Forrásközlemények --- Cirkuszüzemelés utazó cirkuszaink részére (1954)[1] 4.rész Összeállította Osváth István Társulati ülések, értekezletek, oktatás
A cirkusz dolgozóinak szakmai és politikai oktatása valamint kulturális fejlődése
az állandó utazás és mozgás lendületében meglehetősen körülményes. A
cirkusz igazgatójának módjában áll az ütemtervben azokat a napokat és
időpontokat megjelölni, amikor a dolgozók részére politikai,
szakszervezeti, szakmai, elméleti oktatást biztosíthatnak. Az
igazgató feladata, hogy az oktatásra a cirkusz dolgozóit beszervezze és
arra előadókat akár a társulatból, akár a vállalat központjától vagy
pedig a helyi tanácstól vagy pártszervezettől kérjen. Az
igazgató tegyen meg minden intézkedést a dolgozók szociális
követelményeinek kielégítésére, így pl. lakás, ellátás,
élelmiszer-beszerzés, szociális juttatások, stb. tekintetében. Az
igazgató ügyel a társulat kollektív szellemére, erkölcsi magatartására
és a vállalat célkitűzéseinek mindenkori megvalósítására. Intézkedik,
hogy politikai, tömegszervezeti megmozdulások alkalmával a cirkusz
dolgozói méltóan képviselve legyenek. Az
igazgató tartson fenn élő kapcsolatot a Párttal, tömegszervezetekkel,
tanáccsal. Tegye lehetővé, hogy a cirkusz műsorának egyes szereplői a
tanácsok által megjelölt helyekre, ú.m. üzemekbe, bányákba, nyári
hónapokban az aratókhoz, ill. mezőgazdasági munkásokhoz
vendégszereplésre elmehessenek. Ugyancsak tegye lehetővé, hogy a város
valamelyik élenjáró üzemének sztahanovistája vagy pedig a termelő
szövetkezetek élenjáró dolgozói tiszteletjegyeket kapjanak az
előadásokra. Intézkedjék,
hogy a bemutató előadásokon a sajtó, a Párt képviselői, a város és
megye népművelési előadói, kulturális vezetői megjelenjenek. A szervező titkár munkaköre és feladata
A
szervező titkár a cirkusznak olyan alkalmazottja, aki legtöbbnyire úton
van és a cirkusznál csak a megérkezés napján tartózkodik. Utazása során
készíti elő a cirkusz üzemeltetését a városokban, helyszerzés, valamint
szervezési vonatkozásban. Feladata,
hogy a vállalat központja által kidolgozott útirányterv szerint az
időre beütemezett városokat lekösse, illetve biztosítsa a cirkusz
részére. Mielőtt funkcióját elkezdené, fel kell őt vértezni minden
olyan tudnivalóval, ismerettel, amely a cirkusz üzemeltetését
elősegíti. Munkakörét csak akkor tudja jól ellátni, ha a tervbe vett
város tanácsával, népművelési osztályával, a Párttal és mindazon
szervekkel, melyek a cirkusz szereplésével kapcsolatban vannak, a
legszorosabb együttműködést tartja fenn. A
szervező titkár jó munkáját elősegíti a vállalat központi utasításainak
betartása, valamint az a gyakorlat, ha az előforduló nehézségekről,
problémákról a vállalat szervezési osztályát és a cirkusz igazgatóját
azonnal értesíti, tájékoztatja. Csak így kerülhető el, hogy a vállalat
központja, a cirkusz igazgatója és a szervező keresztezze egymás
intézkedéseit. A
szerevező titkárnak mindenekelőtt politikai képzettséggel,
tárgyalóképességgel és jó megjelenéssel kell rendelkeznie. Ő a cirkusz
előhírnöke, akinek jó felkészültsége, valamint szerevező képessége
döntően befolyásolhatja a cirkusz üzemeltetését és eredményeit. A szervező titkárt útnak indítása előtt az alant felsorolt engedélyekkel, igazolványokkal és nyomtatványokkal kell felszerelni:
Miért van szükség a sokoldalú propagandára? Azért,
mert a cirkusz csak néhány napig tartózkodik egy városban, szükséges
tehát az érdeklődést úgy felkelteni, hogy a cirkusz jelenléte és annak
műsora a legszélesebb rétegben köztudomásúvá váljék. A
szervező felszereléséhez hozzátartozik még a térkép, mérőzsinór,
plakát, röplap, kedvezményes és tiszteletjegy utalvány, bélyegző,
vonatbérlet, fuvarlevél nyomtatvány és aktatáska. A
sorra kerülő városba való megérkezésekor a szervezőtitkár első
teendője, hogy a városi tanács Népművelési Osztályával s a Párttal
megbeszélje a cirkusz szereplését, ismertesse annak feladatát,
célkitűzéseit, műsorát és felkérje az említett szerveket, hogy a
szervezés munkájához az elvi hozzájárulást megadják, abban segítsék,
támogassák. A
cirkusz szereplésének eredményeit döntően befolyásolja a jó központi
fekvésű, forgalmas hely, park, liget, vásártér vagy nagy telekterületen
való felállítás. Nagyon
jó helyen fekszik a cirkusz Miskolcon, Kaposváron, Szegeden,
Debrecenben és Pécsett. Kevésbé jó helyen Zalaegerszegen, Szolnokon,
Gyulán. A cirkusz helyének kiválasztására különösen a kis cirkuszoknál
kell ügyelni, mert azok helyét gyakran messze a várostól, poros
országutak mellé, a forgalomból kieső részeken jelölik ki. A
szervező megtekinti a helyet, megállapítja, hogy áramszolgáltatás és a
cirkusz felállítása szempontjából megfelelő-e. Kiméri, hogy a területen
elférnek-e a cirkusz istállói, állatkert, kocsipark stb. részlegei.
Ügyelnie kell arra, hogy a területen villany, telefon, a földben pedig
kábel vagy más vezeték ne haladjon keresztül, mert a múltban már
megtörtént, hogy a földbe levert vaskaró a földben lefektetett kábelba
ütközött, vagy pedig, hogy a cirkusz árboc felállításánál a villany
vagy távíró vezeték megsérült. A
szervező ezen előfeltételek biztosítása mellet eljár a hatóságoknál és
az ott előzetesen már átbeszélt elvi engedély alapján elintézi a
helyfoglalási és játszási engedély kiadását. Intézkedik, hogy a cirkusz
felállításának előkészületei után a tanács műszaki osztálya a
használhatósági engedélyt adja ki. Gondoskodik tűzrendészeti vizsgálatról és ügyeletről, továbbá rendőri ügyeletről is a cirkusz tartózkodásának időtartamára. Ezen
elvi engedélyek megszerzése után megindítja a propagandát. Eljár a
helyi sajtónál, hol hirdetést ad le a cirkusz érkezéséről, a megnyitó
előadás napjáról, valamint a műsorkezdés időpontjáról. Tartózkodik a
hangzatos, sokat ígérő, hazug reklámmódszerektől. Intézkedik, hogy a
leadott plakát és egyéb reklámanyag kellő időben és helyen ki legyen
ragasztva. Ügyel
arra, hogy a plakátok lehetőleg feltűnő helyeken és olyan objektumokon
nyerjenek elhelyezést, amelyek szembetűnők és a közönség figyelmét
felhívják a cirkusz előadásira. Helytelen az, ha a plakátok
aránytalanul vannak a városban elosztva és egyes helyeken túl sok, más
városrészekben pedig alig egy-két plakát hirdeti az előadást. Intézkedik, hogy a propaganda és reklámanyagot az érkezés előtt legalább 8 nappal kihelyezzék. Gondoskodik
róla, hogy a város forgalmas üzleteiben, kirakataiban, üzemek
bejáratánál, egyszóval, ahol nagy tömegek fordulnak meg, nagymennyiségű
reklámanyag legyen elhelyezve. Nagyon jól bevált propaganda a lengő
plakát, illetve a vászonra festett szöveg, amely az utcán keresztül két
ház közé van kifeszítve. Jól bevált a postán küldött távirati
reklámszöveg is. Nagy reklámtáblák elhelyezése a város forgalmas
helyén, valamint fényképtablóknak kirakatokban való elhelyezése
ugyancsak jó propaganda. Az
eddig felsorolt reklám és propaganda lehetőségeken kívül feltétlenül
igénybe kell venni a tanács birtokában lévő hangszóró berendezést is,
amelyben naponta többször megismétlik a cirkusz híranyagát. Különleges
reklámlehetőség még a repülőgépről leszórt röplapok, a járdafestés,
mozi diapozitív, vagy a villamosban elhelyezett reklámanyag. Legjobb
reklám mindenekelőtt az, ha a cirkusz idejében érkezik a városba és
kocsiparkja, állatállománya szép rendben, fegyelmezetten a városon
keresztül a cirkusztérre vonul. Rossz és ártó propaganda az, ha a
cirkusz részlegei rendetlenül, piszkosan, fegyelmezetlenül vonulnak
végig a városon, nem utolsósorban pedig az, - különösen kis cirkuszoknál - ha
zenés parádét rendeznek vásári, ligeti módra a községekben vagy
helységekben. Különleges jó propaganda volna viszont, ha a cirkusz
zenekara délutánonként a cirkusz elősátorában színvonalas hangverseny
délutánt rendezne. A
szervező megérkezése után érintkezésbe lép a tanács Népművelési
Osztályával, a nagyüzemek kultúrfelelőseivel, iskolák, intézetek,
katonaság részlegeivel és lehetőség szerint beszervezi azokat a
hétköznapi délutáni külön iskola vagy katona előadásokra, a vállalat
által engedélyezett egységáron. Megindítja
az üzemek, tömegszervezetek, vállalatok beszervezését, lehetőleg a
megnyitó előadásokra, mert az első napi jó látogatottság döntően
befolyásolja a cirkusz előadásainak sikerét az egész tartózkodási időre. A
közönségszervezéssel egyidejűleg megteszi az előkészületeket a cirkusz
fogadtatására és gondoskodik mindarról, amire a cirkusznak közvetlenül
megérkezésekor már szüksége van. Eljár
az ÁVESZ-nél az áramszolgáltatás ügyében, és megrendeli azt a cirkusz
megérkezésének időpontjára. Megállapodik a bekapcsolás lehetőségeiről,
szükség esetén villanypózna felállításáról és intézkedik egyéb műszaki
előkészületek és problémák ügyében. Az előadások tartamára ÁVESZ
ügyeletet kér, hogy az előadás zavartalan menetét áramszolgáltatás
szempontjából biztosítsa. Gondoskodik róla, hogy a cirkusz üzemi
konyhájának megfelelő mennyiségű élelmiszer álljon rendelkezésre. Megállapodik a helyi Vendéglátó Ipari Vállalattal a cirkuszi büfé szolgálat ellátása tekintetében. A
cirkusz megérkezésének napjára a cirkusztérre megfelelő mennyiségű
fűrészport rendel, továbbá szalmát a cirkusztér leterítésére, a
ponyvasátor kímélése és tisztántartása céljából. Intézkedik
megfelelő létszámú alkalmi munkavállaló felvételéről, szükség esetén
vontatóeszközökről a cirkuszkocsik vontatásához. Mindezen
munkálatok előkészítése után megbeszéli az állomásfőnökkel, hogy a
cirkuszvonatot, illetve szerelvényt megérkezésekor azonnal a kirakodóra
(rampára) állítsák be, és a kirakodóhely üres legyen, hogy a cirkusz
kirakodását a rakodón lévő idegen szállítmányok ne zavarják. (1952-ben
a cirkusz nem tudott elutazni Budapestről a rakodó túlzsúfoltsága
miatt.) Mindezen előfeltételek biztosítása is a szervező titkár
munkaköréhez tartozik. A cirkusz-szállítmány megérkezése és kirakodása
A
szállítmány érkezését legtöbb esetben megelőzi az árbocot szállító autó
és kocsi, egész rakományával, ú.m. árbocok, támasztórudak, körrudak,
csigasorok, feszítő és felhúzókötelek, vaskarók, kalapácsok és a
sátorponyva (sapitol), mely autóvontatással országúton érkezik a helyszínre a sátormesterrel és megfelelő számú dolgozóval együtt. Nem
lehet eléggé hangsúlyozni annak fontosságát, hogy a szerelvény
megérkezésekor azonnal a rampára állíttassék a cirkuszrakomány. Ennek
elmulasztásából adódik, hogy nagyon sokszor órákat veszítünk a cirkusz
késedelmes kirakodása miatt. Ennek
elkerülése érdekében a szervező titkár minden előkészület gondos
biztosításával várja a cirkuszvonat megérkezését. Ennek megtörténtekor
–mint említettem–, intézkednie kell a
gyors, késedelem nélküli kirakodás iránt. Nem elegendő, ha csak az
állomásfőnökre bízza az elintézést, hanem meg kell beszélnie a dolgot
az állomáson tartózkodó tartalék mozdony vezetőjével is. A szerelvény
beállítása után azonnal megkezdődik a kirakodás, a cirkusz
felszereléseinek, lakókocsijainak, állatállományának a cirkusztérre
való bevonulása, illetve beszállítása. Ügyelni
kell arra, hogy a cirkuszkocsik a szükséges sorrendben kerüljenek a
cirkusztérre, mert helytelen, ha olyan kocsikat vontatunk be először,
amelyeknek rakományára csak az utolsó pillanatban van szükség, mint pl.
lakókocsik, öntözőkocsik, öltözőkocsik, stb. A kocsik bevontatási sorrendjét az igazgató a sátormesterrel és a cirkuszi berendezést építő műszaki vezetővel állapítja meg. Alábbiakban ismertetni kívánom a sorrend helyességét. A
berakodásnál legutoljára a vontató traktor kerül fel a vagonra. A
megérkezésnél viszont ez kerül le elsőnek a vagonról. Ugyanez a
fordított sorrend vonatkozik a cirkusz összes kocsijaira is. A
szerelvénynek a rakodóra való állítása után a cirkusz kocsijait
megszabadítjuk a kikötő láncoktól és rögzítő ékektől. A rögzítő
láncokat és ékeket a kocsin erre a célra készült kapocsra felakasztjuk.
Ügyeljünk ezekre a látszólag jelentéktelen eszközökre, mert ezek hiánya
az elutazásnál sokszor az egész rakomány elindítását akadályozza. A
cirkuszkocsik vontatórúdjait kifordítjuk a rakodó felé és a már ott
álló trakorra ráakasztjuk. Ennek megtörténtekor a traktor megindul a
rampáról lefelé, majd a cirkusztérre halad. A
kocsik közül elsőnek a villanykocsi indul el. Utána a belső
berendezéseket szállító kocsi, majd az ülődeszkákat, páholyokat,
porondládákat, székeket, zenekari állványokat és kerítést szállító
kocsik következnek beszállításra. A berendezést és felszerelést
szállító kocsik után a pénztárkocsi, igazgatókocsi, konyhakocsi és
lakókocsik kerülnek sorrendben a cirkusztérre. Az odaérkező kocsikat
szépen sorrendben elhelyezik az előre kijelölt helyeken. Mindezen
munkálatokat megelőzően, illetve azokkal egyidőben az istállórészleg
elkészül az istállósátor felépítésével, és ekkor kerül utoljára sor az
állomáson lévő állatoknak a cirkusztérre való behajtására. Az istállóba
beérkezésük után azonnal meg kell kezdeni az állatok gondozását és
ápolását, ami természetesen a vadállat részlegre is vonatkozik. Ezen munkák irányítását az igazgató, a titkár, a szervező titkár és a cirkuszépítő műszaki vezetők végzik. Mint
fentiekből kitűnik, a vonatszerelvénnyel érkezik a cirkusz igazgatója
is. Megérkezésekor a szervező titkár beszámol, valamennyi felmerült
szervezési, üzemeltetési stb. problémáról, restanciáról, engedély
ügyekről és a cirkusz szereplését érintő összes tudnivalókról, melyek
az üzemeltetéssel összefüggnek. A szervező titkár intézkedik, hogy a
cirkusz felépítése után a műszaki bejárás azonnal megtörténjék, hogy a
cirkusz használhatóságát megállapító közegek a nyitási engedélyt
megadják. A megnyitó előadáson a szervező titkár az igazgatóval együtt
fogadja a hatóságok és a Párt képviselőit. Az első előadás befejezése
után az ő munkája, tevékenysége abban a városban véget ért. Átveszi
tehát az igazgatótól a következő városra vonatkozó utasításokat és
elindul a szervezési munkák előkészítésére. |