Megkönnyítik a vak zenészek tanulmányait
Néhány éve Amszterdamban
éppen a mestervizsgájára készült Márkus Norbert vak zongoraművész-zeneszerző,
amikor a Központi Fizikai Kutatóintézet Részecske- és Magfizikai Kutató
Intézete (KFKI RMKI) Beszéd- és Rehabilitáció-technológiai Osztályának vezetője
megkereste azzal, hogy vegyen részt a Play 2
nemzetközi projekt feladatainak megoldásában. Ugyanis zenei szakértelem is
kellett a fejlesztéshez és teszteléshez. Az első megbízást újabb feladatok
követték, majd 2004-től, Hollandiából való hazatérését követően Márkus Norbert
a KFKI munkatársaként dolgozott tovább.
De mi is ez a Play 2 projekt? Erről kérdeztük az informatika világában is
járatos művész-tanárt.
- A legelső projekt a Play volt, melynek során kifejlesztésre került egy
kifejezetten a látássérültek által használható kottaszerkesztő program.
Tehát a Braille-kottát
értelmezi, lejátssza, amit beírunk és segít a hibák korrigálásában. A következő
a Play 2 projekt volt, amely az előzőre épülve
felhalmozott egy kottaállományt, mely szintén lejátszható a számítógéppel és
segítséget nyújthat a zenetanulásban. A Play
projektek az Európai Unió támogatásával működtek már a 90-es évek közepétől. A
KFKI RMKI-ben a dr. Arató András vezette Beszéd- és
Rehabilitáció-technológiai Osztály vett részt ebben a munkában, amelybe vak
zenészek, zenetanárok is bekapcsolódtak.
- A Play
2 projektet követte az E-brass. Mit jelent ez az
elnevezés?
- Elektronikus
Braille-kottaszolgáltatást. Vagyis az időközben továbbfejlesztett BME
programváltozatok és a folyamatosan bővülő internetes kottatár megjelent a
világhálón és bárki számára hozzáférhetővé vált. Azt kellett vizsgálnunk,
milyen körülmények között válhat önállóvá ez a szolgáltatás
és miként lehet leküzdeni az eléggé speciális nehézségeket.
- Melyek voltak ezek?
- Napjainkban a Braille-kotta
ismerete kezd háttérbe szorulni. Régen, amikor még nem terjedtek el ennyire az
elektronikus eszközök, minden vak gyermek, aki speciális iskolába került,
megtanulta a Braille-írást és valamenynyire a
Braille-kottaolvasást is. S ezáltal később közülük
többen zenészként vagy zenetanárként helyezkedtek el. Ahogy az elektronikus
eszközök tért hódítanak, a Braille-írás, -olvasás egyre kevesebb hangsúlyt kap
a fiatalok életében. Azok döbbennek rá a pontírás ismeretének szükségességére,
akik felsőfokú tanulmányaik során szembesülnek a hiányával, sok más terület
mellett például a matematikai képletek gyors és áttekinthető lejegyzése
kapcsán. Az E-brass projekt is azért volt hasznos,
mert játékosan tette használhatóvá a Braille-kottát. S az sem baj, ha valaki
egy-egy jelet nem ismer fel, a program segít a megértésében.
- Ha jól tudom, hivatalosan
az idén nyáron befejeződött ez a munka.
- Valóban, de még rengeteg
feladatot ad. A projekt fő partnerei között van a veronai vakok szövetsége és
egy ottani informatikai cég, az ARCA PROGETTI, náluk történt a kottaszerkesztő
program kifejlesztése és ők gondozzák a www.ebrass.org
webhelyet. A KFKI a monzai Braille könyvtár (BIC), a
spanyol vakok szövetsége (ONCE) és a hollandiai vakügyi szolgáltató
ernyőszervezet (Dedicon) mellett volt a projekt
magyarországi partnere. Hazánkkal együtt 4 országból több száz vak zenész vett
részt a Braille kottaprogram és a webes kottatár tesztelésében.
A résztvevők közül a
hollandok voltak a legelégedettebbek a kifejlesztett eszközök
használhatóságával. Ugyanakkor a fejlesztések a felmerült észrevételek,
kritikák figyelembe vételével folytatódtak, bár egy ilyen nemzetközi
szolgáltatásnál nehéz olyan megoldásokat találni, melyek a különböző országok
látássérültjeinek egyaránt megfelelnek, hiszen mindenütt némileg más szokások
uralkodnak.
- Mibe kerül ez a kottázó
program?
- Az idegen nyelvű változata
300 Euróba, ami borsos árnak mondható. A honosított magyar változathoz 108000
Ft-ért lehet hozzájutni, mely ár az ÁFÁ-t és a
telepítéssel kapcsolatos technikai támogatást is tartalmazza. A piacon ma
elérhető hasonló szoftverek árához képest ez nem tekinthető kirívónak, viszont
egy magyar vak zenész számára általában megfizethetetlen, elsősorban
intézmények tudják megvásárolni. Egy könyvtárban, iskolában gyakorlatilag
elegendő egy példányt telepíteni, amit aztán egy-két ottani munkatárs
felkészítése után többen is használhatnak kották kikeresésére, lejátszására, kinyomtatására.
Sikerült azt is elérni, hogy legyen ennek a szoftvernek egy ingyenes változata (BME Light) is.
Ez letölthető a weboldalról (www.ebrass.org), s
teljes egészében magyarul is hozzáférhető. Az ingyenes szoftver csak a
programmal való kottakészítést korlátozza. Ahhoz már a fizetős teljes
változatra van szükség, mely ugyancsak letölthető a webhelyről és egy
meghatározott időn át próbaüzemmódban ugyancsak
ingyen használható.
Az E-brass
webhelye teljes egészében rendelkezésre áll magyar nyelven is.
Ingyenes regisztrációt
követően bárki beléphet a kottatár keresőjébe és letöltheti az imént említett
programokat és azok leírását is.
- Mire használható a Braille Music Editor (BME) program?
- Valamikor a számítógépes
szövegszerkesztő karakterjeleit használták kottaírásra. Ezt fejlesztették
tovább a BME programmal, mely a Braille kottát megszólaltathatóvá teszi. Ezen felül látó kottából is lehet vele Braille-t készíteni
és fordítva, s ezt az ingyenes verzió is tudja. Egy látó ember minimális
segítségére szükség lehet ilyenkor, mert az átfordítás sajnos, nem mindig hibamentes.
Ennek oka például a Braille-kotta és a látó kotta koncepciója közötti számos
eltérés.
- Ön az említett fejlesztésen
kívül még mivel foglalkozik?
- Akadálymentes
távoktatással. Ennek zenei ága megkívánja számos speciális szempont figyelembe
vételét. A Vakok Világszövetsége (WBU) Braille kottabizottsága az utóbbi
évtizedekben egyre több figyelmet fordít a látó és vak zenészek
együttműködésének elősegítésére. E bizottság tagjaként sokat foglalkozom azzal,
miként lehet megkönnyíteni egy vak zenésznek a tanulmányait, melyek azok a
gondok, amikkel találkozik. Ilyen például, hogy van egy zenemű, amit egy
zenekarral elő kell adni. A látó diákok beszerzik a kottákat, s jó esetben a
látássérültek is hozzájutnak ezekhez Braille-ben.
Igen ám, de elhangzik az utasítás: lapozzunk a 4. oldalra, s az 5. sortól vagy
a D-résztől játsszuk a darabot. Hogy a látássérült zenész is hamar odataláljon,
a kottát el kell látni különféle - ma már szabványosnak minősülő -
jelölésekkel. Aztán: egész nap egy laptopot vagy az egész Braille-kötetet
magunkkal vinni körülményes lenne. Ma már megoldható, hogy például a
Braille-kottaszerkesztő program segítségével kiválasszuk azt a néhány részt,
amire valóban szükségünk van. Elkészült az angol nyelvű tesztváltozata egy
dzsesszzongora-oktató hangoskönyvnek. Ez egy olyan
digitális hangoskönyv, amely a Beszéd- és
Rehabilitáció-technológiai Osztály korábbi projekteredményén, a
hibridkönyv-technológián alapul. A tananyag nagyon egyszerű szintről indul. CD-ROM-on a leckék nem csak meghallgathatók, hanem
elektronikus formában olvashatók is. A kinyomtatott Braille mellékletekben a kottaanyagot a fent
említett WBU szempontok figyelembe vételével szerkesztettük. A szöveg egy része
már magyar nyelven is rendelkezésre áll, s amennyire időm engedi, dolgozom a
könyv folytatásán is.
Garamvölgyi Annamária