←Vissza

Forrásközlemények

 

  ---  Cirkuszüzemelés utazó cirkuszaink részére (1954)[1] 4.rész

Összeállította Osváth István

Társulati ülések, értekezletek, oktatás

A cirkusz dolgozóinak szakmai és politikai oktatása valamint kulturális  fejlődése az állandó utazás és mozgás lendületében meglehetősen körülményes. A cirkusz igazgatójának módjában áll az ütemtervben azokat a napokat és időpontokat megjelölni, amikor a dolgozók részére politikai, szakszervezeti, szakmai, elméleti oktatást biztosíthatnak.

Az igazgató feladata, hogy az oktatásra a cirkusz dolgozóit beszervezze és arra előadókat akár a társulatból, akár a vállalat központjától vagy pedig a helyi tanácstól vagy pártszervezettől kérjen.

Az igazgató tegyen meg minden intézkedést a dolgozók szociális követelményeinek kielégítésére, így pl. lakás, ellátás, élelmiszer-beszerzés, szociális juttatások, stb. tekintetében.

Az igazgató ügyel a társulat kollektív szellemére, erkölcsi magatartására és a vállalat célkitűzéseinek mindenkori megvalósítására. Intézkedik, hogy politikai, tömegszervezeti megmozdulások alkalmával a cirkusz dolgozói méltóan képviselve legyenek.

Az igazgató tartson fenn élő kapcsolatot a Párttal, tömegszervezetekkel, tanáccsal. Tegye lehetővé, hogy a cirkusz műsorának egyes szereplői a tanácsok által megjelölt helyekre, ú.m. üzemekbe, bányákba, nyári hónapokban az aratókhoz, ill. mezőgazdasági munkásokhoz vendégszereplésre elmehessenek. Ugyancsak tegye lehetővé, hogy a város valamelyik élenjáró üzemének sztahanovistája vagy pedig a termelő szövetkezetek élenjáró dolgozói tiszteletjegyeket kapjanak az előadásokra.

Intézkedjék, hogy a bemutató előadásokon a sajtó, a Párt képviselői, a város és megye népművelési előadói, kulturális vezetői megjelenjenek.

A szervező titkár munkaköre és feladata

A szervező titkár a cirkusznak olyan alkalmazottja, aki legtöbbnyire úton van és a cirkusznál csak a megérkezés napján tartózkodik. Utazása során készíti elő a cirkusz üzemeltetését a városokban, helyszerzés, valamint szervezési vonatkozásban.

Feladata, hogy a vállalat központja által kidolgozott útirányterv szerint az időre beütemezett városokat lekösse, illetve biztosítsa a cirkusz részére. Mielőtt funkcióját elkezdené, fel kell őt vértezni minden olyan tudnivalóval, ismerettel, amely a cirkusz üzemeltetését elősegíti. Munkakörét csak akkor tudja jól ellátni, ha a tervbe vett város tanácsával, népművelési osztályával, a Párttal és mindazon szervekkel, melyek a cirkusz szereplésével kapcsolatban vannak, a legszorosabb együttműködést tartja fenn.

A szervező titkár jó munkáját elősegíti a vállalat központi utasításainak betartása, valamint az a gyakorlat, ha az előforduló nehézségekről, problémákról a vállalat szervezési osztályát és a cirkusz igazgatóját azonnal értesíti, tájékoztatja. Csak így kerülhető el, hogy a vállalat központja, a cirkusz igazgatója és a szervező keresztezze egymás intézkedéseit.

A szerevező titkárnak mindenekelőtt politikai képzettséggel, tárgyalóképességgel és jó megjelenéssel kell rendelkeznie. Ő a cirkusz előhírnöke, akinek jó felkészültsége, valamint szerevező képessége döntően befolyásolhatja a cirkusz üzemeltetését és eredményeit.

A szervező titkárt útnak indítása előtt az alant felsorolt engedélyekkel, igazolványokkal és nyomtatványokkal kell felszerelni:

megbízólevél,

munkavállalói igazolvány,

műsor szövegkönyv,

Népművelési Minisztérium levele a tanácsok felé,

kérvények: játszási engedélyre,

helyfoglalási engedélyre,

rendőrségi engedélyre,

tűzoltósági engedélyre,

visszaszolgálat ellátására.

Megrendelő levél és könyv

áramszolgáltatás be- és kikapcsolásra,

Áll. Hirdető váll. plakát ragasztásra,

hangos bemondó, röplap, járdafestésre,

fénykép tablóra stb.

Büfé megrendelési levél.

Miért van szükség a sokoldalú propagandára?

Azért, mert a cirkusz csak néhány napig tartózkodik egy városban, szükséges tehát az érdeklődést úgy felkelteni, hogy a cirkusz jelenléte és annak műsora a legszélesebb rétegben köztudomásúvá váljék.

A szervező felszereléséhez hozzátartozik még a térkép, mérőzsinór, plakát, röplap, kedvezményes és tiszteletjegy utalvány, bélyegző, vonatbérlet, fuvarlevél nyomtatvány és aktatáska.

A sorra kerülő városba való megérkezésekor a szervezőtitkár első teendője, hogy a városi tanács Népművelési Osztályával s a Párttal megbeszélje a cirkusz szereplését, ismertesse annak feladatát, célkitűzéseit, műsorát és felkérje az említett szerveket, hogy a szervezés munkájához az elvi hozzájárulást megadják, abban segítsék, támogassák.

A cirkusz szereplésének eredményeit döntően befolyásolja a jó központi fekvésű, forgalmas hely, park, liget, vásártér vagy nagy telekterületen való felállítás.

Nagyon jó helyen fekszik a cirkusz Miskolcon, Kaposváron, Szegeden, Debrecenben és Pécsett. Kevésbé jó helyen Zalaegerszegen, Szolnokon, Gyulán. A cirkusz helyének kiválasztására különösen a kis cirkuszoknál kell ügyelni, mert azok helyét gyakran messze a várostól, poros országutak mellé, a forgalomból kieső részeken jelölik ki.

A szervező megtekinti a helyet, megállapítja, hogy áramszolgáltatás és a cirkusz felállítása szempontjából megfelelő-e. Kiméri, hogy a területen elférnek-e a cirkusz istállói, állatkert, kocsipark stb. részlegei. Ügyelnie kell arra, hogy a területen villany, telefon, a földben pedig kábel vagy más vezeték ne haladjon keresztül, mert a múltban már megtörtént, hogy a földbe levert vaskaró a földben lefektetett kábelba ütközött, vagy pedig, hogy a cirkusz árboc felállításánál a villany vagy távíró vezeték megsérült.

A szervező ezen előfeltételek biztosítása mellet eljár a hatóságoknál és az ott előzetesen már átbeszélt elvi engedély alapján elintézi a helyfoglalási és játszási engedély kiadását. Intézkedik, hogy a cirkusz felállításának előkészületei után a tanács műszaki osztálya a használhatósági engedélyt adja ki.

Gondoskodik tűzrendészeti vizsgálatról és ügyeletről, továbbá rendőri ügyeletről is a cirkusz tartózkodásának időtartamára.

Ezen elvi engedélyek megszerzése után megindítja a propagandát. Eljár a helyi sajtónál, hol hirdetést ad le a cirkusz érkezéséről, a megnyitó előadás napjáról, valamint a műsorkezdés időpontjáról. Tartózkodik a hangzatos, sokat ígérő, hazug reklámmódszerektől. Intézkedik, hogy a leadott plakát és egyéb reklámanyag kellő időben és helyen ki legyen ragasztva.

Ügyel arra, hogy a plakátok lehetőleg feltűnő helyeken és olyan objektumokon nyerjenek elhelyezést, amelyek szembetűnők és a közönség figyelmét felhívják a cirkusz előadásira. Helytelen az, ha a plakátok aránytalanul vannak a városban elosztva és egyes helyeken túl sok, más városrészekben pedig alig egy-két plakát hirdeti az előadást.

Intézkedik, hogy a propaganda és reklámanyagot az érkezés előtt legalább 8 nappal kihelyezzék.

Gondoskodik róla, hogy a város forgalmas üzleteiben, kirakataiban, üzemek bejáratánál, egyszóval, ahol nagy tömegek fordulnak meg, nagymennyiségű reklámanyag legyen elhelyezve. Nagyon jól bevált propaganda a lengő plakát, illetve a vászonra festett szöveg, amely az utcán keresztül két ház közé van kifeszítve. Jól bevált a postán küldött távirati reklámszöveg is. Nagy reklámtáblák elhelyezése a város forgalmas helyén, valamint fényképtablóknak kirakatokban való elhelyezése ugyancsak jó propaganda.

Az eddig felsorolt reklám és propaganda lehetőségeken kívül feltétlenül igénybe kell venni a tanács birtokában lévő hangszóró berendezést is, amelyben naponta többször megismétlik a cirkusz híranyagát.

Különleges reklámlehetőség még a repülőgépről leszórt röplapok, a járdafestés, mozi diapozitív, vagy a villamosban elhelyezett reklámanyag.

Legjobb reklám mindenekelőtt az, ha a cirkusz idejében érkezik a városba és kocsiparkja, állatállománya szép rendben, fegyelmezetten a városon keresztül a cirkusztérre vonul. Rossz és ártó propaganda az, ha a cirkusz részlegei rendetlenül, piszkosan, fegyelmezetlenül vonulnak végig a városon, nem utolsósorban pedig az,  - különösen kis cirkuszoknál -  ha zenés parádét rendeznek vásári, ligeti módra a községekben vagy helységekben. Különleges jó propaganda volna viszont, ha a cirkusz zenekara délutánonként a cirkusz elősátorában színvonalas hangverseny délutánt rendezne.

A szervező megérkezése után érintkezésbe lép a tanács Népművelési Osztályával, a nagyüzemek kultúrfelelőseivel, iskolák, intézetek, katonaság részlegeivel és lehetőség szerint beszervezi azokat a hétköznapi délutáni külön iskola vagy katona előadásokra, a vállalat által engedélyezett egységáron.

Megindítja az üzemek, tömegszervezetek, vállalatok beszervezését, lehetőleg a megnyitó előadásokra, mert az első napi jó látogatottság döntően befolyásolja a cirkusz előadásainak sikerét az egész tartózkodási időre.

A közönségszervezéssel egyidejűleg megteszi az előkészületeket a cirkusz fogadtatására és gondoskodik mindarról, amire a cirkusznak közvetlenül megérkezésekor már szüksége van.

Eljár az ÁVESZ-nél az áramszolgáltatás ügyében, és megrendeli azt a cirkusz megérkezésének időpontjára. Megállapodik a bekapcsolás lehetőségeiről, szükség esetén villanypózna felállításáról és intézkedik egyéb műszaki előkészületek és problémák ügyében. Az előadások tartamára ÁVESZ ügyeletet kér, hogy az előadás zavartalan menetét áramszolgáltatás szempontjából biztosítsa. Gondoskodik róla, hogy a cirkusz üzemi konyhájának megfelelő mennyiségű élelmiszer álljon rendelkezésre.

Megállapodik a helyi Vendéglátó Ipari Vállalattal a cirkuszi büfé szolgálat ellátása tekintetében.

A cirkusz megérkezésének napjára a cirkusztérre megfelelő mennyiségű fűrészport rendel, továbbá szalmát a cirkusztér leterítésére, a ponyvasátor kímélése és tisztántartása céljából.

Intézkedik megfelelő létszámú alkalmi munkavállaló felvételéről, szükség esetén vontatóeszközökről a cirkuszkocsik vontatásához.

Mindezen munkálatok előkészítése után megbeszéli az állomásfőnökkel, hogy a cirkuszvonatot, illetve szerelvényt megérkezésekor azonnal a kirakodóra (rampára) állítsák be, és a kirakodóhely üres legyen, hogy a cirkusz kirakodását a rakodón lévő idegen szállítmányok ne zavarják. (1952-ben a cirkusz nem tudott elutazni Budapestről a rakodó túlzsúfoltsága miatt.) Mindezen előfeltételek biztosítása is a szervező titkár munkaköréhez tartozik.

A cirkusz-szállítmány megérkezése és kirakodása

A szállítmány érkezését legtöbb esetben megelőzi az árbocot szállító autó és kocsi, egész rakományával, ú.m. árbocok, támasztórudak, körrudak, csigasorok, feszítő és felhúzókötelek, vaskarók, kalapácsok és a sátorponyva (sapitol),  mely autóvontatással országúton érkezik a helyszínre a sátormesterrel és megfelelő számú dolgozóval együtt.

Nem lehet eléggé hangsúlyozni annak fontosságát, hogy a szerelvény megérkezésekor azonnal a rampára állíttassék a cirkuszrakomány. Ennek elmulasztásából adódik, hogy nagyon sokszor órákat veszítünk a cirkusz késedelmes kirakodása miatt.

Ennek elkerülése érdekében a szervező titkár minden előkészület gondos biztosításával várja a cirkuszvonat megérkezését. Ennek megtörténtekor –mint említettem–,  intézkednie kell a gyors, késedelem nélküli kirakodás iránt. Nem elegendő, ha csak az állomásfőnökre bízza az elintézést, hanem meg kell beszélnie a dolgot az állomáson tartózkodó tartalék mozdony vezetőjével is. A szerelvény beállítása után azonnal megkezdődik a kirakodás, a cirkusz felszereléseinek, lakókocsijainak, állatállományának a cirkusztérre való bevonulása, illetve beszállítása.

Ügyelni kell arra, hogy a cirkuszkocsik a szükséges sorrendben kerüljenek a cirkusztérre, mert helytelen, ha olyan kocsikat vontatunk be először, amelyeknek rakományára csak az utolsó pillanatban van szükség, mint pl. lakókocsik, öntözőkocsik, öltözőkocsik, stb.

A kocsik bevontatási sorrendjét az igazgató a sátormesterrel és a cirkuszi berendezést építő műszaki vezetővel állapítja meg.

Alábbiakban ismertetni kívánom a sorrend helyességét.

A berakodásnál legutoljára a vontató traktor kerül fel a vagonra. A megérkezésnél viszont ez kerül le elsőnek a vagonról. Ugyanez a fordított sorrend vonatkozik a cirkusz összes kocsijaira is. A szerelvénynek a rakodóra való állítása után a cirkusz kocsijait megszabadítjuk a kikötő láncoktól és rögzítő ékektől. A rögzítő láncokat és ékeket a kocsin erre a célra készült kapocsra felakasztjuk. Ügyeljünk ezekre a látszólag jelentéktelen eszközökre, mert ezek hiánya az elutazásnál sokszor az egész rakomány elindítását akadályozza. A cirkuszkocsik vontatórúdjait kifordítjuk a rakodó felé és a már ott álló trakorra ráakasztjuk. Ennek megtörténtekor a traktor megindul a rampáról lefelé, majd a cirkusztérre halad.

A kocsik közül elsőnek a villanykocsi indul el. Utána a belső berendezéseket szállító kocsi, majd az ülődeszkákat, páholyokat, porondládákat, székeket, zenekari állványokat és kerítést szállító kocsik következnek beszállításra. A berendezést és felszerelést szállító kocsik után a pénztárkocsi, igazgatókocsi, konyhakocsi és lakókocsik kerülnek sorrendben a cirkusztérre. Az odaérkező kocsikat szépen sorrendben elhelyezik az előre kijelölt helyeken. Mindezen munkálatokat megelőzően, illetve azokkal egyidőben az istállórészleg elkészül az istállósátor felépítésével, és ekkor kerül utoljára sor az állomáson lévő állatoknak a cirkusztérre való behajtására. Az istállóba beérkezésük után azonnal meg kell kezdeni az állatok gondozását és ápolását, ami természetesen a vadállat részlegre is vonatkozik.

Ezen munkák irányítását az igazgató, a titkár, a szervező titkár és a cirkuszépítő műszaki vezetők végzik.

Mint fentiekből kitűnik, a vonatszerelvénnyel érkezik a cirkusz igazgatója is. Megérkezésekor a szervező titkár beszámol, valamennyi felmerült szervezési, üzemeltetési stb. problémáról, restanciáról, engedély ügyekről és a cirkusz szereplését érintő összes tudnivalókról, melyek az üzemeltetéssel összefüggnek. A szervező titkár intézkedik, hogy a cirkusz felépítése után a műszaki bejárás azonnal megtörténjék, hogy a cirkusz használhatóságát megállapító közegek a nyitási engedélyt megadják. A megnyitó előadáson a szervező titkár az igazgatóval együtt fogadja a hatóságok és a Párt képviselőit. Az első előadás befejezése után az ő munkája, tevékenysége abban a városban véget ért. Átveszi tehát az igazgatótól a következő városra vonatkozó utasításokat és elindul a szervezési munkák előkészítésére.