2007. december 6-án az Oktatási és Kulturális Minisztérium miniszteri értekezlete elfogadta a könyvtárügy következő stratégiai ciklusáról szóló előterjesztést, a Portál programot. Ennek következtében a könyvtárfejlesztési stratégia a kulturális irányítás elfogadott, hivatalos dokumentuma lett. Az elfogadott dokumentum mellett még három cél megvalósítását szorgalmazta az előterjesztés, és fogadta el az értekezlet:
- A stratégiai ciklus végére minden könyvtárban, könyvtári szolgáltató helyen legyen internetkapcsolat. - A kistelepüléseken, a településeken az információs szolgáltatások a könyvtári szolgáltatásokon belül valósuljanak meg. - Az Elektronikus Információ Szolgáltatás (EISZ) minisztériumi támogatása folytatandó. A 2003-2007. évi stratégiai ciklus befejezésével szükségessé vált a következő évek fejlesztési céljainak és feladatainak kidolgozása. Az új stratégiát a körülöttünk történt gazdasági és információstechnológiai változásokat számba véve, az elért eredményeket és a meg nem valósult elképzeléseket figyelembe véve alakítottuk ki. Meghatározóak voltak a kulturális minisztérium stratégiájában A kulturális modernizáció irányai című dokumentumban megfogalmazott célok. Ebben a minisztériumi stratégiában jelenik meg először a Portál program néhány eleme, amely - a minisztérium általános stratégiájához kapcsolódva - felöleli a kulturális politika könyvtárügyet érintő részének néhány elemét. Ezek a következők: - kulturális vidékfejlesztés; - esélyteremtés; - az információhoz és dokumentumokhoz történő hozzáférés növelése; - a könyvtárakban őrzött szellemi javak digitalizálásának felgyorsítása; - az olvasáskultúra fejlesztése; - felhasználóbarát szolgáltatások. Az új stratégiával kapcsolatos munkálatokat 2007 elején kezdtük el, szorosan együttműködve a Könyvtári Intézettel és a szakmai szervezetekkel. Rajtuk keresztül a legszélesebb szakmai nyilvánosságot is bevontuk a munkába. Az előző stratégiai ciklus eredményeinek és könyvtárhasználati adatainak elemzése alapján egyértelművé vált, hogy a következő területekre kell további fejlesztési megoldásokat találnunk: a dokumentumokhoz és információkhoz való hozzáférés növelésére, a tartalomszolgáltatás bővítésére, a nagytömegű digitalizálás megvalósítására, a könyvtárak dokumentumvásárlásának támogatásra, emellett folytatnunk kell a kistelepülések könyvtári ellátásának növelését, könyvtári programokat kell kidolgoznunk az olvasáskultúra fejlesztésére, és folytatnunk kell a minőségfejlesztési programokat. A jelen helyzetet a SWOT analízis, a könyvtári rendszer általános helyzetképe és a statisztikai adatok elemzése mutatják meg. I. SWOT ANALÍZIS
II. A KÖNYVTÁRI RENDSZER ÁLTALÁNOS HELYZETKÉPE Vidékfejlesztés
A kormány az utóbbi néhány évben kiemelt figyelmet fordított a vidékfejlesztésre, ennek részeként a kistelepülések, a községi könyvtárak fejlesztésére. Ehhez a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer (KSZR) koncepciójának (Kulturális Közlöny, XLIX. évfolyam, 7. sz., 2005. március 7.) kidolgozásával, lépésenkénti megvalósításával, a Közkincs programmal, és a többcélú kistérségi társulások normatív működési támogatásával járultunk hozzá. Közkincs program: 2005-ben 57 könyvtár kapott 53 300 000 Ft-ot 2006-ban 20 könyvtár kapott 20 301 000 Ft-ot 2007-ben 17 könyvtár kapott 19 568 000 Ft-ot Mozgókönyvtári ellátás A Belügyminisztériumtól és az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumtól kapott támogatás: 2004-2005-ben 456 000 000 Ft, 2006-ban 714 000 000 Ft, 2007-ben 1 600 000 000 Ft. E jelzett időszakban 1150 könyvtári szolgáltató hely fejlesztése történt meg. Elavult épületek, berendezések és könyvállományok újultak meg, a rossz fizikai állapotú könyvtárak egy része új életre kelve egy-egy kistelepülés legfőbb közösségi színhelyévé, információs és kulturális közösségi központjává vált. Országos Dokumentum-ellátási Rendszer (ODR) Az ODR alkotja azt a belső, szétsugárzó kört, ahonnan a könyvtári ellátásban bárhol részt vevő, bármilyen fenntartású, nyilvános vagy nem nyilvános könyvtár használója is részesülhet a korszerű dokumentumszolgáltatásban. A minisztériumi támogatások következtében az ODR-ben szolgáltató könyvtárak dokumentumállománya folyamatosan bővül, eszközparkjuk korszerűsödik; ennek következtében sokrétű könyvtárközi szolgáltatásra válnak alkalmassá, és a gyakorlat is mind gördülékenyebbé és gyorsabbá válik. Érdekeltségnövelő támogatás Az önkormányzati könyvtárak állománygyarapításának fejlesztésére szolgáló program, amely a könyvtárak számára a biztonságot, az állandóságot és a kiszámíthatóságot jelenti. A 2007-ben rendelkezésre álló összegből (241 400 000 Ft) 1284 fenntartó önkormányzat kapott támogatást, ebből új könyvek, újságok, DVD-k jutottak a könyvtárakba. A tartalomszolgáltatás fejlesztése 2006-ban a tárca megújította szerződését az EBSCO Publishinggel, és újabb három évre megvásárolta szolgáltatásait. Ennek keretében több mint 8000 folyóirat teljes szövegéhez férnek hozzá ingyenesen a felhasználók a magyarországi könyvtárakból. Erre a célra 2007-ben 52 000 000 Ft-ot fordítottunk. NAVA-pontok kialakítása A Nemzeti Audiovizuális Archívum lehetővé tette, hogy minden magyarországi könyvtárban - köztük az iskolai könyvtárakban is -, egy erre a célra kijelölt számítógépen megtekinthetők legyenek a NAVA archívumában őrzött, szerzői jog által védett műsorok, filmek. Mára már minden megyei könyvtárból és több más könyvtárból is elérhetővé vált a NAVA. Minőségmenedzsment Minden könyvtári fejlesztés lényege a használó igényeinek kielégítése. Ezeknek, az igényeknek a pontos megismerésére és teljesítésére alkalmas a könyvtári minőségmenedzsment. A minőségmenedzsment könyvtári meghonosítása párhuzamosan zajló projektek keretében több könyvtárban sikerrel folyik. III. HAZAI STATISZTIKAI ADATOK, TRENDEK (2001-2006)
Áttekintésünk a teljes statisztikai felmérés néhány reprezentatív adatát mutatja be: a regisztrált olvasók számát; a könyvtárhasználatok számát; a könyvtárközi kölcsönzések alakulását; az olvasók által használható számítógépek és internetes hozzáférések számát; a kölcsönzött és helyben használt dokumentumok számát. Az adatok két csoportra bonthatók:
- az egyikben országos szinten a növekedés egyértelmű és folyamatos, - a másikban folyamatos csökkenés látszik.
A táblázat azt mutatja, hogy az elmúlt időszakban a könyvtárak minden nehézség ellenére állták a versenyt a többi kulturális területtel és az internet térhódításával. Azonban az áttekintő adatokból is látszik, hogy a községi könyvtárak szinte minden területen leszakadóban vannak. Az előző stratégiai időszak egyik célja éppen ennek a leszakadásnak a megállítása, illetve a leszakadás ütemének csökkentése volt. Az elkövetkező időszakban továbbra is kiemelten kell kezelni a könyvtárak e csoportját; olyan szolgáltatásokat kell kialakítani, amelyek helytől, időtől függetlenül biztosítják az azonos szintű könyvtári ellátást valamennyi olvasói csoport számára. A csökkenést mutató két adatsor a dokumentumok használatára vonatkozik. A kölcsönzött dokumentumok számában a felsőoktatási könyvtárak kivételével jelentős a csökkenés. A helyben használt dokumentumok aránya a települési könyvtárakban nem változott jelentősen, míg az egyéb - szak-, felsőoktatási - könyvtárak körében visszaesés tapasztalható. Itt már erőteljesen jelentkezik az internet digitális tartalmakat biztosító versenye. Amennyiben ehhez a két adathoz hozzávesszük a könyvtári távhasználatok számát, akkor az derül ki, hogy a csökkenés csak látszólagos. A távhasználatok száma éppen azoknál a könyvtáraknál nagyon magas, ahol a helyben használat erőteljesen csökkent, vagyis átalakulóban van a használói szokásrendszer. A felsőoktatási és szakkönyvtárak használói körében egyre nagyobb szerepet kap a könyvtári szolgáltatások internetes használata. Az erőteljes jelzés arra hívja fel a könyvtárosok figyelmét, hogy a jövőben mind több könyvtárnál jelenik meg ez a tendencia. Szinte valamennyi könyvtárhasználati területen (kölcsönzés, dokumentumszolgáltatás, tájékoztatás) erőteljesen kell - a hagyományos szolgáltatások biztosítása mellett - az internetes szolgáltatásokat bővíteni, sőt új szemlélettel, közösségi szolgáltatások beindításával új kapcsolatrendszert kell kialakítani a jövő olvasóival. A használói szokásrendszer átalakulását érhetjük tetten a 14 éven aluliak könyvtárhasználati adataiban is:
A fiatalabb használók egyre kisebb számban jelennek meg a könyvtárakban, a városok kivételével mindenhol igen erőteljes a csökkenés. Összesen egy kategóriában nőtt körükben a használat: a dokumentumok helyben használata terén, ami arra is felhívja a figyelmet, hogy a hagyományos könyvtári szolgáltatásokra tovább is szükség van. Egy jól kialakított épület és belső tér alkalmas arra, hogy vonzza a fiatalokat. A következő stratégiai időszakban tehát kiemelten kell foglalkozni azzal, hogy a 14 éven aluli korosztály jelen legyen a könyvtárban. Biztosítani kell, hogy lehetőségük legyen a hagyományos olvasásra, ugyanakkor elérhessék és használhassák a nem hagyományos, több dimenziós virtuális teret a könyvtárak számukra vonzó szolgáltatásain keresztül. Az adatok elemzésével további - részletesebb, árnyaltabb - következtetéseket is levonhatunk.
(A táblázatokban használt rovatazonosítók magyarázata:
Egyéb nyilvános könyvtárak - a felsőoktatási, valamint az országos szakkönyvtárak
Egyéb nem nyilvános könyvtárak - vállalati, múzeumi, levéltári, egyházi, orvosi, intézeti és egyéb szakkönyvtárak.) Regisztrált olvasók száma, 2001-2006
A regisztrált olvasók száma a községi könyvtárak kivételével minden könyvtártípusban nőtt az elmúlt hat évben. Az átlagosnál magasabb volt a növekedés a budapesti közkönyvtárakban (mintegy negyedével), valamint az egyéb nyilvános könyvtárakban (mintegy harmadával). A budapesti növekedés jó példa arra, hogy a megújult környezet, a vonzó infrastruktúra milyen pozitív hatást gyakorol a beíratkozott olvasók számának alakulására. Az egyéb nyilvános könyvtárak elsősorban a felsőoktatási könyvtárakat jelentik: a hallgatói létszám erőteljes emelkedése az olvasók számának növekedésben is megmutatkozik. Összes regisztrált olvasóból 14 év alatti
Az olvasók létszámának csökkenése leginkább a 14 éven aluliak körében érhető tetten. A megyei és városi könyvtárakban a gyerekolvasók száma gyakorlatilag stagnált, a községi könyvtárakban mintegy 10 százalékkal, a budapesti könyvtárakban pedig több mint 5 százalékkal csökkent. Az általános csökkenés egyik oka egészen objektív: a teljes népességen belül erőteljesen csökkent e korosztály aránya. Könyvtárhasználatok száma, 2001-2006
A könyvtárhasználati alkalmak számát vizsgálva az eddigiekkel megegyező képet kapunk: ahol nőtt a regisztrált olvasók száma, ott a könyvtárhasználatok száma is nőtt; ahol viszont a beíratkozottak száma csökkent (a községi könyvtárakban és általában a gyerekolvasók körében), ott a könyvtárhasználatok száma is kevesebb. Összességében a könyvtárhasználat intenzitása nagyon kis mértékben változott. Az egyetlen valóban szignifikáns változást a felsőoktatási könyvtárak mutatják, esetükben nőtt a könyvtárhasználatok aránya is.
A 14 éven aluliak könyvtárhasználati száma
A gyermekolvasók körében a városokban működő könyvtárak esetében a könyvtárhasználatok száma gyorsabb ütemben nőtt, mint a beíratkozási kedv; a községi könyvtárakban és Budapesten viszont a kevesebb beíratkozott gyermekolvasó kisebb intenzitással használja a könyvtárakat, mint korábban. Egyrészt ebben a demográfiai változások játszanak szerepet, másrészt az adatok arra is felhívják a figyelmet, hogy a könyvtárak ne csak az olvasók számával foglalkozzanak, hanem olyan vonzó környezetet, szolgáltatásokat is teremtsenek, amelyek gyakoribb látogatásra csábítják olvasóikat.
Kölcsönzött dokumentumok száma, 2001-2006
Tovább árnyalja a képet, ha a kölcsönzési alkalmak számának alakulását vizsgáljuk. A vonatkozó időszakban a települési könyvtárakban minden kategóriában fokozatosan csökkent a kölcsönzési célú látogatások száma. Különösen jelentős - mintegy 15 százalékos - volt a csökkenés a községi könyvtárakban. Ugyanakkor az egyéb könyvtárakban 2002-ben és 2003-ban lényegesen megnőtt a kölcsönzési kedv. Annak ellenére, hogy az utóbbi két évben némi mérséklődés tapasztalható, a hat évvel korábbi állapotokhoz képest még mindig majdnem 10 százalékos javulás mutatható ki. Megállapíthatjuk tehát, hogy a lakosság összességében valamivel gyakrabban jár könyvtárba, mint öt évvel ezelőtt; lényegében ugyanannyiszor keresi fel a könyvtárat kölcsönzési céllal, mint korábban, de egy alkalommal jóval kevesebb dokumentumot kölcsönöz. A kölcsönzési kedv csökkenése különösen a községi és a budapesti közkönyvtárakban jelentős, a jelenség okai azonban teljesen eltérőek. Vidéken ez inkább a demográfiai, oktatási, könyvtári infrastrukturális okokkal; Budapesten pedig kis részben az egyéb könyvtárak konkurenciájával, nagyobb részben pedig a megváltozott olvasói szokásokkal, a virtuális dokumentumok intenzívebb használatával magyarázható.
14 éven aluliak által kölcsönzött dokumentumok száma
A kölcsönzött dokumentumok számát tekintve a gyermekolvasók körében a visszaesés mértéke nagyon magas, a budapesti gyermekolvasók körében csaknem 40 százalékos. A következő években a közkönyvtárakban kiemelt figyelmet kell erre a korosztályra fordítani.
Helyben használt dokumentumok száma, 2001-2006
A kölcsönzési kedv csökkenése mellett a helyben használat intenzitása sem növekedett. Csak a budapesti közkönyvtárakban nőtt erőteljesen a helyben használt dokumentumok száma az utóbbi évek könyvtári rekonstrukciós programjának köszönhetően. A helyben használat és a kölcsönzések számának csökkenése felhívja a figyelmet arra, hogy - bár a használók és a látogatások száma továbbra sem csökken - a hagyományos dokumentumok használata fokozatosan háttérbe szorul. Az internet és a digitális dokumentumok megjelenése máris háttérbe szorítja a könyvtárak hagyományos kölcsönző szerepét, a jövőben tehát a differenciált és értéknövelt szolgáltatások, a távhasználat iránt lesz nagyobb a felhasználói igény. 14 éven aluliak által helyben használt dokumentumok száma
Míg a felnőttek körében általában csökkent a helyben használat aránya, a gyerekeknél a városi, a fővárosi és a községi könyvtárakban erősen emelkedett a helyben használat vagy annak intenzitása.
Távhasználók száma, 2003-2006
A távhasználat valamennyi könyvtártípusnál jelentősen emelkedett annak ellenére, hogy a könyvtárak 47 százaléka nem rendelkezik internettel. Megjegyezzük, hogy a statisztika ennél az adatnál kevéssé megbízható, mert módszertani, technikai okokból egyelőre a könyvtárak nem egyformán értelmezik és regisztrálják a távhasználatot. Az internetes könyvtári szolgáltatások elmúlt évek alatt tapasztalt jelentős emelkedése előrevetíti, hogy erre az új stratégiai ciklusban is kiemelt figyelmet kell fordítani. A fejlesztések elmaradása a könyvtárakat egyre inkább a perifériára szorítaná.
Használók rendelkezésére álló számítógépek száma, 2003-2006
Használók rendelkezésére álló internetes gépek száma, 2003-2006
Mindkét táblázatból ugyanaz a tendencia olvasható ki: jelentősen emelkedett a könyvtárakban az informatikai infrastruktúra szintje. Az évente közel húsz százalékos mennyiségi növekedési ütem azonban még mindig lassú. Még mindig alacsony mind a számítógépes, mind az internetes ellátottság (számítógép a könyvtárak 57%-ában; internet 53%-ában található). A távhasználatok növekedését is figyelembe véve a következő években az infrastrukturális fejlesztést továbbra sem lehet elhanyagolni, nélküle a lehetséges informatikai fejlesztések nem érik el céljukat.
Könyvtárközi kölcsönzések száma, 2001-2006
A könyvtárközi kölcsönzés területe töretlenül sikeres. A más könyvtáraktól kapott dokumentumok esetében a települési könyvtárak mindegyike legalább duplájára növelte a teljesítményét. Az egyéb nyilvános könyvtárak ugyan visszaesést mutatnak, ezek azonban inkább küldő könyvtárak a rendszerben. A fenti adatsor az ODR szolgáltatás egyértelmű sikerét jelenti. A szolgáltatásnak a következő években még kiemelkedőbb szerepe lesz. Az átalakuló könyvtári rendszerben nő az együttműködés, a gyűjtőköri koordináció fontossága. A könyvtárközi szolgáltatás szerepe továbbra is megmarad, formája azonban várhatóan átalakul: az eredeti dokumentumok hagyományos szolgáltatása háttérbe szorul az elektronikus dokumentumküldő szolgáltatások mellett.
Az új könyvtári stratégiát a helyzetkép alapján a kulturális kormányzat politikája, a hazai és külföldi fejlődési irányok, valamint a használói igények adta keretben fogalmaztuk meg.
A stratégia koncepcionálisan fogalmazza meg az elvégzendő feladatokat. A részletek kidolgozása - mint eddig minden esetben - a munkacsoportok feladata lesz.
IV. PORTÁL PROGRAM: KÖNYVTÁRFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI CÉLOK, 2008-2013
A könyvtárak fejlesztése magában foglalja a különböző típusú könyvtárak (a közkönyvtárak, a felsőoktatási könyvtárak, az országos szakkönyvtárak, az egyéb szakkönyvtárak: múzeumi, egyházi, orvosi stb. és az iskolai könyvtárak) összehangolt fejlesztési lehetőségét.
1. Jövőkép
A könyvtári rendszer egésze alkalmas a nyilvánosságra hozott információnak, felhalmozott tudásnak, valamint műveltségnek a mindenki számára a lakóhelytől és településtípustól független, egyenlő esélyű hozzáférhetővé tételére, elősegítve ezzel a különböző területek versenyképességét, növelve az esélyegyenlőséget, és segítve a leszakadó térségek és csoportok felzárkózását.
2. Átfogó cél
E jövőkép megvalósítása érdekében: - Minőségi közszolgáltatást megvalósító rendszert hozunk létre. - A magas színvonalú, országos szolgáltatási rendszert alrendszerek, illetve különböző típusú korszerű könyvtárak alkotják, amelyek a szerves egységet alkotó hagyományos könyvtárral és tudástárral, információs adatbázisokkal és elektronikus dokumentumokkal, másrészt a legkorszerűbb szolgáltatási formákkal állnak használóik rendelkezésére; az információs értékláncba való tudatos beépüléssel válnak nélkülözhetetlenné. - A könyvtárakban korszerű ismeretekkel és megfelelő kompetenciákkal rendelkező szakemberek dolgoznak. - Az olvasási, információkeresési és digitális kompetenciák fejlesztése révén a könyvtár nélkülözhetetlen szerepet tölt be a formális oktatás, valamint a nem formális és informális tanulás támogatásában. - Folytatódik tovább a vidékfejlesztés, a hozzáférés növelése, a fogyatékkal élők kiemelt támogatása.
3. Célok
A könyvtár 1. közvetítsen minden nyilvánosságra került információt és adatot, kiemelten biztosítson hozzáférést a nemzeti kultúra dokumentumaihoz - határokon innen és túl (figyelembe véve a határon túli magyarság felhasználói igényeit is); 2. a használóközpontúság szellemében a könyvtári épülettől és a nyitvatartási időtől függetlenül biztosítson hozzáférést ezen információkhoz és adatokhoz, valamint a könyvtári szolgáltatások jelentős részéhez; 3. új módszerekkel és programokkal járuljon hozzá az olvasáskultúra fejlesztéséhez; 4. közösségi szolgáltatásaival és a felnőttképzés támogatásával segítse elő az életminőség javítását, a foglalkoztatottság és az egyének versenyképességének növelését; 5. törekedjen a könyvtárhasználat népszerűsítésére, kiemelt figyelmet fordítson az új könyvtárhasználók támogatására.
4. Kiemelt kulcsterületek
1. cél: A könyvtár közvetítsen minden nyilvánosságra került információt és adatot, kiemelten biztosítson hozzáférést a nemzeti kultúra dokumentumaihoz - határokon innen és túl (figyelembe véve a határon túli magyarság felhasználói igényeit is),
BEAVATKOZÁSOK
1. Együttműködés minden információt előállító és szolgáltató hazai és határon túli szervezettel, intézménnyel, nyitás az üzleti alapú, vállalkozási formákban megvalósuló információs szolgáltatások felé. 2. A hagyományos és elektronikus dokumentumvagyon bibliográfiai feltárásának teljessé tétele - a katalógusok retrospektív konverziójának befejezése. A hazai és nemzetközi információforrások (adatbázisok) költséghatékony, a könyvtárak konzorciális együttműködésén alapuló beszerzése és szolgáltatása. 3. A kutatási és fejlesztési tevékenységek információval való magas színvonalú ellátása a tudományterületi szakmai színvonal emelése, a tudományos intézmények szellemi termékeinek hozzáférhetővé tétele és a versenyképes gazdaság erősítése érdekében. 4. Regionális forrásközpontok és tudásközpontok működésének és szolgáltatásainak kialakítása - bekapcsolva a könyvtári rendszer új szintjébe a határon túli magyarokat ellátó, határon túl működő szervezetek, intézmények szolgáltatásait is. 5. Az országos központi nyilvántartások összehangolt kezelése: a MOKKA és az ODR bibliográfiai adatainak egységes felületen történő hozzáférése, az NPA, a MEK, a MATARKA fejlesztése a szerzői jogok figyelembevételével. 6. A könyvtárakban őrzött kulturális javak digitalizálása, on-line hozzáférhetővé tétele és archiválása.
2. cél A könyvtár a használóközpontúság szellemében a lakóhelytől, településtípustól, könyvtári épülettől és a nyitvatartási időtől függetlenül biztosítson hozzáférést ezen információkhoz és adatokhoz, valamint a könyvtári szolgáltatások jelentős részéhez.
BEAVATKOZÁSOK
1. Az IKT (információs és kommunikációs technológiák) infrastruktúra kiterjesztése és megerősítése a közszolgáltatást nyújtó könyvtárakban és könyvtári szolgáltató helyeken 2. A webalapú szolgáltatások kiterjesztése, értéknövelt szolgáltatások kialakítása. 3. Szabványos felépítésű könyvtári portál (könyvtári ügyfélkapu) kialakítása a használók bevonásával; nem könyvtári és nem hagyományos információk és ismeretek (iwiw, wiki, könyvesboltok, antikváriumok, más archívumok, elektronikus szolgáltatások) közvetítése. 4. Új technológiák bevonása a magasabb szintű szolgáltatások közvetítésére: könyvtár 2.0, blogok, elektronikus hírlevelek, RSS, keresőmotorok, személyre szabott keresőszoftverek, ingyenes és nyílt forráskódú szoftverek és alkalmazások stb. 5. Az elektronikus szolgáltatások kialakítása, megerősítése a kistérségi, mozgókönyvtári szolgáltatások területén. 6. Elektronikusan elérhető 24 órás szolgáltató könyvtárak kialakítása a felhasználók elvárásainak rendszeres mérésével, a szolgáltatások fejlesztésével és értékelésével. 7. Egyedi azonosítók kialakítása a felhasználók számára a könyvtári adatbázisokban történő keresésre, a szolgáltatások igénybevételére, a személyes kapcsolattartásra.
3. cél A könyvtár új módszerekkel és programokkal járuljon hozzá az olvasáskultúra fejlesztéséhez.
BEAVATKOZÁSOK
1. Partnerség a könyves szakma minden érintett hazai és határon túli magyar szervezetével. 2. A közoktatás (önkormányzati) megrendelőként használja a könyvtári szolgáltatásokat, rendezvényeket, olvasásnépszerűsítő akciókat. 3. Új gyűjteményfejlesztési stratégia többletforrásból a megyei és városi könyvtárak számára az olvasáskultúra támogatására. 4. Az iskolai könyvtárak korszerűsítése: szoros kapcsolat az iskola számítógépes helyszíneivel, gyermekbarát honlapok és blogok készítése és működtetése. 5. Az iskolai könyvtárak lakosságot ellátó szolgáltató szerepének növelése azokon a településeken, ahol nem érhető el a kulturális, képzési és információs szolgáltatások teljes kínálata. 6. A kettős funkciójú - települési és iskolai - könyvtáraknak a helyi igényeket figyelembe vevő fejlesztése a kistelepüléseken. 7. Többéves olvasási akció kidolgozása és meghonosítása a szülők és a kisgyermekek olvasási kultúrájának fejlesztésére és megerősítésére: "Születéstől az első könyvemig". 8. Korai olvasásfejlesztési programok kidolgozása, olvasásfejlesztő tanácsadó szolgálatok kialakítása, a legkisebbek számára csoportos, családi könyvtári látogatások megszervezése. 9. Könyvtári szolgáltatások fejlesztése a nemzeti kisebbségek anyanyelvi irodalomhoz történő hozzáférhetőségének javítása érdekében.
4. cél A könyvtár közösségi szolgáltatásaival és a felnőttképzés támogatásával segítse elő az életminőség javítását, a foglalkoztatottság és az egyének versenyképességének növelését.
BEAVATKOZÁSOK
1. Partnerség minden, a képzésben érintett hazai és határon túli magyar szervezettel, a közgyűjteményi terület más intézményeivel (múzeumok, levéltárak), a civil szférával. 2. A különböző könyvtártípusok nyújtotta ismeretanyag folyamatos, szervezett továbbadása önkormányzati és egyéb fenntartói megrendelések alapján. 3. A munkaerő-piaci lehetőségekkel kapcsolatos információk folyamatos közvetítése. 4. Az állampolgári jogok és kötelességek érvényesülésének elősegítése a közérdekű, közhasznú információk és az on-line kormányzati és önkormányzati szolgáltatások könyvtári hozzáférésének biztosításával. 5. A távoktatási és e-tananyagok, e-felnőttképzési anyagok országos, közös hasznosítása; távoktatási központok kialakítása a könyvtárakban, együttműködésben a felsőoktatási intézményekkel és a munkaügyi központokkal. 6. A multikulturalizmus, a kulturális sokszínűség támogatása az esélyegyenlőség fenntartása érdekében, a nemzetiségek támogatása. 7. A könyvtárak bekapcsolódása a helyi, kistérségi, regionális kulturális életbe, a kulturális turizmusba mind információszolgáltatóként, mind értékmegőrzőként és értékközvetítőként. 8. A felhasználók rendszeres, kompetencia-alapú és moduláris képzése az életen át tartó tanulás folyamatában, a digitális írástudás széleskörű oktatása.A megvalósítás sikeréhez szükséges tényezők
- A könyvtáros alapképzésben elsajátított ismeretek bővítése hagyományos és távoktatási keretek között, a továbbképzés megújítása. - A finanszírozási források megléte, hatékony gazdálkodás a versenyképesség fokozása érdekében. - A tervek évenkénti felülvizsgálata: gördülő tervezés, projektkontrollig. Nyitott kommunikáció, nyitott tervezés és szervezés, nyitott szervezet. Hatékony közönségkapcsolatok, hangsúlyos jelenlét a médiában. A stratégia megvalósításához szükséges források a 2007-2013. közötti időszakban meghirdetendő európai uniós pályázatokban állnak majd rendelkezésre.
V. PÁLYÁZATOK
Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP)
3. prioritás: "Minőségi oktatás és hozzáférés mindenkinek" "Tudásdepó-Expressz" - A könyvtári hálózat nem formális és informális képzési szerepének erősítése az élethosszig tartó tanulás érdekében
Támogatás nyerhető: A: az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer elektronikus dokumentum-szolgáltatásának fejlesztésére, B: az országos egységes lelőhely-nyilvántartás létrehozására, C: az otthonról elérhető szolgáltatások fejlesztésére, D: az olvasásprogramok kialakítására, E: a könyvtári szakemberek továbbképzése és könyvtárhasználók képzésére.
Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP)
1. prioritás: "Az oktatási infrastruktúra fejlesztése" "Tudásdepó-Expressz": Összehangolt könyvtári szolgáltatások infrastruktúra fejlesztése Támogatás nyerhető: - Szerverek, használói számítógépek, dokumentumküldő szoftverek beszerzésére. - Az adatbázis-fejlesztéshez szükséges hardvereszközök beszerzésére. - Elektronikus olvasóazonosítási rendszer létrehozására. - Az önkiszolgáló kölcsönzés feltételeinek megteremtésére. - A dokumentumok továbbításához szükséges differenciált logisztikai fejlesztésekre. - Számítógéppel és internetkapcsolattal felszerelt mozgókönyvtár-szolgáltatás fejlesztésére. - Egyéb, dokumentumtovábbításra és könyvtári szolgáltatások nyújtására alkalmas speciális logisztikai eszköz beszerzésére. - A fogyatékkal élők könyvtárhasználatát lehetővé tévő fejlesztések támogatására (kiegészítő eszközök, szoftverek). Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) 1. prioritás: "Az oktatási infrastruktúra fejlesztése" Regionális Tudástárak - a fejlesztési pólus-, illetve társpólus-városok egyetemi központjaihoz kapcsolódó könyvtárfejlesztések Támogatás nyerhető:
- Közös integrált rendszer kialakítására az együttműködő könyvtárakban. - Közös szolgáltatási infrastruktúra (beíratkozás, gépi kölcsönzés, egységesen használható olvasókártya stb.) megteremtésére az együttműködő könyvtárakban. - A rendszer működését lehetővé tévő biztonságtechnikai feltételek megteremtésére a könyvtárakban. - Az elektronikus tartalomszolgáltatás technikai feltételeinek megteremtésére. - A szerzői jog által védett digitális dokumentumok használatához szükséges biztonsági feltételek kialakítására. - Az e-Learning tananyagok fejlesztését és hozzáférését támogató infrastruktúra fejlesztésére az együttműködő könyvtárakban. - Az elektronikus állományvédelem feltételeinek megteremtésére. - Az előfizetéses könyvtári források távoli elérését lehetővé tévő olvasóazonosítási rendszer kialakítására. - A szolgáltatások tömeges igénybevételét lehetővé tévő infrastrukturális (olvasói és funkcionális terek) és IKT fejlesztésekre. Kulturális értékek digitalizálása: 3 konstrukció
1. Módszertani előkészítő projekt az Országos Széchényi Könyvtár koordinálásával, a könyvtári, múzeumi és levéltári terület részvételével. 2. Kulturális értékek nagy tömegű digitalizálása. 3. Egységes oktatási és kulturális szolgáltató felület kialakítása.
Közép-Magyarországi Operatív Program
4. prioritás: A humán közszolgáltatások intézményrendszerének fejlesztése.
Települési és mozgókönyvtárak, valamint közművelődési intézmények fejlesztése
A) komponens: Települési és mozgókönyvtárak infrastruktúra- és IKT-fejlesztése B) komponens: Közművelődési infrastruktúra- és IKT-fejlesztése
Új Magyarország Vidékfejlesztési Terv 2007-2013.
3. Intézkedéscsoport: A vidéki élet minősége és a vidéki gazdaság diverzifikálása: 3.2.1. A vidéki gazdaság és lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások.
Integrált közösségi és szolgáltató tér kialakítása az 5000 fő alatti településeken, benne a könyvtári szolgáltatások biztosítása. VI. A VÁRHATÓ SZAKMAI HATÁSOK
A fejlesztési források hatékony felhasználásával alapvetően egy minőségileg magasabb színvonalú, egyenlő esélyű hozzáférést biztosító könyvtári rendszer alakul ki, az Európai Unió más államaihoz hasonló szolgáltatásokkal. - Bővül az Országos Dokumentum-ellátási Rendszerben szolgáltatott szerzői jogilag védett elektronikus dokumentumok köre, és javul az ODR-hez való lokális hozzáférés. - Megvalósul a Magyar Országos Közös Katalógus (MOKKA) és az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer (ODR) lelőhely-nyilvántartásának és más országos adatbázisok, nyilvántartások egységes felületen történő hozzáférése, valamint ezen rendszerek továbbfejlesztése. - A távolról elérhető, országos virtuális könyvtári szolgáltatások köre és mennyisége számottevően növekszik. - Javul a könyvtárhasználók tájékoztatása és motiválása, új könyvtárhasználati és információkeresési képzési programok jönnek létre. - Nő az olvasást és az olvasási kompetencia fejlesztését támogató programok, foglalkozások száma. - Új továbbképzési programok révén a könyvtári szakemberek képessé válnak a korszerű könyvtári szolgáltatások létrehozására és működtetésére. - A könyvtárak képessé válnak a könyvek, folyóiratok, a szakirodalom és a digitális tartalmak hálózatban történő, differenciált, gyors és hatékony szolgáltatására. - A korszerű infrastrukturális eszközök segítségével az oktatásban résztvevők, valamint a nem formális és informális képzésben résztvevők az eddigieknél jóval több tartalomhoz és információs szolgáltatáshoz férhetnek hozzá lakóhelyüktől függetlenül. - A könyvtárak IKT-alapú atipikus képzési lehetőségekkel támogatják a tájékozódást, az önálló tanulást, az olvasási és a digitális készségek fejlesztését. - A felsőoktatási intézményekben létrehozott tudományos tartalmak, kutatási eredmények szélesebb körben érhetők el, ezzel hozzájárulnak a régió lakosainak társadalmi és munkaerő-piaci versenyképességéhez. - A könyvtárak szakmai együttműködése révén hatékonyabbá és színvonalasabbá válik a régió könyvtári és információs szolgáltatásokkal történő ellátása. - A fejlesztések nyomán az egyetemi könyvtárakban és az együttműködő könyvtárakban 30-40 százalékkal nőhet a könyvtárhasználatok száma. VII. A VÁRHATÓ GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI HATÁSOK
A könyvtári területre kerülő fejlesztési források gazdaságélénkítő hatása várható. A könyvtárak fejlesztésére fordított forrásokon keresztül a tanulásában, az információszerzésében támogatott könyvtárhasználó jobb helyzetbe kerül, gazdasági érvényesülésének esélyei nőnek, és általa javulhat a gazdaság egészének általános helyzete. Nő a versenyképesség és várhatóan a foglalkoztatottság is. A várható társadalmi hatások közül a legfontosabb a társadalmi kohézió erősítése, mivel a korszerű szolgáltatásokat nyújtó könyvtárak használóinak, különösen a hátrányos helyzetű vidékeken, csökken a társadalmi esélyegyenlőtlensége.
