CIRKUSZI AKROBATIKA
Alapkutatási és szakmódszertani periodika

Forrásközlemények

  ---  Névtelen: Akrobatika 5. rész

 

Előre szaltó groupirozva

Az előre szaltó tanításánál ugyan azok a követelmények, mint a hátraszaltónál, tehát az ugrás előgyakorlatait, –felugrás, karmunka, fejmunka– kell először a tanulóban beidegzeni.

Általában az előreszaltónál kétféle tempót ismerünk, úgy mint karokkal magastartásból történő ugrást és a karok mellső tartásból mélytartáson keresztül hátralendítéssel történő ugrást. Az oktató feladata, hogy a tanuló testfelépítéséből, ruganyosságából, koncentráló képességéből megállapítsa, hogy melyik stílusban tanítsa az előre szaltót.

Helyből előre szaltó

a/ Kiinduló állás: kissé terpesztett állás, lábfejek párhuzamosak, tekintet előre, karok a fülek mellett magastartásban, tenyér befelé néz.

A tanuló talpközépre helyezi testsúlyát /sarok felemelkedik/ mérsékelten előredől, majd rövid térdrugózással elugrik, csípőjét hátraszorítja, fejét előrevágja és úgy groupiroz, hogy a melle közeledik a térdekhez, a csípő iránya pedig függőlegesen mozdul el felfelé. (39. o.)

A fordulat után úgy a lábakkal, mint a felső törzzsel és karok nyújtásával hirtelen kibont, talpközéppel érkezik a talajra.

b/ Kiinduló állás: ugyan az, mint az előbbinél, kivételt képez a karok tartása, melyek lazán mellsőtartásban vannak és tenyerek befelé néznek.

A tanuló az elrugaszkodás után karjait mélytartáson keresztül hátsó rézsutos tartásba lendíti, fejét mellére szegi, csípőjét hátraszorítja, majd a hátsó rézsutos tartás helyzetéből végzi el a groupirozást és ugyan olyan formában érkezik a talajra, mint az előbbinél. /46. ábra/

Előre szaltó nekifutással

Az előreszaltó nekifutással lényegesen könnyebb, mint helyből. De a jó stílus és a biztonságos gyakorlatkivitel érdekében ajánlatos előbb a helyből előreszaltót oktatni. Az előreszaltó stílusának mikéntjére ugyan az vonatkozik itt is, mint ahogy a helyből előreszaltónál leírtuk.

A tanuló nekifut páros lábbal dobbant, majd karját a dobbantással egyidőben, illetőleg annak előtempójánál magastartásba vagy mellsőtartásba lendíti és a már leírt módon elvégzi az előreszaltó mozdulatát.

Ajánlatos a helyből előreszaltót eleinte tornaszekrényről tanítani. A gyakorlatot, mint általában minden szabadátfordulást, londzsban oktassuk. /47. ábra/ (40.o.)

Előreszaltó forderből

A tanuló végrehajtja a már tanultak módján a fordert úgy, hogy egy kissé a talajra érkezésnél lábai mérsékelten a test súlypontja mögé kerüljenek, majd hirtelen és rövid dobbantással elvégzi az előreszaltó mozdulatát. /48. ábra/

Előreszaltó cinzgából

A tanuló rövid nekifutással elvégzi a cinzga mozdulatát, majd gyors váltottlábas dobbantásból az előreszaltót. Ügyelni kell arra, hogy a cinzga megérkezése az eldobbantáshoz megfelelő legyen, tehát az elnyomó láb talpközépre kerüljön a testsúly. A gyakorlat oktatásánál különleges fontossággal bír a cinzgának ütemes, ritmusos végrehajtása. Gyakori hiba, hogy a tanuló elsieti, elkapkodja a cinzgát, mely után a szaltója lapos és hosszú lesz. Későbbiek folyamán az előreszaltó érkezését váltott lábra is tanítsuk, mert így a gyakorlat folyamatosan végezhető. /49. ábra/

Előreszaltó félcsavarral

A gyakorlat igen hatásos és esztétikus mozdulat és kiválóan alkalmas arra, hogy a tura ugrások kezdetét érdekessé és változatossá tegye. A tanuló nekifutásból ugyan úgy dobbant el, mint az előreszaltónál /karok itt mindig magastartásban vannak/, majd hirtelen felugrik és elvégzi a corbett első részének a mozdulatát úgy, hogy amikor a függőleges helyzetet elérte, balkezét hirtelen bevágja, csípőjét utána fordítja (41. oldal) és a tempó szaltóhoz hasonlóan érkezik a talajra. Ügyelni kell arra, hogy a tanuló a dobbantástól a megérkezésig a talajt nézze. Az eldobbantás után csípőjét hátraszorítja és a kinyitás előtt a melle a térdét minél jobban megközelítse.

A fordulat után a tanuló fejét és karjait lendítse magastartásba. A gyakorlatot eleinte ugródeszkáról és magaslondzsban tanítjuk. /50. ábra/

Csavartszaltó előre forderből

A tanuló lendületes nekifutásból elvégzi a fordert úgy, hogy egy kissé túlérkezzen meg /übertrét/, majd hirtelen és rövid dobbantással a már leírt módon elvégzi a csavartszaltót. /51. ábra/

Előre szaltó tempóra

Az előreszaltó tempóra igen nehéz és sok gyakorlatot kívánó sorozatugrás. A gyakorlat végrehajtásánál a már leírt módozatok betartásával legfontosabb a talajra érkezés, majd az onnan való továbbugrás. A gyakorlat sikeres végrehajtásához igen magas előreszaltóra és nyújtott lábas érkezésre van szükség. A szaltó oktatásánál már foglalkoztunk azzal, hogy a tanuló csípőjét mindjobban hátraszorítja, hogy azáltal rövid távolságú előreszaltót tudjon ugrani. A beidegzésnél úgy oktassuk a tanulót, hogy a kissé túlforgó előre szaltó a megérkezése pillanatában ne a megérkezésre, hanem már az előtt a dobbantásra ügyeljen. (42. o.)

Rendkívüli fontossággal bír a karok, a fej és a groupirozás mozdulat elemeinek összhangja. A gyakorlatot először magaslondzsban oktassuk, majd amikor stílusában már helyes, akkor vegyük kézilondzsba és folyamatosan 4-5 tempó szaltót gyakoroltassunk. /52. ábra/

Előre szaltó váltott lábra

A gyakorlat turaugrások kezdésére vagy előreugrások folytatására igen kiválóan alkalmas.

Végrehajtás: a tanuló a már tanult módon elvégzi nekifutásból az előreszaltót, majd a groupirozás pillanata után bal lábát elengedi, bal kezével jobb lábát egy pillanatig továbbtartja, ezáltal a szaltó egy igen kicsit elfordul jobbra és a tanuló először jobb lábával, majd bal lábával érkezik a talajra. /53. ábra/

Aráber /groupirozott oldaltszaltó

Az aráber sorozatban egyike a leghatásosabb tempó ugrásoknak, mely sajátosságánál fogva nagy körben végezhető a legjobban és így a cirkusz porondját teljesen betölti. Ezt a gyakorlatot is először helybe, majd később nekifutással, cigánykerékből tanítsuk.

Kiinduló állás: a tanuló a mozgás irányához viszonyítva 450-os szögben elfordul, terpeszállásba áll, karjai oldalsó középtartásban vannak és tekintete előre néz a mozgás irányában. (43. o.)

Végrehajtás: a tanuló kissé jobb lábára helyezi testsúlyát, ballábát mérsékelten felemeli, könyökben mindkét karját mérsékelten behajlítja úgy, hogy bal keze a mozgás irányában a vízszintes fölött van, jobb keze törzse előtt a bal váll elé lendül; a tanuló ekkor testsúlyát átlendíti bal lábára, majd hirtelen elrugaszkodik úgy, hogy csípőjét mozgási irányhoz viszonyítva ellenkező irányba szorítja, állát mellére hajtja, jobb lábát oldalirányban felfelé lendíti, jobb karját kör alakban magastartásba lendíti, innen hirtelen elkapja jobb alsó lábszárát, ugyanakkor bal kezével a bal alsó lábszárát és széles, nyitott /térben nyitott/ groupirozásban elvégzi az átfordulást, majd jobb kezével kibont, egy pillanattal később bal kezével bont, utána először jobb, majd bal lábbal talajt érve elfoglalja a kiinduló helyzetet. /54. ábra/

Aráber nekifutással

A tanuló lendületes nekifutás után a váltott lábas dobbantás előtt, illetőleg azzal egyidőben a mozgási irányhoz viszonyítva derékszögben elfordul, majd gyors tempóban elvégzi a már leírt módon az arábert. /55. ábra/

Tempó aráber

A második arábert a váltott lábas érkezés után a már tanult formában kell végrehajtani. Ügyelni kell arra, hogy az eldobbantás igen gyorsan történjék és a tanuló az ugrást felfelé irányítsa. Az ugrást londzsban való kivitel előtt egyszárú kézilondzsban tanítsuk. Mint már említettük a csavart ugrásoknál, ezt vonatkoztatjuk az oldal ugrásokra is, a tanuló a boka ízületeit erősen bandazsírozza be. /56. ábra/

Cigánykerék aráber

A cigánykerék aráber igen tetszetős, látványos, és a közönség előtt nagy sikert arató ugrás. Egy-egy ugrócsoport el sem képzelhető enélkül az ugrás nélkül. (44.o.)

Különleges formájánál fogva jó hangulatot teremt.

Végrehajtás: a tanuló egészen kis rohamból elvégzi a cigánykereket, majd a cigánykerékből váltott lábra érkezve, végrehajtja a már leírt módon a grouirozott arábert. A groupirozott aráber váltott lábra való érkezéséből folyamatosan elvégzi a második cigánykereket, belőle az arábert és így tovább. A gyakorlat jellegénél fogva igen alkalmas arra, hogy kör alakban végezhessük. A gyakorlat elvégezhető nyitott lábakkal is. /57. ábra/

A nekfutás lendülete /roham/ és a corbett összefüggései: A roham, azaz az ugrást előkészítő nekifutás lendülete mindig arányos legyen a végrehajtandó ugrássorozat nehézségi fokával, pl. egy roundát flik-flakhoz egész kis roham szükséges, de már egy roundát flik-flak nyújtott testű szaltó lényegesen nagyobb rohamot igényel.

A corbett talajra érkezés szöge /kitámasztás/ és a roham nagysága szervesen összefügg.

Alapszabály: nagyobb rohamnál nagyobb a kitámasztási szög,

            kisebb rohamnál kisebb a kitámasztási szög.

Pl. helyből végzett fli-flak corbett szöge a szaltó végrehajtása előtt: /58. ábra/

Közepes rohamból roundát flik-flak corbett szöge a szaltó előtt: /59. ábra/

Nagy rohammal végrehajtott roundát flik-flak corbett szöge a szaltó végrehajtása előtt: /60. ábra/

A roham és a kitámasztás szögét az oktató mindig nagy figyelemmel kísérje, mert az ugrás vagy ugrássorozat folyamatos végrehajtásánál ez elengedhetetlen.

Pl. hibás kitámasztással végzett ugrás esetében az ugrássorozat elveszti gördülékenységét, esztétikai értékét és amellett még lábsérüléses balesetet is okozhat. (45. o.)

A kitámasztás úgy a hátra, mint az előre vagy oldalt ugrásoknál egyforma fontos szerepet játszik.

 A kitámasztás szöge alatt mindig a rohammal ellentétes irányú szög csökkenését értjük. /61. ábra/

Smeterling /pillangó ugrás/

A smeterling –bár nem tartozik szorosan az úgynevezett akrobatkus ugrások közé– mégis igen hatásos, sikert okozó ugrás. Látszólag különösebb nehézséget nem okoz, de a sorozatban való végrahajtása komoly és pontos előtréninget követel. A gyakorlatot először helyben tanítjuk, később tempóra, majd kombinálhatjuk közbeiktatott forgásokkal vagy függőleges tengelyű piruettekkel.

Kiinduló állás: széles terpeszállás, törzsdöntés, karok oldaltartásban , vízszintes síkban, fej magastartásban.

Végrehajtás: a tanuló jobb lábát térdben behajlítja és testsúlyát átviszi erre a lábára, bal lábát kissé felemeli, majd hirtelen testsúlyát visszahelyezi bal lábára, ugyanakkor bal lábával elrugaszkodik, jobb lábát pedig balra és felfelé lendíti. A levegőbe emelkedve a felső törzs és a lábak egy rézsutos korongon belül teljes fordulatot végeznek és jobb lábbal a talajra érkezik.

A gyakorlat végrehajtásában ügyelni kell arra, hogy az elrugaszkodás után a repülés alatt a törzs vízszintes alatti mélytartásba, a csípő és a lábak vízszintes fölötti rézsutos tartásba kerülnek. Az elrugaszkodás után a karok ugyanebben az irányban kaszáló mozdulatot végeznek úgy, hogy a kaszáló mozdulat végén erőteljesen visszarántják /szakít/. A törzs és lábak iránya minél magasabb, annál szebb és tetszetősebb az ugrás kivitele.

Ugyan ezt a gyakorlatot groupirozva is végrehajthatjuk. A smeterling sorozatban való végrehajtása kör alakban történik, a már leírt módon. Figyelemmel kell lenni ugyan úgy, mint a többi tempó ugrásnál, hogy az érkezés és az elnyomás tempóra egyidejűleg történjék. /62. ábra/ (46. o.)