Szerkesztői prológus: A tervezett rendhagyó lapszámokról

Elektronikus periodikánk jelenlegi számával elértük a tucatnyi megjelenést, és mivel kezdettől fogva ugyanazt a szerkesztési elvet követtük, most némi magyarázattal tartozunk a tematika átmeneti megváltoztatásának okáról.

Magától értetődő nehézségeket jelent az, hogy szerzői törzsgárdánk évek óta pusztán a téma iránti elkötelezettség motivációjával, minden anyagi ellenszolgáltatás nélkül küldi be időről időre az elkészült anyagokat. Még természetesebb, hogy a nyári időszakban végképp nem lehet elvárni ennek a munkának a folyamatosságát.

A Cirkuszkutató Alapítvány (McTEKA) elektronikus adatbázisában ugyanakkor rengeteg olyan információt tárolunk, melyek nagy segítséget nyújthatnak akár a tudományos, akár a szakmai érdeklődés kielégítéséhez. Elhatároztuk tehát, hogy mostantól fogva a nyári, rendhagyó lapszámokban egy-egy innen származó állományt fogunk közreadni.

Ebben az évben a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárat (FSzEK) választottuk, azon belül pedig a Budapest Gyűjtemény¹ cirkusz-anyagának részletesebb bemutatására koncentrálunk. Itt kell felhívni a figyelmet arra a szomorú tényre, hogy az utóbbi évtizedekben alig gyarapodott ez az állomány, a 2003-as évet követően pedig egyáltalán nem került be új dokumentum.

Alapítványunk fő célkitűzésének megfelelően – hogy tudniillik a cirkusztematika bekerüljön a tudományos diskurzusok territóriumába – mindent megteszünk azért, hogy a vonatkozó vizsgálatok vezetőinek munkájához minél több segítséget nyújtsunk. Egyfajta eligazodási vagy kutatási segédeszköznek szánjuk az itt közölteket, de az elmélyültebb tanulmányozás hatékonyságának érdekében mindenképpen érdemes felkeresni Alapítványunkat (www.cirkuszkutato.hu) is, ahol a tradicionális cirkuszszámok magyar vonatkozású adatainak jegyzetállományát a teljességre törekedve igyekszünk összeállítani. A mostani lapszámban tehát először a FSzEK cirkuszkönyv-, majd folyóirat-állományáról adunk rövid tájékoztatást, azt követően pedig a Budapest Gyűjteményt tárgyaljuk.

Ide, a bevezetőbe már csak egy-két technikai megjegyzés kívánkozik. A helyesírást illetően: alapvetően a ma érvényes szabályokat követjük (pl. a korai szövegekben szereplő 'czirkusz' helyett 'cirkusz' áll), de néhány jellegzetesnek és érdekesnek vélt szóhasználat esetében meghagytuk az eredeti írásmódot. Olykor a számítógép szerkesztő programja akár többször is automatikusan kijavította a szándékolt hibákat, ill. előfordultak táblázatkezelői problémák, melyekre adott esetben a lábjegyzet utal.

Szögletes zárójelbe [ ] kerültek természetesen a szövegben nem szereplő, a dokumentum jellegzetességeire és egyéb körülményekre vonatkozó közlések. Amikor egyazon cím alatti cikkben több dokumentum szerepel, azokat egymástól középre igazítással kiemelt xxxxxxxxxxxxxxxxx sor választja el egymástól.

A dokumentumok közlésében a teljesség vagy részlegesség kérdését a tradicionális cirkuszszámok fontossági sorrendje döntötte el, ezért valamennyi szöveget jegyzetként kell kezelni. Természetesen az eredetiben nem szereplő textusok nem kerülhettek be, de a szövegkihagyások jelzése nem mindig garantált.