Maczák Ibolya: Egy ismeretág ébresztése?
Új típusú segédlet a cirkuszkutatáshoz I. rész
„Ha egy ismeretág keresi önálló tárgyát és fel kívánja építeni rendszerét, az önigazolás feladata rendszerint professzoraira hárul”– fogalmazta meg Horváth Tibor.[1] Megállapítását kiegészítve megjegyezhetjük: a kutatókra legalább ekkora feladat hárul(hat), mivel effajta tevékenység lehetséges útja szakcikkek írása, majd ezek rendszerezése is. Magyarországon jelenleg kevés cirkuszkutatással kapcsolatos tudományos mű ismeretes annak ellenére, hogy a cirkusz a „populáris kultúra legpregnánsabb jelensége.”[2]
A fehér folt-lét okainak taglalása nem tartozik ezen írás keretei közé. Bizonyos azonban, hogy problémát okoz e tekintetben a vonatkozó kutatáshoz kapcsolódó természetes bizonytalanság. Ezt főként az okozza, hogy „a tudósoknak nemcsak releváns szakirodalom kell, hanem az is, sőt elsősorban az, ami neki ötletet ad, illetve ötletének kivitelezéséhez hozzásegíti.”[3] Tehát a cirkuszkutatás nyilvánvaló gátja, hogy ha valaki elhatározza, hogy ezzel kíván foglalkozni, jóval több energiát kell a munkába fektetnie, mint olyan tudományok esetében, amelyek meglévő szakirodalmából vagy éppen kapcsolódó kiadott, vagy egyéb formában nyilvánossá tett forrásaiból meríthet ötleteket. Az ilyenfajta adathiányt a cirkuszkutatás esetében sajátos bőség is nehezíti: éppen az ismeretág popularitása következtében szókincse általánossá vált, ez pedig az automatikus keresést nehezíti meg. Igen bonyolult például az ismeretkör alapfogalmainak keresése: hiszen a cirkusz, a porond, az ugródeszka, a bohóc kifejezések számtalan olyan többletjelentéssel ruházódtak fel, melynek következtében jelentősen gyarapodott tudományos szempontból irreleváns előfordulásuk száma. Ezért tehát a kapcsolódó tematikus cikkek hiányát automatikus kereséssel is nehéz korrigálni.
A problémára adható – nyilvánvalóan sokféle – megoldási lehetőség egyike egy olyan speciális tematikus repertórium létrehozása, amely cikkbibliográfia és ajánló bibliográfia elegye: olyan annotált, cirkuszi vonatkozású cikkek gyűjteménye, amely napilapokból veszi anyagát. Ezek ugyan terjedelmüknél és műfaji sajátosságaiknál fogva önmagukban nem feltétlenül használhatók és hivatkozhatók, de meríthetők belőlük olyan támpontok, melyek szakcikkek alapját képezhetik.
Példa erre Kántor Kata 2007. augusztus 22-i cikke a Híradó honlapjáról, melynek címe: Hungarikum a porondon – Akinek II. Erzsébet és Chaplin is tapsolt.[4] Az írásból nyerhető adatok, fogalmak: Weisz Nándor, Déri Csoport, Váradi Csoport. Ezek mindegyike keresőkifejezés lehet, s ezáltal további adatgyűjtést alapozhat meg. Ha például valamelyik említett művészcsoport történetét szeretné megírni valaki, nemcsak általános fogalmakra (akrobata, artista) kereshetne, hanem a biztosabb eredményt hozó nevekre is. Kántor Kata cikkét olvasva – a tájékozott szerző jóvoltából – a közvetlenül a cirkusz témaköréhez tartozókon kívül egyéb adatok is nyerhetők, amelyek az Váradi Csoport ugrószámának hungarikum voltára, sőt a Debreceni Református Kollégium hajdani játékaival való kapcsolatára utalnak. Ez utóbbinak pedig létezik kutatható anyaga mind források, mind szakirodalom, mind az ismeretterjesztés vonatkozásában.
A napilapokban olyan cikkek is találhatók – s természetesen ezek vannak többségben –, amelyek alapvetően nem a cirkuszról szólnak, s ezért nem is képezhetnék szakbibliográfia anyagát, ám mégis értékes információ nyerhető belőlük. Ilyen a 2001-es győri Mediawave fesztiválról tudósító írás, amely cirkusztudományi konferenciára utal.[5] Ennek nyomán már könnyű feltérképezni a tudományos konferencia anyagát. Ebben az esetben a kutatás következő lépcsőfoka nem adatokkal, hanem szakcikkekkel gazdagít.
A cirkuszkutatási segédlet létrehozását technikai szempontból az a szerencsés helyzet segítette, hogy a négy „nagy” magyarországi napilap (Magyar Hírlap, Magyar Nemzet, Népszabadság, Népszava) anyaga olyan internetes archívumban található, amely szövegszavas keresést tesz lehetővé. Azaz minden olyan cikk fellelhető benne, amelyben cirkusz szerepel. Ezt az anyagot természetesen tartalmi szempontból szűrnie, formai vonatkozásban pedig egységesítenie kell a segédlet létrehozójának.
A kutatás támogatására célszerűnek tűnik olyan adatok felvétele is, amely adatokat tartalmaznak ugyan, de „határesetnek” minősülnek. Ezek közé tartoznak például az olyan színházi előadások vagy drámák, amelyek tárgya jelentős mértékben vagy meghatározó módon a cirkusz. Ebből adódóan nem számít olyan dráma, amelynek szereplői bohócról beszélnek. Besoroltatna viszont – Egressy Zoltán Kék, kék, kék című drámája, mivel megalapoz olyan irodalmi szempontú elemzéseket, amelyek a cirkuszi konvenciót dolgozzák fel. Ez azonban nem zárja ki, hogy a későbbiekben – a cirkuszkutatás további irányának megfelelően – a téma marginálissá válik és kikerül egy esetleges szakbibliográfia kereteiből.
A segédlet fő feladata tartalmi szempontból tehát az, hogy könnyítse, konkretizálja a tájékozódást és az esetleges tudományos kutatást megalapozó – akár elektronikus – keresést. Fontos funkciója, hogy „tanítson” „új” neveket (Piccard Mariska, stb.) és fogalmakat – akár a cirkusz tárgykörétől eddigi használatban távol esőket is. Jó példa erre a szinti kifejezés. Mivel mutatványos roma népcsoportról van szó, etnikai, szociológiai, néprajzi szempontból foglalkoztak velük. Tevékenységüket egészen új megvilágításba helyezné az esetleges cirkusztudományi szempontú vizsgálat.
A cikkek tartalmi vonatkozásáról annotációk tájékoztatják a segédlet használóit. Ezek a rövid, egy-két szavas közlések a későbbiekben akár hierarchikus tárgyszórendszert, tezauruszt alapozhatnak meg, amely még hatékonyabban támogatná újabb szakcikkek létrejöttét.
A fenti – némileg elméleti – a segédlet szükségessége mellett szóló érvelés próbája a gyakorlat. Ebből a szempontból a létrehozás fázisában az a kérdés, hogy összegyűlik-e elegendő számú adat. (Évi 2–3 használható tétel esetében kár lenne segédletként definiálni az összegyűjtött adatokat.) Próbaképpen a 2001-es év vonatkozó adatait gyűjtöttem fel és rendszereztem, ötven tételt regisztrálva. Ez a szám biztatónak tűnik, s a cikkek adatainak tartalmi sokfélesége is további munkára sarkall.
A segédlet használhatóságának igazolását nyilvánvalóan a felhasználói fázis fogja segíteni: ha valóban szakcikkeket alapoz meg – s elavul. Legfőbb „küldetése” ugyanis az, hogy – újabb szakcikkek születésével – szakbibliográfiává váljon.
[1] Horváth Tibor, Don Quijoték útjain: A szakmáról három szólamban, Könyvtári Figyelő, 1997/4.
[2] Orlóci Edit, A cirkusz a magyar tömegkultúra-kutatásban,
http://www.communicatio.hu/mktt/dokumentumok/konferenciak/2005/poszterek/horlociedit.htm
[3] Könyvtárosok kézikönyve, szerk. Horváth Tibor, Papp István, I, Bp., Osiris, 1999, 103.
[4] http://www.hirado.hu/cikk.php?id=225972
[5] Lásd függelék 6. sz. tétel
Függelék
2001
[1] Az egyes tételek időrendben, azon belül (azonos dátum esetén) szerzői betűrendben követik egymást. A szögletes zárójelben lévő annotációk olyan adatokat tartalmaznak, amelyek a címből nem derülnek ki. A kurzív tételek címeket jelölnek.