfia és a Biblia szerepelt a kínálatukban, míg idén a művészet és a könyv kapcsolatát vették nagyító alá.
A kiállítás koncepcióját hármas tematika jellemzi:
1. Művészkönyvek
Az anyagot a Magyar Művészkönyvalkotók Társasága alkotói és a zirci III: Béla Gimnázium, Művészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény művésztanárai, diákjai munkáiból válogatták. A művészkönyvek mellé a műemlékkönyvtár anyagából társítottak témában vagy alakban megfelelő régi könyveket. A kiállító művészek: Butak András, Kiss Ilona, Kovács Péter Balázs, László Bandy, Lengyel András, Pataki Tibor, Stroe Krisztián, Szabadvári Attila, Szyksznian Wanda.
2. Könyv témájú műtárgyak
A III: Béla Gimnázium, Művészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény művésztanárainak alkotásai, a mai modern művészet reagálása a könyvre festményeken, kollázsokon és montázsokon. Az alkotók Hegedűs B. Piros, Lengyel András, Sudár Péter, Szabadvári Attila, Szeifert György.
3. Művészeti témájú régi könyvek
A műemlékkönyvtár viszonylag gazdag anyaggal rendelkezik, melynek a törzsét a 19-20. századi német könyvművészet jeles darabjai képviselik, de több 15-18. századi metszetekkel illusztrált könyvet is bemutatunk. Különlegességnek számít Etienne du Pérac Ivestigi I vestigi dell' antichita di Roma című, 1575-ben kiadott munkája, melyben a párizsi építész az ókori Róma 16. században látható művészeti és építészeti emlékeit mutatja be metszeteken. (3. kép) Joachim von Sandrartnak a hírnevet a Teutsche Acadenie der edlen Bau-, Bild- und Mahlerey-Künste című munkája hozta meg, mely a német művészettörténet egyik legfontosabb elméleti és forrásművévé vált. A kiállításon a munka második, nyolc kötetes kiadásából mutatnak be kettőt.
A kiállítást június 21. és szeptember 27. között 6400 látogató tekintette meg.
Mint arról már bizonyára többen értesültek, könyvtárunk sikerrel pályázott a KUL-Túra Élmény címen meghirdetett program keretében rendhagyó múzeumi/közgyűjteményi órák megtartására. A pályázat célja, hogy a tanulók/gyerekek informális keretek között, élményszerű kulturális programok segítségével ismerkedjenek meg a közgyűjteményekben (múzeumokban, könyvtárakban, levéltárakban) őrzött tudásanyaggal.
A Különgyűjteményi Igazgatóság munkatársai által összeállított 12 programterv mindegyikét beválogatták az iskolák számára meghirdetett programválasztékba. Az iskolák 2009. június 29-ig pályázhattak a programokon való részvételre. Végül az alábbi foglalkozásokra jelentkeztek:
· Kémvilág és propaganda a hidegháborúban - Szabad Európa Rádió (TIT) – 2 csoport
· Színház a könyvtárban – Mi marad egy színházi előadásból? (Színháztörténeti Tár) – 1 csoport
· Kódextől az Internetig - A Bibliotheca Corviniana és a Bibliotheca Corviniana Digitalis (Kézirattár) – 2 csoport
· A magyar nyelvet írni kezdik - Magyar nyelvemlékek (Kézirattár) – 3 csoport
· Kimoshatunk-e egy könyvet? – A restaurálás titkai (Restauráló és Kötészeti Osztály) – 1 csoport
Az első öt foglalkozás november folyamán lezajlott, mind a diákok, mind a pedagógusok élvezetesnek és hasznosnak találták programjainkat. A négy további foglalkozás tervezett időpontja február.
Ezúton is köszönet illet minden kedves kollégát, akik a programok kidolgozásában illetve lebonyolításában részt vettek-vesznek.