Megyénkben, Győr-Moson-Sopronban a szakfelügyelet és a területi feladatok ellátása szorosan egybekapcsolódik, ugyanakkor szét is válik.
2002-től 2004-ig Tuba László volt a vezető szakfelügyelő, 2004-től Horváth József. Mindkettőjük véleménye megegyezett abban, hogy aki a Módszertanban dolgozik, területi munkával foglalkozik, az ne végezzen szakfelügyeleti vizsgálatokat. Ennek az álláspontnak nagyon egyszerű magyarázata van. A szakfelügyelők által javasolt feladatok nagy részét - a szakmai munkát - a területi munkát végző kollégáknak kell megvalósítaniuk. Furcsa és ellentmondásos lenne, ha egyszer szakfelügyelőként, másszor pedig módszertanosként jelennénk meg a településen. Ha saját magunknak adnánk feladatokat. Győr-Moson-Sopron megyében tehát a területi feladatok ellátásában részt vevő kollégák nem végeznek szakfelügyeleti vizsgálatot.
Ugyanakkor a szakfelügyeleti munkában való részvételünk már a vizsgálatok éves tervezésénél kezdődik. Az évente megvizsgált 25-30 település a mi javaslataink alapján került be a tervbe. Koncepciónk az volt, hogy először azok a települések kerüljenek górcső alá, ahol probléma van, ugyanakkor lehetőség nyílna az előrelépésre; ahol a mi jelenlétünk kevés, ahol a fenntartónál esetleg nagyobb szava van a minisztériumi megbízólevéllel érkezőnek, mint a területi feladatokat végző könyvtáros kollégának.
A szakfelügyelők munkáját segítendő, minden településről összeállítunk egy anyagot, amelyben az általuk vizsgált településről, illetve könyvtáráról szóló legfontosabb információkat közöljük. Kezdve a település lélekszámától a könyvtár működésén keresztül, a kérdőívben szereplő statisztikai adatokon túl az utolsó öt év központi támogatásáig. A feljegyzés végén röviden összefoglaljuk a könyvtárról alkotott véleményünket, és felhívjuk a szakfelügyelő figyelmét az általunk fontosnak ítélt megvizsgálandó kérdésekre, például: kistérségi normatíva felhasználása, statisztikai adatok pontatlansága, rossz működési körülmények, nem megfelelő nyitva tartási idő stb.
Szoros együttműködéssel készül el a településeknek szóló javaslattétel is. A szakfelügyeleti kérdőív elkészülte és a szakfelügyelő javaslata után a vezető szakfelügyelő tájékoztat bennünket a javaslatokról, mi is megtehetjük észrevételeinket. Közösen alakítjuk a megye könyvtárfejlesztési koncepcióját.
Győr-Moson-Sopron megye nem aprófalvas megye, de alapvetően a kistelepüléses megyék közé sorolandó. A 173 község közül 100 településen a lakosság lélekszáma 1000 fő alatt van. Nálunk nagyközségnek számít a 2891 lakosú Beled vagy a 2169 lakosú Bősárkány. A KSZR koncepcióban ezek még a mozgókönyvtári ellátást igényelhető települések közé számítanak, nálunk viszont azok, ahol a törvényben előírt, a nyilvános könyvtárak jegyzékén történő fentlét kritériumainak meg kell felelni. Ez így is van, ennek eleget tesznek.
A hat nagyközségi könyvtárat a 2002. évi szakfelügyelet vizsgálta. Voltak elmarasztaló észrevételek, például a jogi dokumentációk aktualitásáról, az állománygyarapítás összegéről, a nyitvatartási időről. A szakfelügyelők a legnagyobb lemaradást az informatikai fejlesztésben és az állomány számítógépes feltárásában tapasztalták.
A szakfelügyeleti vizsgálatok után a fenntartók a megyei könyvtár munkatársainak segítségét kérték. Milyen programot vásároljanak, milyen módszerrel induljon a visszamenőleges adatbevitel? Segítsük kivonni az állományból az elavult és elhasználódott dokumentumokat, támogassuk őket az állományellenőrzés lebonyolításában és még sok minden másban.
A legfontosabb előrelépés, hogy a hat település közül öt helyen vásároltak könyvtári szoftvert, és az újonnan beszerzett dokumentumokat ebben dolgozzák fel. A visszamenőleges adatbevitel is elkezdődött, illetve folyamatosan történik. Az előrelépés nem csak a szakfelügyeletnek és a megyei könyvtárnak köszönhető; a helyi önkormányzatoknak is akarni kellett a fejlesztést. Sok minden a könyvtároson és az önkormányzaton múlik. Az is megállapítható, hogy szűkös az önkormányzatok anyagi lehetősége, és sajnos, a központi támogatásokból is kevés jut számukra. Az érdekeltségnövelő támogatás minden évben kevesebb lesz. Az utóbbi évek pályázati lehetőségei is beszűkültek.
A többi községi könyvtár esetében nagyon sok szakfelügyeleti javaslatban szerepel, hogy kevés a községi könyvtárak nyitva tartási ideje. Kistelepüléses megyeként ez heti egy-két óra, illetve négy-hat óra nyitva tartást jelent. Az elmúlt években ezen több helyen változtattak. Általános tapasztalat, hogy a könyvtár nyitva tartási idejét növelni csak úgy tudják, ha a hagyományos könyvtári szolgáltatásokat összekapcsolják más feladatokkal. Példaként említeném Kimlét, ahol az eMagyarország-pontot a könyvtárba telepítették, így a nyitvatartási idő heti hat óráról 16-ra emelkedett és mind a két feladatot a könyvtáros látja el.
Sajnos, negatív példa is van. A település megnevezése nélkül: egy épületben két egymásba nyíló helyiségben csak mobil elválasztással működik az eMagyarország-pont és a könyvtár, külön nyitvatartási idővel és külön személlyel. Ezt még fokozhatjuk azzal a példával, ahol egy helyiségben külön nyitva tartási idővel, külön személyzettel működik az eMagyarország-pont és a könyvtár. Mondjuk a fenntartóknak, hogy ez nemcsak szakmailag helytelen, de még gazdaságtalan is. A szakfelügyelet is ugyanezt mondja, de változtatás nem történik. Nagyon fontosnak tartanám az ilyen esetekben, hogy a szakfelügyeletnek ne csak javaslattételi joga legyen; jó lenne valamilyen eszköz a szakfelügyelők kezében, amellyel nagyobb nyomást gyakorolhatnának a fenntartókra. Sajnos, javaslatom nincs, hogy mi lehetne ez a szankció.
Van egy település megyénkben, amelyre szeretném felhívni a figyelmet! Und község. Sopron és Kőszeg között az Alpokalján helyezkedik el, az osztrák határtól két kilométernyi távolságra. Csak egy-két adatot mondanék róluk. 365 lakosából 208 regisztrált használó - a lakosság 57 százaléka; a könyvtár heti 7 napon 26 órát tart nyitva. Minden technikai feltétellel rendelkezik. Azt gondolom, sok szakfelügyelő álma, hogy ilyen könyvtárba menjen vizsgálódni. Ugyanakkor bajban is lenne a javaslatok megfogalmazásánál.
Sok helyen javasolt a szakfelügyelet selejtezést, állomány-ellenőrzést is, és voltak csak az adott könyvtárra jellemző, csak rájuk vonatkozó javaslatok. Szeretnék megemlíteni két olyan szakfelügyeleti javaslatot, amely szinte minden könyvtárnál jelentkezett, ezért úgy gondoltunk, hogy rögtön tenni kell valamit a jobbítás érdekében. Az egyik az ODR-szolgáltatások népszerűsítése. 2003-ban "Az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer és a könyvtárközi kölcsönzés" címmel továbbképzést szerveztünk megyénk községi könyvtárosainak. A továbbképzés után megnőtt a könyvtárközi kölcsönzések száma. A másik, a szakfelügyelők által szinte minden könyvtárnál megfogalmazott javaslat az volt, hogy fordítsanak kiemelt figyelmet a településre és környékére vonatkozó helyismereti dokumentumok gyűjtésére. 2004. év őszén szakmai továbbképzést szerveztünk "Információ és helyismereti gyűjtemény a kistelepülések könyvtáraiban" címmel. A továbbképzésen minden kolléga kapott egy füzetecskét, ennek címe önmagáért beszél: Mit gyűjtsünk? Miből tájékozódjunk? Segédlet Győr-Moson-Sopron megye községi könyvtárosai számára helyismereti gyűjteményük kialakításához és a helyismereti tájékoztatáshoz. A szakfelügyelet és a térségi szolgáltatás hatása, kölcsönhatása jól érzékelhető volt. A szakfelügyelet javasolt, a megyei könyvtár cselekedett: továbbképzést szerveztünk. A következő években a szakfelügyelet már érezte a továbbképzés hatását: elkezdődött a helyismereti gyűjtemények kialakítása. Nagyobb figyelmet kapott a saját környezet eseményeinek dokumentálása.
Fontos megemlíteni a nyilvános könyvtár működtetése vagy a szolgáltatás megrendelése kérdését. A könyvtárfenntartóknál a szakfelügyelettől és a területi munkától független befolyásoló tényezőként jelentkezett a többcélú kistérségi társulások könyvtári normatíva lekérési lehetősége. Sorra kaptuk a telefonokat: mi az előnye a Jegyzéken maradásnak? Mi az, ami a mozgókönyvtári szolgáltatás megrendelését teszi fontossá? Mit javaslunk, merre induljanak el?
Megkönnyítette helyzetünket, hogy példaként szolgálhatott az 1982-től működő községi könyvtári ellátórendszer. Nem volt ismeretlen a fenntartóknak, hogy milyen szolgáltatást biztosít a megyei könyvtár. Tudták, hogy az állománygyarapítási keretüket a községek igényei alapján költjük el; hogy elvégezzük a szükséges adminisztrációs munkákat; hogy könyvtáruk állományát számítógépen tárjuk fel és a megyei könyvtár honlapján, interneten hozzáférhetővé tesszük; hogy elvégezzük a szakmai munkákat: selejtezés, állományellenőrzés, raktári rend kialakítása; hogyan szervezünk rendezvényeket a községi könyvtárakban, és természetesen kérhetik a megyei könyvtár egyéb szolgáltatásait is.
A pénz nagy úr! A mérleg serpenyője a mozgókönyvtári szolgáltatás megrendelése felé billent. A megyei könyvtár által működtetett KSZR ráépült a már 25 éve meglévő ellátórendszerre, másfajta partnerségi kapcsolattal, megújult tartalommal és másfajta szerződési kötelezettséggel. Az első normatíva lekérésére 2005-ben került sor, a Csornai Többcélú Kistérségi Társulás négy települése kapta meg a településenkénti közel egymillió forintot. Jelenleg megyénkben a szolgáltatást megrendelő települések száma: 109.
Szeretném hangsúlyozni, többször aláhúzni, hogy e lehetőség megteremtése a könyvtárak életében óriási fejlesztési lehetőségeket hozott, példátlan a közgyűjtemények és a közművelődés területén. Köszönet a minisztériumnak! Az elmúlt 15-20 évben nem költöttek a kistelepülések fenntartói a helyben működő könyvtárukra annyit, mint amennyit egyévi központi támogatásként, normatívakén megkaptak. A területi munkát végző kollégáknak a mozgókönyvtári szolgáltatás elindulása sikertörténet!
Sajnos, van arra is példa, hogy a normatív támogatás nemcsak a könyvtárfejlesztést szolgálja, hanem más területen jelenik meg. A kistérségeknek nincs joga a települések pénzfelhasználásának ellenőrzésére. A szolgáltatást nyújtó könyvtáraknak sincs ellenőrzési joga. Pedig fontos lenne a kontroll. Még időben vagyunk, megoldást kellene találni!
Nem hagyhatom említés nélkül egy, a megyénk kistelepüléseinek fenntartói számára 2005-2006-ban reményt adó szolgáltatás, a könyvtárbuszos ellátás tervét. Úgy gondolkodtunk, hogy a könyvtárbusz szolgáltatást vinne azokra a településekre, amelyek nem működtetnek telepített könyvtárat, ahol szünetel a könyvtári szolgáltatás, de megoldást jelenthetne a külterületeken élők könyvtári ellátásának biztosításában is. Ahol pedig van telepített könyvtár, ott korszerű szolgáltatással kiegészítené, bővítené a jelenleg meglévő lehetőségeket. Elképzeléseink szerint a könyvtárbusz korszerű technikai eszközökkel, informatikai berendezésekkel, a használói igényeket figyelembe vevő dokumentumállománnyal (könyv, folyóirat, elektronikus dokumentum stb.) felszerelve szakképzett könyvtárosok által működtetett, magas színvonalú szolgáltatást nyújtana. Sajnos, fenntartónk nem tudta vállalni a busz működési költségeit, ezért e szolgáltatás egyelőre hiányzik a palettáról. Nem mondtunk le róla. Ezt javasolja a szakfelügyelet is. A települések továbbra is várják. Az 52 lélekszámú Cséren vagy a 68 fős Cakóházán könyvtári szolgáltatás tekintetében megoldást a könyvtárbusz jelentene.
Megyénkben a szakfelügyelet és a területi munka együttműködése a partnerségre épül. Mint a területi munkával foglakozó osztály vezetője, úgy gondolom, hogy fontos a szakfelügyelet; nekünk ugyan sok plusz feladatot adott, ugyanakkor sokat segített mind a napi munkánkban, mind a megye könyvtárfejlesztési koncepciójának kialakításában, megvalósításában.
Azt is gondolom, hogy a fontossága mellett a felelőssége is nagy!